Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-19 / 118. szám

ő Csütörtök, 1988. május 19. A technikusképzésről Az ipari szakközépiskolák kísérleti technikusképzésé­nek tapasztalatairól rendez eszmecserét ma, csütörtökön délután négykor a Déri Mik­sa Ipari Szakközépiskolában a TIT megyei szervezetének műszaki szakosztálya. A 28. műszaki hónap keretében megtartandó beszélgetést Lakatos Ferenc igazgatóhe­lyettes előadása vezeti be. A tapasztalatokról — mintegy előzetesként — a következő­ket mondta a tanár úr: „Egy évtizede az ország öt szak­középiskolájában indult el az a kísérlet, melynek kere­tében az első 2 év erőteljes általános képzését 2 eszten­dő szakmai tanulás követte, majd — az iskolában mara­dók számára — egy maga­sabb szintű oktatási évvel zártuk a technikussá neve­lést. Az 5 éves képzési időt a műszaki tudományok szé­les körű gyarapodása indo­kolja. Ma különösen nagy az elvárás a műszaki szakem­berek iránt, nem utolsósor­ban a régi technikumokhoz és az ötvenes évek ipari •konjunktúrájához tapadó nosztalgikus érzések miatt. A kezdet kezdetén abból in­dultunk ki, hogy túl korai az általános iskolát követő pályaválasztás, ezért a dön­tés idejét kitoltuk a 16. élet­évre. A Déri Miksa szakkö­zépiskolában működőké­pesnek bizonyult ez a rend­szer: 2 év már-már gimná­ziumi szintű oktatás után 2 tanév szakmai képzés kö­vetkezik, így érettségit és szakmunkás-bizonyítványt is kapnak a diákok. Nálunk géplakatos, esztergályos és villamosgépkezelő szak­munkások kerülnek ki az is­kolapadból. Az ötödik évre való pályázáshoz a fölvételi vizsgához hasonló, az érettsé­gi eredményét viszont hang­súlyozottan figyelembe vevő értékelési rendszert dolgoz­tunk ki. A technikusi vég­zettséget biztosító plusz év­re azok kaphatnak zöld utat, akik nem tanulnak tovább, de jó eredménnyel zárták a középiskolai 4 évet. Ebből a jó középmezőnyből szerve­ződik egy osztály, melyben a felnőtt tanulók jó partne­rei a tanároknak, összessé­gében jó tapasztalataink vannak, ám kíváncsiak va­gyunk arra, hogyan látják mások a mi munkánkat." Új vegyes vállalat Sikeres próbagyártás után szerdán megkezdte az üzem­szerű termelést a Poly 2000 elnevezésű vegyes vállalat Keszthelyen. A korlátolt fe­lelősségű társaságot a Zala Zöldért, a Hungarotex Kül­kereskedelmi Vállalat, va­lamint két NSZK-beli cég, a PPT Emden és az Innova Seevetal alapította. Az in­duló vagyona 40 millió fo­rint, ennek 44 százaléka a zalaiaké, 12 százaléka a Hungarotexé, a többi pedig az NSZK-beli vállalkozóké. Egyelőre üvegszálas erősí­tésű műanyagból készülő ütés-, sav-, kopás- és hőál­ló konyhai mosogatóedé­nyek előállítására rendez­kedtek be. A Zöldért keszthelyi tele­pének egyik feleslegessé vált terménytárolóját ala­kíttatta át üzemcsarnokká. A szükséges gépek jelentős részét külföldi partnereik szerezték be. Évi 100 millió forint értékű termék gyár­tását tervezik fele-fele arányban tőkés exportra, il­letve a hazai piacra. Előreláthatólag jövőre már fürdőszobai felszereléseket és nyílászárókat is készít majd a . Poly 2000, amelynek alapítói a termelés megkez­dése alkalmából kis ünnep­séget rendeztek, majd be­mutatták vállalatukat meg­rendelőiknek. A szövetség marad, csak átalakul... A Mészöv háza tájáról Az elmúlt években a gaz­dasági környezet változása a megye, fogyasztási szövetke­zetéitől is űj magatartást, nagyobb vállalkozó kedvet igényelt. A három ágazat — az áfészek, a takarék- és la­kásszövetkezetek — közötli eddig éles határvonal kezd elmosódni. A . falusi ban­ki.k" többsége ma már nem csak betétet gyűjt és kölcsö­nöz, hanem kénytelen a gaz­daság más területein is vál­lalkozni. Az áfészek ugyan­akkor „külkereskedelmi cég­ként" is megállják a helyű ket, de az ipari tevékenység sem idegen ma már a fo­gyasztási szövetkezetektől. A lakásszövetkezetek helyzeti' is változóban, alakulóban van, hiszen hamarosan nye­reségérdekelt vállalkozássá alakulhatnak át. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Csongrád Megyei Szö­vetsége. a Mészöv ugyanak­kor mintha lassabban vett0 volna fel eddig az élet által kikényszeritett. dinamiku­sabb tempót. Évtizedeken at míg a „kézi vezérlés" közve­títőjeként szerepelt a szö­vetség, kialakított egy olyan szervezetet és munkamód­szert, amivel ma már nem lehet eredményesen koordi­nálni a szövetkezetek mun­káját. Az elmúlt egy-két év­ben ugyan kissé változott n helyzet, de valódi mene­dzserközponttá a mai napig sem volt képes fejlődni a szövetség. Igaz, ennek sok esetben az érdekeltséget nem kellően biztosító szabályozók is okozói voltak. — Valójában még ma is gátolják a szabályozók, hogy teljesen vállalkozói alapon önálló „tőkésként" forgassa a pénzét a szövetség. Az er­dekeknek pedig jó lenne it* is tisztábban kifejezésre iut­ni — kezdi a beszélgetési Krasznai Mihály, az általá­nos titkárság vezetője. — A szövetkezeti mozga­lom milyen változásoknak néz elébe? — A Mészöv koordináló szerepét ezután sem veszthe­ti el. Eddig a szaktitkárságok gyakorlatilag urai voltak sa­ját területüknek. De az életet ez a felépítés nem követte, igy nekünk is változnunk, alakulnunk kell. Az is igaz hogy a korszerűsítést maguk a szövetkezetek is sürgetik Sajnos sok kérdésben a jogi és szabályozási szisztémák eddig nem voltak eléggé vi­lágosak. ezért Is indult meg nehezen az átszervezés. — Tehát a szövetség ma­rad, csak átalakul? — Igen. Mert új igényeket kell kiszolgálnunk. A szövet­kezetek ma már nem általá­nosságokat várnak tőlünk. Adott szakterületen, megfe­lelően felkészült munkatár­sak segítségét igénylik. Olyan emberekre van szük­ség, akik például az adózás­hoz, az árképzéshez, vagy a külkereskedelemhez értenek, magas szinten. Jó példa már akad a változásra. A felvá­sárlási csoportunkat vállal­kozói alapon szerveztük újjá A hagyományos felvásárlás helyett ma már menedzselik a szakcsoportokat. — Ezt úgy értsük. hogy amig a szövetkezetek átala­kultak, addig a szövetség a regi, hagyományos formában működött eddig? — Kissé sarkítva a választ, igen! Bár eddig is igyekez­tünk finomítani a felálláson Többek között felesleges stá­tusokat szüntettünk meg a szövetségnél. így 53-ról 42­re csökkentettük munkatár­saink számát. Tovább kell „fogyasztanunk" az appará­tust, körülbelül 35 alkalma­zottat tudunk eltartani, mert a költségek nőnek, a szövet­kezetek hozzájárulása pedig változatlan. Az az igazság, hogy csak ennyi embert tu­dunk eltartani. — Elegen lesznek ennyien a növekvő feladatok ellátá­sához? — Elég kell. hogy legye/l. Több munkakort összevo­nunk — Ha már a takarékosság­ról esett szó... Többen kifo­gásolták. hogy két személy­gépkocsit is fenntartott a szövetség. — Márciustól viszont mar csak egy gépkocsink van. — Mi lesz a hagyományos szaktitkárságok sorsa? — Megszűnnek. Nemcsak űj elnevezést kell találnunk, hanem a munkamódszereken is változtatni szeretnénk. Jobban egyénre akarjuk szabni a faladatokat, mint eddig. Ügy is mondhatnám, hoey mindenki azzal foglal­kozik. mint eddig, csak más­képpen. — Eddig az áfész-titkársáq volt a szövetség legsúlyosabb eUmf... ., — Ez a felosztás megszű­nik. A Mészöv azonban to­vábbra is kétfelé orientáló­dik. Egyrészt az áfészek munkáját menedzseli, más­részt egyéb tevékenységeket — a takarék- és lakásszövet­kezeteket — segíti. A szak­titkárságok felszámolásával azonban egy kicsit visszatér a polihisztorok kora a szö­vetségnél. — A szövetségi funkciók társadalmasítását többen sürgetik... — Szeptemberben kerül n megyei küldöttgyűlés elé a demokratikus átalakuló? kérdése. Ügy tervezzük, hogy ezután társadalmi elnök és titkár irányítja majd a szö­vetséget. Ezt a váltást egyéb­ként a Szövosz kongresszusa határozta el. — A vállalkozások me­nedzselésében milyen újdon­ságokról számolhat be a Me szöv? — Az elmúlt hetekben ala­kult meg az a kft., amelynek létrehozói a megye áfészei­nek többsége, az üllési taka­rékszövetkezet és két külső vállalkozó. A Mészöv is be­szállt 5 millió forinttal. A több mint 20 milliós tökével induló korlátolt felelősségű társaság a külkereskedelmi forgalmazás segítésére ala­kult. Tavaly ugyanis az áfé­szek több mint 13 millió dol­láros forgalmat bonyolítottak le. Sajnos, az érdekeltségi fé­kek még ma is működnek. A résztvevők ugyanis a szép eredmény hasznából nem ér­zékeltek semmit. Ezen sze­retne segíteni az új társaság. — Kevés szó esett eddig a lakásszövetkezetekről. Velük ím a helyzet? — Többen sürgették, hogy a lakásszövetkezetek lépje­nek ki a Mészövből, és önálló megyei szövetséget alapítsa­nak. Ez már meg is történt. Áprilisban 9 szövetkezei hagyta el a szövetséget. Ez a folyamat természetesen nem mentes a vitáktól sem. De nii bízunk abban, hogy a lakás­szövetkezetek is megtalálják helyüket. A felesleges cívó­dások ugyanis csak ártaná­nak az egész szövetkezeti mozgalomnak. S ez most sen­kinek sem jönne jól... Rafai Gábor Mindannyiunk feladata politikánk cselekvő képviselete Beszélgetés Szabó Sándorral az országos pártértekezlet előkészületeiről Lapunkban az utóbbi he­tekben több országos páriér­lekezleti küldöttet bemutat­tunk, és ismertettük vélemé­nyüket társadalmi, politikai, ideológiai, gazdasági éle­tünkről, a megoldásra váró feladatokról. A megyei kül­döttcsoport ma utazik Budt­I estre, a párt holnap kezdő­dő országos értekezletére. A jelentős esemény előtt Szabó Sandorral, a megyei pártbi­zottság első titkárával, a Csongrád megyei küldöttcso­port vezetőjével beszelhet­tünk. — Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága április 23-án tartott ülésén megvi­tatta az országos pártérte­kezlet állásfoglalás-terveze­tét és megválasztotta a me­gyei küldötteket. Tapasztala­tai szerint milyen a megyei pártbizottság állásfoglalásá­nak visszhangja? — Természetesen nyomon követtük a párt és a társa­dalmi közvélemény megálla­pításait a megyei pártbizott­ság üléséről. A sajtó is rész­letesen beszámolt arról az összegzésről, amely tartal­mazza a párttagság, a véle­ményezésre felkért társadal­mi szervezetek és tömegmoz­galmak vezető testületeknek észrevételeit, javaslatait. Az első jelzések szerint a sajló­1 an megjelentek alapján a párttagok-többsége úgy érté­kelte. hogy a megyei összeg­zés fő vonalaiban tartalmaz­za a taggyűlésen elhangzott véleményeket. A problémák felvetésének őszinteségét, a kritikai elemeket, a megyei sajátosságok megfogalmazá­sát külön is értékelte a köz­vélemény. Emellett összegez­tük azokat a javaslatokat, kezdeményezéseket, amelyek a stabilizációt, a kibontako­zást szolgálják. Elmondom, hogy megje­lent a megyei pártbizottság alapszervezeti tájékoztatója, amely teljes terjedelemben közli a megyében lefo'yt partviták összefoglalóját, va­lamint a megyei pártbizott­ság állásfoglalását az MSZMP országos értekezle­tének közreadott dokumen­tumtervezetéről. Ilyenfor­mán a véleményt mondók közvetlenül megismerhetik a megyei összegzést, és vé.e­ményt alkothatnak arról, hegy az jól tükrözi-e az ál­láspontjukat. Az anyagban külön összegeztük azokat az egyedi, kisebbségi felvetése­ket, amelyek a későbbiekben kepezhetik különböző eszme­cserék tárgyát. Az összegzést azért is fon­tosnak tartjuk, mert az or­szágos pártértekezlet után mindannyiunk feladata lesz a konkrét helyi tennivalók kimunkálása, cselekvő kép­viselete, a politika mellitti kiállás. Mindannyiunk tevé­kenységének hangsúlyait a cselekvés irányába kell erő­síteni vívmányaink megvé­dése, új feladataink kimun­kálása, megvalósítása érde­kében. Szólnom kell arról is, hogy párttagságunk jelentős része kifogásolta az országos érte­kezlet küldöttei megválasz­tásának módját. A megyei pártbizottság összegzése ezt sem titkolja. Természetesen tudjuk, hogy a pártdemoktá­cia sokunk által igényelt bő­vítése és gazdagítása a jövőt illetően más formákat kell, hegy tartalmazzon. Nekünk is könnyebb lett volna a dol­gunk, „megosztottabb" a fe­lelősségünk, ha egy aluiról építkező választási mecha­nizmus dönti el a küldöttek személyét. Most azonban íz idő sürgetett, éppen ezért Cfak arra törekedhettünk, hogy az alapszervezetek, a területi pártszervek javas'a­tait összegyűjtsük, vélemé­nyüket messzemenően figye­lembe vegyük a döntésné1. Mellőztük a rossz értelem­ben vett statisztikai szemlé­letet, de azon igyekezetünk, hegy a küldöttcsoport a le­hetőségek szerint tükrözze a párttagság összetételét, a megye társadalmi szerkeze­tének arculatát. — Hogyan készül a megyei küldöttcsoport a párt orszá­gos értekezletére? — A megyei küldöttcsc.­pert két alkalommal ülése­zett, rendelkezésére állnak mindazok a dokumentumok, amelyek az eredményes munkát szolgálhatják. A me­gyei vita összegzése, az ál­lásfoglalás már az első ai halommal rendelkezésünkre állt, hiszen az országos párt­értekezleten felszólaló kül­döttek elsődleges kötelessége a megyei viták és állásfogla­lás alapján véleményt mon­dani, és emellett természeie­seri módjukban áll saját gondolataikat is kifejteni. Vagyis, minden küldő.t is­meri az említett dokumentu­mot, és meggyőződésem: bárki is fog szót kapni, fele­lősséggel képviseli megyénk párttagságának véleményét. A felszólalási szándék igem riagy, eddig majdnem min­den második küldött jelezte, r.ogy adott esetben kifejti véleményét a tanácskozáson. Természetesen tudjuk, hogy időkorlátok miatt ennél lé­nyegesen kevesebben kap­hatnak szót megyénkből. Ugyanakkor az írásban be­nyújtott véleményeket is hasznosítani fogja a párér­tekezlet. A magunk részéről a Csongrád Megyei Hírlap és a Délmagyarország közremű­ködésével azon leszünk, hogy a küldöttek felszólalásait, veleményét megyénk p rt­taggjai, dolgozói minél rész­letesebben megismerjék. — ön már birtokában tun az országos vita utáni átdol­gozott állásfoglalás-tervezet­nek. Véleménye szerint ho­gyan érvényesülnek a párt­tagság észrevételei a doku­mentumban? — Az országos pártérte­Kezlet állásfoglalás-terveíe­lét minden küldött megkap­ta, és módjában állt tanul­mányozni. A részletes ismer­tetésre itt természetesen nincs mód kitérni, de azt el­mondhatom, hogy véleme­nyem szerint az átdolgozott állásfoglalás-tervezet mesz­s/emenően hasznosította az általunk ismert felvetéseket. Gazdagodott tartalmában, a különböző kérdések megkö­zelítésének módjában. Fz ínég természetesen minőig tervezet, állásfoglalássá, so­ros feladataink alapjává az országos pártértekezlet teszi, ahol még bizonyára további télvetések és — meggyőződé­sem szerint — előremutató javaslatok gazdagítják a do­kumentumot, és nagyon le­hetséges, hogy a vita alapján egy teljesen új dokumentum kerül majd elfogadásra. Szakszervezeti delegáció Szabadkán A Jugoszláv Szakszerve­zetek Szövetsége Szabadkai Községi Tanácsa meghívá­sára tegnap, szerdán Jugo­szláviába utazott, és Sza­badkán határ menti talál­kozón vesz részt a Szak­szervezetek Csongrád Me­gyei Tanácsának háromtagú delegációja. A küldöttség vezetője Dobóczky Károly­né, az szmt titkára, tagjai: Lábdi Gizella, a Szegedi Kábelgyár szb-titkára és Török Sándor, a Fűtőber dolgozója, szmt-tag. A delegáció a szakszerve­zeti törvény előkészítésének feladatait, a szakszerveze­teknek a munkabeszünteté­sek megoldásában való köz­reműködését, valamint a vállalati szakszervezeti bi­zottságok kapcsolatbővítésé­nek lehetőségeit tanulmá­nyozza. Fiataloknak Kedvezményes kölcsönzés Ezután pénzhelyettesítő utalvánnyal kölcsönözhetik kedvezményesen a termé­szetjáráshoz, vándortáboro­záshoz szükséges alapvető felszereléseket a fiatalok. A közelmúltban az AISH és a KISZ Kozponti Bizottsága megállapodott abban, hogy — ezzel a gyakorlattal szaxitva — olyan kölcsönzési kedvez­ményrendszert alakítanak ki, amelyben a támogatást közvetlenül a kölcsönzést ieénybe vevő fiatalok kap­ják. E megállapodás ered­ményeként, az úttörőszövet­ség, a Magyar Természetba­rát Szövetség és a Magyar Diáksport Szövetség vélemé­nyét is figyelembe véve szü­letett meg a pénzhelyettesítő utalványrendszer. Egy-egy utalványtömb 100 darab, egyenként 20 forint értékű utalványt tartalmaz. A kedvezményre jogosult fiatalok — valamennyi ok­tatási intézmény nappali ta­gozatán tanulók, valamint a diákcsoportokat, ifjúsági kö­zösségeket kisérő felnőttek — sátor, hálózsák, hátizsák és kerékpár kölcsönzésénél naponta és személyenként 1, csónak kölcsönzésénél pedig 3 darab utalványt használ­hatnak fel. Ez gyakorlatilag 50 százalékos kedvezményt jelent, hiszen például egy kétszemélyes sátor 80, a há­lózsák 40, a hátizsák 50, a kerékpár 60, a 4 személyes kenu 390, a 2 személyes ka­jak 240 forintba kerül na­ponta az Ezermesternél. Az utalványokat egyelőre az Ezermester Ifjúsági Köl­csönző Leányvállalat köl­csönzőhelyein válthatják be az ifjú természetjárók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom