Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-19 / 118. szám

Csütörtök, 1988. május 19. Fél évszázad a főiskoláért A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán ma délután háromkor nyilvános ünnepi tanácsülés keretében köszöntik Moholi Károly tanszékvezetőt abból az alkalomból, hogy immár ötvenedik éve szolgálja tudományát, az oktatást és szeretett intézményét. Az ötvenéves szolgálati jubileum ünnepeltje 1916ban született Szabadkán. Földrajz, biológia, kémia, mezőgazdaságtan szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett, majd tanítóképzőintézeti tanári diplomát. 1042-ben lett a bölcsészettudományi doktori cím birtokosa, a kandidátusi fokozatot 1976-ban nyerte el. „Lényegében véve, felnőttéletemet ennél az intézménynél töltöttem el. Voltam főiskolai gyakornok, szakvezető tanár, majd a földrajz tanszék oktatója. Váratlan dolgok nem történtek velem, végigjártam a ranglétrát a díjtalan gyakornoktól a tanszékvezetőig. 1944 februárjában a Kolozsvári Állami Tanítóképző Intézetbe nevezték ki. Ez év nyarán frontszolgálatra hívták, a következő év áprilisában, három nappal a felszabadulás előtt, szovjet hadifogságba került. A Szovjetunióból 1947 júliusában tért vissza, s öt nap pihenést követően, a gyularemetei tanítóképzőben oktatott. ,„Még 1933-ban, amikor nem kaptam munkát, kimentem Jugoszláviába dolgozni és pénzt gyűjteni a tanulmányaimhoz. Két és fél évig voltam gazdasági gyakornok. A szerb nyelv a fogságban viszonylagos szabadságot és jólétet biztosított számomra. Azonnal brigádvezető lettem, házakat építettünk. Amikor hazakerültem, olyan jól öltözött voltam, hogy azt hitték. Ma köszöntik Moholi Károly professzort máshonnan jöttem. A berlini udvari szabó varrta a ruhámat, jó karban voltam, fiatal, aki mindent kibír. Idehaza nem várt senki, csak magamra számíthattam. Gyularemetén rövidített képzéssel parasztfiatalokból neveltünk tanítókat. Kánikulában és fagyban is működött az iskola." Hamarosan visszakerült Szegedre, 1950-ben már a földrajz tanszék docense. Részt vett a megyei termelőszövetkezeti mozgalom kiépítésében, és éveken át tanácsadóként dolgozott. A tudásvágy bejáratta vele egész Európát és az AmeriHii Egyesült Államokat. Általános gazdasági földrajzzal, hazánk gazdaságföldrajzával és a világ országainak regionális földrajzával foglalkozott. „Engem ráinden érdekel egy-egy ország gazdaságával kapcsolatban. A diákjaim jól tudják, nálam nem lehet blöffölni, mert a számok és adatok megőrzésére kiváló a memóriám. Legkedvesebb kutatási területem a Duna— Tisza-köze homokos vidékének vizsgálata. Régebben elparentálták a tanyát, én viszont soha nem írtam olyat, hogy a tanyai életmódnak és a kisgazdaságnak vége volna. Mindig azt vallottam, hogy ezen a rendkívül változatos tabaj- és színtviszonyokat mutató területen a gépesített kisüzemi módszeré a jövő." A mezőgazdasági termelést közvetlenül szolgáló kutatások mellett Moholi Károly főiskolai tankönyvek írásából is kivette részét. Legjelentősebb munkájából — Magyarország gazdaságföldrajza — a leningrádi Gercen egyetem hallgatói is tanulnak. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, tavaly Április Negyedike Érdemrendet kapott. Ma a potsdami főiskola rektora a Kari Liebknecht Emlékérmet adja át. „Mindig azt vallottam, hogy az értelmiségnek szün telenül kell figyelnie a világban lejátszódó politikai és gazdasági folyamatokat. A tájékozottság igényére és a haza szeretetére neveltem a tanítványaimat. Engem az antivilágban erösebben késztettek a nemzet értékeinek megbecsülésére, s ezt a fajta hazaszeretetet szerettem, volna átplántálni a diákság ba."——? ———- < Dlusztus Imre m Ili film uj iiim Smaragderdő Színes, szinkronizált angol film. Irta: Rospo Pallenberg. Fényképezte: Philippe Roussclot. Zene: Junior Homrich, Brian Gasooignc. Rendezte: John Boorman. Főbb szereplők: Charley Boorman, Powers Boothe, Meg Fostcr, Dira Pass. így szokott ez lenni. Az emberiségben előbb-utóbb föltámad a lelkiismeret. Rendszerint későn. Az utólagos szánom-bánom persze lehet igen hatásos is, nincs viszont az a bűn, ami ettől meg nem történtté, sőt feledhetővé válna. Miért is állna másképp a dolog éppen az indiánokkal? Akiknek kiirtásáról sorrarendre készülnek a már-már önostorozó filmek — a rossz lelkiismeret darabjai. (Elég akár a néhány hónapja játszott — lapunkban utólagos polémiát is kiváltott. — A misszió című alkotást említeni.) Az indiánok világa persze jelentheti egyúttal a mindenkori romlatlan és elsüllyedt ös-világ sűrített valóságát is, a tovatűnt tiszta édent, a „nemes vadembernek" a nyugati irodalomból több száz éve ismert kliséjét és hasonlókat. Minden efféle film, helyesen írja a Soreen International, „egyenesen az idealistákhoz szól, akik sajnálják civilizációnk elvesztett ártatlanságát és akik szeretnek hinni abban, hogy vannak titkok, melyek helyettesithetik az elvesztett bizalmat? Titkok bizony vannak (mondjuk az Amazonasnál jóval közelebb is), idealisták, ha fogyóban is, nemkülönben. A civilizáció elvesztett ártatlansága viszont John Boorman jóvoltából, most egy olyan Jókait tökéletesen megszégyenítő ösromantikus, mitologikus mesefilmben tárul elénk, hogy a valóban remekül „megcsinált" produkció a téma eredendő drámaiságának éppúgy szükségszerűen híjával kell legyen, mint az akár legcsekélyebb mértékű hitelességnek, motivációnak, dramaturgiai következetességnek. Nem is nagyon törekedik a Smaragderdő egyébre, mint az egyedülállóan egzotikus környezetben az igazság helyett egy tíz éve az indiánok által elrabolt kisfiú keresése ürügyén, sorsának bizonyos állómásait fölmutatva, szívbe markolóan illusztrálni fenti tételeket a Föld legmegközelithetetlenebb részén, az Amazonas vidékén forgatott eredeti helyszíneken. A kőkorszaki, prehistorikus ősökért folytatott küzdelmet persze nemcsak a rossz lelkiismeret ügyesen meglovagolható üzlet lehetősége, de jó adag misztérium is inspirálja: „ők még tudják, amit mi elfelejtettünk" —- olvashatjuk a bombasztikus népnevelői föliratot legvégül, közölvén még, hogy 4 millió indián élt valaha arrafelé, ma pedig mindössze 120 ezer a számuk. Amit az indiánok — sőt, kisebb mértékben általában az ősiségben élő népek — ellen elkövettek, az természetesen vérlázító és iszonyatos, lehangoló és igen sok mindenről árulkodó egyszerre. Csakhogy — túl azon, hogy az indiánok ugyan tán tényleg tudhatták azt, amit mi már elfelejtettünk, de mi közben egyebek mellett megtanuljunk gőzgépet, lézert, még hasonlókat csinálni — az ily könnycsordító, érzelgős romantikával történő közelítés kulisszái mögé nem árt olykor bepillantani. Nosza. „A tengerpart felől váratlanul egy fehér ember érkezett, aki Boorman készülő Smaragderdő című filmjéhez keresett szereplőket a guaraní indiánok közölt. Akik hajlandók voltak annak a feltételnek is eleget tenni, hogy meztelenre vetkőzzenek, azokat szerződtették, a felnőtteket 25, a gyerekeket 15 dollárnak megfelelő összegért. A törzsfőnök tisztségéhez méltatlannak érezte az ilyesmit, ő nem ment el, de a falu lakosságának körülbelül a fele, mintegy 30-40 ember jelentkezett ... Az indiánokat ezzel teljesen kizökkentették eredeti életformájukból, a szerepjátszásért adott busás honoráriummal alaposan megzavarták a világról és a munkáról kialakított elképzeléseiket ... Az egyik család vadászpuskát vásárolt, a harmadik egy lemezjátszót Egyetlen lemezzel, amelyet addig hallgattak, míg tönkre nem ment a lemez is és a készülék is. A sámán pedig egy láda nádpálinkát vett, és elö nem bújt kunyhójából addig, amíg egy csepp is maradt az italból... Boorman munkatársai egész törzseket meg tudtak vásárolni, felbomlasztották megszokott életmódjukat, olyasmit játszattak el velük a hitelesség látszatát keltve, ami valójában nem jellemző rájuk. Még állatokban is kárt tettek: mint hallottam, kölcsönkértek az egyik állatkerttől egy óriáskígyót, s a forgatás során úgy megsebesítették, hogy megdöglött. A kutatók munkáját lehetetlenné tették. Ügy éreztük, mintha egy sáskahad járt volna előttünk." (Boglár Lajos: Kutatás a nagyfilm árnyékában — Mozgó Képek, 1988. május). Ennyit az agitációk hátteréről. Domonkos László Milyen a közlekedési helyzetkép? Lapunk is beszámolt róla: a szokásoknak megfelelően áprilisban nagyszabású ellenőrzéssorozatot tartott a rendőrség a közutakon. Az is szokásos, hogy az akció befejeztével mérleget vonnak az erre hivatott szakemberek. Ennek kapcsán beszélgettünk Szörényi Endrével, a városi rendőrkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetőjével. — Hadd kezdjem azzal: kapitányságunk működési területén a baleseti helyzet cseppet sem rózsás — indította társalgásunkat Szörényi százados. — A halálos kimenetelű esetek száma például 1986-ról 1987-re csaknem duplájára emelkedett, de sokkal több a súlyos és könnyű sérüléssel végződő karambol is. Nyilván a tapasztalatok országosan is hasonlóak lehetnek, ez indokolja áprilisban és októberben, a két legkritikusabb hónapban a fokozott ellenőrzéseket. — Mi lehet egy ilyen akció célja? — Észlelni a negatív jelenségeket az úton, visszatartani az állampolgárokat a jogsértésektől, kiszűrni az agresszív, a közlekedési szabályokat tudatosan és durván megszegő járművezetőket. — Mekkora munkát végeztek áprilisban? — Egy jellemző adat: 21 ezer ellenőrzést végeztünk. — Mik általában a leggyakoribb szabálysértések? — Gyorshajtás, elsőbbség meg nem adása, szabálytalan előzés, ittas járművezetés, tilos jelzésen való áthaladás. Ezek egyúttal a főbb baleseti okok is. — Ittas járművezetőkkel találkóztak-e az ellenőrzések során? — Az ellenőrzések során a szonda 83 esetben színeződött el. — Mi ilyenkor a büntetés? — 0,8 ezrelékes alkoholszint alatt szabálysértésnek minősül, afölött bűncselekmény. Természetesen mindkettő jogosítványbevonással jár, de utóbbi bírósági ügy, a szabálysértést pénzbírsággal sújtjuk. — A több ezer járműellenőrzésnél milyen hiányosságokat tapasztaltak? — Leggyakoribb, hogy a világítással, irányjelzőkkel nincs minden rendben, de gyakori a gyenge, vagy hatástalan fék, és a kopott gumi. Utóbbinál sajnos érezhető. hogy nincs pénze az embereknek újat venni, de az is, hogy ritkán lehet megfelelő gumit kapni. — A kisebb hiányosságok, szabálysértések, miatt milyen gyakran bírságoltak? — 2665 esetben róttunk ki helyszíni bírságot. — Ez összesen elég sok pénz lehet. — 700 ezer forint. — Tapasztaltam, hogy egy-egy esetben a rendszámot is leveszi a rendőr. Ezt mivel lehet „kivívni"? — A forgalmi engedély érvénytelensége miatt 29, műszaki hiba miatt 10 gépjárműnek vontuk be a hatósági jelzését, a rendszámát. Műszaki hiba miatt akkor vesszük le, ha a jármű részvétele a közlekedésben közvetlen balesetveszéllyel jár. A forgalmi engedélyt bevonják akkor is, ha a használatba vett autót nem íratják át a törvényes határidőn belül. Olyan is előfordult, hogy három közbeeső eladó is volt egy gépkocsi esetében — átírás nélkül. — Említette az ittas vezetőket. Hány jogosítványt vontak be emiatt? — 67 vezetői engedélyt vontunk be, 62-t ittasság miatt, ötöt azért, mert lejárt. — Tudtommal a tilos jelzésen való áthaladás miatt is többször intézkedtek. — Fényképezőgéppel 43 ilyen szabálytalanságot rögzítettünk. Ez is jogosítványbevonással és ötezer forintig terjedő pénzbírsággal jár. Sajnos lépten-nyomon tapasztalható, hogy a közlekedési lámpáknak nincs tekintélye. Sokan — főleg fiatal motorosok — tudatosan megszegik ezt a szabályt. — Legtöbbet a magángépjárművekről beszélünk. Mi a tapasztalatuk a közületekkel? — Itt is előjönnek a gazdasági problémák: a szállítóvállalatok, termelőszövetkezetek gyakran üzemeltetnek jármüveket olyan állapotban, amilyenben nem szabadna. Főleg a pótkocsikkal van sok bajunk. Részben megértjük a gondokat, de vannak alapvető követelmények, amiket be kell tartani. — Az ellenőrzéssorozat tapasztalatai alapján milyen képet rajzolna közlekedésünkről? — A negatív jelenségeket erőfeszítéseink ellenére sem sikerült visszaszorítani. A fokozott ellenőrzések idején állományunk döntő többsége közterületen teljesített szolgálatot, s ez a rendőri jelenlét megfelelő visszatartó erőt jelentett a szabálysértésektől. Arra azonban természetesen nincs mód, hogy állandóan ennyi rendőrünk legyen az utakon. Másrészt pedig az is elgondolkodtató: az emberek tudták, hogy ellenőrzések vannak, látták a rendőröket az utcákon — mégis ennyi hiányosságot, szabálysértést tapasztaltunk. Akkor milyen lehet egyébként, máskor a helyzet? Balogh Tamás Propagandisták vizsgája Három' évvel' ez'élSíf Jj" esti egyetémi képzési forma indult az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán. Az úgynevezett integrált propagandistaképzés lényegét így foglalta össze a most végzett. 16 fős csoport osztályfőnöke, Bálintné Dancsó Mária: a marxizmus három alkotórészét, a filozófiát, a politikai gazdaságtant és a munkásmozgalom történetét nem évenkénti kurzusokra bontva, hanem ötvözve tanulták a hallgatók, az egyes területeket történetiségében, összefüggéseiben vizsgálták tanulmányaik során. A felsorolt tárgyak kiegészültek pedagógiai, pártoktatási, pszichológiai és módszertani ismeretekkel is, azzal a céllal. hogy sokirányúan képzett propagandisták kapcsolódhassanak be a politikai lés pártoktatásba. A felkészítés sikerét segítette a HungarHotels Vállalat szegedi pártszervezete is, hfSzen jó' képzési "tehetőséget biztosítottak a hallgatók Számára azzal, hogy novembertől májusig a gyakorlatban, tanítás közben próbálhatták ki. mennyit is sajátítottak el a három év során. Tegnap, szerdán délután a Tisza Szállóban már az általános összegezésre került sor. A HungarHotels párt-, KISZ- és szakszervezeti vezetői arról számoltak be, mit adott dolgozóiknak ez a több hónapos képzés, míg az oktatási igazgatóság tanárai a hároméves tanfolyam tapasztalatait gyűjtötték össze. Az osztályfőnök véleményét így mondta el: ez az oktatási forma nagy hiányt pótol, hiszen ma még kevés jól képzett, fiatal propagandista kapcsolódik be a pártoktatásba. Ami pedig az új módszert illeti — sokkal inkább biztosítja az összefüggések áttekintését, és problémacentrikusságra nevel. Ez lesz a kilencedik! A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága az idén immár kilencedik alkalommal rendezi meg a dolgozó fiatalok megyei kempingtalálkozóját. Most a Mindszenti Lenin Tsz strandfürdője ad otthont a természetjárás, a sport és turisztika fiatal híveinek június 17. és 19. között. A találkozó résztvevői 5— 5 fős női és férficsapatok lehetnek megyénk üzemei, vállalatai, szövetkezetei képviseletében. Június 17én, pénteken 10 órától délután 2 óráig építhetik majd fel sátortáborukat az odaérkezők, és délután 3-kor már tájékozódásifutó-versenyen mérhetik össze tudásukat a csapiatok. Néhány program a sok közül: az első nap este főzőversennyel egybekötött vacsora, másnap városismereti vetélkedő, és természetjáró akadályverseny. A Szombat esti láz diszkót, szépségversenyt, humort és tábortüzet ígér. Vasárnap a fakultatív sportversenyek döntői, amikor is kiderül, hogy a hölgyek közül ki a legamazonabb. A fiúk p>edig Toldi Miklós-versenyen mérkőznek majd meg egymással. Természetesen lesz még csónak- és szkanderverseny, pancsipiarti, kispályás focimeccs is. A találkozót va• sárnap délben fejezik be. A versenyszámokban jeleskedő első három tárgyjutalmat és vásárlási utalványt, az 1—6. helyezett pedig elismerő oklevelet kap. A benevező csapatok részvételi hozzájárulása 300 forint, mely összeg tartalmazza a háromnapos fürdőbelépőt, az étkezést, a táborhelyet és a kulturális programokon való részvételt. A péntek esti vacsorafőző verseny kellékeit a résztvevőknek maguknak kell biztosítani, úgy, ahogy a Mindszentre és visszautazás költségeit is. A szervezők kérik az üzemi, vállalati, szövetkezeti ifjúsági szervezetek, szakszervezeti bizottságok, gazdasági vezetők támogatását, mely biztosíthatja, hogy minél több fiatal vehessen részt ezen a találkozón. A csapatok nevezési lapjaikat legkésőbb május 31-éig küldjék el a KISZ Csongrád Megyei Bizottságának címére: Szeged, Komócsin Zoltán tér /., 6720. A pénzbefizetés határideje — amely csekken történik — június 10 i A