Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ, 78. évíolyam, 117. szám 1988. május 18., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A kisvállalkozások jövője A Magyar Gazdasági Kamara szervezéseben a Közelmúltban lezajlott kis- és középvállalati konferencián elhangzott adatok önmagukban is jelzik: távol vagyunk attól, hogy az állami nagyvállalatok gazdasági szerepét veszélyeztetnék a gomba módra szaporodó kisvállalkozások... Ugyanakkor a konferencia megrendezése is mutatja, ma már nem tartják károsnak, hogy erősödik ez a gazdasági ágazat. Éppen ellenkezőleg. Nem egy nagyvállalat vezetője vallja — s ezt a nézetet hangoztatta a konferencián a Kamara alelnöke is —, hogy a mozgékony, gyors váltásra képes, rugalmas kisvállalkozások az ő munkájukat is megkönnyítik beszállításaikkal. Ma már egyetértés van abban, hogy a különböző méretű és tulajdonformájú vállalatok egymás mellett élése adja a gazdaság erejét, segíti súrlódásmentes működését Így a konferencián inkább azt a kérdést vitatták: egyenlő feltételekkel mozognak-e a pályán a különböző méretű és formájú vállalatok, vállalkozások? E kérdésre szinte mindenki nemleges választ adott. Eszerint a gazdaság valamennyi szereplője hátrányos helyzetben van? De hát akkor ki van előnyben? Az Ipari Minisztérium képviselője például a nagyvállalatoknak arra a gondjára hívta fel a figyelmet, hogy — a kisvállalkozásokkal szemben — állami nagyvállalataink nem tehetik meg, hogy egyik évről a másikra felhagynak veszteséges tevékenységükkel. Ilyenkor ugyanis nekik számos „magasabb szempontot", a várható foglalkoztatási nehézségeket, netán munkanélküliséget, a hiányt pótló import nehézségeit stb. kell figyelembe venniük. Az állami vállalatok egyébként mind az adózásban, mind az évről évre változó keresetszabályozásban hátrányban vannak a kisvállalkozásokkal szemben — mondta az Ipari Minisztérium képviselője a vitán. Csakhogy a kisvállalkozók, a maszekok nem kapnak állami támogatást, miközben az adórendszer sem ezt, sem vállalkozói kockázatukat nem ismeri el. A kedvezőtlen feltételekre utal az a tény, hogy az idén már több mint tízezren adták vissza iparengedélyüket — hangzott az ellenvélemény. Ma még senki nem tudja, hány község marad szolgáltató kisiparos nélkül, az idei keményebb adófeltételek miatt Az ilyen települések lakóit nem vigasztalja, hogy eközben újabb butikok, fagylaltozók, s egyéb, könnyű hasznot ígérő vállalkozások nyílnak másutt Az pedig országos ügy, hogy — mint egy kisiparos panaszolta — az idén már az exportot szolgáló beruházásra sem kapja meg azt az adókedvezményt, ami tavaly még járt. Ha jövőre valóban egységesítik a vállalkozói és a vállalati adókat s minden gaydaaájp tevékenységet Aki vállalataink átlagos méretéből próbált hazánk nagyságára következtetni, egészen a legutóbbi évekig hatalmas országnak képzelheti Magyarországot. Ma már szabadabb az út a kisvállalkozások előtt, de a mintegy félmillió kisvállalkozó óvatosságát jelzi, hogy közülük 400 ezren melléktevékenységként, főállásuk megtartásával mernek csak vállalkozni. Olaszországban és Japánban az iparban foglalkoztatottak több mint háromnegyede, Angliában 36, az J^JSA-ban 27 százaléka kis- és középvállalatok alkalmazottja, nálunk csupán 15 százalék ez az arány. folytatónak egységesen a mai vállalati nyereségadót, azaz 50 százalékot kell fizetnie, ez aligha találkozik a kisvállalkozók, s főképp a kisiparosok egyetértésével. Márpedig a fogadtatás egyáltalán nem közömbös, hiszen, ha tömegével szűnnek meg a magánvállalkozók, ez a munkanélküliséget is növelheti. A munka nélkül maradtak számára tervezett háromszázezer forintos egyszeri vállalkozói támogatást is bírálták a konferencián. Egy gyakorló kisiparos szerint ennyiből nem lehet életképes vállalkozást indítani, s akkor nemcsak a kudarc költségeit kell viselnie a kényszerűségből vállalkozónak, hanem kamatostul kell visszafizetnie a felvett 300 ezer forintot is. Célszerűbb megoldás lenne, ha ezt az összeget azok a kisvállalkozók kapnák, akik cserébe új munkahelyet létesítenek. Egy meglevő vállalkozás ilyen bővítése ugyanis reális ekkora összegből — hangzott el a konferencián. A Pénzügyminisztérium elképzelései szerint — e koncepció a széles körű szakmai viták után még módosulhat — az egyszemélyes magánvállalkozások, így a nyugdíj mellett dolgozó kisiparosok, a személyi jövedelemadó hatálya alá esnek az új társasági törvény elfogadása után is. A törvény valamennyi többszemélyes vállalkozásra kiterjedne, akár állami, akár magánvállalkozásról van szó. Ezt a törvényt vállalkozásiadó-törvénynek kellene kísérnie, de nem világos az elhangzottakból, hogy ezek érvényesek lesznek-e a szövetkezetekre. Ügy tetszik, az „egységes" társasági törvény mellett éleiben marad a szövetkezeti törvény is. Csorbát szenved tehát az az elképzelés, hogy az egyes vállalkozási formák korlátok nélkül átalakulnak, hogy a magántőke és az állami vállalat pénze gátak nélkül egyesülhet a szövetkezeti tökével a vállalkozásokban. A TOT múlt heti elnökségi állásfoglalása szerint ugyanis maradnak a tilalomfák. Mint olvasható: az elnökség „nem tartotta helyénvalónak, hogy szövetkezet alakulhasson át valamilyen társasággá". Ügy látszik, olyan messze nem terjed a tagság önállósága, hogy ha szövetkezetbe és nem más vállalkozási formába vitte vagyonát, akkor a későbbiekben szabadon rendelkezhet róla. És végül: számíthatnak-e távlatilag is a kisvállalkozások a számukra kedvező politikai klímára? E ki is mondott kérdésre válaszolva, Nyers Rezső, a konferencia elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke úgy vélte, hogy a magyar gazdaság még igen sokáig többszektorú lesz, amelyben — a párt állásfoglalás-tervezete szerint is — a kisvállalkozások szerepe még növekedni is fog. „A gazdasági kényszerek miatt ez a politika győzelemre van ítélve" — jelentette ki Nyers Rezsó, a Központi Bizottság tagja. Sz. G. Ma nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Az esemény az évtizedek óta jegyzett európai szakvásárok hierarchiájában kétségtelenül előkelő helyet vívott ki. A BNV rangja és szerepe éppen azáltal erősödött, hogy a rendezők felismerték: a nemzetközi igényekhez való alkalmazkodás és a magyar gazdaság eredményeinek a felmutatása egyaránt fontos a talpon- és piacon maradás érdekében. Mindössze másfél évtized múlt el azóta, hogy a Városliget idilli, ám szűk környezetéből a kőbányai vásárváros közel 40 hektáros területére költözött a BNV. A helyváltoztatás nem egyszerűen a térbeli keretek szorításából való kilépés volt, inkább az, hogy a vásárrendezők a világgazdaságban bekövetkezett változásokat tartották szem előtt. Hiszen Nyugat-Európa már felhagyott a „mindent a kertbe" szemnek szép, de kereskedelmi szempontból kevésbé gyakorlatias módszerével — szakvásárokat tartottak már a tulajdonképpeni árubemutatók helyett. Kétségtelen, hogy a szakvásárok felerősítették azt a folyamatot, amely az áru és a pénz, vagy egyszerűen az árucsere színterét jelentő történelmi vásárhagyományt bomlasztotta. Azzal a gyakorlattal, hogy az áru kínálata és vétele eltávolodott egymástól — gondoljunk csak a szerződéskötés és a szállítás időkülönbségére — minőségileg űj szerepkörhöz jutott a szakvásár. Már nem volt elég, és ma kiváltképpen nem elegendő a vásárlói igények és a nemzetközi konkurencia teljesítményének ismerete nélkül készített portéka. Azokban az országokban, köztük Magyarországon is, ahol a gazdasági teljesítőképesség legfontosabb mércéjének az exportot tekintik, különösen fontos a szakvásárok sikere. Egyrészt azért, Paprika, tészta, csirkehús Nagy László felvételei A Mihályteleki <jj Élet Tsz-ben a növénytermesztés és állattenyésztés mellett igen jelentós az ipari termelés. Szárítójukból fűszerpaprika-félterméket szállítanak a paprikafeldolgozó vállalatnak, de van olyan élelmiszerük is, amely közvetlen a boltokba jut, s étrendünknek fontos eleme. A tésztaüzemben házias jellegű metélt, csusza-, eperlevél-, csigatészta és tarhonya készül. A baromfi-feldolgozóban a saját és a Szegedi Móra Tsz által szállított, zömmel háztáji csirkéből készül az előhűtött, belezett csirke, a csomagolt comb, mell és aprólék. Csirkehúsból és tésztából napjainkban igen nayy a kínálat az üzletekben. így csak a jó minőség lehet az ajánlólevél, hogy a mihálytelkiek készítményeit is megtaláljuk a polcokon, hűtőpultokon mert a hazai és a külföldi áru közvetlenül, egymás mellett versenyez a vásárlóért, másrészt pedig azért, mert a marketinglehetőség révén a hazai szakemberek azonnal tájékozódhatnak a világpiac árukínálatáról. A BNV tehát egyszerre kirakata a magyar áruknak, reklámja a magyar szellemnek, de ugyanakkor betekintést enged azok számára, akik a műszaki fejlődés jövőképét is képesek kiolvasni az idehozott berendezésekből, gépekből. Ha van manapság olyan helyszín, ahol a gazdaságpolitikai szándék és a gazdasági produktum találkozhat, nos, ez éppen a BNV, hiszen ott számos termék mögött látni lehet a korszerűen alakított irányítás működését: csak a kor igényének megfelelő gyártásszervezési, eladási mechanizmus képes szerkezetében is korszerű végtermék kibocsátására. Olyan időt élünk, amelyet az ökonómia néhány kulcsszavával jellemezni lehet: versenyképesség, rugalmas termelési modulok és rendszerek, automata gyártósorok, ipari robotok, mikroprocesszorok — hogy csak a legismertebb fogalmakat említsük. Vásári prospektus reklámsorai is lehetnének, de hordozhatnak olyan megoldásokat is, amelyek a halaszthatatlannak tartott szerkezetváltást segítik, a piac igényeihez való rugalmas alkalmazkodást, a létszámnövekedés nélkül biztosítható gyors termékváltást. A május 18—26. közötti nyitva tartó tavaszi BNV kétségtelenül nem a felületes szemlélőnek ígéri az igazi látnivalót. Jóllehet, embere válogatja, hogy ki mit keres, mit vesz észre a vásárváros kínálatából, a rendezők szándéka nyilvánvaló: arra törekedtek, hogy a vásár 101 ezer négyzetméterén — 30 ország 2034 kiállítójának termékeiből — a legjelentősebb árucsoportok a figyelem középpontjába kerüljenek. A magyar szerkezetátalakítási programban megfogalmazott célok alapvető gyártmányújdonságai ezek, a híradástechnika, a gépipar, a számítástechnika, az energetika és a járműipar területéről. A kiállítói terület mintegy 36 százalékát igényelte a részt vevő 1124 külföldi cég, ám figyelemreméltó, hogy a nem szocialista országokból itt levő 988 kiállító az összterület negyedrészét foglalta el. Ami pedig a hazai résztvevőket illeti, érdeklődésre tarthat számot a Taurus új radiálabroncsa, a Danubia Szerszámgépgyár új gépe, a Híradástechnikai Szövetkezet kábeltelevíziós állomása, amely 23 tévé- és 24 rádiócsatorna egyidejű átvitelére alkalmas, vagy az Ikarus—Volkswagen kooperációban készített kisautóbusz hogy csak néhányat emeljünk ki a megnéznivaló sokaságból. De, hogy valamennyi kiállított áru közül melyek kapják a BNV-díjakat, ezt most csak később tudjuk meg, minthogy a döntés a vásár végén 6zületik. K.E. 4 V » * w