Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-04 / 105. szám

4 Szerda, 1988. május 4. Tények, teóriák, tudomány A (mrh)torok kéményseprője A méhek veszedelmes élősködője a trachea atka. E pirinyó élőlény a méhek légzőrendszerét alkotó csö­vecskéiben él, s fő kártétele nem is annyira a méh test­építő anyagain való élóskó­dés, mint inkább az, hogy eltömi a légjáratokat, s sú­lyosan gátolja az oxigénfel­vételt. A méh az állandó fuldoklás állapotába kerül, főleg, ha a nagyon oxigén­igényes repülésre szánja magát. Ha nem repülhet, gyűjteni sem járhat. A fer­tőzött családok méztermelé­se egynyolcadára esik visz­sza. Egy texasi kutató megle­pően egyszerű gyógymódot talált: mentolkristályokat tett be a fertőzött kaptárba, s három hét leforgása alatt teljesen atkamentessé vál­tak a méhek. A mentől meg­ölte az atkákat, de semmit sem ártott a méheknek. A hir nem szól arról, hogy a méz milyen lett, lehet, hogy az is felvette az aromát. Ámde sebaj, legfeljebb va­lamelyik élelmes méhész feltalálja a Negro mézet. (Agricultural Research) n Kermi intézkedései A Kereskedelmi Minőség­ellenőrző Intézet szak­emberei ellenőrzéseik so­rán megállapították, hogy az NSZK-importból szárma­zó „H Seelacksschnitzel 125" elnevezésű, úgynevezett la­zacpóltó — amelyet itthon a Halért hoz forgalom­ba — több szempontból nem felel meg a követelmények­nek. A termék állománya nyúlós, élvezeti szempontból nem kielégítő, s a csomago­láson nincs feltüntetve a gyártás ideje. Ezért a lazac­pótló árusítását a Kermi azonnali hatállyal megtiltot­ta, s felhívta a forgalmazó­kat, hogy a reklamáló vevő­ket kártalanítsák; a vétel­árat ismételt vizsgálat nél­kül fizessék vissza. Ugyancsak a Kermi vizs­gálatai állapították meg, hogy a Budalakk Festék, és Műgyantagyár Adhezor ne­vű fehér és barna színű aerosolos korróziógátló fes­tékei nem használhatók, mert a palackból nem szór­hatók ki. Ezért e termékek árusítását is megtiltja az in­tézet, a kereskedőket pedig a vételár visszafizetésére kötelezi. Politizáló pártszervezetek A beszámoló, és az or­szágos pártértekezlet állás­foglalás-tervezetét vitató taggyűléseken elemi erővel tört elő, hogy legyen közvet­lenebb, emberközpontúbb és hatékonyabb a pártélet. A véleménynyilvánítók szavaiból kitűnt, hogy itt nem egyszerűen az emberi kapcsolatok, hanem az egy­más közti politikai viszonyok javításáról van szó. Való igaz; sohasem volt elegendő, hogy a párttagok csak egy­mással törődjenek, hiszen leginkább a szűkebb, tágabb környezet problémáinak megbeszélése, a felelős ál­lásfoglalás és a közös politi­kai cselekvés az, ami az em­bereket összekovácsolja. Már az egyéni beszélgeté­seken is kiviláglott, erősítés­re szorul az alapszervezeten belüli kölcsönös bizalom. Itt persze nem elég azt monda­ni, oldjunk meg néhány, a közösséget feszítő kérdést, és máris kialakult a szilárd bizalom, a jó elvtársi légkör. Saját magunkpn is lemér­hetjük, hogy a kölcsönös bi­zalom nehezen épül ki. ám­de könnyen megroppan. A bizalom hatásos indukálója a kollektív szellem, egymás megbecsülése,- tisztelet. Ez persze nem valami negédes, erőltetett udvariasság, ha­nem a másik ember megér­tésének az igyekezete, véle­ményének igénylése, komo­lyan vétele. Mindebből kiviláglik, hogy a párton belüli emberi, elv­társi viszonyok fontos meg­határozója a gondolkodás­mód, az együttes tenni aka­rás és az összehangolt cse­lekvés. Mindez nem azt je­lenti, hogy rendre azonos, egyöntetű véleményt igé­nyeljünk mindenről, mindig, mindenkitől. Ellenkezőleg: sokan igényelik a nemrég le­folytatott pártviták során­legyen sűrűbben érdemi disputa a pártban helyze­tünkről. az abból adódó ten­nivalókról. Ez pedig feltéte­lezi a nézetek, vélemények megütközését, egymással va­ló horzsolódásukat, komp­romisszumok megszületését, s a végén a többségi állás­pont kikristályosodását, amely tényleges alapja le­het a cselekvésnek. A véle­ményszabadság ilyen irányú erősödése az alapszervezete­ken belül is éles, olykor ne­hezen kezelhető helyzeteket eredményez. A bizalom itt feldúsulhat, de nemegyszer meg is ritkul­hat. Ilyen esetek közé sorol­ható például a kisebbségben maradt vélemények sorsa. Miként ítéli meg ezt a nem is olyan egyszerű hely­zetet a többség, a vezetőség, s a végül kisebbségben ma­radtak? A legrosszabb, ha a kisebbségre bélyeget ra­gasztgatnak, a személyi ké­Szeged a hazai lapokban 1988/18 Az év legjobb szövőnője : Sze­gedi Textilművek 1 Vígh Zol­tán — TexUlélet. — márc. 30. : 111. — Galamb Anna. Szolgáltatók más cipóben / Ba­jai István — Képes Újság. — ópr. 2. : 111. — A Csongrád Me­gyei Komfort Szolgáltatóipari Kisszövetkezetről. Másnak mást! •= Vasárnapi Hireík. — ápr. 3. — Nizzai ven­déglátósok a Tisza Szállóban. Kétszáz kis lövész / Reigl Endre — MHSZ Elet. — ápr. 36. i ill. — A „Lövész leszek!" elnevezésű, gyermekek számára kiirt versenyről. Virágot bontott a volgai hé­rics : Botanikai ritkaság — Esti Hírlap. — ápr. 25. — Csongrád és Békés megyében. Könyvszemle / irta Tarján Tamás — Népszabadság. —. ápr. 26. — Ismertetés Baka István: A kisfiú és a vámpírok c. köny­véről is. Opusztaszer kapui nyitva (Kép] — Petőfi Népe. — ápr. 26. — Fénykép a nemzeti emlékpark­ról. Világhírű füvészkert ((Kénl ­Petőfi Népe. — ápr. 26. — Fény­kép Szegedről. Szeged muzeológusa / Pallagl Ferenc — Népszava. — ápr. 28. — SZOT-díJJal tüntették ki dr. Trogmayer Ottót, a Móra Fe­renc Muz.eum Igazgatóját. ön mire alapozna? Bor­vendég Béla, a Magyar Építő­művészek Szövetségének elnö­ke — ötlet. — ápr. 28. : 111. — (Az ötlet kérdése). — A szegedi építész válasza. Ismét borotválás / Udvarhe­lyi János — Elet és Irodalom. — ápr. 29. — (Visszhang). — A Csongrád Megyei -Fodrász Szö­vetkezet szolgáltatásáról, vá­laszként Nyárády Róbert: Sze­geden nincs borotválás c„ ápr. 8-i cikkére. 125 éves a szegedi kórusmoz­galom / (munkatársunktól) = Népszabadság. — ápr. 29. : ill. — Szerző: Tanács István. Közelkép az új SZOT-díjasok­ról. Király Levente / t. 1. = Népszava. — ápr. 30. — A Sze­gedi Nemzeti Színház művészé­ről. Veszélyben a szegedi fák / Pc­téné Füzesi Márta — Búvár. — 4. sz. Bérezik Árpád, 1910—1988 / Szerkesztőség — Felsőoktatási Szemle. — 4. sz. : 111. — Nek­rológ az egyetemi tanárról. Csongrádi társadalmi munkák = Népfront. — 4. sz. — 1987-ben 426 millió forint értékben végez­tek a megyében. Züllesztő ügyszeretet : Üj ma­gyar drápiák Szegeden és a Tttaliában / Erdei János = Színház. — 4. sz. — Kritika Ben Túrán Róbert: Melina c. darabjának előadásáról. Desdemona színháza : Verdi Otellója Szegeden 1 Kőháti Zsolt — Színház. — 4. sz. — Kritika. Értékvédelem és útkeresés a harmincas években : Gáspár Zoltán és K. Havas Géza / Len­gyel András — Valóság — 4. sz. — Gáspár Zoltán szegedj éveiről is. Nulla dics sLne linea / Csor­ba MárLa — Eva. — 2. sz. : 111. — Varga Mátyás díszlettervező­ről és kiállítóházáról. pcsségeket kezdik el fesze­getni, netán emberileg is igyekeznek őket befeketíte­ni. De a fordított helyzet se jobb, ha a kisebbségben ma­radtak képtelenek elviselni, hogy nem az ő nézeteik ju­tottak túlsúlyra, s ezért a végrehajtást nem tekintik szívügyüknek, esetleg gán­csolják is azt. Az ilyen ma­gatartás persze már súrolja