Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-23 / 122. szám

4 . Hétfő, 1988. május 23. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalása a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről (Rövidített változat) A Magyar Szocialista Munkáspárt 1985 márciusában tartott XIII. kongresszusa úgy határozott, hogy a szocialista rend­szer erőforrásainak jobb hasznosításával, a népgazdaság teljesítőképességének nö­velésevel teremtsük meg a gazdasági egyensúly javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének feltételeit; a tu­domány, a kultúra és a művelődés fellen­dítésével segítsük a társadalom alkotóké­pességének kibontakozását; demokratikus intézményeink fejlesztésével erősítsük a nemzeti egységet. A kongresszuson elfogadott helyzetér­tékelés, valamint az ennek alapján kitű­zött gazdaságpolitikai és életszínvonal­fejlesztési célok nem bizonyultak megala­pozottnak. A hetedik ötéves tervben több cél kapott egyidejűleg elsőbbséget, mint amennyi reálisan megvalósítható. Gazda­sági helyzetünk nem javult, nőtt az or­szág konvertibilis valutában fennálló adóssága, erősödött az infláció, növeked­tek a lakosság terhei, csökkent az élet­színvonal Ezt a helyzetet részben tőlünk függet­len tényezők, nagyrészt azonban belső okok, tevékenységünk fogyatékosságai idézték elő. A világgazdaságban végbement, máig is tartó átrendeződésnek a magyar gazda­ságra gyakorolt hatását a Központi Bi­zottság és a kormány tevésén ítélte meg, ezért gazdaságpolitikai reagálása sem volt megfelelő. Nem vállaltuk, elkerülhetőnek véltük a gazdaságtalan termelés vissza­szorításával, a támogatások leépítésével mindenképpen együtt járó konfliktusokat. Az elosztás nem a 4,inylegesen megtermelt jövedelemhez igazodou. Mindez a külső és a belső egyeasúly további romlását okozta, növekvő eladósodáshoz vezetett. Világossá vált, hogy tartós eredménye­ket a magyar gazdaság csak akkor érhet el, ha folytatódik a megkezdett reform, kialakul a szocialista árutermelő gazda­ság — fejlettségünknek és adottságaink­nak megfelelő — működés; és irányítási rendszere. Megnehezítette ennek megvuló*­sítását, hogy a gazdaságban megkezdett reform nem terjedt ki kellő időben a tár­sadalmi élet más területeire. A közvélemény ezeket az ellentmondá­sokat tükrözi, a lakosság növekvő elége­detlenséget tanúsít a gazdasági és társa­dalmi fejlődés megtorpanása, a nehézsé­gek megszaporodása miatt. Romlott a közhangulat, csökkent a párt és a veze­tők iránti bizalom. A reális helyzetérté­kelés, a cselekvőkészség mellett van pesz­szimizmus, kiábrándultság, és teret nyer­nek megalapozatlan, irreális elgondolások. A kialakult helyzetért felelősség terhe­li a Központi Bizottságot és végrehajtó szerveit, továbbá a kormányt és intézmé­nyeit is. A döntések egy része nem volt megalapozott, több fontos kérdésben nem tudtak érvényt szerezni a határozatoknak. O A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete szükségesnek tartja a társadalmi és gazdasági reform­folyamat összehangolt folytatását és meg­gyorsítását. Mivel az MSZMP a történel­mileg kialakult egypárlrendszer körülmé­nyei között tölti be vezető szerepét, így az átfogó reform folytatásának kiinduló­pontja a párt működésének megújítása a) A párt erősítse tevékenységének po­litikai jellegét. A politika kidolgozása sa­rán támaszkodjon jobban a tudomány eredményeire, a gyakorlati tapasztalatok­ra. Javítsa a párthatározatok politikai előkészítését és a döntések után a meg­győző, szervező és ellenőrző munkát. A párt összpontosítsa tevékenységét a társadalmi viszonyok fejlesztésére, a szo­cialista rendszer védelmét és a törvé­nyességet szolgáló alapelvek meghatáro­zására, a népgazdaság fejlesztési irányai­nak kijelölésére, a társadalom szellemi, ideológiai életének befolyásolására, er­kölcsi állapotának javítására, külpolitikai elveink és céljaink kialakítására, a nem­zetközi kapcsolatok fejlesztésére. b) A párt a demokratikus centralizmus elve alapján épül fel és működik. A je­lenlegi helyzetben a fő feladat a pártde­mokrácia erősítése, minél teljesebb ki­bontakoztatása. A kongresszusok között a Központi Bi­zottság dönt a párt egészét érintő ügyek­ről, állást foglal a társadalmat és a gaz­daságot érintő kérdésekben. A nagy hord­erejű ügvekben a Központi Bizottság elő­zetesen lefolytatott, az egész tagságra ki­terjedő pártvita alapján döntsön. A központi irányítás javításával egy­idejűleg biztosítani kell a területi és munkahelyi pártszervek, alapszervezetek, a párttagok részvételét a politika alakí­tásában, növelni önállóságukat és felelős­ségüket a párt politikájának képviseleté­A párt-, az állami szervek és a társadal­mi szervezetek gyakorlata és munkastílu­sa nem a követelményeknek megfelelően változott. A Központi Bizottság 1980. novemberi határozatában kimondta: fordulatra van szükség. Ezt követően 1987 júliusában ki­dolgozta a gazdasági-társadalmi kibonta­kozás programját. Ennek alapján a kormány stabilizációs munkaprogramot készített, amelyet az Országgyűlés jóváhagyott. Elkezdődött a kormányzati munka megújulása. A gaz­daságban kisebb mértékű javulás jelei mutatkoznak, a szükséges fordulat azon­ban még nem következett be; feltételei csak hosszabb idő alatt teremthetők meg. Előrehaladásunk, a nemzet boldogulása azt követeli, hogy a társadalmi élet min­den területén fordulatot hajtsunk végre: felgyorsítsuk a reformfolyamatokat, össze­hangoltan folytassuk a gazdaság és a po­litikai intézményrendszer működésének megújítását, segítsük a társadalom alkotó­képességének kibontakoztatását. A gazdálkodás, a szocialista demokrácia fejlesztésével érhető el, hogy teljesüljön a társadalom jogos igénye: maradjon fenn a létbiztonság, a jövedelmek a teljesítmé­nyek szerint alakuljanak, csökkenjen az infláció, könnyebbé váljon, a fiatalok pá­lyakezdése, a gyermekek eltartása és ne­velése, általánossá váljon a gondoskodás az idősekről, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő emberekről. Ezáltal te­hetünk eleget mindenkori kötelezettsé­günknek, hogy megőrizzük és gyarapítsuk a nemzet kulturális értékeit, erősítsük a társadalmi szolidaritást, magasabbra emel­jük a társadalom erkölcsi színvonalát. Céljaink elérésének legfőbb biztosítéka a szocialista társadalmi rendszer, amely­nek alapja a munkásosztály vezetésével, a munkás-paraszt szövetség erejével, az értelmiség támogatásával kiépített népi hatalom, a termelőeszközök meghatározó részének társadalmi tulajdona, a marxis­ta—leninista párt vezető szerepe, társa­dalmunk alapintézményeinek megerősíté­se és fejlesztése. A kommunistáknak és a szocializmus pártonkívüli híveinek rész­vétele a politika alakításában, a vezető testületek személyi összetételének meg­újulása, a politikai intézményrendszer korszerűsítése, a politika nyíltsága cs nyilvánossága teszi visszafordíthatatlanná társadalmi és gazdasági életünk reform­jának folyamatát. A pártértekezlet szükségesnek tartja, hogv a Központi Bizottság alakítson mun­kabizottságot, amely elvégzi a helyzet mélyebb elemzését, az okok feltárását, s a közelmúltban folytatott viták tapaszta­latait is hasznosítva felvázolja a szocia­lizmus építésének távlati programiát. En­nek keretében vizsgálni kell egy új Dro?