Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-28 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 127. szám 1988. május 28., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Anyaországa válogatja... Nemzetiségi politika, testvérvárosi kapcsolatok A Hazafias Népfront Csongrád megyei nemzetiségpo­litikai bizottságának tegnapi, pénteki ülésén a Csongrád megyében élő nemzetiségiek kapcsolatairól — a nyelvi nemzetekkel, a Budapesten működő nagykövetségekkel, valamint a kulturális központokkal — tárgyaltak. A tanácskozáson a megyei népfront politikai munka­társa, Mihalik Hajnalka foglalta össze a megyénkben élö nemzetiségiektől írásban kért, illetve a személyes beszélgetésekből nyert infor­macioKat. Ezek szerint a nálunk élö nemzetiségiek­nek a budapesti nagykövet­ségeikkel kevés, az anya­nemzetekkel lényegesen több, és jobb, a budapesti kulturális központjaikkal pedig a barátsági napok rendezvényeire korlátozódó kapcsolattartásról beszélhe­tünk. A délszlávok, a szlo­vákok és a románok egy­aránt szoros, élő kapcsola­tot tartanak hazánkban működő nemzetiségi szövet­ségeikkel, e szervezetektől igen sok segítséget, támoga­tást kapnak. A Csongrád megyei párt­bizottság politikai munkatár­sa Kovács Anikó megyénkés a Vajdaság példamutató jó viszonyáról számolt be, rész­letesen ismertetve a gazda­sági, kulturális, tudományos együttműködést. A politikai delegációk rendszeres és kölcsönös látogatásai, tár­gyalásai alkalmával az évti­zedek óta tartó együttmű­ködés szélesítésén, tartalmi gazdagításán fáradoznak. A közeli jövőben a Csongrád megyei pártbizottság kül­döttsége utazik a Vajdaság­ba, ahol többek között ex­portlehetőségeink bővítésé­ről tárgyalnak, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kívánságát tolmá­csolják, miszerint a szegedi tanárképző tudományos ku­tatásai érdekében szeretne kapcsolatot teremteni vajda­sági felsőoktatási intéz­ménnyel. A gazdaság terüle­tén a Csongrád megyei és a vajdasági vállalatok az áru­csere, illetve a közös tech­nológiák kidolgozására tö­rekszenek. A tudományos együttműködés terén a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem, a gabonatermesztési kutató és az MTESZ bizott­ságai járnak élen, míg a kulturális kapcsolatok ápo­lásában a Somogyi-könyvtár és a Szegedi Nemzeti Szín­ház. A Magyarországon fo­lyó szerbhorvát nyelvokta­tásban azonban több, illetve másfajta segítségre lenne szüksége a pedagógusoknak. Nevezetesen, nem elég, hogy eljuttatják hozzájuk a szerbhorvát nyelvű tan­könyveket, igényelnék a szakmódszertani kiadványo­kat is, Szabadka, Szeged testvér­városi kapcsolatainak leglé­nyegesebb találkozási pont­jait sorolva Wiegand Gyula a városi pártbizottság politi­kai munkatársa elmondta, az elmúlt 25 év alatt ezernyi szállal kötődött egymáshoz a két város. Kezdődött 1966­ban, amikor is megszületett a párt és tanácsi együttmű­ködés a két város között. A tömegszervezetek közül a Hazafias Népfront városi bizottsága, a KISZ és az út­törőszervezet karol fel szép számmal jugoszláv—magyar akciókat. Ezek közül kieme­lést érdemelnek az ifjúsági fesztiválok, a csereüdülteté­sek, az építőtáborok. A kul­turális kapcsolatok terüle­tén az elmúlt évben sajnos nem ideális a viszony a sze­gedi és a szabadkai nép­színház között. Ennek min­denekelőtt ••az az oka, hogy pillanatnyilag a szabadkai színház épületét felújítják, s így a szegedi művészek ven­dégszereplésének egyelőre nem tudnak megfelelő he­lyet biztosítani. Igen jónak mondható vi­szont a Bartók Béla Műve­lődési Központ és a vajdasá­gi művelődési központok közötti