a frakciózás határait. Tagadhatatlan, hogy a ki­sebbség és a frakciózás megítélésében ma még sok a fehér folt, a bizonytalanság. A körvonalak azonban már kezdenek kirajzolódni. Ki­sebbségről, frakciózásról döntés előtt oktalanság be­szélni, hiszen azt csak maga a döntés, illetve a frakciózas esetében a végrehajtás köz­ben tanúsított magatartás mutathatja ki. Az természe­tes, hogy mindenkinek az a szándéka, hogy meggyőzzön másokat valós vagy vélt iga­záról. Az is természetes, hogy ez nem mindig sikerül. Ennek lehetséges okai kö­zül csupán néhányat említ­sünk. A javaslat teljességgel rossz, életképtelensége té­nyekkel bizonyítható már a vitában. A kezdeményezés­ben vannak hasznosítható és irreális elemek. A gondolat nagyon jó, de a végrehajtá­sának nem látszanak a fel­tételei. Ez utóbbi példa is mutatja, hogy az emberi tisztesség is megkívánja a kisebbségben maradt véle­mények újratárgyalásának intézményes lehetőségét. Maga az alapszervezet is dönthet úgy, hogy az elve­tett javaslatra bizonyos idő múlva visszatér. De az is járható út, hogy a taggyűlés megbízza a kisebbségben maradtakat, hogy bátran új­ból kezdeményezzenek, ha az élet kezdi igazolni elgondo­lásaikat. Persze nem a vég­rehajtás helyett, hanem a/neilett. Ez jelenthet az alapszervezet számára egy hatásos önkontrollt és bizto­síthatja a gyors, rugalmas változtatást, a realitásérzék élesedését. Már az egyéni beszél­getésekben is sokan szóvá tették a pártfórumok formá­lis vonásait, amelyek elfojt­ják az aktivitást. A vélemé­nyekből az derül ki, hogy az élő, eleven, a közvetlen kör­nyezetre jótékonyan ható politizálást igénylik. A munkahelyeken ma szá­mos gond feszíti a kollektí­vát. Ezek java része a mun­kaszervezést érinti, ám sok olyan is van köztük, amely nem közvetlenül szakmai jellegű. Sok helyen az érde­keltségi rendszer elmarad az igényektől, a középszerűt élteti, visszafogja a kiugró egyéni és csoportteljesítmé­nyeket. Az is igaz, hogy en­nek a megbolygatása nem mindig hálás feladat. vita nélkül többnyire nem is megy, hiszen vannak olyan csoportok, amelyeket az ér­dekeik inkább az egyenlős­di felé húznak. Itt vannak például olyan kérdések, mint a munkahe­lyi légkör, a vezetők-beosz­tottak viszonya, egyes szak­mai csoportok helyzete. A pártalapszervezet akkor cse­lekszik jól, ha e témákban kezdeményez, állást foglal, megoldást javasol., egyszóval politizál. Ilyenfajta maga­tartásra ma nagy az igény, hi­szen sok helyen a vállalat gazdálkodása megingott, csak akkor tudnak bért fej­leszteni, ha megszüntetik a gazdaságtalan vagy kevésbé gazdaságos termelést, lét­számleépítést hajtanak vég­re, új szakmákat kell meg­tanulni az embereknek. Ilyen helyzetekben a passzív kivárás megenged­hetetlen, a politizálás minő­sége pedig attól függ. milye­nek a viszonyok az alapszer­vezetben. A tagságban fel­halmozódott képességek ez­úton válhatnak környezet­formáló erővé, az emberi viszonyok folyamatosan megújulni képes szövedéké­vé. B. P. Jubileumi jutalom ­nyugdíjazás után Jogi tanácsok „Jubileum" jeligérc kér választ két szegedi olvasónk. Munkahelyü­kön nyugdíjasként dol­goznak. Nyugdíjazáskor 33 évi munkaviszony­nyal rendelkeztek. Nyugdíjasként két éve dolgoznak, és elértek a 35 évet. Szeretnék tud­ni. hogy a 35 évi mun­kaviszonyuk alapján, mint nyugdíjasok, jogo­sultak-e a 40 éves jubi­leumi jutalomra. Mit mond erről a jogsza­bály? A Munka törvénykönyve rendelkezései szériát jubi­leumi jutalom annak jár, akinek huszonöt, negyven-, illetve ötvenéves munkavi­szonya van. Nyugdíjba menő dolgozónak a jubileumi ju­talmat kedvezőbb feltéte­lekkel fizethetik ki. A ren­delkezés kimondja, hogy a nyugdíjazás évében esedé­kessé váló jubileumi jutal­mat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. Ez pedig azt jelenti, hogy a huszonöt éves jubileumi jutalmat a dolgozónak akkor is ki kell fizetni, ha a nyugdíjazáskor még nincs meg a huszonöt éves munkaviszonya, de azt további munkával még ab­ban az évben megszerez­hette volna. Ugyancsak ked­vezmény, hogy a negyven-, illetve az ötvenéves mun­kaviszonnyal járó jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor annak is ki kell fizetni, akinek nincs ennyi munka­viszonyban töltött ideje, de nyugdíjazáskor már rendel­kezik a harmincöt, illetve negyvenöt éves munkavi­szonnyal. Olvasóink nyugdíjazáskor — mint levelükben is írták — nem rendelkeztek a har­mincöt évi munkaviszony­nyal, hanem csak harminc­három évvel, tehát jubileu­mi jutalomra kedvezmény alapján nem voltak jogo­sultak. Ez a kedvezmény, •mint a rendelet is kimond­ja, tcsak akkor alkalmaz­ható. ha a két feltétellel együttesen rendelkezik a dolgozó. Nyugdíjasként ju­bileumi jutalomra psak ak­kor lesznek olvasóink jo­gosultak, ha nyugdíjazásu­kat követően még hét évet dolgoznak. Az idén márciusban meg­jelent rendelkezés értelmé­ben a 25, 40 és 50 éves munkaviszony után járó ju­bileumi jutalom összege a dolgozó másfél havi alap­bére. Természetesen 1988. január 1. után a jubileumi jutalom után is kell szemé­lyi jövedelemadót fizetni. Az ismertetett rendelkezés és kedvezmény nemcsak az löregségi nyugdíjba menő dolgozókat illeti meg, hanem a rokkantsági nyugdíjba menőket is, ha a feltételek­kel rendelkeznek. Dr. V. M. Mi? Hol? Mikor? 1988. MÁJUS 4., SZERDA — NÉVNAP: MÓNIKA, FLÓRIAN A Nap kel 5 óra 23 perckor, nyugszik 19 óra 59 perckor. A Hold kel 23 óra 35 perckor, nyugszik 6 óra 12 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 422 cm (apadó) NYOLCVAN ÉVE ezen a napon tartották meg Bu­dapesten a Munkás Testedző Egyesület (MTE) első közgyű­lését. KISSZINHAZ ' délelőtt 10 órakor: Koldus és királyíi (bérletszünct), este 7 órakor: Rinocérosz (Vaszy 2. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Kiáltás és kiállás (szines magyar film). Délután fél 4, Háromnegyed 6 és 8 órakor: A bolygó nove: Halál (szines, m. b. amerikai sci-fi film. V. hely­ár! Csak 16 éven felülieknek!) Fáklya: fél 3 órakor: A kék madár (színes szovjet film), há­romnegyed 5 és 7 órakor: A ki­csi kocsi legújabb kalandjai (színes, m. b. amerikai filmvíg­játék). Szabadság: 3 órakor: zártkö­rű rendezvény, negyed 6 és fél 8 órakor: Kiáltás és kiáltás (szines magyar film). Filmtéka: fél 6 és fél 8 óra­kor: Dél (színes spanyol film), fél 8 órakor: Filmklub. Éva presszó: este 8 órakor: Zsaroló zsaruk (m. b. francia bűnügyi vígjáték). Nyugdíjasmozi: 5 órakor: Egy magyar nábob — Karpáthy Zol­tán (színes magyar film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). F.ste 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tol­bubin sgt. 57.) veszi fel. sebé­szeti felvételi ügyeletet az I. Sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.). urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti se­bészeti osztályán, az egyéb se­bészeti gyermekbetegeket a se­bészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnöttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-109. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap, és munkaszüneti napo­kon, reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős ese­tek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig a Fül-Orr-Gégekli­nika tartja. Szeged, Lenin krt. III. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órátől reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.00: ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Sptirtszerda 22.39: Híradó 22.50: Dok.-műsor 23.40: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: IsmeretteTjcsztő­müsor 21.35: Művészeti est ÚJVIDÉK 16.50: Hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyermekeknek 18.00: Ismcrctterjesztő­müsor 18.30: Román nyelvű műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: Sportszerda 22.30: Hiradó szerb­horvátul Rádió Tévé BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Képújság 9.05: Tetthely — NSZK bűnügyi tv-film­sorozat — (ism.) 10.30: Mozart: F-dür hármas­verseny — (ism.) 10.55: Képújság, 15.35: Hírek 15.40: RTV-közönség­szolgalat 15.50: Magyarország— Írország — olimpiai selejtező labdarugó­mérkőzés 17.50: Magyarország— —Izland válogatott labdarűgó­mértkőzés — a szünetben: Esti mese 20.00: Híradó 20.35: Oscar-díjas filmek — Marty — amerikai film 22.00: Tíz év a Kék Mecset árnyékában — afgán krónika 22.45: Híradó BUDAPEST 2. 18.15: Képújság 18.20: Körmönfontoló 18.55: Hírek német nyelven 19.00: Pannon krónika 20.00: És mégis forog... — angol rövidfilm 20.35: Dzsesszencia 20.55: Jubileumi beszélgetés — Igor Alexán drovlcs Mojszejevvel 21.35: Hiradó 2. 21.50: Képes nóták 22.15: Képújság BELGRÁD 1. 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyermekműsor 18.00: Ismeretterjesztő­műsor KOSSUTH 8.20: Eco-mix 8.50: Harangozó Teréz és Szécsi Pál énekel 9.15: Népdalcsokor 9.49: Csacsi-zene 10.05: Rádiószínház — irodalmi fogadónap — Galsai Pongrác hangjátéka 10.54: Operettparádé 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos ÜJság melléklete 16.05: A Magyar Rádió és Televízió gyermek­kórusa énekel 16.22: Ricsi — Tóth Gábor Akos hangjátéka 17.00: Magasabb fokon 17.30: Zenekari muzsika 18.02: Könyvszemle — 2. 19.30: K.árpáthy Zoltán — Jókai MÓT regénye — 2. 20.30: Kérdőjel 21.30: A Rádiózenekar műhelyében 22.00: Hírvilág 22.30: Félóra népzene 23.00: Operaest 23.35: Bach: V. brandenburgi verseny PETŐFI 8.05: Idősebbek hullám­hosszán 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Indulók. Láncok fúvósokra 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: NóL-imuzsika 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Robin Ilood 14.50: Forma—1. hfradó 15.05: Zenerulett 17.05: Közvetítés a Magyarország­Írország olimpiai selejtező labdarúgó­mérkőzésről 17.45: Ötödik sebesség 18.30: Alexis Korner Blues Incorporatcd együttes játszik 19.05: Közvetítés a Magyarország­Izland labdarúgó­mérkőzésről 19.55: Albumajánlat 20.50: Alkalmazkodás a kutatásban 21.05: Tanakodó 22.00: Tessék választani! , 23.101 A dzsessz történele 23.50: Világslágerek zenekara BARTÓK 9.08: F.tly Ameling Schubert-dalokat énekel 10.34: A Bécsi Filharmonikus Zenekar játszik 12.10: Sarolta — részletek Erkel operájából 13.05: Szonda 13.35: Csanádi Imre verse 13.45: Megtervezett véletlenek 13.59: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 34.24: Magnósok, figyelem! 15.04: Zenekari muzsika 16.05: Perl: Euridike — két­íélvonásos opera 17.30: Zeneközeiben a magnósok 18.30: V materinskom jazyku — szlovák nyelvű nemzetiségi műsora 19.05: Iskolarádió 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus Zenekarának hangversenye Közben: Kb. 20.40: Külföldi tudósjtóké a szó 20.55: Elégia esti porban 21.30: Operákettősök 21.57: Szendrey Karper László (gitár) hangversenye 22.48: Portrék napjaink zeneszerzésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom