Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-30 / 128. szám

Ilétfő. 1988. május 30. Fesztivál előtt Kiállítások megnyitóin ritkán látható tömeg gyűlt össze pénteken délutón a Móra Ferenc Múzeum cserkészettörténeti összeállításának ..debütálásán", a Fekete-házban. A negyvenegy éve föloszlatott diákmozgalomról hazánkban ez az első gyűjtemény, ám nem csupán ez a különlegesség jellemzi a kiállítást. Marosvári Attil" ugyanis rendkívül összefogott, tartalomgazdag és áttekinthető kiállítást rendezett — Gergely Ferenc és Papp Emil voltak a konzultánsai —, és ráadásul Benda Kálmán történész, az Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa szép megnyitóval örvendeztette meg a hallgatóságot. Az alábbiakban fölidézzük a cserkészet hazai történetének néhány fejezetét, s a históriai tényeket kiegészítjük Benda Kálmán nem kevésbé tényszerű szavaival: A cserkészet a századfordulótól jelentkező polgári reformpedagógia terméke. E nevelési elngondolás középpontjában az öntevékeny fiú áll, aki testi és lelki fejlődését mindig szem előtt tartva a kiegyensúlyozott életre törekszik. A cserkészet alapelveit Róbert Baden-Powell, angol tábornok vetette papírra, romantikus történetekben elrejtve példázatait. „Az angol, tábornok azon tűnődött el, hogyan lehetne visszavinni az embereket a természetbe — mondotta Benda Kálmán. A civilizáltság és az igénytelen városi élet nyűgei elől, a bezártságból akarta kimenteni a fiatalságot. Azt a kérdést tette föl: hogyan lehetne visszaadni az embernek a méltóságát? Baden a katonás formába a romantikus élet kellékeit is bevonta, így szervezete fiem vált katonai jellegűvé. Elsődleges célja szerint, fegyelmezett, egészséges embereket akart nevelni:' Magyarországon már 1910ben megjelentek az első búrkalapos csoportok. A mozgalom elindítói között katolikusokat, protestánsokat és zsidókat egyaránt találunk. A lendületes fejlődés megakadt az első világháború lövészárkain. Belső viták is nehezítették a mozgalom életét, azután a tessék-lássék A magyar cserkészet története működő szövetség helyett megalakult a Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága, amely a megmaradt csapatokat fogta egybe: közhasznú munkákat végeztek, beteget szállítottak, futárszolgálatot teljesítettek. A Tanácsköztársaság idején előtérbe került egy vallástalan és katonás jellegű cserkészmozgalom létrehozásának gondolata. A proletárdiktatúra cserkészeit az úttörőmozgalom kezdeményezőinek is nevezhetjük. „A cserkészet — lényegének köszönhetően — elsősorban a városi fiatalság körében hódított. Az alapelvek rendkívül szigorúak voltak, könyörtelenül kizárták azt, aki megsértette az előírtakat. Az egyenruha, a törvény nemzetközi — a keresztény humanizmus parancsait követelték meg a vezetők —. de a mozgalom maga mélyen nemzeti volt. A nemzetköziséget az fejezte ki, hogy minden cserkész testvér volt, a nemzeti jelleget pedig az ország ismeretének igénye, a nemzet tiszteletének megkövetelése domborította ki." Az ellenforradalom korában komoly erőfeszítésekre volt szükség a mozgalom politikamentességének megőrzésére. 1926-ban rendezték a magyar cserkészet első nagy seregszemléiét, a megyeri Nemzeti Nagytábort, melyen közel 8000 magyar cserkész mellett 11 nemzet 235 cserkésze vett részt. 1931-ben már világtalálkozót rendeztek Gödöllőn. „Nemcsak a gimnáziumi fiatalságból szerveződött a cserkészet, hiszen a legelsők között lépett be a mozgalomba a csepeli munkásifjúság. A cserkészek minden hétvégét kint töltötték a természetben, próbákat teljesítettek, edződtek." A fasizmus németországi uralomra jutásától egyre fokozódott a jobboldali nyomás, majd a negyvenes évek elejétől már szüntelenül támadások érték a cserkészetet. Már a konzervatív körök is a bűrkalap lecserélését, a cserkészet zsidótlanítását követelték. „Ma szívesen megfeledkeznek arról, hogy a cserkészek indították el a néptánc és a tárgyi néprajz értékeinek megmentését. A háború szele polarizálta a cserkészetet is. "Egy részük tudatosan kapcsolódott a népi mozgalomhoz, hiszen már a harmincas évek elejétől a cserkészet szerves része volt a falujárás és a paraszti népművelő regősmozgalom." A nagypolitika alakulása 1948 tavaszáig tette lehetővé a cserkészet fönnmaradását. A katolikus egyház elleni baloldali támadás egyik céltáblája lett a cserkészmozgalom. „A háború után teljesen egysíkúan kezelték a cserkészet történetét. A fasiszta egyesület szintjére süllyesztették le ebben a megítélésben. Holott, sohasem szolgált pártot, nem csapódott egyetlen politikai mozgalomhoz sem. Embert és magyart akart alakítani. Ezek a célok ma is vállalhatók." (A kiállítás teljessé tétele érdekében a múzeum letétbe vesz bármilyen tárgyi dokumentumot.) 'Dlusztus Imre Mosolyrend rózsaszállal Szombaton avatták a Nemzetközi Mosolyrend második hazai lovagját. A Lengyelországból elindult kezdeményezés nyomán, a világban már több mint háromszázan részesültek ebben a kitüntetésben a gyerekek szavazatai alapján. Az idén leadott javaslatok alapján Janikovszky Éva írónő részesült ebben a kitüntetésben. Tiszadobon Radoslaw Ostrowicz, a Kurier Polskié főszerkesztője, a Mosolyrend Nemzetközi Kuratóriumának elnöke egy rózsaszállal ütötte lovaggá az írónőt. Miközben a képen látható famunkások, fürdőnadrágra vetkőzve, a nyarat idézik, nemcsak itt, a Dóm téren, hanem az ország más pontjain is megkezdődtek az idei Szegedi Szabadtéri Játékok próbái. Próbái, melyekhez éppúgy hozzátartoznak a nézőtéri fölújítások — ezúttal az első páholysor teljes deszkázatát ki kell cserélni, mivel itt legnagyobb a terhelés, ám gazdaságosan, hiszen a még használható léceket a nézőtér más pontjain építik be —, mint a konkrét színpadi előkészületek! A július 21-i nyitódarabnak, a Bestia ősbemutatójának próbáit egyelőre Pesten tartják a ROCK Színház különböző alkalmi helyiségeiben, illetőleg a BVSC sporttelepén: ide szállítják a már alkalmilag elkészült diszletjelzéseket, jelmezeket. A napokban hozzálátnak a Don Carlos főszereplőinek ruháihoz, melyeket Márk Tivadar tervezett, sőt, a Csiksomlyói passió úgynevezett kiegészítő díszleteihez is, melyek a várszínházi előadás színpadképét növesztik a szegedi monstre-adottságokhoz. Még a Nyomorultakkal van Vizsga vastapssal a legkevesebb gond, hiszen a tavalyi előadás tartozékai rendelkezésre állnak. Egyszóval pillanatnyilag a műszaké a főszerep, a nézőtéri fölűjitások, közben dolgoznak az asztalosok, lakatosok, varrók, hamarosan munkához látnak a diszletfestök, hogy mire július 13-án birtokba veszik a színpadot a Bestia közreműködői, „terített asztal" várhassa őket. A jelekből ítélhetően idén is komoly érdeklődés mutatkozik a szegedi fesztiválnyár iránt. Lemérhető ez a Kis Jenő utcai jegyiroda forgalmán. Minthogy ezúttal úgy módosítottak a játékrenden, hogy általában csütörtök, péntek, szombat á Dóm téri előadások napja, vasárnap pedig az üjszegedi és a tanácsházi udvari rendezvényeké, a szombatokra úgyszólván alig lehet jegyet kapni, a vasárnapiak döntő többsége elkelt — a Fesztyválságból, Nagy-Bandó András és Dinnyés József műsorából például a tervezett egy helyett négyet kell tartani — a szegedi és környékbeli érdeklődőket arra biztatják, hogy a csütörtöki bemutatókra kérjenek belépőket. * A városi KISZ-bizottság, és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, valamint a Szegedi Ifjúsági Ház már megkezdte huszonkettedik ifjúsági napok szervezését. A szin programját koordináló intéző bizottság tagjai az idei rendezvénytervről tanácskoztak a közelmúltban. A tavalyi tapasztalatok figyelembe vételével az idén még jobban igazodnak a szegedi nyár programjaihoz. A sport, és szabadidős rendezvények mellett a különböző ifjúsági rétegeknek, és az életkori sajátosságokra is tekintve állították össze a július 22töl 24-ig tartó eseménysorozatot. Neves előadók tartanak majd előadást a közéletiségről, az értelmiségről, a kultúráról, és a művészetről. Fórum lesz gazdaságpolitikai kérdésekről, a jövőkutatásról, Folytatják az egészséges életmódra nevelés jól sikerült rendezvényeit, igy terveznek Természetesen és egészségesen-akciót; drogsátort, a drogam--' J'íl' bulancia szervezésében kchJ/b certet és kiállítást. Az olimpia évében lesz szin-kupa, futás, és táplálkozási tanácsadás. A környezetvédelem hazai és világjelenségei is szóba kerülnek. Nem marad el az utcabál, a karnevál, a népművészeti vásár, az amatőr együttesek bemutatkozó koncertje. Fellép a Napoleon Boulevard. A szin-re érkezők megtekinthetik a szabadtéri előadások közül a Bestia című rockoperát is. Royal kávéház Egy magyar-perzsa festő A kávéház ez évi évadzáró estje Kazanlár Amin Emil filozófus-festő-nyelvészé. A művész 1939-ben született, Teheránban. Édesanyja a nagyváradi születésű ismert perzsa műfordító, Bárányi Angéla, aki nagy gondot fordított magyar neveltetésére. Teheránban, apja és családja környezetében ötvöződött tudatába e két kultúra. A ma mar kilenc nyelvet beszélő művész neveltetésében a magyar, a perzsa és a francia nyelv játszotta a főszerepet. Iskoláit Teheránban végezte festeni is itt tanult, századunk egyik leghíresebb iráni miniaturistájának, Hosszéin Behzad mesternek volt tanítványa. 1962 óta Magyarországon él, Ország Lilinél tanulta tovább a festészetet, miközben filozófiatörténetből doktorált Az esten a művész tíz képét mutatják be, amelyek a keleti, valamint az európai hitvilágok és kabalisztikák témaköreit illusztrálják. (A kabala a héber ábécé 22 betűjén alapul. Ebből 7 az erény, 7 a tévedés, 7 pedig az élet hét szituációjának szimbóluma. Az utolsó pedig a világ rendjét megteremtő erőt jelzi.) Az est vendége lesz Mihálffy Balázs Abdel Rahman, a magyar iszlám sejkje, aki a kairói A1 Azhár egyetemen szerezte a sejkoklevelet. Segítségével és egy videófilm-bejátszással betekinthetnek az esten részt vevők a magyarországi iszlám életébe. Kazanlár Amin Emil legutóbbi — Csepel Galériában — nyílt kiállítását Mihálffy Balázs nyitotta meg között a következőkkel: „A művész szerteágazó sokoldalúsága mércét állít a képek szemlélői elé, akik képei tanaimának megértésén nem csupán saját érzelemtükrözödésüket, hanem a hit-, hagyomány- és mítoszvilág felismerésén, vagy fel nem ismerésén keresztül saját tárgyi tudásukat is lemérhetik. Képei hidat alkotnak hitek közt, kultúrák közt, emberek közt, istenek közt és világok közt..." Az est házigazdája Koroncz Ágnes, a Magyar Rádió spanyol szekciójának vezetője. Az érdeklődőket invitálja a ma 6 órakor kezdődő műsorra az estek szerkesztője: Szondi Ildikó László tanár vezetesével szerzett szép perceket a közönségnek: Handel Rinaldó című operájából Huszár Barbara énekelt áriát, igen kultúráltan, Strauss Rózsalovagjának keringöi is nagy tapsot kaptak a közönségtől. A táncprodukciókat a fiatalos érdeklődés és a táncért, balettért lelkesedő tanulók lendülete jellemezte. Így kerülhetett egymás mellé cigánytánc, Duke Ellington zenéjére készült koreográfia, Rahmanyinov: Variációk egy Paganini-témára balettrészlet, vagy éppenséggel John Kander-Fred Ebb: Chicago című musicaljéből Sikeres vizsgaelőadáson adtak számot tudásukról a Tömörkény gimnázium táncművészeti szakos növendékei szombaton délután a Kisszínházban. Már a nyitó táncjelenet tűzbe hozta a közönséget, hiszen a Mozart, Hándel, Rameau zenéjére korabeli kosztümökben táncoló fiatalok valódi színházi légkört teremtettek. Az előadáson az intézet zeneművészeti tagozatos növendékei is közreműködtek. Örömmel hallgattuk Boismortizr két barokk táncát, Nagy Gabriella, Szirmai Márta, Scultéty Andrea tolmácsolásában, Mozart Figaró házassága, című operá, jából pedig Kiss Erika és Rajta Erzsébet énekelt kettőst A vonószenekar Aracsi két részlet. Koreográfiát Tanács István és Ménesi Gabriella is készített, a betanítás Ugjai Ilona balettmester, Tanács István néptánctanár, Galkó Bence odaadó munkáját dicséri. Jegyezzük meg a táncosok nevét is: Wlassits Eva, Visnyay Noémi, Fürjes Henriette, Rákóczi Krisztina, Nóvák Beáta, és az egyszál fiú, a rendkívül dinamikus, L ?ndvai Zsolt; vendégszereplőként pedig a Szegedi Balett tagja, Kolep Zoltán. Polner Zoltán (Nagy László képel a próbán és a vizsgaelőadáson készültek.)