Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
Szombat, 1988. május 3. 125 Kutatási programra készülnek Nagy jelentőségű kutatási programra készülnek fel az MTA Csillagászati Kutatóintézet Debreceni Napfizikai Obszervatóriumának kutatói. A Nemzetközi Tudományos Uniók Szövetsége — az ICSU — szervezésében, „NapFöld energia" címmel világkutatási program indul 1990ben. Ebben a debreceni csillagászok is részt vesznek. Az erre való fölkészülést segíti a fényképfölvételeken rögzített megfigyelések és az észlelések adatainak IBMszámítógépbe való táplálása. A számítógép a nemzetközi hálózatba való bekapcsolódás lehetőségét is biztosítja. A képen: számítógépes adatfeldolgozás. Légy a levesben ? Üjra terjedőben vannak a föl-följelentgelések. Ezek egy mintapéldányát szállította szerkesztőségünkbe több lakó. A feladó a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat, a címzett néhány szülő. A dörgedelmes levélben fölszólítják őket, a gyermekük: ne hangoskodjon, ne szemeteljen, vigyázzon a tisztaságra, ügyeljen a rendre.. . Ilyesféle felszólítást, azt hiszem, szinte valamennyi családnak lehetne postázni. A Csongrádi sugárút 72/A alatt mégsem örültek a levélnek. Sőt elkezdődött a háborúság. Néhány lakó ugyanis feljelentette a többséget Halmozott a sérelmük. A tisztelt panaszos lakótárs miért nem szól az érintetteknek? Miért kell a névtelenség (mögé rejtőzni? A többség véleménye szerint olyan családokat háborgatnak, amelyek tisztességesen nevelik a gyermekeiket, ahol pedig köztudottan renitens gyerekek vannak, megúszták a fenti dörgedelmeket. A A IKV-hez küldött válaszlevélen közel riarminc aláírás. A lakók kifejtik, hogy nem vádaskodni akarnak, hanem egymáshoz alkalmazkodva, egymás mellett békésen élni. A följelentgetések mellett ilyesmi lehetetlen. Egy délután felkerestem a ház lakóik A röpgyűlésen voltunk úgy húszan. A bejárat mellett stikában, és szabálytalanul, felállított asztal mellett ültünk. Kissné szólalt meg először: — Higgve el, ez egy nagyon jó közősség. Itt úgy alakítottuk a környéket, hogy jól érezzük magunkat. Fákat vettünk, elültettük. Homokot hozatunk, mertl a homokozó évek óta üresen tátong. Fűmagot vettünk, hogy a gyepszőnyeget rendbe hozzuk. Molnárné közbevág: — Fogalmunk/ nincs, ki jelentett fel bennünket. Az lenne a jó, ha itt nem lennének gyerekek? Tóthné sem mondható nyugodtnak: — A férjem néhány lakótárssal együtt csinált a gyerekeknek két focikaput. Most az IKV arra kényszerít bennünket, hogy bontsuk le. Több fűzfát ültettünk. Azokat is csavarjuk ki gyökerestül? Én úgy gondoltam, hogy a szárítónkban berendezünk a gyerekeknek egy kis játszóházat, hobbiszobát Mi, felnőtek is lemehetnénk időnként oda beszélgetni, kötögetni. Az IKV természetesen nem lyezte. Van egy pingpongasztalunk, az udvarra, és ott bárki játszhat. Mi itt akarjuk magunkat jól érezni. Közben előkerül Tóthné férje is: — Én bátorkodtam focikaput csinálni ezeknek a engedé- A gyerekeket kérdezem, családi tényleg olyan sokat szemekirakjuk telnek...? (Egyébként, körülnézvén, mindenütt tisztaság, rend.) Egy kis bamp lány nem tagadja, néha tényleg eldobják a szemetet. De össze is kell sz.edni. A felnőttek keményen rájuk szólnak. Zajongani is szokgyerekeknek. Nyáron fürdő- tak, de ha valaki leszól nemedencét is eszkábálok nekik, fóliából. A hatszor nyolc méteres medencében hetvencentis víz szokott lenni. A környékről idejár- Rsj' korcsolyapályát nak a gyerekek pancsolni, nekünk. Itt lenn, az asztalnál, komoly társasági élet folyik. A bigecsből hozzuk a gyerekeknek a földi epret. Az asszonyok húszasával sütik feiielenteetök az IKV a fánkot). Tizenöt literes ? _ ' . kondérban lehozzuk ide a pacaft, a hallevet, mindenki annyit szedhet belőle, amennyit akar. Nagyon jó lenne itt, ha nem lenne egykét ember, aki feljelentget r^L'^'u!!]' bennünket. Miért kell a le- harm,nc ember? vesünkbe legyet tenni? kik, felteszik a hangfogót. — Itt különben is nagyon jó lakni. Szokott lenni utcabál is. A télen az egyik bácsinált Megtudom még a lakóktól, hogy terveznek egy kis kuglipályát, kosárlabdapalánkot a játszótéren. Ha persze le nem állítja az egészet. Átfestik majd a hintákat, a mászókakat is... ha hagyják őket. Kedves névtelenek és tisztelt IKV, kinek árt az a er? Bodzsár Erzsébet Kedvezményes gépvásárlás Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kedvező beszerzési akcióval, lízingügylettel értékesít gépeket az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat; korszerű NDK-gyártmányú kombájnokhoz juthatnak így az üzemek. A kedvezményes akció sikerre számíthat annál is inkább, mert a gazdaságok egy részének kevés a pénze, vagy éppen nincs is az új gépek teljes árának azonnali kifizetésére, ugyanakkor az elöregedett gépekkel kevésbé halad a munka, menet közben is sokat kell költeni javításokra, ami tovább növelné költségeiket. Az Agrotek lehetőséget teremt arra, hogy a megrendelők a bérleti dij első részletét a gép átvétele után fél évvel fizessék ki, amikor az új termés értékesítése révén már pénzhez jutnak. A megállapodás szerint 2-5 év alatt fizethető ki a bérleti dij; utolsó részletének térítése után a gépek a gazdaságok tulajdonába kerülnek. Idén először teremtettek lehetőséget arra, hogy több, kispénzű gazdaság közösen vásároljon meg egy-egy nagy értékű arató-cséplő gépet. Tanácskozás a Szeged Városi Pártbizottságon Alapszervezeti titkárok és a vitákban kialakult közös információfelelösök tanács- álláspont körül alakítja, koztak tegnap délután az Ehhez a partélet nagyobb MSZMP Szeged Városi Bi- nyilvánosságára van szükzottságán. Székely Sándor ség. Elismeréssel szólt az elsö titkár tartott számuk- első titkár az információra tájékoztatót az országos felelősök komoly és felelőspártértekezletről, s az azon ségteljes, pontos munkájárészt vett Csongrád megyei ról, akik a pártértekezlet küldöttcsoport tevékenysé- alatt is, s azóta is mindenre géröl. Elmondta, hogy a kiterjedő figyelemmel körendkívüli érdeklődéssel ki- vették az alapszervezeti sért pártfórum megfelelt a visszhangokat. értékelésepárttagság és a közvéle- ket. Így például eddig is mény várakozásának; az ott számos alapszervezetből jekialakított állásfoglalás el- lentették, hogy a szegedi nyerte az általános nőkön- párttagság igényli városi szenvet. Igazi munkaérte- pártértekezlet összehívását. kezletet tartott az MSZMP, A kommunisták véleménye külsőségek nélkül, teljes szerint az országos pártértenyíltsággal és felelősséggel, kezlct szellemének és gyaA tanácskozáson főként a párt működésének megújulása, munkastílusa szempontjából fontos korlatának át kell járnia az egész pártmozgalmat. .. . . jegylfkft dést tettek fel az előadónak, hangsúlyozta: azt, hogy a párt áll a reformfolyamat A résztvevők számos kéraz előadónak, nyilvánítottak élén, s vezető szerepében a pártdemokrácia erősítése, teljesebb kibontakozása révén tud eredményesen tevékenykedni. A pártalapszervezetek szerepének eröes többen véleményt is. Valamennyi felszólaló megfogalmazta a városi pártértekezlet összehívásának alapszervezeti igényét. Válaszában az első titkár sitését, vitakészségük foko- kifejtette: a városi pártvezását, hatáskörük bővítését zetés a tagság általános igékell megteremteni, s ehhez nye alapján kezeli ezt a tépárosulnak a választás új mát, és álláspontja megelemei. Pártunk elhatáro- egyezik a tagságéval. Az zott szándéka, hogy vala- alapszervezetekből érkező mennyi fontos kérdésben javaslatokról illetékes várokiterjedt vitát kezdemé- si párttestúletnek kell majd nyez, s a politikai egységet döntenie. Munkanélküliség Optimális foglalkoztatást A hivatalosnak minősít ök többnyire szakkép'/etléhető legújabb adatok szerint nek, háztartásbeliek, akikhazánkban jelenleg 11 ezer nek azért sem lehet sok rekörül van az elhelyezkedés- ményük az elhelyezkedésre, re várók száma, ám a téve- mert a lakóhelyükön, vagy dés különösebb kockázata ahhoz viszonylag közel nem nélkül még legalább 10 ezer találhatnak semmiféle munemberrel számolhatunk, azokkal, akik valami okból elkerülik a nyilvántartást is elvégző munkaközvetítőket További 10—15 ezer azok száma, akik soha, vagy hosszabb ideje nem voltak munkaviszonyban, ám most — a családi költségvetés diktálta kényszerűség miatt — mégis elhelyezkednének. kahelyet. Óvatos becslések szerint tehát mintegy 30—35 ezerre tehető a munkanélküliek száma. A szakértők prognózisai szerint már az év végéig is jelentősen emelkedik a munkanélküliek száma. Egyes számitások szerint elcmeti a 40—50 ezret, a borúlátóbbak ennél is többre számítanak a' jövedelemforrást tekintik majd megélhetési lehetőségnek? És általában: a munkanélküli segély bevezetésével vajon nem a közveszélyes munkakerülők járnak-e jol? Meglehet, hogy lesznek, akik kihasználják a munkanélküli segély adta — és nyilván nagyon szerény — megélhetési lehetőségeket, ám ezt csak ideig-óráig tehetik. (Sehol a világon nincs élethossziglan járó munkanélküli segély!) Másrészt gondoljunk csak az 1950 utáni időkre: akkor is léteLégi növényvédelem A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálatánál ezekben a napokban a teljes légiflotta dolgozik, hogy időben elvégezzék elsősorban a mintegy kétmillió hektár kalászos gabona, továbbá a napraforgó, a cukorrépa és a borsó növényvédelmét. E munka zöme azért hárul most a repülőkre, mert a kalászosok már olyan nagyra nőttek, hogy a földi gépek a taposás által károkat okoznának. A kártevők az idei enyhe tél miatt meglehetősen elszaporodtak. A fő veszélyforrások: a lisztharmat, a ^uzárium. valamint a vetésfehérítő megfelelő Védekezés nélkül milliárdos károkat okozhatnának. Jelenleg 110 légi növényvédelmi brigád dolgozik, hogy átlagosan napi 70—75 ezer hektárnyi területen elvégezze a permetezést. A legtöbb repülőgép illetve helikopter Békés, Szolnok, Bács-Kiskun megye nagyüzemi tábláira szórja ki a vegyszereket. Munkájukat csak a gyakori 2ivatarok akadályozzák, ilyenkor kényszerpihenőt tartanak. A földi személyzet sem tétlen, a szolgálat 'budaörsi, kaposvári, nyíregyházi és kenderesi állomáshelyein fogadiák a javításra szoruló gépeket. Nemzetközi kongresszus Miskolcon Hétfőn a Miskolci Nehéz- szövetség soros elnöke, a ipari Műszaki Egyetemen Szikszói Állami Gazdaság i j-a-l. _ . igazgatója üdvözölte a résztmegkezdodott a 23. Nemzet- " " ' vevőket, majd Czakó József, közi Charolais Kongresszus. a Magyar Agrartudomanyi A Charolaist ma is a világ Egyesület Állattenyésztők egyik legjobb, leggazdaságo- Társaságának elnöke, a sabban hizlalható húshasz- kongresszus szervezőbizottnú szarvasmarha fajtújának ságának vezetője szólt arról, tartják. Húsa a legigénye- hogy hazánkban a Charosebb fogyasztói igényeket is jais-tenyésztés mindeddig kielégíti, éppen ezért kitú- nem terjedt el jelentőségénően értékesíthető. Az elter- nek megfelelően. Pedig, mint jedése mind az öt kontinen- hangsúlyozta, s különleges sen folyamatosan növekszik, típusú húsmarha tartása nem A tenyésztésének időszerű igényel nagy befektetést, s kérdéseivel foglalkozó mis- ugyanakkor nagy szerepe kolci tanácskozásra összesen lehet egyik nagy gondunk, 19 országból, közöttük Auszt- a minőségi hústermelés megráliából, Kanadából, Brazi- oldásában. Az érdeklődés liából érkeztek szakemberek, növekedését jelzi, hogy épEszmecseréjük célja egymás pen a kongresszus alkalmátenyésztői munkájának meg- ból megalakult a Charolais ismerése, a tapasztalatok Tenyésztők Magyarországi kicserélésére. A kongresz- Szervezete, szust hagyományszerúen sokan használják fel üzletkötésre ls. A hazánk első alkalommal házigazdája a nemzetközi Charolais kongresszusnak. A megnyitó után — a délutáni órákban — megkezdődtek az előadások. A kongresszus résztvevői a következő napokban megA megnyitó ülésen Békési tekintik a hazai Charolais Gyula, a Charolais Világ- tenyészeteket is. És ez már nem jelentéktelen zett munkanélküli segély, gond. sőt az ezzel kapcsolatos renRáadásul a munkanélküli- delkezés több mint másfél ek várható szaporodása, fáj- évtizedig volt érvényes, dalom, nem az olyannyira És mégsem volt jellemző a kívánatos szerkezetátalaki- segélyezettek megengedhetás felgyorsulásának a kö- tetlenül nagy száma! S nem vetkezménye. A létszám- csak azért, mert az akkori csökkentési akciók szinte segély összege már a hatvakizárólagos célja, hogy nas évtized elején sem gamindazoknak, akik a mun- rantálhatta a legelemibb létkahelyükön maradhatnak, fenntartást sem. valamicskével több bért fi- Volt alkalmunk megkérzessenek a munkáltatók. Ez dezni az illetékes államisazis szempont,'csak hát — je- gatási szakembert: szerinte lenlegi körülményeink isme- itt és most szükség tan-e a retében — a gazdasági ra- munkanélküli segélyre? A cionalitást bizony nélkülöző válasz: feltétlenül, már csak szempont... azért is, mert az 19116-ban Most az a nagy kérdés, bevezetett elhelyezkedési táhogy megbarátkozunk-e vég- mogatás is a munkanélküli re a munkanélküliség gon- segély egyik — iga/: csak dolatával egy racionálisab- korlátozott — formája ban. hatékonyabban működő Az igenlő válasz persze gazdaság érdekében, vagy — korántsem jelenti azt. hogy főleg ideológiai, politikai ne ienne továbbra is cél a megfontolásokból — arra az teijes foglalkoztatás fenntarálláspontra jutunk, hagy ez tása ludni kell — és era mi társadalmunkban még re íei kell készülni! —. ha a átmenetileg sem fogadható gazdasági szerkeze+váltás, e'- vagy a szándékoltnál lasTöprenghet az ál'.ampol- Kdbb gazdasági növekedés, gár. hogy voltaképpen mitől esetleg a társadalmi beilis van itt szó? Elfogadhatatlan az, ami végül is létező és gondokat okozó társadalmi jelenség? Van itt valamiféle e'lentmondás, egy régi ideológiai beidegződés. Ezt jelzi az egyre sürgetőbb munkanélküli segéllyel kapcsolatos bizonytalanság. Mert ugye, ha egyszer van munkanélleszkedési zavarok nvati emberek tízezrei maradnak munka nélkül, akkor elemi megélhetésükről, egyáltalán: a létbiztonságról igenis gondoskodni kell. Az elmondottakból az következik, hogy az előbbutóbb megjelenő munkanélküli segély összege nem teküli segély, akkor bevallót- b*ft ^ulalfícT^„mí! ,„„ IX." ;.. „ ti!..;i: volt például 1956 után. A? tan létezik a munkanélküliség is. Másodszor ha intézményesitik és persze állampolgári jogon garantálják — mert másképpen mi lehet a megoldás — a munkanélküli segélyt, akkor mi a garancia arra, hogy sokan nem ezt érvelést erősítendő, figyelmeztetésként csak annyit, hogy már manapság is jóval több a munkanélküliek száma, mint amennyiről hivatalosan tudomásunk lehet. V. CS.