Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

Csütörtök, 1988. május 19. 3 Kórház és teljesítmény . Tegnap délelőtt Szentesen tartotta ülését az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Pesta László elnök köszöntötte az ország különböző részeiből összegyűlt képviselőket, Medve László államtitkárt, és a házigazdákat, A résztvevők megállapították, hogy a szentesi kórház működéséről készült, és előzetesen írásban kiadott tájékoztató jelentés egyben hü tükrét adja az egészségügy országos gondjainak és tennivalóinak is. Ez a jelentés volt az első napirendi téma, s ehhez fűzött rövid szóbeli kiegészítést a szentesi tanácselnök és a kórházigazgató. Kiemelték a kórházban meglevő és magas színvonalú innováció jelentőségét, ennek sürgető elismerését és támogatását, az intézmény működési körzetében élő 120 ezer ember ellátásának javára. Az országgyűlési képviselők az általuk feltett kérdésekre azt a választ hallhatták, hogy a kórház költségeit — főleg fejlesztési célokból — egyedül nem képes fedezni a szentesi tanács. Az egészségügyi progreszszivitás és finanszírozás, valamint a szervezés oldaláról nézve, szerencsétlen dolog volt annak idején elvenni a megyei státust a szentesi kórháztól. Ezt az idő már bebizonyította. Éppen ezért — nem feltétlenül az elnevezés, hanem — a szerepkör visszaállítása volna a legkézenfekvőbb és pénzügyileg a legolcsóbb megoldás. Járható útnak látszik a települések anyagi hozzájárulása (a minisztériumi támogatásról nem elfeledkezve) a szentesi kórház kiadásaihoz, vagy pedig a térítéses ellátás megváltoztatása kerülne előtérbe prszágos intézkedés jegyében. Az egészségügyben egyébként több más terület is megérett a reformokra. Például nagyon időszerű a feladat- és teljesítményarányos finanszírozás bevezetése, ennek a tervén már dolgoznak a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban. A helyes devizaátutalásról Az év elején bevezetett utazáái könnyítések következtében jelentősen megnőtt a lakosság részére történő devizaátutalások száma. Ezért a Magyar Nemzeti Bank kéri az érdekelteket, hogy hívják fel az utazási költségek fedezésére külföldről devizát átutaló rokonaik, ismerőseik figyelmét a következőkre: Külföldi rokonok, ismerősök devizát az MNB-hez, az Országos Takarékpénztárhoz vagy az Altalános Értékforgalmi Bank Rt.-hez utalhatnak át. Az átutalási megbízásnak tartalmaznia kell annak a nevét és pontos lakcímét, akinek a devizát küldik. JA megbízásra rá kell írni (valamelyik világnyelven vagv magyarul), hogy a devizát utazási költségek fedezésére küldik, s meg kell jelölni azt az utazásiszámla-vezető helyet (IBUSZ, OTP, Altalános Értékforgalmi Bank Rt.), ahol a devizát el pkarják helyezni. Mi is az a TDDSZ? Sajnálom magunkat. Sajnálom, mert politikai, közéleti reflexeink gyakran sok-sok áttétellel működnek. A végeredmény nem egyszer az elutasítás, a megbélyegzés, az agyonhallgatás. Mindez újra akkor fogalmazódott meg bennem, amikor a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéről (a TDDSZ-,ról) faggatóztam a Szegedi Biológiai Központban és a JATE-n. Mindkét helyen csodálkozva, majdnem megrökönyödve fogadták az érdeklődésemet. Hát lehet már erről beszélni? A nyilatkozatokat nem követi retorzió? * SZBK, hatodik emeleti munkaszoba. Gyurkovics Henrik genetikus a tudományos dolgozók állás- és létbizonytalanságáról