Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

íifeo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. Évfolyam, 98. szám 1988. április 26., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Fogyasztási szövetkezetek számvetése Kereskedő áfészek - gyarapodó takarékok „problémás" lakásszövetkezetek Tegnap, hétfőn délelőtt Újszegeden, a Csongrád Megyei Tanács Oktatási Központjában tartotta küldöttközgyűlését a Fogyasztási Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetsége. A megyében közel 150 ezer 'tagot számláló mozgalom tanácskozásán részt vevő 92 küldött szép eredményekről adhatott számot mindhárom ágazatban. A fogyasztási szövetkezetek elmúlt, évi gazdálkodását kiemelkedően sikeresnek értékelte a beszámoló, és a szóbeli kiegészítésekből is hasonló vélemény alakult ki. Az. áfészek eredményeiről és gondjairól Rácz Ferenc, a választmány elnöke adott számot — a szekcióüléseken elhangzott véleményeket közvetítve — a plenáris ülésen. Elmondta, hogy az áfészek is kiemelkedően jó évet tudhatnak maguk mögött. Árbevételük meghaladta a 9 milliárd 600 millió forintot. ami közel 18 százalékkal magasabb az. előző évinél. Jelentősen megélénkült tavaly az. áfészek külkereskedelmi forgalma. Egyetlen év alatt 40 százalékkal nőtt a forgalom, és az év végére elérte a 13 millió dolláros árbevételt. Az elmúlt hónapban a megye áfészei, két takarékszövetkezet és a Mészöv kft.-t hozott létre a külkereskedelmi forgalom további növelése, segítése érdekében. Az idei esztendőről szólva már kevesebb jót mondhattak el a küldöttek. Nagy a bizonytalanság az áfészeknél. Nem tudni még, hogyan reagálnak a fogyasztók a piaci és gazdasági változásokra. A vendéglátásban máris látszik az áremelés hatása: a forgalom gyorsan csökkent. Sajnos építőanyagokból és tartós fogyasztási cikkekből talán még a tavalyinál is nagyobb hiánnyal kell szembenézniük a vásárlóknak. Ugyanakkor egyes cikkeknél — főleg a ruházati áruknál — várhatóan túlkínálat lesz. Az áfészüzletek is minden bizonnyal rá fognak kényszerülni az. iden. hogy több cikket jelentős árengedménnyel kínáljanak a kereslet visszaesése miatt. A 'felvásárlásnál a szemestakarmány-hiány okoz majd várhatóan komoly gondokat. Csúri Petemé, a takarékszövetkezetek választmánya nevében elmondta, hogy a 75 ezer tagot számláló mozgalom is szép sikereket ért el tavaly. A betétállomány 2 milliárd 790 millió forinttá emelkedett, a részjegvállomány meghaladta a 320 millió forintot. A sikeres gazdálkodás bizonyítéka az. is, hogy az ország 9 kiváló takarékszövetkezete közül 2 Csongrád megyei. A kamatlábemelések miatt nőttek a takarékszövetkezet költségei. A tagok túlzottan magasnak tartják a személyi kölcsön 17 százalékos, az áruvásárlási kölcsön 12 százalékos kamatát. A jövőben egyre több lábon kell állniuk a takarékszövetkezeteknek. Jó példa erre is akad. Az. idén is erdeke a takarékszövetkezeteknek a betét- és részjegy állomány további növelése, hogy mozgatható tökét gyűjtsenek így vállalkozásaikhoz. Tervezik egy gazdasági társaság létrehozását is. amely a takarékszövetkezetek munkáját koordinálná, segítené. Legnagyobb vita a lakásszövetkezetek körül támadt. Csorna Lajos, a választmány elnöke valóságos „bizalmatlansági indítványt" terjesztett a küldöttgyűlés elé. Véleménye szerint kifogásolható a szövetség vezetőségének és a felügyelőbizottságnak a munkája. Elmondta, hogy szerinte a döntéseket felületesen, „szavazógép" módjára hozza a testület. A valóság az, hogy közel fél éve kisebb-nagyobb „háború" folyik a lakásszövetkezetek egy része és a szövetség között, amely olykor nem mentes a személyeskedő -vitáktól sem. Tavaly felvetődött ugyanis, hogy a lakásszövetkezeti mozgalom váljon ki a Mészövből, cs önálló megyei szervezetet hozzon létre. A kiválás körül sajnos, komoly viták akadtak. Jelenleg a tizenkétezer tagot számláló mozgalom egyik fele az önálló szövetség mellett döntött. Ennek jogilag semmi akadálya nincs, a küldöttközgyűlés április elsejével elfogadta kilenc megyei lakásszövetkezet kiválását. Az ügy ezzel úgy tűnik, lezáródott.. . Sajnos, a személyes ellentéteknek, olykor „övön aluli" ütéseknek a mozgalom egésze, s nem utolsósorban tagjai látják majd kárát. Ocskó Imre, a Mészöv elnöke szóbeli kiegészítőjében is elmondta: nem ellenzi, mert nem is ellenezheti az önállóságra való törekvést. A gondok akkor kezdődtek, amikor racionalizálási, létszámleépítést törekvésekbe kezdett a szövetség. Abban a pillanatban, amikor egzisztenciális kérdéseket is érintettek a döntések (tudniillik a felesleges emberektől a költségek csökkentése miatt meg kellett szabadulni) „robbant a bomba". Sajnos, a kiválók sem ígérnek a mainál olcsóbb, racionálisabb szervezetet tagjaiknak. Rácz Kálmán, a Palánk Lakásépítő Szövetkezet elnöke elmondta azt is, hogy éppen olyan időszakban került sor a vitára, amikor jogszabály-módosítás folytán várhatóan az eddigieknél sokkal jobb lehetőségeket kapnak a lakásszövetkezetek. Sajnos, a kirohanások. személyes viták miatt nem maradt elég idő es energia arra, hogy a hogyan tovább kérdéseire megfelelő választ adjon a testület. Az alakulandó új szervezet — a Lakásszövetkezetek Csongrád Megyei Szövetsége — mindössze alapszabály-tervezettel rendelkezik. Szamtalan kérdés máig tisztázatlan, többek között a pénzügyi megoldások, és a megfelelő érdekvédelem kérdése is — kifogásolták többen. Így azután sokan úgy döntöttek, egyelőre várnak. Amellett a szövetség mellett voksolnak végül, amelyik a lakásszövetkezeti tagoknak előnyösebb feltételeket kínál. Nagy György József, a Dél-Tisza Menti Afész nyugdíjas elnöke is mérsékletre intette a vitatkozókat. Nagyobb bölcsesség kellene, mielőtt a mozgalom látná kárát a személyes torzsalkodásoknak — mondotta. Akárcsak Szabó Lajos, a Szövosz főosztályvezetője. A megyei lakásszövetkezeti mozgalom „felbolydult" hangulatáról az országos vezetőség is értesült. Ügy tűnik — mondotta —, nagyon komoly személyes indítékok húzódnak a viták mögött. Minél hamarabb véget kell vetni ennek az áldatlan állapotnak. Akik menni akarnak, tegyék meg. de tisztességgel, az önként maradókra azonban továbbra is számít a szövetség. K. G. A Spiegel interjúja Grósz Károllyal A Der Spiegel című nyugatnémet hetilap legújabb számában interjút közölt Grósz Károllyal. A Minisztertanács elnöke a magyarorszá g i reformfolyamatról, a magyar és a szovjet reformok kapcsolatáról, Magyarország gazdasági nehézségeiről, a magyar ipar szerkezeti átalakításának problémáiról, az ezzel járó társadalmi feszültségekről, illetve a tervezett politikai reformokról nyilatkozott a tekintélyes politikai magazinnak. Több tégla és cserép A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai jó eredménynyel zárták az első negyedévet: téglából 69 millió darabbal, 26 százalékkal, égetett tetőcserépböl pedig 3 millió darabbal, 18 százalékkal gyártottak többet, mint tavaly ilyenkor. Nagy szükség volt erre a többletre, mert a várakozással ellentétben az év elején is élénk kereslet sürgette az építőanyag-termelés növelését. Az enyhe tél kedvező lehetőségeit jól kihasználva meggyorsították a gyárak berendezéseinek, felszereléseinek nagyjavítását, hogy több idő jusson a termelésre. A termelést az első negyedév végétől is napról napra növelik. Március végéig ugyanis valamennyi hagyományos gyár üzembe helyezte a tégla- és cseréppréseket, április iközepéig pedig begyújtották az égetőkemencéket is. Ebben az időszakban az iparág csaknem száz gyárában a napi téglatermelés 4,3 millióról 5,5 millióra növekedett. Most azzal számolnak, hogy májusban elérik a nyári szezon termelési szintjét, a napi 5,5-7 millió darabos teljesítményt. Az iparág áprilisban nem emelte a tégla és a cserép árát, és nem tervez árváltoztatást májusban és júniusban sem. (MTI) Magyar-jugoszláv cukorkooperáció A magyar—jugoszláv cu- Jugoszlávia igen korsze- drága répakombájnok bekorkooperáció keretében 4 rü cukorgyárakat épített a szerzésének terheitől. A ezer 700 hektáron vetettek magyar határhoz közel, ám szomszéd ország négy gyácukorrépát az elmúlt napok- a répatermelés visszaesése ra fogadja majd a baranyai ban, hetekben a baranyai miatt nem tudják az üze- répát. A késztermék 70 számezőgazdasági üzemek. A mek teljesítőképességét ki- y^Iékát visszahozzák Matermést a Dráván túli gyá- használni. Baranya az orruk dolgozzák majd fel, a szág egyik legjobb cukorrékésztermék nagyobb részét patermő körzete, ahol az azután visszakapják. A ve- átlagnál magasabbak a hotés jól sikerült, a legtöbb ^^ ^ a tcrmolfl ga/_ duságok közel fekszenek a jugoszláviai feldolgozókhoz. Ezek a körülmények, helyen már sorol is a növény. A szakemberek bíznak abban, hogy elérik a tervezett magas terméshozamokat, s az ősz folyamán csaknem 200 ezer tonna cukorrépát szállíthatnak a szomszédos országba. Felújítási munkák fllgyön Az NKFV szegedi üzemében már több gyűjtőállomáson végeztek rekonstrukciókat, nagyobb mérvű átalakításokat, bővítéseket. Ezek mellett a technológiákon kisebb átalakításokra, cserékre is szükség van, a biztonságos munkavégzés érdekében. A föld alatti vezeték eddigi gyakori javításán, cseréjén kívül a felszíni szerelvények is egyre inkább megújításra várnak. A korrózió, a természeti erők, mind csökkentik, megrövidítik a felszíni szerelvények élettartamát, biztonságos használati idejét. Péntek László felvételét az SZT—4-es gyújtőállomáson készítette. Itt a 60 köbméteres tartály feljáróját — 19 évi használat után — lebontották, és újna cserélték. Az új, 12 méter hosszú feljárót az Orosházi Ékszöv gyártotta. A helyszíni összeszerelést. a helyére illesztést az NKFV szakemberei végezték el. P. Sz. E. gyurországra, a cukor 30 százaléka fizetség a munkáért. A szigetvári gazdaság szerződése az iden, a mohácsi termelőszövetkezete jövőre jár le a jugoszlávokkal. Mindkét fél az együttadottságok vezettek végül működés folytatását szoris a határ menti együttmű- galmuzza. A baranyai gazködés - a cukorkooperáció daságok számára egyértel. .. muen jo üzlet a cukorkoo- megszuletesehez. peració, mert magas árat A Mohácsi Üj Barázda kapnak a termésért. A népTsz és a Szigetvári Állami gazdaságnak pedig azért Gazdaság vezetésével terme- előnyös a határ menti vállési-értékesítési integráció lalkozás, mert nem kell haalakult 18 gazdaság részvé- zai energiát felhasználni — telével. A termelést saját eszközeikkel végzik, a répa betakarítása azonban már a jugoszláviai cukorgyárak gépeivel történik. Ezáltal gazdaságaink mentesültek a éppen a túlterhelt őszi-téli időszakban — a nagy menynyiségú cukor előállításához. S az sem közömbös, hogy emelkedik a cukor világpiaci ára. (MTI) flz osztrák vámkedvezményről Az Ausztria által nyújtott vámkedvezményekről hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a Kereskedelmi Minisztériumban. Antalpéler Tibor főosztályvezető elmondotta, hogy Üj-Zéland és Japán után Ausztria is általános vámpreferenciákban részesíti a magyar termékeket. Ennek következtében az Ausztriába exportált magyar áruk vámjai átlagosan 50 százalékkal csökkennek. Kivételt jelentenek ez alól a könnyűipari termékek, amelyeknél a vámmérséklés 35 százalékos. Az általános vámpreferenciálls rendszer alkalmazásának célja, hogy a fejlett országok elősegítsék a gazdaságilag kevésbé fejlett országok versenyképességének javítását. Ennek érdekében termékeikre — nem kölcsönös és nem diszkriminatív módon — a legnagyobb vámoknál alacsonyabb vámtételeket alkalmaznak. Mivel Magyarország a Világbanktól évek óta olyan hiteleket vesz fel, amelyeket a pénzintézet csak bizonyos gazdasági fejlettségi szintig folyósít tagországainak, hazánk valamennyi fejlett országtól — az Egyesült Államok és a közös piaci tagországok kivételével — kérte az általános vámpreferenciális rendszer alkalmazását. Ausztria példája azért is kedvező, mert várható, hogy hatására a más országok is hasonló lépésre szánják el magukat. A vámkedvezmenyek kedvezően hatnak a magyar—osztrák árucsereforgalom alakulására. Ez nagyon fontos, mivel az elmúlt két esztendőben, mintegy 30 százalékkal csökkent a forgalom. A magas vámok elsősorban az Ausztriába szállított feldolgozott termékeinket sújtották. Ennek következménye, hogy a magyar export 68 százalékát nyersanyagok és energiahordozók adják. Ez a struktúra ma már nagymértékben fékezi az árucsere bővítését. A vámcsökkentés hatására várhatóan jelentősen nő az osztrák piacon a magyar feldolgozóipar — a bútoripar, a gépipar, a gyógyszergyártás, a vegyipar — termékeinek versenyképessége, ami hozzájárul a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítéséhez is. (MTI) *