­ramnyilatkozat elkészítésének a szüksé­gességét. ben, a politikai tevékenység megszerve­zésében és ellenőrzésében. A párt alapszervezeteinek, szerveinek joguk és kötelességük, hogy kezdemé­nyezzék a felsőbb pártszerveknél az ál­taluk szükségesnek tartott kérdések meg­tárgyalását, illetve vitára bocsátását. A felsőbb pártszerv testületi ülésén köteles a javaslatokat mérlegelni. A döntésről, annak indokairól a kezdeményező párt­szervezet kapjon tájékoztatást. Az alap­szervezetek hatáskörét úgy kell bővíteni, hogy az összhangban legyen a működési területükön levő állami szervek, vállala­tok, intézmények önállóságával. A politikai döntések előkészítésekor a vezető testületek mérlegeljék a társadal­mi szervezetek, az érdekképviseleti szer­vek, a nyilvános fórumok véleményét és javaslatait Lehetőleg több változatot tar­talmazó tervezetek készüljenek, figyelem­mel a társadalmi összefüggésekre és ha­tásokra. A döntésre hivatott pártszerv ülésén ismertessék a javasolttól eltérő el­gondolásokat is, és a testület foglaljon állást azokról. A pártban a kollektív vezetés elve ér­vényesül. A döntésekben és azok végre­hajtásában részt vevők személyes politi­kai felelősséggel tartoznak. A végrehajtás ellenőrzése a pártmunka minden szintjén váljon rendszeressé. Terjedjen ki arra is, hogy a gyakorlat igazolja-e a politika és az egyes határozatok helyességét. Az el­lenőrzés tapasztalatait hozzak nyilvános­ságra, kitérve szükség szerint a döntés­előkészitök, a döntéshozók és a végrehaj­tásban részt vevők személyes felelőssége­re is. A pártdemokrácia fejlesztése indokolja a párton belüli választási rendszer módo­sítását. Lehetővé kell tenni, hogv az irá­nyító testületek tagjainak meghatározott hányadát az alapszervezetek, illetve az alsóbb szintű pártszervek közvetlenül vá­laszthassák, s ha munkájukkal, magatartá­sukkal elégedetlenek, őket visszahívhas­sák. A választások minden szinten titko­sak legyenek. Mindenütt, ahol igénylik, több személyt kell jelölni. A párt új választási rendjét 1988-tól folyamatosan be kell vezetni. Az irányítást mindenütt a választott testület, az alapszervezetekben a taggyű­lés gyakorolja. A választott testületek irá­nyításával működő apparátusok szakmai összetétele és szervezete, tagjainak felké­szültsége a pártszervek módosuló feladat­körének megfelelően alakuljon c) A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét folyamatosan újra kel) teremteni. A kommunisták minden fórumon nyíltan és felelősségtudattal mondjanak véleményt, kételyeiket pedig a párt fórumain vessék fel. A párt tagjai kötelesek a párt testüle­teinek álláspontját nyilvánosan képvisel­ni. A vezetők ebben is mutassanak pél­dát. A párttagok az illetékes pártfórumo­kon kívül nem nyilatkozhatnak az elfo­gadott határozatoktól eltérő szellemben; különvéleményük támogatására frakciókat nem szervezhetnek. A véleményükkel ki­sebbségben maradottak álláspontjukat a pártszervek tanácskozásain, a párt elmé­leti fórumain kifejthetik, illetve joguk van ahhoz, hogy saját alapszervezetükhöz, testületükhöz vagy felsőbb pártszervhez forduljanak a vitatott ügy újratárgyalása érdekében. Amíg azonban a határozat ér­vényben van, kötelesek magukat ahhoz tartani, illetve azt végrehajtani. A párt­tagok döntés előtt, illetve döntés hiányá­ban képviselhetik saját álláspontjukat. A párt tagjait folyamatosan tájékoztat­ni kell a Központi Bizottság és végrehaj­tó szervei, valamint a Központi Ellenőr­ző Bizottság munkájáról és határozatai­ról. d) A párt vezető szerepének érvényesí­tésében meghatározó jelentősége van a kádermunkának. A párt káderpolitikái el­veinek érvényt kell szerezni. A pártszer­vek a választók véleményét mérlegelve tegyenek javaslatokat a politikailag fontos vezető tisztségek betöltésére. Lépjenek fel a választások és a kinevezések tisztasá­gáért, törvényességéért, a protekció, az elvtelen összefonódás ellen. A jelöltek megítélésének fő mércéje az alkalmasság, a hivatalban [evő vezetők esetében telje­sítményük, munkájuk eredményessége és emberi tisztességük legyen Az erkölcsi normák betartását, a közélet tisztaságá­nak védelmét minden vezetőtől, minden párttagtól szigorúan meg kell követelni. Bővüljön a pályázat útján és a megha­tározott időtartamú megbízatással betölt­hető funkciók köre. A politikai és a tár­sadalmi élet minden területén lényegesen nagyobb számban jelöljenek tehetséges fiatal embereket vezető tisztségekre. Csökkenjen a párt-, az állami szervek és a társadalmi szervezetek vezető testüle­teiben a kölcsönös képviselet. Folytatód­jon a káderhatáskörök decentralizálása. A Politikai Bizottság és a titkárság tag­jai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a budapesti, a megyei, a me­gyei jogú, a városi és a budapesti kerü­leti pártbizottságok titkárai — ha mun­kájuk alapján erre alkalmasak — ugyan­arra a tisztségre legfeljebb két ciklusra választhatók meg. A Központi Bizottság ezt az elvet érvényesíti osztályvezetőinek kinevezésénél is. Gondoskodni kell a tisztségükből távozó vezetők megfelelő el­helyezéséről. A párt belső működésében bekövetke­zett, valamint a tervezett változások új szervezeti szabályzat kidolgozását indo­kolják. A Központi Bizottság e célból hozzon létre munkabizottságot, amely ja­vaslatát terjessze a XIV. kongresszus elé. e) A szocializmus építésének nélkülöz­hetetlen feltétele a szövetségi politika kö­vetkezetes folytatása és megújítása. A társadalom osztály- és rétegviszonyai­nak átalakulásával, a párt politikájának gazdagodásával, a szocializmus építésének kiteljesedésével az MSZMP a nép pártjá­vá válik. Továbbra is legfontosabb felada­tának tartja a munkásosztály történelmi céljainak megvalósítását, amelyek nemze­ti érdekeket feieznek ki. A munkások és parasztok szövetségének jól bevált hagyo­mányait folytatja és alkalmazza a jelen­legi viszonyokra, épít és számít az értel­miség, valamint az ifjúság támogatására és cselekvő részvételére. Fontos feladatá­nak tartja a különböző világnézetű em­bereknek. a nemzet alkotó erőinek ösz­szefogását. Együttműködünk mindazokkal a más felfogású, más világnézetű állampolgárok­kal, akik tevékenyen dolgoznak szocialis­ta hazánk javára, tiszteletben tartják al­kotmányos rendünket és nemzetközi köte­lezettségeinket. Meggyőződéssel hirdetjük a párt állás­pontiát, de figyelembe vesszük az attól eltérő nézeteket. Előrehaladásunk fontos hajtóerejének tekintjük az építő szándé­kú bírálatokat, javaslatokat. A párt szer­vei, a néphatalom intézményei és a tár­sadalmi szervezetek testületei vizsgálják meg a sajátjuktól eltérő elgondolásokat is, de nyíltan, érvelve határolják el magukat attól, ami nem egyeztethető össze szocia­lista elveinkkel és nemzeti érdekeinkkel. f) A magyar nép döntő többsége a szo­cializmusban látja a nemzet jövőjét, cse­lekvően részt kíván venni a munkában. A közgondolkodásban ugyanakkor teret nyertek polgári, valamint szocializmusel­lenes nézetex, terjed a politikai, világné­zeti közömbösség. Az előttünk álló feladatok megoldása igényli az ideológiai munka folyamatos megújítását, a marxista gondolkodás élén­kítését. Az elméleti alkotó műhelyek, a tudományos kutatók elemezzék a gazda­sági, társadalmi folyamatokat, tárják fel a kedvezőtlen jelenségek, tendenciák okait, mélyebb gyökereit, kísérjék figye­lemmel a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatait, és vonják le az általánosítható elvi következtetéseket. In­tenzívebb ideológiai, tudatformáló