beszel. Elfogadhatatlannak tartja a kutatásokra fordított összegeket. — Miért lépett be a TDDSZ-be? — Égetően szükség van az érdektagoltságnak megfelelő érdekvédelemre. A TDDSZ alulról szerveződött. Tudomásom szerint itt nem lesznek függetlenített funkcionáriusok. Senkinek nem függ az egzisztenciája a szakszervezeti tisztségétől. Ez roppant szimpatikus. És az is, ami a követelésekben megfogalmazódik. A TDDSZ a munkavállalói érdekek képviseletét tartja elsődleges feladatának. Nem fogadja el a kutatói státusok számszerű csökkentését. Alapot hoz létre a munka nélküli tudományos kutatók segélyezésére Nélkülözhetetlen a tudományos mecenatúra adópolitikai eszközökkel történő bátorítása. Küzd a sztrájkjog elismertetéséért. — A házból hányan léptek be az új szakszervezetbe? — Körülbelül a tagság egyharmada szavazott a TDDSZ-re. Úgy nyolcvanan. Ezzel nemigen dicsekednek az emberek. Talán félnek. Pedig május 14-én Budapesten hivatalosan is megalakult a TDDSZ. úgy ezer taggal. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya ezt lehetővé teszi. A megalakulás óta a TDDSZ jogi személy, így talán elfogadják tárgyalófélnek. Ügy tudom, a SZOT nem alakította még ki az álláspontját. Pedig a TDDSZ a magyar szakszervezeti mozgalmon belül akar működni, tárgyalásokat kíván folytatni a SZOT-tal, a kormánnyal, társadalmi és gazdasági szervezetekkel. És természetesen elismeri a párt vezető szerepét.. — Üpy tudom, ön nem lépett ki a közalkalmazottak szakszervezetéből. — Lehetőség van a kettős tagságra is. Én ezt választottam. — Mit vár az új szakszervezettől? — A négynapos TDDSZtől? Egyelőre szakszervezeti beutalókat nem. Tiszta, becsületes érdekképviseleti és -ütközési formát, rendszert viszont igen. Saüai Miklós, a JATE politikai gazdaságtan tanszékének docense munkahelyi szakszervezeti titkár felemás helyzetben van, hiszen alapító tagja a TDDSZ-nek, ugyanakkor tisztségviselő a Pedagógusok Szakszervezete egyik munkahelyi szervezetében is. — Ez a helyzet nem vezet tudathasadáshoz? — Nem gondolom. Erősödni fog az érdekek harca, megnő a nyilvánosság, fontos kérdésekben nem lehet suba alatt dönteni. Előtérbe kerül az érdekkoordináció is. Az aprócska tanári szobába bejön Czagány László docens. Bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Én nem gyakorlati megfontolásból, hanem demonstratív indíttatásból léptem be a TDDSZ-be. Szimpatikus törekvés, de nem lehet ellenpontja a SZOT-nak. a SZOThoz tartozó szervezeteknek. Egy ilyen kezdeményezést támogatni kell. Az államosított szakszervezettel szemben a TDDSZ alulról építkezik. Jövője van a horizontális szakmai érdekvédelemnek. Az új szakszervezet megpróbálja artikulálni a tudományos érdekeket. — ön párt- és pártvezetöségi tag. Mit szól a TDDSZtagságához az alapszervezete? — Tételesen ezzel a kérdéssel r.em foglalkoztunk. Véleményem szerint a TDDSZ belefér a politikai intézményrendszer korszerűsítésének folyamatába. Sallai Miklós szobája lassan fórummá válik. Belen/i Gyula adjunktusnak szintén van mondanivalója az üi szakszervezetről. — Nagyon szimpatikus, hogy a TDDSZ sohasem a tagság helyett akar dönteni. Szerintem az új szakszervezet az elbürokratizálódás önvédelmi reflexeként jött létre. Nem várok csodát. De például az tarthatatlan, hogy Egy egyetemi oktató már a munkájához szükséges szakirodalmat sem tudja megvenni. Azok értékét miért ne vonhatnánk le az adóalapunkból? De hiányzik az értelmiség világos értékrendje is. A munkánkat, a felkészültségünket jelenleg nem lehet mérni. Sokszor formális előírások igazgatják a tudományos életet. Nemegyszer az előléptetés, a bérezés is mechanikusan történik. — Az oktatók érdeke azonos a kutatókéval? — Akadnak eltérések. Menet közben ezek tisztázhatók. — Hányan vannak? — A polgazd, a filozófia, a szociológia és tud. szoc. tanszéken belyl tizenketten. A JATE-n ezután kezdjük magunkat összeszámolni. És végül csak annyit, hogy Gyurkovics Henriktől azzal váltam el, most kezdődött az állampolgári öntudatra ébredése. Súlyos mondat. Merjük-e bevallani?! Bodzsár Erzsébet Méltó művel akarták megnyitni és bevezetni a budapesti Nemzeti Színház új játszóhelyét, a várbeli karmelita, udvart — mondta Malonyai Dezső igazgató az újságíróknak szerdán, a , Fórum Szállóban megtartott tájékoztatón. A Szörényi Levente, Bródy János, Nóvák Ferenc szerzői triász már több színházi alkotással kivívta a bizalmat ahhoz, hogy új darabjuk, a Fehér Anna című rockballada méltónak ítéltessen a történelmi levegőjű helyszínre. Drámai rockballada a homályos időkből — ez áll az új darab címe alatt, műfaji meghatározásként, avagy alcímként, utalással a tartalomra. — Mert hiszen arról van szó — mondta az író, Bródy János —, hogy akárcsak a Kőműves Kelemen című színpadi művükben, az ennek folytatásaként megszületett Fehér Annában i& a népballadák több Jövedelmezőség és szerkezet J

övedelmezőség és szerkezetváltás. Van-e gazdaságunkban mostanában az előbbieknél gyakrabban emlegetett fogalompár? Aligha. A népgazdaság fogyó ereje egyre kevésbé tudja életben tartani a veszteséggel termelő egységeket. Az .injekciózás", szerencsére, már nem politikai cél. De mind kritikusabban vizsgálják a vállalatok és szövetkezetek belső termékszerkezetük gazdaságosságát is. A jövedelemminimum alatt hozó termékeiktől egyre gyorsabban lesznek kénytelenek megszabadulni. A felszabaduló emberi és gépi kapacitás számára pedig mind sürgetőbb valami újat találni. Ehhez piacképes újdonságok kellenek, mégpedig tömegével. Milyen a váltás — egyszersmind gazdaságunk kilátásainak — helyzete szűkebb környezetünkben, Csongrád megyében? Erről készített felmérést a Magyar Gazdasági Kamara Dél-alföldi Bizottsága. A terjedelmes dokumentumnak néhány megállapításán érdemes a széles nyilvánosság elé idézni. Csongrád megyében az úgynevezett „húzóágazatoknak" az elmúlt időszakban csak a csírái alakultak ki. A megújulási törekvések elsősorban a korábbi gazdaságszerkezeten belül, új termékek piacra dóbásával, vagy a feldolgozottsági szint emelésével jelentkeztek. A gazdálkodó szervezetek irányítási rendszerében csak kismértékű változás történt. Tavaly a megye iparának nyereségtömege több mint 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ebben a legnagyobb szerepe a termelésnövekedésnek volt. Ez pedig döntően a termelékenység emelkedéséből adódott. Jelentősen nőtt a kábel-, a villamosszerelésicikk- és a gumigyártás, továbbá a baromfi-feldolgozás. Visszaesett a kohászat, a textil- és ruházati ipar egyes ágainak és a boriparnak a termelése. Vajon tartós lesz-e ez a növekedés? Avagy csak egyszeri fellángolás történt az 1987-es év nagy konjunktúrájában? Ezekre a kérdésekre már az idei év eredményei — legalábbis részben — választ adhatnak. Az export összesen 9 és fél százalékkal nőtt. Különösen a konvertibilis piacokra küldött növekmény érdemel figyelmet Majdnem 22 százalékos volt. Exportbővítő pályázaton a megye 4 vállalata és 5 szövetkezete vett részt, összesen mintegy 300 millió forint értékű többletkivitelt vállaltak. Ilyen kötelezettségét azonban a Hódgép, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat, a Tápéi és a Szegedi Háziipari Szövetkezet, megrendelések hiányában, nem tudta teljesíteni. A nagyságrend emelkedése a legtöbb szervezetnél nem járt együtt a jövedelmezőség javulásával. Altalános jelenség, hogy a vállalatok megnövekedett költségeiket belföldi áremeléssel fedezték. A munkaerő- és bérgazdálkodást a mindenkori szabályozásból adódó gazdálkodóérdekek befolyásolják. A vállalatok ezen a területen is, „bázisteremtéssel", ez elmúlt év utolsó hónapjaiban „felkészültek" az idei évre. A vállalati jövedelmezőséget döntően továbbra is a költségvetési kapcsolat és kevésbé a piaci jelenlét és eredményes értékesítés befolyásolja. A1 külföldi töke bevonásával működő vegyes vállalatok alapítása iránt a megyében is nőtt ez érdeklődés. Már működik a Hungarofeder Kft. Alakulóban van a Csongrádi Állami Gazdaság belga. n Metripond nyugatnémet és a Fútőber osztrák céggel való társulása. A meglevő együttműködések a lehetőségekhez képest szegényesek, de az elmozdulás is eredmény már. A megye gazdálkodóinak műszaki fejlesztésére összességében a követő jelleg jellemző, hiányzik a csúcstechnika jelenléte. Erős korlátot jelentenek az egyre szűkülő források és a fogyó beszerzési lehetőségek. A tőkés exportban 1987-ben a kifejlesztett és értékesített új termékek számát és arányát tekintve, előrelépésről lehet beszámolni. A szövetkezeleknél az állami szektornál gyorsabb és érdemibb változás következett be a termékszerkezetben. Ebben meghatározó szerepük volt a kisszövetkezeteknek, amelyek számítástechnikai cikkek gyártásával, számítógépek összeszerelésével, elektronikai, orvosi műszerek gyártásával foglalkoznak. A technológiai színvonal az országos átlagnál a bútor- és a kenderiparban magasabb. Az előbbi megállapítás az élelmiszeriparnak csak egyes részterületeire igaz. Egyre keresettebbek Csongrád megyében is a több szakmás szakemberek. Megélénkült az átképzés; támogatás igénybevétele is, bár még most sem kihasználtak teljesen ezek a lehetőségek. Az építőipar termelékenysége 2 százalékkal javult. A kivitelező vállalatok jövedelmezősége lényegesen jobb, mint 1986-ban volt. A jövő ebben az ágazatban azon múlik, hogy a kapacitásokat a gazdálkodók mennyiben tudják hozzáigazítani az állandóan változó építési igényekhez. Nagy feladat a házgyári kapacitások vggzteség nélküli kihasználása Már az építőipari cégek számos új technológiát alkalmaznak, melyekkel élőmunkát váltanak ki, gyorsabb kivitelezést, jobb minőséget érnek el. A mezőgazdaságban, is jó irányban változott a jövedelmezőség. Javultak az eszköz- és bérhatékonysági mutatók A veszteséges szövetkezetek száma 7-ről 6ra csökkent, ugyanakkor a veszteség tömege több mint a 'felére esett vissza. Az állattenyésztés produktumának növekedése pótolta a súlyos aszály okozta növénytermesztési kiesést. A szövetkezetek melléktevékenységének növekedése több mint 10 százalékkal nőtt. Javult a növénytermesztés technológiai színvonala, fejlődött az öntözés, új agrokémiai eljárások jelentek meg. A vetésszerkezet szinte nem változott. Eredmenyesebb lett a zöldségtermesztés. Az állattenyésztésben felgyorsultak a rekonstrukciós és férőhelybővítő beruházások Az értékesebb takarmányok hiánya ron-' totta, á genetikai program javította a hústermelés minőségét. Bővült a húsüzemi és a baromfi-feldolgozó kapacitás. Az idei évre a gazdálkodók a nyereségük kisebb-nagyobb csökkenésével számolnak. Körükben nagy fokú a bizonytalanság méginkább előtérbe került a rövid távú gondolkodás. Érdemben nem működik a nyereség növelésének kényszere, a „túlélés" vágya tapasztalható. Komoly probléma az idén a vállalatok pénzügyi egyensúlyának megőrzése Az új pénzügyi lehetőségek alkalmazása még korántsem teljes körű. V

égezetül néhány lehetőség a megye ipana számára. Fokozható a kábelés mérőműszergyártás, bekapcsolódhat a csongrádi gazdaság a járműipar fejlesztésébe, több élelmiszeripari és mezőgazdasági gép készülhet, fejlődhet a vegyipar, többféle mikroelektronikai cikk kerülhet ki innen. Üj tevékenységként az MTA Biológiai Központjára, illetve az orvostudományi egyetem szellemi bázisára alapozva létesülhet ,gyógyszeripari központ, sok lehetőség van a biotechnológiában és a növényvédőszer-gyártásban. Növekedhet az élelmiszerek feldolgozottsági foka. Készülhetnek termékek a reformtáplálkozás számára és a biokultúra igényeinek megfelelően. BSle István Rockballada a homályos időkből száz éves bölcsességét, igazságát kívánták fölmutatni — a mi korunkra vonatkoztatva. Azt, hogy az alapvető emberi viszonylatok, a drámák: ismétlődnek. A Fehér Anna szereplői között megtalálni két kőművest, akik a korábban feldolgozott népballadában is szerepeltek: Déva várát építették. részt vettek a nehéz korszak munkájában, és benne voltak az egyezségben, hogy föláldozzák az ártatlant Déva elkészült az építők megkapták jutalmukat, konszolidáltan élnek, ám a várépítés korszakának konfliktusai és feszültségei nem törölhetők ki: tovább élnek gyermekeikben ... Fehér Anna balladája sokféle váltósat ban maradt fönn Európa országaiban; mindegyikben föláldozza magát szeretettjéért; csafc a magyar változatok között nem találni olyat, amelyben az áldozat ne lenne felesleges, hábavaló. A homályos időkben hozott felesleges áldozatot fölmutató rockballada szövegéből, zenéjéből gesztusaiból, rendezéséből derül ki, hogy miként szól a Fehér Anna — a máról. Megtudtuk még — Szörényi Leventétől —, hogy bár a Kőműves Kelemen, az István, a király zenei megoldásaihoz, formai ötleteihez hasonlók az új műben is föl lelhetők, a Fehér Anna zenei világa zártabb; szigorúbban népzenei alapokhoz kötődő rockmuzsika. Nóvák Ferenc koreográfusnak is — mint korábbi színpadi müveiben — a néptánc, a Kárpát-medence hagyományvilága, ősi szokásrendszere a .Jcályha", ahonnan indulva mai gondolatiságot kózvetitö mozgásvilágot teremtett. A hatás- és gondolatközvetitő elemek között kihagyhatatlanul fontos Götz Béla díszlete, amely a rendező, Kerényi Imre meghatározása szerint: „kerített levegö"stílusú. Mindezekről sokkal többet tudhatunk, meg a június 2-ai premier után; mi, szegediek, még többet (vagy mást?) az augusztus 25-ei Dóm téri bemutató után. A karmelita udvarban nyolcszor, majd Szegeden háromszor adják a Fehér Annát, aztán bekerül az anyaszinházba: a nemzeti színház beli bemutató dátuma szeptember 21. S.E.