Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

3 Csütörtök, 1988. április 7. U Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma A kormány a Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak közvetlenebbé és hatékonyabbá tétele, valamint a kormányzati és a tanácsi tevékenység < ¡sszehangolása érdekében legutóbbi ülésén döntött a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának létrehozásáról. A konzultatív testület feladatairól szóló részletes tudnivalók a Magyar Közlöny legfrissebb számában olvashatók. Miként a * kormányülést követő szóvivői tájékoztatón már ismertté vált, a kollégium a tanácsok érdekfeltáró fóruma is. amelynek feladata segíteni, hogy a kormányzat és a tanácsok tevékenysége között minél jobb összhang alakuljon ki. Ezt elsősorban a kölcsönös tájékoztatás, az információk kétirányú áramlása révén érheti el. A kollégiumot a Minisztertanács elnöké vezeti. Tagjai a belügyminiszternek a tanácsi ügyekben illetékes helyettese, továbbá a Minisztertanács elnöke által meghatározott időre felkért tanácselnökök, tanácsi vezetők, akik a tanácsi munka különböző szintjeit képviselik. A tanácsi kollégium munkamódszere kötetlen — maga állapítja meg ügyrendjét és munkatervét — üléseit szükség szerint, általában negyedé vénként tartja. A kollégium működésével összefüggő titkársági feladatokat a Minisztertanács Hivatala látja el. A kollégiumi ülésekről a Minisztertanács elnöke mindig a kormány soron következő ülésén ad tájékoztatást. Folytatódik az autópálya építése A kedvező tavaszi időjárás beköszöntével ismét teljes a nagyüzem az MO-ás autópálya-gyűrű építésén. A kotró-, nyeső-, tümörítőgépekkel az idén több mint félmillió köbméter földet mozgatnak meg. Az autópálya nyomvonalán kitermelt talajból építenek töltést a keleblai vasútvonal felelt majdan átívelő közüli hídhoz, illetve a dunai hidakhoz. Nyáron már az út szerkezetépítése is megkezdődhet, több rétegben alakú] ki a sima útfelület, amelyet aszfalttal borítanak. A terv szerint ősszel a régi 50-es kecskeméti út, illetve az M5-ÖS autópálya közötti három kilométeres szakaszt már át is adhatják. Lejárt az idejük P flz utolsó szegedi bolgárkertész Régen nem akadt falu, város, bármely település, ahol ne lett volna bolgárkertész. Ma ennek, sajnos a fordítottja igaz . .. Azért annyira mégsem járt le az idejük, hogy az — alighanem — utolsó szegedi bolgárkertészt ne tudjam föllelni. Avramov János már nyugdíjas, szakmája technikus, nem szállt apáról fiúra a mesterség, pedig édesapja, Avramov Illés neve fogalom volt Szegeden a háború előtt. — Apám tizenhat éves korában, jött Magyarországba egy bulgáriai faluból. Kétszáz család lakta azt a falut, mindenkinek volt két-három hold földje, birkája, disznaja. Bocskorban jártak, szövetruhában. Manasztyirnek a kolostort hívják, a bolgárok, Manasztirchi volt a falu neve. — Tud bolgárul? Bulgáriában? Volt évi tizenötezer paradicsomtövet pedig jól ki kellett ám karózni, mert felnőttek két — Negyvenegyben a ma- méter magasságba, s tíz kiló gyarországi bolgárokat is is termett rajtuk. A paprika hazahívták, mert kitört a pedig... Szent-Györgyi proháború. Várnában szolgál- fesszor úr, amikor még nem tam a tengerparton, a vízi- is volt professzor, gyakori repülősöknél. Bulgáriában vendég volt apámnál. Izlelnemigen foglalkoztak ker- getle, forgatta egyik nap a tészkedéssel az emberek, paprikánkat, kérdezgette rónem tudni, miért. Sehol sem la édesanyámat, s jóval kéláttam az itteniekhez hasonló nagyobb kertészetet... Tíz-tizenkét tehenet Negyvetötben aztán visszajöttem,' gyárba kerültem. sőbb felfedezte a C-vitamint. negyven-ötven disznót is tartottunk, azok ették meg a zöldet, hulladékot. Semmi sem ment veszendőbe. minden szár, levél hasznosult... És itt voltak a munkások, — Hogy néz ki egy bolgárkertészet? Es miként lehetett rajta elérni azokat a hát nagyon magas termésátlagokat? - Látni kellett volna azt kertészetből élni? magának, látni! Ez így sem- _ Leggazdagabbak nekik sok disznót levágtunk. — Elég jól meg lehetett a Miként került el édesapám onnan? Abban az időben soa csepeli, pesti bolgárok voltak. Van egy falu Bulgáriában, az ország középső, vagy inkább északi részén: Polikreiscse. Innét származott el nagyon sok magyarországi, ausztriai bolgárkertész. Pén— ilyen jól meg lehetett élni a kertészkedésből? családnak, és így Polikreiscse most nagyon szép; képzett mérnökök tervezték a házakat; a gyerekeket taníttatják . .. Apám nagy vagyont nem szerzett, minden pénzét a kertészetre fordími, ahogyan elmondom ... Mindenekelőtt tudni kell, hogy a bolgárok kertészete öntözésen, árasztásos öntözésen alapul. Nem fölülről locsolták tehát a palántákat, ahogyan mostanában látható, mert így a víz csak leveri a • .. , növényt a földre. Bonyolult ... ... ,....,,, kan voltak Magyarországon csatornarendszert alakítottak zuket mind hazaküldtek bolgárkertészek. Télire haza- , mentek Bulgáriába, tava- kl> mely lehetove tette, hogy szonta visszajöttek. Aki ve- az egész földterület egvenlelük akart tartani, jöhetett. mennyiségű vizet kapJöllek is sokan; édesapámat Minden ágyás pontosan egy kiskunfélegyházi bolgár- annyi vizet kapott, amennyi kertész hozta magával. kellett. Hogy honnét jött a víz? Édesapám földjének végeben volt egy kilencholdas t°ttató, motoros szivattyúval — Mi lett a bolgárokkal a — Igen Jöhettek bolgárok emelték a vizet a focsator- háború után? Hazamentek? akárhányan, az is kevés nába. Mindig a növények Vagy itt maradtak, s belevolt. A magyarok nem fog- szükséglete szerint. fogtak valami másba? lalkoztak zöldségtermesztés- „ , , .., , — Sokat költöttek ben- _ Beléptek a téeszbe. így zinre, nem? tett apám is, a szegedi másík Avramov-család is — — Én ezt nem monda- csiík névrokonságban állunk nám... Ne felejtsük el, velük _ azután a deszkiek - Talán mert ezzel sokat hügy a harmincas evekről is.. Fiaiki unokáik pedig kellett dolgozni ... Hajnali beszelünk, amikor is egy li- szétszéledtek az országban, három kor-négykor keltek a ter benzin ara husz fillér némelyikük azt sem tudja, kertészek, s este tízig kemé- A , D*l-magyarorezagi mi az, hogv bulgár, és hogy nyen dolgoztak. A zöldség Aramszolgaltato Va lalat kerléSz. Hajdani földjeinket hajtja az embert: dolgozz, Gl<xlje aztan folajanlotta, vagy beépítették, vagy nemeit lekössük a piacú' hogy bevezet' a kerteszeibe gyedannyi. tizedannyi terSzegeden abban az időben ~!ngyfn ~ az arfmoV, Ke" més terem rajtuk, mint antiz-tizenkét bolgárkertész sobb tehal atlelíu"k villany- nak jdején s ahol hajdanáéit; vagy saját földjük volt, mot°rra, de ez ,s kedvezme- ban tonnaszám termett a Apám ^yes aramdíjszabassal ):orai zöidség, most puszta, ent • • • fölötte jár a szél. — Mit termesztettek? sel, hiába volt földjük, pénzük. — Miért nem? vagy pedig bérelték, bérleménye helyén ma a Volán telephelye található; a Kátay-családtól bérelt huszonhárom holdat. Ez a Kátay abból élt, hogy földjéből minden évben egy-két holFarkas Csaba A párt vezető szerepének rszerüsítése Az elmúlt évtizedekben, de vényesítésében, ez pedig véleményekben eltérő policsak a pártdemokrácia erőteljes fejlesztésével lehetséges. Politizáló szeivezet legyen A bürokratikus vonások következtében helyenként a pártban működési zavarok is keletkeztek, alábbhagyott a politikai érzékenység, terjed az elkényelmesedés, a fegyelmezetlenség. A pártot mint politikai mozgalmat hátrányosan érintette, amikor a pártmunka „befelé fordult", amelynek megnyilvánulása a rendezvénycentrikusság, vagyis az, hogy sokkal fektetünk a mozgatására, mint az emberek között végzett aktív politizálására, a kényes kérdéseket is felvállaló szüntelen párbeszédre. Elhatározott szándék, hogy ezektől a vadhajtásoktól a párt mielőbb megszabaduljon, és ezáltal valóban politizáló szervezet legyen, melyben annak szervezetei és tagjai önálló, felelős szerepet vállalnak, kapnak. Mind a párt tagságának, mind a vezető szerveknek az az álláspontja, hogy meg kell szilárdítani, teljesebbé kell tenni a párt egységét. Az utóbbi években mintha feledésbe ment volna, hogy a párt egységét, a párt előtt álló feladatokhoz igazodóan újból és újból meg kell teremteni. különösen a kongresszus óta eltelt években olyan jelentős gazdasági, társadalmi, politikai változások mentek végbe hazánkban, amelyek elengedhetetlenné teszik a párt vezető szerepének, a politikai intézményrendszer működésének átfogó fejlesztését. Annál is inkább szükséges ez, mert a hosszabb időn át végzett vizsgálatok azt mutatták hogy politikai intézményrendszerünk működése ma már nincs összhangban megváltozott társadalmi, gazdasági körülményeinkkel. Folyamatosan megújítva Társadalmunk politikai intézményrendszerének központjában a párt áll. Vezető szerepének érvényesítése azonban csak úgy lehet töretlen, ha folyamatosan megújítja működését. Az elmúlt években zavarok keletkeztek a párt- és az állami szervek, munkamegosztásában. A vita során a párt tagjai élesen bírálták a pártmunka hivatali, bürokratikus stílusát, sürgették, hogy a párton belül teremtsünk olyan feltételeket, amelyek közepette a párt egésze tudatos, szervezett politikai mozgalomként tölti be vezető szerepét. Alapvető következtetés, hogy a párt a jövőben csak úgy képes hivatásának megfelelni, ha a párt tagsága szándékát kifejezve, a progresszív törekvéseket integrálva, jó politikai programokat dolgoz ki, és ehhez megnyeri dolgozó népünk legszélesebb rétegeit, ha megújítja a párt egységét, munkamódszerét. A párt megújulásában meghatározó jelentőségű működési rendjének korszerűsítése, ezen belül is a demokratikus centralizmus helyes értelmezése és gyakorlata. A párt működésének alapelvéről szólva irányadónak kell tekinteni, hogy az MSZMP eredményes tevékenységéhez egységes, hatékony és jól működő pártvezetésre van szükség. A Központi Bizottság márciusi ülésén ezért kapott kiemelt figyelmet a Központi Bizottság és a területi párttestületek szerepének növelése a párt irányításában, a döntések meghozatalában, végrehajtásuk ellenőrzésében. Megfogalmazódott azonban az is, hogy a pártban a centralizmust és a demokráciát nem szabad egymástól elválasztani, és bármelyikét önkényesen előtérbe helyezni. A demokratikus centralizmus UitAhan fnrm6ln«lő következetesebb érvényesi- »"dudil lUllIiaiUUO tése érdekében a pártmunka minden szintjén fokozott figyelmet kell fordítani a párton belüli demokrácia fejlesztésére. Biztosítani kell, hogy a párttagsúg tevékeny alkotója, részese legyen a párt működésének, poltikjja formálásának, a végrehajtásnak és az ellenőrzésnek is. tikai árnyalatok, közöttük olyanok is, amelyeket ha pártszerű vitában nem tisztázunk, komolyan alááshatják a pártegységet. Vitát tehát az eszmei, politikai egység erősítéséért és ne önmagáért szervezzünk. Ma már visszatetsző például, ha pártrendezvényeken azért kérünk fel előre hozzászólókat, hogy a tagságnak vagy a felsőbb szerveknek demonstráljuk az aktivitást. Q személyi feltételeket megteremtve A párt vezető szerepe érvényesítésének fontos kértöbb energiát dése és feltétele, milyen felpárt szervezeti készült káderekkel rendelkezik, hogy milyen a káderpolitika, a kádermunka gyakorlata. A pártnak két esztendővel ezelőtt elfogadott határozata van, mely a mai kor igényének is megfelelve állit követelményeket. Mindezek mellett a viták megerősítették, hogy e határozat sikeres végrehajtásához kedvezőbb feltételeket kell teremteni, mert csak így érhetjük el azt, hogy kádermunkánk biztosítsa a párt célkitűzéseinek, a kormány stabilizációs programjának személyi feltételeit. Politikai munkával kell kialakítanunk — a káderállomány körében és a közvéleményben is — a párton belüli választásoknál a kettős jelölt állításának helyes Pártunkban a munka min- értelmezését, fogadtatását. den szintjén alapkövetel ménynek kell tekinteni az 1983 áprilisi központi bizottsági ülés álláspontját, amely szerint a pártnak mindig úgy kell dolgoznia, hogy tagsága pontosan értse, mit támogat, és mit ellenez a párt. A politika vonalának helyes értése teremtheti csak meg a lehetőségét annak, hogy bizonyos célkitűzéseket egységesen értelmezzen a párt, és ez a feltétele annak is, hogy egységes legyen a végrehajtás. Egyszóval napirendre kell tűzni a párttagság, a pártszervezetek alkotó bevonását a pártpolitikai célok és a megvalósításukhoz szükséges módszerek kijelölésében. Itt a párton belüli tájékoztatómunka, a testületi ülések előkészítésének megjavításáról van szó. Ezek az elképzelések a párton belüli beszámolási rendszer egyszerűsítésére, a pártmunka társadalmasítására, és nem utolsósorban a párton belüli konstruktív vita fejlesztésére irányulnak. egység Azt valljuk, hogy a párt vezető testületeiben a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig az egyes nézetek szembesítésével, a pártszerű viták keretei között formálódik a párt egysége. Ezért a pártban olyan légkört kell teremteni, A párt belső életében az amelyben a kommunisták utóbbi években bürokratikus túlszabályozottság is jelentkezett. Ezért növelni kell a pártszervezetek önállóságát, felelősségét, és lehetőségét a párt politikájának alakításában, és érőszintén, nyíltan kifejthetik véleményüket. Erre azért van szükség, hogy a káderek a javasolt két ciklus letelte után képességüknek megfelelően, tisztességgel kerülhessenek más: beosztásba. Számottevő tartalékaink vannak a kádermunka további demokratizálásában is. A szervezeti keretek korszerűsítésére is szükség van, ez is a párt jobb működését szolgálja. El kell érni a hatáskörök leadását azoknak a szervezeteknek, ahol az adott politikai vagy személyi kérdéseket legjobban ismerik. Csökkenteni kell azokat az irányítószerveket, amelyek már nem segítenek, hanem szigetelnek az alapszervezetek és az érdemi irányítóközpontok között. Napirendre került a pártban alkalmazott írásos, adminisztrációs tevékenység felülvizsgálata. mert mennyiségénél fogva hovatovább már komoly erőket von el a politikai munkától. Ezzel egy időben nagyobb rangot kell adnunk a pártmunka politikai, mozgalmi jellegének. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XIV. kongresszusra készüljön el az új szervezeti szabályzat tervezete, amelyben a párt működésének korszerű szervezeti kereteit kívánjuk öszszefoglalni. Párttagságunkra, pártszervezeteinkre — remélhetőleg javaslatokban és véleményekben bővelkedő — eszmecsere vár. A Központi Bizottság elhatározta, hogy mielőtt az országos pártértekezleten megvitatásra és elfogadásra ajánlja a párt veA Központi Bizottság mar- zetö szerepe korszerüsítéséciusi ülése előtt a parttagok nek> a pártmunka megújuolyan vélemenyek lás5nak kérdéseit, kéri eh— Mindent! Paradicsomot, paprikát, retket, salátát, karfiolt, karalábét... A kodat eladogatott. A maradék rai zöldségeket melegágynégy holdat édesapám vet- ban — ez nem azonos a mai te meg, de aztán jött a kisa- fóliasátrakkal —, rámás játítás. Érthető hát, hogy üvegtető, zsűpgyékény alatt nem folytathattam az ő neveltük, s jóval korábban mesterségét... Én egyéb- kerültek p'acra, mint a moskent itt születtem Magyaror- tani primőrök. A saláták akszágon. magyar iskolába jár- kor valóbak fejek voltak, tam. Édesanyám orosz asz- nem csak jóformán levelek, szony, az első világháború mint a maiak. Harmincötután került az országba. negyven dekásra nőttek. Az Fokozott közúti ellenőrzés Fokozott közúti ellenőrzést gyobb közlekedési vállalatok tartanak áprilisban hazánk munkatársai, illetve a rendlátjain. A fővárosra és vala- őrség önkéntes segítői is. mennyi megyére kiterjedő A fokozott közúti ellenőrakcióban a rendőri erők zés elsődleges célja a közlemellett részt vesznek töb- kedési fegyelem megszilárdíbek között a megyei közle- tása, a balesetek visszaszoríkedési felügyeletek és a na- tása. körében hangzottak el, hogy a kommunisták sok, közügyet szolgáló észrevételére nincs mindig meggyőző reagálás, hogy helyenként baj van a hez valamennyi pártszervezet és a párttagság véleményét, javaslatait. Bizton lehet számítani arra, hogy a vita során és majd a pártvitakultúrával. A vélemé- értekezleten hozott határoza nyek többször nem a na- lok végrehajtása során köpirenden levő kérdésekhez zös munkánk sikeréhez a kapcsolódnak, a vitában nem pártszervezetek, a kommua megoldási módokat kere- nisták újból sok értékes észsik, hanem az eszmecsere revétellel és aktív munkúminduntalan pusztán hely- Val járulnak hozzá, zetismertetésbe torkollik. Szükséges megemlíteni, Látos István, hogy az utóbbi időben a az MSZMP KB osztálypárton belül is léteznek a vezető-helyettese *