Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-09 / 84. szám

Szombat, 1988. április 9. 3 Ez nem borsó, burgonya Ránézésre szokványos kép, valamit vet­nek, tavasz idején ez a természetes. A Do­maszéki Szőlőfürt Szakszövetkezetben a kukoricavető géppel azonban burgonyát juttattak a földbe. Első látásra úgy néz ki, nagy lehet a szükség, ha ilyen apró krump­li maradt csak „magnak". Könnyen össze­téveszthető a borsószemmel. Egyáltalán nem erről van szó. A szövettenyésztéses vetőmag-szaporításban ez a kis gumóméret egy természetes nagyságrend. Ennek da­rabja benne van 1 forint 80 fillérbe, mert Nagy László felvétele közvetlenül a Meriklón társaságtól vették, iam.it maguk állítanak elő a vektorhálóval lefüggönyözött fóliatelepen, az is 1 forint 20 fillér. A köztermesztésben használni drágább a hagyományosnál. Ezért e kísér­let a vetőgép alkalmazására, olcsóbbá sze­retnék tenni a termelést. Ha beválik, ak­kor a vektorhálók alatt nevelt kis gumókat júliusban géppel vetik el a tarlóba, s az ebből felszedettre már csak 50 fillér költ­ség jut darabonként. A vevő már megvan rá, azért kell drukkolni, hogy beváljon az új módszer, s árban is egyre inkább ve­télytársai lehessenek a holland import-sza­porítóanyagoknak. A választékuk széles, a Desiré mellett nyírségi fajták a Boró, Beáta, Boglárka, no meg a közkedvelt, ótott rózsa, Somogy gyöngye és a Ciklá­men. Gesztusok, gusztusok... Friss az élmény, habozás nélkül kitessékeltek az egyik üzemből. A műveze­tő szóhoz sem engedett jut­ni, olyasmit darált, hogy a főnöke engedélye nélkül ó nem mondhat semmit. Hadi­üzem lettek, vagy mi a cso­da?! Korábban, úgymond, az ölünkbe pottyant az infor­máció. öt persze nem érde­kelte a'régmúlt, ajtót muta­tott. Könyörgősre fogtam, leg­alább a munkásokkal hadd beszélgethessek. Mit képze­lek: én, és fenyegetőzni kez­dett, hogy majd megmutat­ja. Pedig ezúttal nem lett volna egyéb kérdésem: mit jelent az önálló iparvágány, sok reklamációt kapnak-e, milyen a kapcsolatuk az al­katrészgyártókkal ? Nem vártam mást, mint óvatosan árnyalt fogalma­zást, a fény és az árnyék megfelelő arányát, a jó és a rossz kiegyenlítését. Hozzá­szoktunk már ehhez. 'Palán be is adjuk a derekunkat, ebből úgysem lesz sajtóper, reklamáció, harag. Kényel­mesen elevickélünk a langy­melegben ? Ezúttal még ez sem sike­rült. A művezető kartárs­nak biztosan rossz élményei vannak;! Vagy csupán arra kérték a főnökei, hogy ne teregesse ki a szennyest. Mert, ugye, mindenből ak­kor lesz baj, ügy, eset, hi­ba, vétség, ha teret nyitunk a nyilvánosságnak, ha ki­szabadul a szellem a pa­lackból? Tapogatózom a főnöknél, aki egyébként készséggel el­mondta, hogy jó-e. kap­nak-e... íVlajd a művezető jellemzésére, a két kezét élével a halántékához illesz­tette, ahogy a pacik szeme mellé helyezik azt a bizo­nyos bőrd.arabot. Mondja az üzemvezető, hogy ne csinál­jak se másnak, se magam­nak ügyet a történtekből, így is, úgy is rájuk vetne rossz fényt. Védett korban van? Nem, alig múlt negy­ven. tudom meg. Aztán csatlakozik még hozzánk a párttitkár, jót derül a tör­ténteken. A sajtótájékoztató bilck­fangos kezdésén sokan el­mosolyodtunk. Lövészárkok­ban a szakszervezetek ... Körülöttem a komoly kol­léga uralt el viccelődtek: tessék mondani, lőnek is? A legkomolyabbna fordít­va a szót, alig győztem szá­molni, hányan fogalmazták meg azt, hogy nem akarunk protokollt írni. öntetszel­gésnek semmi értelme. Egy aprócska példa. Valaki a politikai intézményrendszer korszerűsítéséről akart írni. Leérkezett ugyan vidékre a vitaanyag, de még melegé­ben odaföntről „visszaszív­ták" a dolgot Illetve, félig! Szűk körbon tárgyalják meg a kérdést! És természetesen elkészült a jelentés, a „vadhajtáso­kat" lenyesegetve, az „eret­nekséget" megszelídítve. Kérlelem a titkárt, beszél­gessünk: a fenti témáról. Enyhén szólva, vonakodik. Egyik kisvárosunkra az utóbbi időben nagyon rájárt a rúd, ahogy ezt ott mond­ják. Másként fogalmazva, rájukszállt a sajtó. Az em­ber azt képzelné, megkez­dődik ilyenkor valamicske önvizsgálat. Hátha van ab­ban valami, amit írtak! Hát, ha önvizsgálat nem is kez­dődött, oknyomozás igen! Nemrég brigádvezetői ta­nácskozásra hívtak. A té­ma a munkaversény meg­újítása. Még szerencse, hogy két napirendi pont volt! Természetesen a brigádér­tékelés került előre. Ügy egy órán át tépték egymás haját a vérmesebbek, ki érdemli meg jobban az arany fokozatot. Nem a ju­talomért járó hatszáz fo­rintért! De a brigádok be­lelátnak egymás veséjébe, pontosan tudják, ki mennyit ér. Hiába mondanak bármit az önértékelések, az összesí­tett pontszámok. Én csak azon csodálkoz­tam, hogy lehet ilyen szen­vedélyesen vitázni a fenti­ekről. ötleteket, elvtársak, noszogatta az egybegyűlte­ket a szónok Kicsi ötlete­ket] abból lesznek a na­gyok! Kínos csendben tel­tek-múltak a percek, senki nem emelkedett szólásra. Tehát marad minden a ré­giben. Eltelt két óra az éle­tünkből. A papírlap üres. Ugyan mi kerülhetett vol­na a toll hegyére? Van szerencsém időről időre jelentéseket, előter­jesztéseket olvasni. Az ülé­sek, a tanácskozások sem maradnak ki az életemből. Ugye, ismert, hogy kezdőd­nek a hozzászólások?! A fenti előterjesztést jónak tartom, és elfogadásra ja­vaslom ... Aztán aprócska észrevételek, megjegyzések. Arra várok, mikor fogalma­zunk valahogy így: Csak akkor fogadom el, ha ... Nem szavazok rá, nem fo­gadom el, nem értek vele egyet... Persze, legmarkánsabban a művezető viselkedett. Módszerét tovább lehetne fejleszteni. Valahogy így: az esztergapadra, az eszter­gályos mellé, kis vázában odakerülne egy csokor ibo­lya. És addig szagoltatnák velünk, míg önként elállunk a kérdezősködéstöl. Bodzsár Erzsébet A tanácstagi beszámolók haszna H kis ügyek is fontosak a várospolitikában Az elmúlt hetekben majd egy hónapon keresztül tar­tottak a tanácstagi beszámolók. Minden évben egy alka­lommal a helyi parlament képviselői számot adnak alkot­mányos tevékenységükről. Ez az időszak jó alkalom arra, hogy a várospolitika, a közélet fontos kérdései méginkább reflektorfénybe kerüljenek. Csonka Istvánnal, a Szeged Megyei Városi Tanács elnökének általános helyettesével arról beszélgettem, mi volt e néhány hét haszrla. — Változott-e a lakosság érdeklődése a tanácstagi beszámolók iránt? Többen vagy kevesebben jelentek meg az idei fórumokon, mint az elmúlt esztendőkben? — Általában 5500—6000 helyi lakos vesz részt a be­számolókan. Az érdeklődés tehát lényegében nem válto­zott. Nem mondhatni ezt az aktivitásról. Ahol év közben serény munka folyik, a vá­lasztópolgárok és a tanács­tag kapcsolata gyümölcsöző, ott még többen tisztelik meg jelenlétükkel a számadást, mint ahol formális a viszony, így például elmondható, hogy Ságváritelepen, Móra­városban, Petőfitelepen job­ban megteltek a körzeti párt- vagy népfronthelyisé­gek, mint más kerületekben. A közös érdek a csatorna-, az útépítés stb. jobban eggyé kovácsolja a közösségeket. A tanácstagok döntő többsége jól felkészült a találkozókra. Mindenki adott tájékoztatást a területéről, elmondta, mi­képp tudta megoldani a gon­dokat. Érdekes módon, akik több ciklus ótá tanácstagok, azoknál nem egy esetben azt lehetett tapasztalni, hogy ke­vésbé készültek erre a fó­rumra, aktualizáltak, a ru­tinra építették szereplésüket, s ez nem jó. Akik pedig (ki­élezett versenyben nyerték el a mandátumukat, azok jobban odafigyelnek közéleti munkájukra. Örömmel szá­molhatok be arról, hogy a vártnál jobb hangulatúak voltak a beszélgetések, mert korábban azt hittük, a gaz­dasági helyzet alapján elemi erővel tör majd felszínre az emberek türelmetlensége. Egy-két körzet kivételével kiegyensúlyozott volt a lég­kör, megértőek voltak a vá­lasztópolgárok, nem követz­lőztek. — Milyen területeket érin­tő közérdekű bejelentéseket tettek a legnagyobb szám­ban? — A korábbi évek tapasz­talatához hasonlóan a közér­dekű bejelentések tartalma lényegében nem változott. A belvárosiak elsősorban a tisztaságért -emeltek szót. A külső területek lakói az ott­honosabb környezetet, a csa­torna-, útépítést, az ideigle­nes szeméttárolók elhelyezé­sét, az illegálisak megszünte­tését igényelték. Üj téma a kábeltévé, de ez csak a sze­gediek egy részét érinti. A gázvezeték-építésről a ko­rábbi esztendők gyakorlatá­val szemben alig esett szó, hiszen ahol lehetett, a ge­rincvezetéket már Iefektet­w Áruházak — részjegyből A negyedik falusi ABC­áruházat építi saját erőből, vagyis a tagság részjegyeiből a zirci Áfész. A fogyasztási szövetkezetnek az utóbbi dz évben egyetlen 'fillér bankkölcsönt sem kellett 'elvennie, hiszen a tagság í meghitelezte a beruházá­sait. így készült el a közel­múltban átadott jásdi, du­dari és csetényi ABC-áruház, és ily módon építik most Olaszfalun az új ABC-áruhá­zat is. A fejlesztésekhez je­lenleg is mintegy 16 millió forintnyi tökét biztosítanak a részjegyek. Csigahús exportra A Békéscsaba és Vidéke Áfész leányvállalatként Imüködő újkígyósi tílelmá­szerfeldolgozó üzemében a korábbi, kevésbé jövedelme­ző savanyúságkészítés he­lyett áprilistól éti csigát dol­goznak fel, fagyasztanak exportra. Az üzem a korábbi évek­ben több kezdeményezéssel is bizonyította életképessé­gét. Tavalyi mintegy 74 millió forintos árbevételük és 7,2 millió forintos nye_ seségük döntő része pél­dául az olasz exportra ke­rülő mortadella-burok ké­szítéséből és értékesítéséből származott. A sertésbél­darabokból kézi munkával formázott mortadella-burok egymillió dollár valutát ho­zott. A rugalmasan működő, mindössze 320 főt foglalkoz­tató áfész-leányvállalat idei újdonsága az aszalt zöld­ség és gyümölcs lesz; eze­ket a termékeket egy hasz­inálaton kívüli téglaégető kemencében készítik majd. (MTI) ték. Kivétel csak Mihálytelek és Gyálarét, ahol a komfor­tosításra később kerül sor. Most elsősorban a csatorna­lefektetés a slágerkérdés. — A tanács jelenlegi rend­kívül nehéz anyagi helyzeté­ben milyen igények kielégí­tését vállalja fel, és mire nincs pénze? — Alapvető szinten bizto­sítanunk kell az ellátást. A városüzemelésben és az in­tézmények munkájában nem lehet fennakadás. Ezt a terv­időszak elején megígértük, s ezt a kötelezettséget teljesít­jük. Sajnos, közismert okok miatt olyan arányú fejleszté­seket nem tudunk végrehaj­tani, mint amilyeneket ter­veztünk a VII. ötéves terv­ben. A központi elvonás több mint 700 millió forint, és en­r.ek a reálértéke még na­gyobb, az ismert körülmé­nyek miatt. A fejlesztéseknél továbbra is elsődleges kér­dés a lakásellátás. Itt nem­csak az új építkezésekre gon­dolok, hanem a lakásgazdál­kodásra, a lépcsőzetes cse­rékre, hiszen ennek már me­netrendje és rendszere van. A magánerős építkezés is mérséklődik, nemcsak az ál­lami beruházásból felhúzott otthonok száma csökken. Ez­zel a ténnyel is szembe kell nézni. Ugyancsak mérsékelt ütemű a középiskolai beru­házás. Lassítani kell a ter­vezett húsz tantermes egész­ségügyi szakközépiskola megvalósítását, amely csak a következő ötéves tervben ké­szülhet el. Még az idén át­adjuk a 24 tantermes gimná­ziumot, és hozzákezdtünk nyolc tanteremmel a ven­déglátó szakközépiskola bő­vítéséhez. Még egy hasonló beruházásról számolhatok be. Az élelmiszer-ipari szak­középiskolát is nagyobbítjuk. Az elvonások ellenére is meg kell oldani a nagy lét­számú korosztályok középis­kolai fogadását, a demográ­fiai hullám ilyen szempont­ból kényszerűséget jelent. Harmadik „prioritás" a kis ügyek intézése, amely to­vábbra is reflektorfényben szerepel. Ügy foglalkozunk velük, mint a nagy ügyekkel. A lakóterületi alap felhasz­nálásával még nagyobb fi­gyelmet tudunk fordítani a kérések teljesítésére, hiszen a lakosság maga is áldoz anyagiákat a ikisügyek érde­kében. A szegedi gondoknál az elsők között található a csatornázatlanság. A tanácsi és a központi pénzeszközök csak a móravárosi beruházás támogatására nyújtanak le­hetőséget, de a kivitelezés itt is áthúzódik a következő tervciklusra. Anyagi korláto­zott lehetőségeink miatt nem tudunk többet tenni a lakó­telepek komfortosításáért. Parkok, parkolók építésére nincs elegendő pénz. De le (kell mondani néhány keres­kedelmi beruházás megvaló­sításáról is. Egyelőre elma­rad a Marx téri piac rekonst­rukciója, a makkosházi piac kialakítása, és a trolihálózat továbbfejlesztése. Ezekről csak a tervidőszakon belül mondunk le, de mint későb­bi célok, nem szűnnek meg. — Nagy számban fordult-e elő, hogy a tavalyi beszámo­lókon elhangzott közérdekű bejelentésekre nem megfele­lő vagy félrevezető válaszo­kat postáztak? — A tanácstagok többsége felkészülten adott tájékozta­tást a közérdekű bejelenté­sek sorsáról. Sok körzetben minősítették is az intézés módját. Általában tisztessé­gesen foglalkoztak az appa­rátus dolgozói a lakosság fel­vetéseivel. De sajnos, egy-két körzetben előfordult, hogy a közérdekű bejelentésre ki­kerülő választ küldtek, vagy megfogalmazták az ígéretet, ami nem teljesült. A közéleti demokrácia zavartalan mű­ködése megköveteli a nyílt és egyenes választ, meg kell mondani, mit tud a tanács vagy a tanácstag megcsinál­ni, elintézni, mit nem telje­síthet, mert nincs péaz, vagy pedig miben nincs igaza a panaszosnak. A tanácstag és a közigazgatás kapcsolatában nagyon fontos mozzanat, hogy a felvetett kérést mi­lyen színvonalon, gyorsan és korrekten intézik. Szerintem ezen a területen is javult a munka. — A kábeltévé egyelőre még irritálja az Északi vá­rosrész és Rókus lakóit. A 38—39-es választókerületben épp e téma miatt viharos volt a beszámoló. Kérem, is­mertesse, milyen a jelenlegi helyzet, megszűntek-e már a korábban jelzett gondok? — Alapvetően a kábeltévé­rendszer működőképes, a hi­bák nagy részét kijavították. Április 15-ig megtörténik a műszaki átadás. A Gelka fel­hívással fordult minden ér­dekelt félhez, hogy a hibákat, jelentsék be. Az élmúlt há­rom héten 24 bejelentés tör­tént. Általában nem az a gond, hogy a lakóházakig nem jutnak el a képjelek, hanem a lakáson belüli vé­telnél jelentkeznek a prob­lémák. A kábeltévé kiépíté­sénél eddig is sok mindent vizsgáltunk, s megállapítot­tuk, hogy a gondokat részben a tapasztalatlanság, részben az emberi felelőtlenség idéz­te elő. Remélhetőleg, hama­rosan kiküszöbölik a szakér­tők ennek a gyermekbeteg­ségeit. — A tanácstag helyzete is egyre nehezebb, a választó­polgárok több és több megol­datlan kérdéssel ostromolják őket. Olyan körülmények között, amikor a tanácsi költségvetés helyzete se ró­zsás, miképpen végezhetik el tisztességesen alkotmányos kötelességeiket a szegedi parlament képviselői? — Valóban ma a tanács­tagnak nehezebb a társadal­mi munkája, mint a megelő­ző időszakban. Az emberek általában türelmetlenebbek, a jogos problémákat néha olyan hangnemben vetik fel, ami nem kellemes. Nagyobb megértést kell tanúsítani a gondok iránt, és a tanácsta­goknak alaposabban kell fel­készülniük a konfliktusok fo­gadására, megoldására, őszinte, tisztességes beszédet várnak a választópolgárok. Többre becsülik az ilyen megnyilvánulást, mint a mellébeszélést. A lakóterüle­ti alap azonban még a ne­hezebb gazdasági körülmé­nyek között is tud mozgás­teret biztosítani a tanácstag­nak. A nehezebb esztendők­ben sem az elszürkülés és a beletörődés kell, hogy jelle­mezze ezt a közéleti munkát. Az aktív tanácstag a hely­beliekkel közösen ki tudja aknázni a fel nem tárt forrá­sokat, lehetőségeket. Halász Miklós J

Next

/
Oldalképek
Tartalom