Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

lf> <8 ' & r* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. ívíoivam, 108. szám 1988. május 7., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Tengizí állapotok Csoda, hogy tudnak dolgozni A vállalat harminc évnél • is régebben alakult, s állami támogatást sohasem kapott. Ennek ellenére (vagy talán eppen ezért) dinamikusan fejlődik. Míg 1950-ben tíz darab Skoda billenővel és a Csepelekkel kezdődött a fuvarozás, ma már a korszerűnek imondtyató MAZ, KRAZ és KAMAZ gépkocsikkal állnak a megrendelők rendelkezésére. Szegeden 1955 óta van kirendeltsége az Építőipari Szállítási Vállalatnak (közismert nevén az Épfunak), pontosabban a budapesti szállítási üzemegységnek. Mégis, vajmi keveset tudhatunk róluk. Pedig ők, vagyis a vállalat kirendeltségeinek (a négy üzemegységnek összesen hatvan) gépkocsivezetője végzi például a hazai ömlesztett cement mozgatását — az évente közel 3 millió tonna cementet csak a vállalat speciális tartálykocsijaiban dehet eljuttatni az építkezésekre. Az Épfu gépparkja egyedülálló és a speciális eszközökkel végzett szállítás a tevékenység közel kétharmadát teszi ki. Vegyük például a házelemeket szállító nyerges trailereket, amelyekről sokan még mindig azt hiszik, hogy a Délép tulajdonát képezik. (Csalafintaság azért van a dologiban, ímert kezdetben a Délépnek is volt hét ilyen jármüve, csakhogy később azokat is eladták az Épfunak.) Az viszont igaz, hogy a szegedi kirendeltség 1982fcen — az ősz utca lakóinak nem kis örömére — húsz évre bérbe vette a Déléptöl a Nyugati ipartelep Ilí-as jelű útjánál levő területet. Elképesztő körülmények fogadják itt az arra vetődő honpolgárt. Még a laikusnak is szemet szúr, hogy nincs kibetonozva a javítótér, s műhelynek a legnagyobb jóindulattal sem lehel nevezni azt az építményt, amelyet nem mertünk lefényképezni, A szerelők (gyakorta maguk a gépkocsivezetők) hol a sárban, latyakban feküdve, hol dermesztő hidegben, vagy éppen porfelhőben javítják a jármüveket. Ha Sziniszló Antal, a kii endeltség vezetője nem újságolná, hogy már csak kél hónapot kell kibírniuk itt, s akkor végre elköltözhetnek a posta Vértói úton levő gépjármű-szállítási üzemének helyére — valószínűleg egészen elszomorodnánk. Joggal jegyzi meg: „Csoda hogy tudunk dol(íoznit". A posta erre a telepre is beköltözik majd, az Epfu pedig mór kifizette az értékkülönbözetet. Ott sem a Kánaán várja a kirendeltség 120 dolgozóját, s építeniük kell imég egy igazi űj műhelyt is, de legalább elhagyhatják a tengizi állapotokat. Mert hogy a kirendeltség már ott is képviseltette magát A Délép annak idején felajánlotta. hogy bérmunkában elvégzi az Épfu-jármüvek javítását, de aztán a költségek és egyéb okok miatt át kellett tériük a ,+házi gyors javításra". Műszaki vizsgára azonban s Sípos István felvétele. Nyers betont szállító, Kamaz típusú mixergépkocsi még most is Békéscsabára, Kecskemétre, illetve Dunaújvárosba kénytelenek vinni a gépkocsikat. Ügy tűnik: a vállalat erszénye hol üres, hol meg tele van. A békéscsabai és kecskeméti beruházásokra volt pénz, csak n szegediek maradtak „mostohagyermekek". — Ha a volánosok panaszkodtak a minap az újságban, akkor nekünk sírni kellene. — mondja Bagi Sándor fuvarszervező, aki egyben a pártalapszervezet titkára is. Még szerencse, hogy dolgozóink 60—70 százaléka törzs gárda tag; nálunk nincs jelentősebb mérvű fluktuáció. Korábban a Délép volt az elsó számú •fuvaroztató, de amióta a megrendelés hiányában nem tudnak nekünk megbízásokat adni, más területekre is be kell lépnünk. Jelen pillanatban a gépjárműparkunk kapacitásának egyharmada nincs lekötve, úgy kell naponta esetenkénti fuvarokat szereznünk. — Az Épfu célfuvar jellegű vállalat — veti közbe az időközben behívott Karcsi bácsi, azaz' Szentágotai Károly diszpécser, akinek szakmai tudására (bár már 13 éve nyugdíjas)' még most is szükség van. — Kérdezem: mi a titka annak, hogy ilyen munka, feltételek közepette is kevés a munkaerőmozgás a kirendeltségnél? — Az Épfu egy jó értelemben vett nagy család — adja meg a választ Karcsi bácsi. — Ennél a vállalatnál mindig is túlléptek a rideg kapcsolattartás keretein, az emberben embert látnak, s nem egy darab dolgozót. — Minden vezető tudja, hogy a vállalat Eredményessége a gépkocsivezetőktől függ — összegez a kirendeltségvezető. Némi nosztalgiával idézik fel a *régi szép időket", amikor még válogathatták a munkában. Azóta nagyot fordult a világ — most már mindnki fuvarozhat. Júniustól kezdve például a magánfuvarozók 6 tonna raksúlykapacitás felett is szállíthatnak, és ugye alacsonyabb árakkal dolgozhatrak, mivel nem terhelik őket a vállalatnál szokásos „általános költségek". A fuvarpiacon most akkora a zűrzavar, állapítják meg beszélgető partnereim, hogy amelyik vállalat nem találja meg a réseket — az lemarad. Olyan verseny van kialakulóban, amelyben a mezőny második fele végérvényesen vesztett, pozícióba kerülhet. Az Épfu szegedi kirendeltsége tavaly 115,2 százalékra teljesítette árbevételi tervét, s egyelőre nem fenyegetik a fentebb felvázolt veszélyek. A MÁV-étteremben tegnap, pénteken megtartott ünnepségen a budapesti szállítási üzemegység kirendeltségei közötti munkaversenyben elért eredményességéért a_ szegedi kirendeltség kollek-' tívájának nevében Szaniszló Antal Kocsis László kereskedelmi és forgalmi igazgatóhelyettestől átvehette a Kiváló Kirendeltség kitün1ető oklevelet. Hárman vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetésben. ketten pedig Igazgoló' Dicséretben részesültek. Dáliái László Országgyűlési bizottság ülése Az Országgyűlés külügyi bizottsága Szűrös Mátyás elnökletével pénteken ülést tartott a Parlamentben. Barcs Sándornak, az Interparlamentáris Unió magyar csoportja elnökének előterjesztésében a testület tájékoztatót hallgatott meg az IPU 81., budapesti konferenciájának előkészületeiről. Az 1989. márciusi, hazánk fővárosában megrendezendő tanácskozásra 109 országból mintegy 500-600 képviselőt, s körülbelül ezzel azonos számú szakértőt várnak. A bizottság elfogadta az előkészületekről szóló beszámolót. Londonban Grósz Károly megbeszélései A londoni City, az üzleti és bankvilág idegközpontjával ismerkedett pénteken délelőtt Grósz Károly. A Minisztertanács elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Nagy-Britanniában, évszázados hagyományú, ám napjaink pénz- és értékvilágpiacán ma is kulcsszerepet játszó intézményeket keresett fel. Olyanokat, amelyek működése iránt a megújuló magyar gazdaságban is egyre nagyobb az érdeklődés. Első útja a határidő-ügyleti értékpapír- és devizatőzsdére vezetett, ahol Dávid Burton elnökhelyettes magyarázta el ennek a viszonylag új keletű, a hagyományos értéktőzsde „segédmotorjaként" létrehozott intézménynek a különleges szerepét. Funkciójának lényege az, hogy a hosszabb lejáratú határidós üzletkötéseknél viszontbiztosító ügyletekkel védje ki a valutaár(Folytatás a 2. oldalon.) Gyors, pontos tájékoztatást Természetes az, hogy ir;ózunk a kritikus véleménytől, a szélsőséges megnyilvánulásoktól? Magától értetődő az információk szépítése, kozmetikázása? Miért kell az információs hálózat csatornáit szeszélyesen befolyásolni? Többek között ezekről a kérdésekről esett szó a tegnapi szmt-ülésen Szegeden, a szakszervezeti székházban. Leichter Akos, az szmt munkatársa az elmúlt öt év tapasztalatairól szólt. Megállapította, hogy megnőtt a szakszervezeti információk és a tájékoztatás iránti igény. Az információs jelentések az utóbbi időben konkrétabbak, őszintébbek. Tükrözik a testületi üléseken elhangzottakat. a vitákat. A hangulati elemek is megerősödtek a jelzésekben. Az üzemek, vállalatok belső problémái szintén megfogalmazódnak. Üj jelenség a kritikus hang, a tagság úgy látja, hogy időnként ellentmondásba kerül egymással a gyakorlat és az ideológia. Az információk alapjává a napi szakszervezeti tevékenység vált. Fontos, hogy a dolgozók hangulatáról. ő tisztségviselők tapasztalata ról pontos képet kapjanak a különböző szintű vezető testületek. Az információk épüljenek be a döntések előkészítésébe. Az szmt-info-mációk mutassák be a megye közhangulatát, közvetítsék a dolgozók minden rétegének és csoportjának véleményét, javaslatát, a sérelmeket, a panaszokat. Az információs jelentések tartalma ne változzék a feldolgozásnál, az összegezésnél. A kritikus vélemények akadálytalanul haladjanak végig az információs csatornákon. Az előterjesztést követően hozzászólások hangzottak el. Harangozó József azt hiányolta, hogy miért nem jelennek' meg részletes, gyors információk a SZOT és a kormány tárgyalásairól. Ez bizalmatlanságot szül a tagságban. Hangsúlyozta a viszszajelzés fontosságát is. Támogatja továbbá azt. hogy a SZOT tagjai időnként tartsanak tájékoztatót szakszervezeti tisztségviselőknek. László István arról beszélt, hogy az informálás nem egyirányú utca, éppúgy szükség volna a felülről lefelé, mint az alulról felfelé történő tájékoztatásra. Arra is felhívKorszerű tározó Somogyi Károlyrré- felvétele Korszerű tározót építettek a Medikémia Ipari Szövetkezet területén, ahol a földolgozásra kerülő anyagot biztonságos tartályokban helyezhetik el. A felvételünkön látható létesítményt a szövetkezet műszaki szakemberei szerelték föl és helyesték Üzembe ta a figyelmet, hogy nincs értelme az erőszakolt információknak. Továbbá fontos követelmény lenne a gyorsaság. Fogas Pál, a MAV információfelelőse azt vetette fel, hogy a társadalmi funkciók halmozódása miatt nehéz eldönteni, mit mondhat ki egy szakszervezeti bizalmi, ha például tagja a népfrontnak vagy a pártnak is? Meddig terjed a toleranciánk? Juhász József, az szmt kulturális, agitációs és piopagandabizottsága nevében mondott véleményt. Fel kell hagyni a befelé forduló munkastílussal. Azt is felvetette, hogy lehetne indítani a régiónak egy szakszervezeti lapot. Végh Gyuláné, a szakszervezeti iskola vezetője arról beszélt, hogy a jól informáltság állampolgári jog. Sajnos az információs eszközök nem mindig jutnak el a tagsághoz. Géczi József, az szmt kulturális, agitációs és propagandabizottságának tagja azt hiányolta, hogy az információkból hiányzik a munkavállalói. szakszervezeti megközelítés. Továbbá úgy tűnik, a szakszervezeti felsőbb szervek a döntés-előkészítésnél nem építenek az alulról jövő információkra. Kovács Lajos arról beszélt, hogy a tagsággal minden témáról nyíltan kellene beszélni. Arra is törekedni kell, hogy a szakszervezeti tisztségviselők mind gyakrabban eljussanak a dolgozókhoz. Továbbá az sem helyes gyakorlat, ha az információkat stilizáljuk. Nagy Pál, az szmt kulturális, agitációs és 'bropagandabizottságának tagja elmondta, hogy nem lehetünk elégedettek a sajtónyilvánossággal. A mozgalom az újságírókat tekintse partnernek, és vállalkozzon a nyílt, őszinte információnyújtásra. A régi eszközök, módszerek már kevésnek bizonyulnak, jó lenne, ha minél több tisztségviselő vállalná a nyilvánosságot. A mozgalmi vezetők legyenek a tagság vé'eménygondozói. Miklós László, a megyei pártbizottság munkatár ta végül arról beszélt, hogy az információkban megjelenő bírálatokból adódó felelősséget felvállalja a pártapparátus. És megtalálja annak a módját, hogy az érintettek felvetett kérdéseikre megkapják a választ. B. E.