együttműködés és a Somogyi-könyvtár, illetve a szabadkai könyvtár közötti kapcsolat. A vállalatok kö­zül a Füszért rendelkezik a legkiterjedtebb kapcsolat­rendszerrel a Vajdaságban. A hozzászólók közül ki­emelést érdemel Petrusán György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöke, aki többek között elmondta: a nemzetiségek anyaországgal való viszonyának záloga az adótt ország politikája. Ro­mániával romlanak a gaz­dasági és kulturális kap­csolataink, s ilyen kö­rülmények között képte­lenség a normális viszony kialakítása az anyaország és a nálunk élö románok kö­zött. A Csongrád megyében élő román nemzetiségiek azért, hogy saját nemzetisé­gük tagjaival kapcsolatot tarthassanak, a Vajdaságban élő rokonaikkal keresik az érintkezés lehetőségét. K. K. Kitüntetett szövetkezetek A Sándorfalvi Magyar— Lengyel Barátság Tsz-ben tegnap, pénteken megtartott ünnepi közgyűlésen Gál Gyula, a megyei tanács el­nökhelyettese Kiváló Ter­melőszövetkezet kitüntetést adott át az évek óta megbíz­hatóan dolgozó, kiegyensú­lyozott gazdálkodást folytató kollektívának. A nyolcvanas években harmadszorra érték el ezt az országos rangot je­lentő címet. A megye téeszei közül itt a legmagasabb. 800 ezer forintot megnaladó az egy dolgozóra jutó termelési érték. A 41,5 milliós nyere­ség a legnagyobb a közös gazdaság történetében. A je­lentősebb ágazatok kivétel nélkül hozzájárultak az eredményjavuláshoz. Így a növénytermesztés teljesít­ménye 15 százalékkal nőtt. az ipari tevékenység másfél­szeresére duzzadt, a keres­kedelemből és a takarmány­keverő üzemből származó haszon megduplázódott. Az állattenyésztés produktuma kismértékben elmaradt a várttól, de ezen belül a ju­hászat szép gazdasági évet tudhat maga mögött. Az épí­tőrészleg a beruházásaik gyors és olcsó megvalósítá­sát tette lehetővé. Az ünnepségen Gálosi Fe­rencné főkönyvelő-helyettes és Nagy József fő-ágazatve­zető a TOT Kiváló Termelő­szövetkezeti Munkáért ki­tüntetését vette át. Somodi János elnökhelyettes a nagy­községi tanácstól Kiváló Társadalmi Munkás elisme­rést kapott. * Tegnap, pénteken a For­ráskűti Haladás Tsz-ben megtartott ünnepségen Gön­dör József, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese minisz­teri Dicsérő Oklevelet adott át a szövetkezet tagjainak, dolgozóinak. Munkájukban meghatározó a mezőgazdasá­gi alaptevékenység, melyet korszerű eszközökkel, gazdag termelési tapasztalattal évről évre eredményesen művel­nek. A növénytermesztési ága­zat a tetemes szőlőfagykár ellenére 107 millió árbevétel mellett 40 milliós eredményt ért el. A kertészeti telep az 1985-ös mélypont után jelen­tős fejlődést mutat. 9.5 mil­lió forinttal járult hozzá a szövetkezet nyereségéhez. Az állattenyésztés gazdasá­gosságát nagyban elősegítet­ték a saját takarmánykeve­rő-üzem, a megerősödött munkafegyelem és a javuló termelési mutatók. A növek­vő árukibocsátásnak jó hát­teret adott a saját kereske­delmi hálózat. A szövetke­zet 71 millió forintos nyere­sége jó alapul szolgál az itt már megszokott, magas szín­vonalú gazdálkodásnak. Tuczakov Géza növény­termesztési fő-ágazatvezetö a TOT Kiváló Termelőszö­vetkezeti Munkáért elisme­résében részesült. Kínai küldöttség hazánkban Május 21. és 27. között lá­togatást tett hazánkban a Kínai Országos Szakszerve­zeti Szövetség küldöttsége Ni Cse-fu elnök vezetésével. A kínai szakszervezeti veze­tők a problémák széles kö­rét felölelő megbeszélést folytattak Gáspár Sándorral, a SZOT elnökével és a tit­kárság tagjaival. A két or­szág szakszervezeti vezetői tájékoztatták egymást az or­szágaikban folyó szakszerve­zeti munkáról. A thaiföldi kormányfő programja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke. az Elnöki Tanács tag­ja péntek délelőtt az Ország­házban fogadta Prem Tin­szulanondát, a Thaiföldi Ki­rályság miniszterelnökét, valamint a kíséretében levő vezető thaiföldi politikuso­kat. A beszélgetésen véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet néhány időszerű kérdé­séről, különös tekintettel az európai és a délkelet-ázsiai térség problémáira. Hang­súlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttműködése a népek közös érdekeit szol­gálja, és hozzájárul a nem­zetközi béke és a biztonság megerősítéséhez. A kétol­dalú kapcsolatokról szólva kedvezőnek értékelték ed­digi fejlődésüket, és kifejez­ték érdekeltségüket azok to­vábbi bővítésében. Kiemel­ték, hogy a két ország viszo­nyának továbbfejlesztéséhez szükséges politikai légkör igényli a magas szintű érint­kezések folyamatosságának fenntartását. A thaiföldi miniszterelnö­köt a találkozóra elkísérte Grósz Károly, a Miniszter­tanács elnöke. Ugyancsak a Parlament­ben fogadta Prem Tinszula­nondát Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke. A meg­beszélésen részt vett Nagy Gábor és a thaiföldi kor­mányfő kíséretének szómos tagja. Az Elnöki Tanács ülése Június 29-én összeül az Országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület meghallgatta Kádár János tájékoztatóját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletéről. Az Elnöki Tanács az Alkotmány 22. paragrafus (II.) bekezdése alapján az Országgyűlés június 29-én, szerdán 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavasla­tot, az ipari miniszter beszámolóját az ipar szerkezetát­alakítási programjáról. Az Elnöki Tanács határozott arról, hogy Kazincbar­cikán július 1-jei hatállyal városi ügyészség és városj bí­róság létesül. Illetékességi területük Kazincbarcikára és Edelényre, valamint a városkörnyéki községekre terjed ki. A döntést a két állami szerv működése jobb feltéte­leinek biztosítása és a helyi lakosság kezdeményezése in­dokolta. A testület a továbbiakban bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) II megyei párt-vb ülése Tegnap, pénteken Szege­den az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának vég­rehajtó bizottsága Szabó Sándor első titkár el­nökletével ülést tartott A testület első napirendi pont keretében Szilárd János egyetemi rektor és Kása Pé­ter egyetemi pártbizottsági titkár előterjesztésében megtárgyalta Az MSZMP Politikai Bizottsága 1987. november 3-i felsőoktatás­politikai határozata végre­hajtásának helyzetéről a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetemen című jelentést. E kérdéskör tárgyalásán részt vett, és felszólalt Medve László szo­ciális és egészségügyi mi­nisztériumi államtitkár. Második téma keretében a testület tagjai megvitatták Papdi József megyei tanács­elnök és Szögi Béla megyei tanácsi apparátusi pártbi­zottsági titkár előterjeszté­sében a tanácsi munka kor­szerűsítését szolgáló pártha­tározatok végrehajtásáról szóló jelentést. Végül elfo­gadták az 1988. évi tagdijbe­sorolások végrehajtásának megyei tapasztalatairól szó­ló tájékoztatót. Uj gépek ­jobb minőség A Pamutnyomóipari Vál­lalat szegedi textilüzemében több mint nyolcszázmillió forint értékű beruházás ke­retében űj rendszerű szövő­és fonal-előkészítő gépet ál­lítottak üzembe, fgy a piac­nak megfelelően igényes mintás vászonanyagokat ké­szítenek, és a termelékeny­ség is több mint a három­szorosa, a régihez képest. Schmidt Andrea felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom