Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

Szerda. 19S8. április 13. 5 n művészet hovatartozás Szalay Ferenc festőművész toob mint három évtizede egyik meghatározó egyénisége kortárs képzőművészetünknek. A főiskola elvégzését követően saját elhatározásából választotta élete teréül Hódmezővásárhelyt, s vált a felszabadulás utáni vásárhelyi művészet „második hullámának" egyik vezető képviselőjévé. Szeged város nyeresége, hogy két évtizede a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola művész-tanára és igazgatóhelyettese. Alkotói munkáját Munkácsy- és SZOTdíjjal ismerték el, az idén felszabadulásunk ünnepén Érdemes Művész cimmel tüntettél: ki. — Még a hatvanas években, a vásárhelyi festészet kiemelkedően jelentős évtizedében azt mondta egy interjúban: „nekünk is van magyar anyanyelvünk a képzőművészetben". Két évtized múltával változott-e meggyőződése, s ha nem, miben érhető tetten ez a képzőművészeti anyanyelv? — Hadd hívjam segítségül Arany Jánost, akinek gondolataival azonosulni tudok. A Kozmopolita költő című versében ezt írta: „Nem szégyellem, nem is bánom, / Hogy, ha írnom kellé már, / Magyaros lett irományom / S hazám földén túl se jár;". Ebből azt szűrtem le, hogy minden művész számára alapvetően meghatározó érvényű közeg a haza, a táj és emberi kapcsolatai. Ez az alapállás feltételezi, hogy a művészet nem stíluskérdés, nem állandó és sanda igazodás különféle fölbukkanó, föllángoló és kihunyó irányzatokhoz. A művészet hovatartozás. vállalt elkötelezettség, etikai bátorság és emberi magatartás kérdése. S ebből adódóan vagy van mondanivaló, vagy nincs. S a mondanivaló, a festői palackposta — 'ha tiszta indulat és tisztességes szándék szülte — kikényszeríti a formát. Én ebben hiszek, ennek szellemében dolgozom. — Harminc éve is elmúlt, hogy főiskolásként megbabonázta Vásárhely. Gondolom, nem csupán festői hagyományai, progresszív öröksége, de maga a város, és a lakóira jellemző bensőseges, emberi kapcsolatok fészekmelege is. Azóta sokat változott a világ. Miként érzékeli ezt az átlagosnál érzékenyebb lelkületű művész? — Úgy érzem, jól választottam otthont' e hazában. Vásárhely példásan ápolja szellemi örökségét, gondozza értékeit. Annak idején bennünket, fiatal művészeket ihamar befogadtak, s nemcsak a szellem emberei, hanem a kétkeziek, a tanyák parasztjai is. Ma is azt tapasztalom, hogy a tiszta emberi kapcsolatok szélesithetök, nem ritkul a levegő, nincs légszomj, a munka egyre nagyobb terhei, a televízió csábítása és a befelé forduló élet ellenére sem csappant az érdeklődés és a fogékonyság a képzőművészet iránt. Az lehet, hogy mindez nem olyan látványos, nem annyira felszínen levő jelenség, mint régebben. — E mondat sarkalatos pdntja Szalay Ferenc művészi pályaképének is. A hatvanas évekből csak úgy szikráznak a meghatározó érvényességű képek: Téeszelnokség. Közgyűlés, Esküvő, Cantata profana, majd a korszakot összegző mű, a Történelem. A hetvenesnyolcvanas éveknek mintha nem lennének ilyen látványos, szintetizáló alkotásai. — A hatvanas években olyan nagy eseményeknek voltunk tanúi és felelős krónikásai, amelyek a magyar parasztság évezredes történelmének talán legnagyobb változását hozták. Az átalakulás külsőségeiben megfogható, tetten érhető volt. A belépési nyilatkozatot alá kellett írni, a szavazó kezeket fel kellett emelni, az elnökség kiült a kultúrház piros drapériás dobogójára. Később a gondok is, a voksok is, az örömök is visszább húzódtak, az érzelmek szférájába, az emberi kapcsolatok bonyolultabb viszonylatrendszerébe, a belső világ mélyrétegeibe. gyorsult tempójában, a zaklatott világban keressük a támpontokat. Nekem ilyen támpont például egy évszázados parasztház, egymást követő generációk keze nyomával, arányrendjével, funkcióival, „üzenetével". Izgat az a változás, amely a parasztság mindennapjaiban jelen van. Vállaltam, hogy képeimen látványos motívumokat állítok szembe egymással: lóhúzta szekeret és mezőgazdasági repülőgépet, tapasztott falú tanya tenyérnyi ablakát és óriás szörnyre emlékeztető kombájnt. Érdekel 1848 és következményei. Mai helyzetünkben, kepék során újraértékelve, segíthet abban, miként lehetne ma pirulás nélkül helytállni. Ami pedig a harmadik témakört illeti: nagyon szeretem a kamaramuzsikát és a barátaimat. A találkozásokra ideális környezet a mártélyi szélmalom. Az együttes zenélés és zenehallgatás talán a közösség legszebb és legmélyebb megnyilatkozása. Egy-egy ilyen összejövetelen a test és a szellem egyszerre töltekezik. Ma a képzőművészet is napraKutatasuk, tetten eresük, . . . i kész akar enni. Pi anatnyi művészi megiogalmazasuk , ., J . . . iBenveknpk íevekszik moseppen ezért izgalmas, bár nehezebben kibontható, és nem is annyira látványos. — Üoy latom, az utóbbi évek munkáit három témakör köré csoportosíthatjuk: a paraszti élet változásainak lírai dokumentálása, történelmünk egyes id<>szakának újraértékelése, és a legbensőbb közös élmények Szalay Ferenc, a zárósoroigényeknek igyekszik meg felelni, múló divatokat lovagol meg. Néha már csak a szenzáció számít. Csakhogy a szenzáció egyszer hat, másodszorra már unalmas. A művészet lételeme pedig az időbeni érvényesség. Ha Arany-verset idézett ritka pillanatainak megragadása. — A világ rendkívül sokféle. fölfogni, megragadni is képtelenség. Amit csinálok, az viszont behatárolható, amit festek, szeretném mélyebben és alaposabban megismerni. Napjaink fölkat is tőle kölcsönzőm: „Es ne gondold, hogy kihalnak / Sújtott népek hirtelen, /; Amíg össze-zeng a dalnok f S a nemzeti érzelem". Ezt vallva, építi művészetét egy érdemesnek ítélt festő — közöttünk. Tandi Lajos Népzenei tábor A Csongrád Megyei Ta- don, hegedű, kontra, bőgő. A nács Művelődési Központja tábor helye a hódmezővájúnius 18—24-éig országos sárhelyi Vendéglátóipari népzenei gyűjtő- és alkotótábort rendez pávakörvezetöknek és tagoknak, hangszeres népzenészeknek, népdalokat szerető fiataloknak. Tanulható hangszerek citeSzákközépiskola és Kollégium. Jelentkezési határidő: április 20-a, a Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központjában (Szeged, Kora, furulya, tekerő, ütögor- zép fasor 1—3). Színház a képtárban Ez a mű — ahogy mondani szokás — duplafenekű. Az első a szem élménye Molnár Zsuzsa díszlet- és jelmeztervező kiállításán. A Szegedi Nemzeti Színház tervezőművészének tárlatán a belépőt megkapó látvány fogadja. A térben és a falakon esztétikusan elrendezett tárgyak: fényképek, makettek, rajzok, bábok, nagyméretű színpad-imitáció. A gyors szemle után is föltűnik: a kiállított terveknek csak a töredéke valósult meg eddig színházban. Az élmény másik, mélyebb szintje: dráma a kiállítóteremben. Erős gondolatiságú, hatásos kamaraműfaj ez itt. Avagy: a tervező monológja — ars poeticával? Vagy: jól megszerkesztett vallomássorozat a színház mibenlétéről, természetéről, amelyben — szerkesztettség ide, vagy oda — monomániásan ismétlődik, hogy: a színház: a világ? Vagy inkább tragikomikus felhangokkal tűzdelt „társalgási" műfajról van szó, melynek címe: Sok terv keres egy rendezőt? Tessék elmenni, megnézni és eldönteni. * — Hogyan került a prágai főiskolára? — Képzőművészeti szakközépiskolát végeztem, és min- h denképpen díszlet- és jel- * meztervező akartam lenni. A pesti főiskolán csak akkor indult a képzés, amikor én már harmadéves voltam Prágában. — Nagy hírű az ottani iskola, ezt tudjuk; mégis: milyen? — Megtanít önállóan gondolkodni. A professzorok ahányan vannak, annyiféle színház- és tervezői felfogást képviselnek, a hallgatók Nagy László felvételei Részlet a kiállításról: középen IV. Henrik köpenye, háttérben a Vérnász színpada végeredményt, előadást produkálni, amely lényegeset képes mondani a darabról, a darabbal — minden nézőnek. Ez nem megv. fia a színpad csak statikus háttér, csak plakát. A színpad legyen képlékeny, átalakulásra képes, ugyanúgy legyen drámai ideje, fejlődése, mint a színésznek. Ne illusztráljon, hanem gondolkodásra, megfejtésre késztessen. Legyen az előadásélmény összetettségének érdemes eleme. (Shakespeare Coriolanusának Molnár Zsuzsa által elképzelt színpada alighanem ilyen. Sokféle mozgásra képes körszínpad, ami önmagában is különféle hatalmi konstellációk természetére való következtetésre hivja a nézőt. A billenőcsukló úgy működteti, hogy — például — amikor egy ember ágál a felső körcikkben, látva látszik, tömeg tartja a magasban .. ) — Es a jelmezek? — Hasonló a funkciójuk, a saját ú'tju- m. és olyan játékőt kép- Mentes József játszotta IV. zeltem. el,, amelyből kihagy.r Henriket Szegeden — nem .1 , . , . .. hatatlan a tánc, a rituálé, a — Molnár Zsuzsa melyik . 1 ... . . ' „nr, ,r,d„l,r szimbolikus közeg; amelyben „közlekedni" lehet a szürrealitásból a reális világba, és viszont. — Ezek szerint egész előadásokat gondol ki, tervez el, képzeletben színpadra állit Turandot hercegnő ^ realista Vérnász-előadásomi'ndet magukba szívják, és kat- űunueí filmjeire gondol elindulhatnak kon. • úton indult? — Nehéz szavakkal kifejezni, mert ha azt mondom, a totális színház eszménye az enyém, nem biztos, hogy mindenki jól érti. (Azt javasoltam, talán haladjunk a kiállítás „képeinek" sorrendjében, és kidékülönböző müveket? ebbén a pálástbán, árrtit most kiállítottam. Ez a hatalmas ruhadarab nem fért volna el, nem tudott volna működni a megvalósult előadás díszletében, amit nem én terveztem. Ez a palást tudniillik olyan, mint egy katonai terepasztal, és amikor Henrik eldobja, nem egyszerűen a — Termeszetesen minden- kabátját, hanem az országát rül valami közelebbi. Ott fele műfajt és elképzelést ki dobja el Ez az én világom van például, szemben a te- kell tudni szolgálni a terve- amikor a darab és a színpad rem bejáratával, a tárlat leg- zőnek. De itt, most a vágyai- drámai történései párhuzammonumentálisabb építmé- mat szeretném bemutatni, a ^a szinkronba kerülnek nye, Lorca Vérnászának saját gondolataimat egy-egy színpada. Fehér, vörös, fe- műről, előadásról, amelyek kete — ezek a színei. Halott még rendezőre várnak. A táj, elhagyott tárgyakkal, rendező persze nem megkeEnyészet. Itt minden meg- rülhető, tudom, de meggyőtörténhet.) zödésem, hogy adukat kell a — A Vérnász embersége, kezébe adni, és aztán együtt és megsokszorozódik a hatás. — Ugy tetszik, nem szereti a rádiójátékokat a színpadon. — Néha valóban úgy tűnik, a színészek elfelejtettek cselekedni. Az én eszményem költészete erős hatással volt valamely produkció minden szerjntj előadásban melyben rám. Nagyon nem szerettem egyes résztvevőjével olyan A WHO 1988. április 7ét „Nemzetközi Füstmentes Nap"-pá nyilvánította, mely napon a Hungária Biztosító és a Magyar Posta együttesen részt vett „A rák ellen az emberért, a holnapért" alapítvány javára szervezett gyűjtési akcióban. Erről a gyűjtési akcióról nem lehét meghatottság nélkül beszámolni, A füstmentes napon ban az a száz medikus, akik Szeged város területén persellyel a kezükben járták a Belváros utcáit, valamint a vállalatokat. Név nélkül, de azt hiszem érdemes elmondani, volt olyan gyára Szegednek, gánák, hogy az akció sikeréhez hozzájárultak, és adományaikkal az alapítvány növeléséhez is segítséget nyújtottak, mely öszszeget a Hungária Biztositó Csongrád Megyei Igazgatóság megkétszerezi. Az alapítvány javára továbbra is lehet felajánlásokat tenni a Szegedi Ipari Vásárnál vezetett különszámián. Orbán Ágnes mert a postások ezrei, a ahova a lelkes medikuso Káros...! biztosítósok és sok-sok társadalmi aktíva, nagy lelkesedéssel állt az ügy mellé, a nemes célért. Elkövetkezett a várva várt nap, és a gépezet beindult. A falvak, nagyközségek, városok postahivatalai folyamatosan tartották a kapcsolatot, hogy tudják mely helységekben, menynyi a gyűjtés eredménye. Az egyik kis falucska hikat nem engedték be. Igy az ott dolgozók, csak más módon adhatták adományukat. A Szegedi Postaigazgatóság KlSZ-bizottsága külön gyűjtést szervezett azért, hogy a befolyt összeget megduplázza. Az összegyűlt pénzt a postahivatalokban a társadalmi szervezetek által alapított bizottság számolta meg. A társadalmi szervatalvezetője, mikor látta, vezetek bizottságában volt hogy csupán 20 forint van a Hazafias Népfront, a levélszekrényben a társadalmi szervekkel közösen új gyűjtési akciót szervezett, s a falucska 2 ezer forint gyűjtésből befolyt összeget mondhat magáénak. A nehéz gazdasági körülmények mellett is jut pénzünk arra, hogy egy nemes cél érdekében kiszorítsuk forintjainkat, s adakozzunk. A sokat szidott és elmarasztalt mai fiatalság elisKISZ, a Vöröskereszt, az MSZMP Egészségügyi Dolgozók Pártbizottsága, valamint a Csongrád Megyei Köjál egészségnevelési osztályának képviselője. „A rák ellen, az emberért, a holnapért" alapítvány javára Csongrád megyében 225 ezer 229,90 forint gyűlt össze, melyből Szeged város adománya 95 ezer 763 forint. Köszönetet szeretnék merést érdemel, elsősor- mondani Szeged la'kossáMagam azok közé tartozom, akik olvasták ugyan a füstmentes világnap felhívását, mégsem tudtam magam megtartóztatni minden bizonnyal fölöttébb káros szenvedélyemtől. Legföljebb az nyugtatott meg, hogy az eddig megszokott totális rémisztgetés helyett ezúttal a szervezők árnyaltabban kívántak lebeszélni a dohányzásról, vagy — ha ez nem is sikerül — hát legalább következményeit enyhíteni, azt javasolván: szívjunk lehetőleg olyan cigarettát, amely a legkevesebb káros anyagot tartalmazza. Azóta is forgatom cigarettáink dobozait, s mit tegyek, de egyikről sem vagyok képes kisütni, melyik ártalmasabb kevésbé a másiknál. Igaz, lelki szemeim előtt néha fölrémlik egy-egy külföldi dohánygyár terméke, amelyik dobozán — hitelesített és független mérések alapján —, biz', keményen föltüntetik, hogy az adott márka mennyi nikotint, kátrányt, szen-monoxidot, s egyéb káros anyagot juttat szervezetembe, de hát hazai cigarettán eleddig véletlenül sem találtam ilyen adatokat. Pedig esküszöm, hogy az általam szívott fajta kiválasztásában igenis orientálnának efféle adatok. Sót azt is el tudnám képzelni, hogy akár kormányrendelet tegye kötelezővé a dohánygyáraknak termékeik ilyen szempontú megvizsgáltatását a Kermivel, s a károsanyag-tartalomra vonatkozó adatok kötelező föltüntetését a dobozokon. Igaz, minden cigarettacsomagra kötelező rányomtatni: „A dohányzás káros az egészségre!" De hát — ezt nevezik zéró információnak ... Sz. I. lélektani mélységeket kutatunk, metaforikus megközelítéssel indukálunk nézői gondolatokat — rengeteg a mozgás, a tánc, a rituális cselekvés. És nincs epizódszerep, a statiszta is profi; ha bejön az ajtónálló, akkor az a legfontosabb a színpadon. * Díszlet- és jelmeztervek kiállítása? Bizony, még mindig ritka alkalom a mi világunkban. Míg készül valamely produkció, a tervező — mint cseléd. És meglepődünk, ha a színház teljességéről vannak kiforrott képzetei. Csak remélhetni, hogy rendezők is megfordulnak Molnár Zsuzsa tárlatán, és megfogja őket a gondolat, amit Henrik palástja, a Vérnász fehér enyészete, Turandot három maszkja, a Pierrotfantázia és a többi sugall. Sulyok Erzsébet Szakmai nap A megyei művelődési központ és a Magyar Népművelők Egyesüleben ok Csongrád Megyei Területi Szervezete mentálhigiénés szakmai találkozót rendez április 15-én, délelőtt 10 órától Újszegeden, a Közép fasor 1—3. szám alatt. Az estig tartó programok között szerepelnek előadások, szakmai beszélgetések, vetítések. I ^