Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-26 / 125. szám

4 Csütörtök, 1988. május 26. Múzeumi statisztika A Központi Múzeumi Igazgatóság hírlevelében a közelmúltban tette közzé a hazai múzeumi hálózat múlt évi adatait. Érdekes és tanulságos tények, megállapítások találhatók az összeállításban. A 710 múzeumot, kiállítóházat és gyűjteményt 20 és fél millióan látták, összesen 2200 kiállítást rendeztek. A leglátogatottabb hazai múzeum a szentendrei Kovács Margit kerámiagyűjtemény, melynek anyagát közel 800 ezren látták. 'Második helyen az egri Dobó István Vármúzeum áll, közel 700 ezer látogatóval, míg a harmadik a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum 650 ezer érdeklődővel. Tizennyolcadik a sorban az Opusztaszeri Történeti Emlékpark, melynek bemutatóit 202 ezren tekintették meg. A Móra Ferenc Múzeum látogatottsága a felújítás miatt visszaesett a 44. helyre 101 ezer látogatójával, de igy is előkelő helyet foglal el. A legalacsonyabb látogatottságú kiállítóhelyek között található a KSZV gyártörténeti gyűjteménye. Az 1987-ben működési engedélyt kapott múzeumok között előkelő helyen szerepel ifj. Lele József tápéi néprajzi magángyűjteménye és Varga Mátyás színháztörténeti kiállítóháza — mindkét kiállítást közel 3 ezren látták. A szegedi szalámigyár üzemtörténeti gyűjteményének 700 látogatója volt. A tájékoztató szerint az év közepére befejeződik a Móra Ferenc Múzeum Ti-* sza-parti felének felújítása, ahol, visszaállítják a Móraemlékszobát, helyére kerül a Lucs-gyújtemény képzőművészeti anyaga, valamint a patikakiáilitás. A másik szárny előreláthatólag 1990re készül el, akkorra teljes szépségében és gazdagságában helyreállítják a kiállításokat, gyűjteményeket, a nagytermet. Öpusztaszeren a nyári szezonra átadják a népi épületegyüttes újabb darabját, a berendezett Szentes-donáti szélmalmot. A hét eseménye Szegeden a történész-muzeológusok országos szakmai-ideológiai konferenciája; augusztusban ünnepi ülést rendeznek Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából, októberben pedig a vizuális nevelés módszereiről tartanak eszmecserét. A közelmúltban jelent meg az 1986-os múzeumi hónap keretében lezajlott tudományos tanácskozás előadásainak kötete Múzeumi kutatások Csongrád megyében címmel. T I • I ' •11 fr Tulajdon es jovo Napjainkban szinte minden gazdasági egységnél megérett a helyzet arra, hogy az eddigieknél jóval mélyebben, átfogóbban gondolkodjanak a jövőről. Nagy Húszéin Tibor, a tíordányi Előre Szakszövetkezet elnöke egy egész termelői kört, a szakszövetkezeti tagságot foglalkoztató kérdéscsokorról meditált a téeszszövetség közelmúltban megtartott küldöttgyűlésén. Sok embert érdeklő téma, talán szélesebb körben sem árt elgondolkodni a sajátos, egyéni hangvételű, egy álmatlan éjszakán született „monológ" egyes részleteinek tanulságairól. „Mi, tagok nagyon vártuk már a termelőszövetkezeti törvény módosítását, hiszen, a tsz-törvények már se a szövetkezethez, se a törvényhez nem sok köze van. Azt vártuk, hogy helyre áll a rend, a törvény törvény lesz, és arról szól, ami a címében van. A Tisztelt Ház ülése után most már csak arra várunk, hogy nekifoghassunk az alapszabály átírásának. Ettől a módosítástól a szövetkezetünk még nem lesz egészen szövetkezet. Pedig most még lehetett volna, négy-öt év múlva már nehezebb lesz. A magyar szövetkezeti mozgalom megújításáról mostanság ugyanúgy esik szó, mint a gazdasági reformról. Ugyanúgy csak beszélünk róla. Melyek a legnagyobb gondjai ennek a mozgalomnak? Először is ez a mozgalom már nem mozgalom. Másodszor: már alig szövetkezeti. Nem vagyunk tulajdonosai a szövetkezetnek, sokkal inkább munkavállalói, akik abban különbözünk az állami vállalat munkavállalóitól, hogy kevesebb garantált jogunk van, például a munkahelyhez, és a jövedelemhez. A tagság nem tulajdonosa a szövetkezetnek, de akkor ki az? Nem túlságosan leegyszerűsítve a vagyonnak az a tulajdonosa, aki dönt annak használatáról, szedi hasznait, viseli terheit, nagyon kifejező szóhasználattal élve — gazdálkodik vele. E gazdálkodás jellegéről sokat elárul a törvénymódosítás indoklásának egyik mondata: a módosítás célja a gazdálkodás önállóságának növelése. Ha valamit növelni kell, akkor az nem teljes, és ha csak növelni kell, akkor még nincs szó annak teljessé tételéről. Ki növeli ezt az önállóságot? Az állam. Növeli a „tulajdonosok" gazdálkodási önállóságát azon tulajdon fölött, ami elvileg nem az övé: Ez végre világos beszéd. De akkor miért rója fel a „tulajdonosnak": nem kielégítő a „tulajdonosi érzete". Ha elfogadjuk a szövetkezeti bruttó jövedelemnek, mint kategóriának — amivel a formális logika szabályai szerint a munkadíj költségként kezelését tagadjuk — és a tulajdonos létezését, akkor azt hihetnénk, hogy e jövedelemnek a fogyasztásra, és a felhalmozásra való felosztásáról a tulajdonos dönt. Jól hisszük. Az állami vállalatnál a tulajdonos állam e célra a keresetszabályozást alkalmazza. A már említett normativitás és versenysemlegesség, kedvéért ugyanezt alkalmazza a szövetkezetre is — ha már úgyis kéznél van. Ha nem az állam a tulajdonos, akkor ez beleszólás a tulajdonos ügyeibe. A szükség hozta így, mert a tagság tulajdonosi érzete nem kielégítő? Vagy esetleg ez is fordítva van? Ügy tűnik: eltértünk a témától, hiszen ezek a problémák nem a tsz-törvény kereteibe tartoznak. Valóban. De a reform nem mirelitből készítendő ünnepi vacsora, amelynek alkotórészeit egyenként le lehet venni az önkiszolgáló polca|ról. Ezért még egy kicsit elidőzünk a vagyon kérdésénél. Mi is ez a vagyon, és mekkora? Kiderül a mérlegből. A hogyanra pedig választ ad egy, nagyjából a törvénymódosítással egyidöben megjelent MÉM-rendelet melléklete. Mi kell a mezőgazdasági termeléshez? Először is némi jó magyar föld. Ez azonban nem szerepel a vagyonban. Nem is lenne könnyű bevenni, hiszen a hektár a forinttal nem adható össze, a földnek pedig nincs értéke. Aztán kell még a termeléshez némi eszköz is, ezzel már könynyebb a dolgunk, ennek van értéke. (De még mekkora, ha meg kell venni!) Könyv szerinti értéke persze, és ez elég stabil is, nem ingadozik erre-arra, ha esetleg már nem, vagy sosem lehetett ésszerűen használni. A tagság aggódva figyelte a tévét, vajon mi is lesz a foglalkoztatási kötelezettséggel. Megmaradt a foglalkoztatási kötelezettség 100-150 napra évente. Ha ezt teljesítik, akkor hazaküldhetik őket, de ettől még nem lesznek munkanélküliek. Persze, vannak a szövetkezetben alkalmazottak is, azokat egész évben kell foglalkoztatni. De nekik végérvényesen fel lehet mondani, igaz, akkor jó sokáig fizetni kell a munkanélküli segélyt. Ha esetleg ebbe, vagy másba Adó 1988 Két kérdés P. M.-né nyugdíjas szegedi olvasónk még 1977-ben vásárolt egy másfél szobás társasházi lakást, 340 ezer forintért, 1978-ban pedig e^y üdülőt, 280 ezer forintért. A szerzéstől számított 10 év eltelte előtt, 1987. évben, a lakást és a nyaralót is eladta. A két ingatlanért összesen 1 millió 350 ezer forintot kapott, s ezért az összegért vásárolt egy nagyobb társasházi lakást. Kérdése: kell-e adóznia az ingatlanértékesítései után. Másik kérdése: jár-e alkalmazotti kedvezmény a nyugdíjasnak fizikai munkavégzéssel járó munkaviszony esetén? Az ingatlan értékkülönbözettel történő eladása az 1987. évben érvényes általános jövedelemadó-jogszabályok alapján is adóköteles volt. Az adómentességhez az értékkülönbözetet kellett lakás vásárlására fordítani. Ez a személyi jövedelemadó hatályba lépésével (1988. január 1.) változott valamelyest. Jelenleg az ingatlanértékesitésból származó jövedelemnek az a része adómentes, amelyet a magántaemély az ingatlan szerzéskori forgplmi értékét meghaladóan saját maga vagy a legközelebbi hozzátartozója részére lakás, lakótelek vásárlására, építésére, bővítésére fordít (A forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg, így annak öszszege eltérhet a szerződésben foglalt vételártól!) Olvasónk leveléből kitűnik, hogy az ingatlanait még 1987. évben eladta, tehát az ügyletek kapcsán az 1987. évben hatályos adórendeletek szabályait kell alkalmazni. Másrészt: az eladott ingatlanoknak nemcsak a szerzéskori értékét, hanem a teljes vételárat lakás vásárlására fordította, így az ingatlanértékesítésből származó jövedelme mind a korábbi, mind a jelenlegi szabályozás szerint adómentességet élvez. Ami olvasónk másik kérdését illeti, a személyi jövedelemadóról szóló torvény szerint a munkaviszonyt létesítő nyugdíjast is megilleti a havi 1000 forint alkalmazotti kedvezmény, ugyanazokkal a feltételekkel, amelyeket a törvény ehhez a kedvezményhez az „aktív" munkaviszonyban állókkal kapcsolatban is megkövetel. Annak, hogy a dolgozó munkaviszony keretében fizikai vagy szellemi munkát végez, az említett kedvezmény, és általában az adózás vonatkozásában nincs jelentősége. V. Gy. belebukik a tsz, akkor' még mindig nem jön a csőd, ezek után átalakulhat szakszövetkezetté. Erre valamikor azt mondták: átmeneti forma, egy időben úgy látszott, mégsem az. De lám, mégiscsak igaz: újra átmeneti forma lett. Most kicsit más irányba, az igaz. Ha minden kötél szakad, elzavarjuk az elnököt, átalakulunk szakszövetkezetté, visszakapjuk a földet, aztán jöhet a kánaán. Azért mégis jó dolog, a falusi lakosság sok szövetkezetnek lett tagja, így van hova fordulni. Dolgozunk a tsz-ben, pénzünket visszük a takarékszövetkezetbe, vagy elköltjük az áfésznél — és ez mind a miénk. Egyszerre 3 elnököt is választhatunk, eltarthatunk három adminisztrációt, három helyen is hozzájárulhatunk az adó előteremtéséhez. Ha mondják, se hittük volna el valaha: egyszer még a városban is a mi vendéglőnkben múlat a nép, a mi pénzünkből vásárol lakást! Sőt, már Budapesten is útba esik jövet-menet ... Csak itthon kicsi a bolt, füstös a kocsma, öreg a traktor. Már attól féltünk, egyszer egyesül a három szövetkezetünk és vége ennek a nagyzolásnak. De nem, ezt az utat azért nem nyitotta meg a törvény. Igaz, mind a három szövetkezet a miénk, de azért mégis jobb így, hogy nem hagynak mindent ránk. Bár, ha nagyon akarnánk... Végül is a pénzüket elhozhatnánk a takarékból a tsz-be is, részjegyre, vagy célrészjegyre. Ezt persze jól meg kell gondolni, mert a takarékban szavatol az állam, emitt meg... Ha baj van, a részjegy elúszhat. A célrészjegyre meg, vagy kapunk valamit, vagy nem. Igaz, többet is kaphatnánk, mint a takarékban, de azért eddig is úgy volt, hogy a bank mindig rátett, ha kellett... Ha nagyon akarnánk, megszavazhatnánk a tsz-ben: nyisson boltot a faluban, akkor az áfésznek nem maradna más, csak amit eddig odavittünk. Igaz, munkát egyik se ad, de a téesz úgyis ad, mert muszáj. De ki billenti helyre a népgazdaságot? Amikor még nem volt ennek a rendszernek múltja, akkor mindig a jövőről folyt a vita — most, hogy veszélybe került a jövő, muszáj a múltról vitatkozni? Tegyük a kezünket a szivünkre: belül körülbelül mindannyian tudjuk, hol rontották el — valljuk be tehát minél előbb, nincs most idő az értelmet homályosító bonyolult megfogalmazásokra. Lássuk be: ez az ország általában nem attól ment legnagyobb léptekkel előre, amitől föntről kértek, hanem attól, amit föntről nem tiltottak. Szociológusok és politológusok állítják, akit tartósan kicsinek tartanak, az idővel valóban kicsivé lesz, kis emberekkel pedig nem lehet nagy célokért küzdeni. Minél előbb számoljuk tehát fel az állam és a gazdálkodók, illetve az állam és az állampolgárok közötti uralkodó-alárendelt viszonyt, minél előbb állítjuk az indirekt centralizáció helyébe a mindent szabad, ami nem tiltott elvet, annál több esélyünk van a sikerre." Mi? Hol? Mikor? 1988. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: FÜLÖP, EVELIN A Nap kel 4 Ara 56 perckor, és nyugszik 20 Ara 27 perckor. A Hold kel 15 Ara 7 perckor, és nyugszik 2 Ara 24 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 240 cm (áradA). NYOLCVANÉVES A. Ny. Arbuzov (sz. 1908) szovjet színműíró. Számos müvét játszották magyar színpadokon, és több könyve megjelent magyarul. HETVENÖT ÉVE halt meg Bálint Gábor (1844— 1913) egyetemi tanár, nyelvész, az eszperantó egyik úttörője. NEGYVENÉVES Gaivölgyi János (sz. 1948) Jászai- és SZOT-díjas színész, érdemes művész, a Thálía Színház tagja. NAGYSZÍNHÁZ Este 7 órakor: Kínai Néphadsereg művészegyüttese vendégiátéka. MOZIK Vörös csillag: délelőtt 10, délután íél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: A halálosztó (amerikai sci-fi film V. helyár! Csak 18 éven felülieknek!). Fáklya: íél 3, háromnegyed 5 és 7 órakor: Asterix és Caesar ajándéka (színes, m. b. francia raizfilm. III. helyár!). Szabadság: 3. negyed 6 és fél 8 órakor: A halálosztó (színes amerikai sci-fi film. V. helyár! Csak 18 éven felülieknek!). Filmteka: 3 óTakor: Gyöngyvirágtól lombhullásig, fél 6 és fél 8 órakor: Ügy érezte, szabadon él (magyar film), Kiskőrössy halászcsárda, (vldeomozi) délutám 4 és este 8 órakor: Halálos erő (színes amerikai film). Kiskőrössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Trükkös halál (szines, m. b. amerikai krimi). Kertmozi: este 9 órakor: A fekete özvegy (m. b. szines amerikai film. IV. helyár!). Éva presszó: este 8 órakor: Jöttem, láttam, lőttem (feliratos olasz western). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-es) Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! BALESETI. SEBESZETI ES UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. Sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4). urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyermekeket a kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermekbetegeket a sebészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a feínöttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap, és munkaszüneti napokon. reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az ÜJszegedi Gyermekkórház, Szeged. Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJOSÁGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután ' órától 6 óráig hívható. 18.05: Képújság 18.10: Hirek szlovák nyelven 18.15: A Marii-kastély 18.25: Bonner professzor kísérletei — angol film 19.15: Unser Bildschirm — német nyelvű nemzetiségi műsor 19.45: A szél mohikánjai — csehszlovák kisfilm 20.00: Képújság 20.05: Kisfilmek a nagyvilágból 21.30: Hiradó 2. 21.45: Oldjuk meg! — biológia, kémia 23.45- Képújság BELGRÁD 1. 16.50- Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30 Gyerekműsor 18.00- Ismeretterjesztő műsor 18.30- Raizfilm 18.40- Vetélkedő 19.00: ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó 20.00: Politikai magazin 21.00: Mozgóképek 23.00: Híradó 23.20: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Hiradó 20.00: Zenés műsor 20.55: Ncum, 1988 22.15: Irodalmi műsor ÜJVIDÉK 16.50: Hiradó magyarul és szerbhorvatul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Üjvidéki képeslapok 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: Politikai magazin 20.55: Irodalmi műsor 21.25: Hiradó szerbhorvátul 21.40: Zenés műsor Rádió T/ » leve BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: Harmadik határ — 6. 10.1-5: Oldjuk meg! — matematika—fizika — II. — (ism.) 11.15: Képújság 17.10: Hirek 17.25: Hármas csatorna 18.20: Telesport 18.55: Tv-torna 19.00: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.30: Hiradó 20.05: KTimileckék — NSZK tv-film 21.05: Van öt perce? 21.10: Parabola 21.40: Üi Nyitott Könyv 22.30: Híradó 3. BUDAPEST 2. MTV Dlusz 8.30: ..A délelőtt" Hiradó 8.40: (németül) u.au: tangóiul) 9.00: (magyarul 9.30: Hupikék törpikék — (ism.) — 3. 11.00: El Cid — amerikaispanyol film — L 12.55: „A délután" Híradó 13.00: (magyarul) 13.15: (oroszul) 15.30: Hupikék törpikék — 4. 16.00: Pop plusz rock 17.00: Gyilkosság meghirdetve — 1. KOSSUTH 8.20: Tíz perc a turizmusról 8.30: Varázsos hangok — varázsos dallamok 9.30: 1968 mai szemmel 10.05: Diákfélóra 10.35: Kálmán Imre operettjeiből 11.00: Népszerű szimfonikus zene 11.38: A Balogh család — Veres Péter regénye 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Puccini: A köpeny — egyfelvonásos opera 14.10: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 15.00: Szóról szóra 16.05: Muzsika gyerekeknek » 16.20: Neked szól! 17.00: Földközelben 17.30: örökzöld dallamok 19.38: Világirodalmi könyvszemle 20.10: Nóták 20.30: Változatok a politológiára 21.00: Három szólamban 22.00: Hírvilág 22.30: Barokk muzsika 22.50: Mindennapi dogmáink 23.00: Operaest 23.50: A Lipcsei Rádió archaikus hangszerogvüttesének felvételeiből PETŐFI 8.05: Nóták 8.20: A Szabó család 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Rodgers zenés játékaiból 12.30: A népművészet mesterei nn=: Nosrtalgiahullám 14.00: Lelátó 15.10: Operasiagerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: „A rock gyermekei" klubja 17.05: Újdonságainkból 17.30: 11a én lennék... 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Gyilkosság a stúdióban — 1. 21.49: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból 22.15: Gyilkosság a stúdióban — 2. 23.10: Rockpanoráma BARTÓK 9.08: Zenekari muzsika 11.10: Magyarán szólva 11.25: Operakettősök 11.52: Nagy mesterek vonós művetbői 13.05: Színészvizsga — 1988 13.S3: Pe7«-1: Szvit 14.09: A Magyar Állami Han gversenyzenekar játszik 15.00: Popbullám 16.00: Rómeó és Júlia — r't""-'- Bellinl operájából 17.00: vitrincék 17.30: látogatás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán — 3. 18.08: Romantikus kórusmuzsika 18.30: In limba ma ter na — román nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: Iskolarádió 19.35: Az English Conoert hangversenye 21.08: Siegfried Jerusalem operaáriákat énekel 21.30: Az 1987. évi varsói nemzetközi dzsesszfesztivál műsorából 21.50: Bódás János versei 22.00: Naplatnk zenéje — A 180-as Csoport játszik