mun­kával segítsülf a társadalmi fejlődés új jelenségeinek felismerését és megértését, a valóság által igazolt értékrend kiala­kítását. A párt szervezetei, intézményei és tag­jai érvekkel lépjenek fel a túlzó és a kon­zervatív, a szocialista reformok szüksé­gességét tagadó, illetve az elveinket és politikánkat bármely oldalról támadó el­torzító nézetekkel szemben. Mutassák be a szocializmussal szembenálló eszmék és törekvések valóságos természetét. Ösztö­nözzük a szocializmus melletti kiállást, tegyük elmélyültebbé a tudományosan megalapozott, reális nemzeti önismeretet, erősítsük a nemzeti érzést és önbecsülést. A szocializmus befogadja, őrzi és gazda­gítja az emberiség értékeit. A párt fel­adatának tekinti a történelmi örökség ápolását, a nemzeti öntudat, a magyarság­hoz való kötődés, a cselekvésre kész ha­zaszeretet és az internacionalista gondol­kodás, a népek barátsága eszméjének erő­sítését. A part erőfeszítéseket tesz a mun­kaerkölcs megszilárdításáért, a közösségi magatartás terjedéséért, a munkaszeretet, a helytállás, a tisztesség, a tehetség, a mű­veltség, a szaktudás nagyobb megbecsü­léséért. O A néphatalom érvényesülésének és gyakorlásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épülő szocialista pluralizmus. Ez teremt lehetőséget a kü­lönböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére és politikai akarattá formá­lására. A szocialista állam tevékenysége meghatározó tényező a társadalomban. A Magyar Szocialista Munkáspárt súlyos tör­ténelmi helyzetben, a társadalom széles körű támogatását megnyerve, nagy és eredményes harcot folytatott a Magyar Népköztársaság alkotmányos, törvényes rendiének helyreállításáért, és továbbra is legfőbb feladatának tekinti az ország alaptörvényének megtartását, megtartatá­sát, a szocialista törvényesség védelmét. A társadalmi, politikai fejlődés szüksé­gessé teszi az alkotmány felülvizsgálatát. A szocialista államszervezet önállóan, jobb hatásfokkal működjön, tisztázott le­gyen feladatköre és felelőssége. Korszerűsíteni szükséges a párt és a kormány munkamegosztását, a pártnak az államéletre gyakorolt befolyása elveit, esz­közeit és módszereit. A népképviseleti testületek legyenek a nyílt politizálás fórumai. Az Országgyű­lés legfőbb feladata a törvényalkotás. Eb­ben kizárólagos jogköre van. Ugyanak­kor legyen nagyobb szerepe a társadal­mi érdekegyeztetésben, a közös érdekek képviseletében, a törvények megtartásá­nak ellenőrzésében, a kormányzati mun­ka kereteinek meghatározásában és a kor­mány ellenőrzésében. A Minisztertanácsban megkezdett át­szervezést folytatva ésszerűsíteni és javí­tani kell az államigazgatási munkát or­szágos, területi és helyi szinten egyaránt. A tanácsok váljanak a lakóhelyek va­lóságos önkormányzati intézményeivé, s ezzel együtt töltsék be hatékonyan a szo­cialista állam helyi végrehajtó szervének szerepkörét. A központi forrásokból tör­vényben szabályozott arányban részesed­jenek. A kormányzati szervek növeljék a tanácsok gazdasági és döntési önállóságát, érdekeltségét bevételeik gyarapításában. Indokolt, hogy az Országgyűlés úi tör­vényt alkosson a tanácsok feladatairól, szervezetéről és működéséről. Rendelni kell az állampolgárok és az állami szervek jogai gyakorlásának és kö­telességei teljesítésének módját. Ki kell alakítani a társadalmi viták szervezésének rendjét. Törvényben kell szabályozni az öntevékeny szerveződés, a gyülekezés, az egyesülés, a lelkiismereti és vallásszabad­ság jogát, a nemzetiségek jogait, valamint az egyéni és közösségi jogok védelmének garanciáit. Létre kell hozni az alkotmány­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom