Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

2 Péntek, 1988. április 1. Irak egyoldalú fűzszünete © Bagdad (UPI) Irak csütörtökön egyoldalú tüzszünetet jelentett be az egy hónapja kiújult ..városok háborújában". Égy bagdadi katonai szóvivő közlése sze­rint helyi idő szerint éjféltől beszüntetik a Teherán és más iráni városok ellen irá­nyuló rakétatámadásokat. A szóvivő a túzszünetet. „udvariassági gesztusnak" nevezte, mivel az Turgut özal török miniszterelnök pénteken kezdődő bagdadi látogatása idejére érvényes, S elutazása után hat órával ér majd véget. Mint ismere­tes, a török kormányfő köz­vetítő szerepet vállalt a két szomszédos' ország közötti háborúban. * Egy iráni hadihajó csütör­tökön hajnalban megtáma­dott és felgyújtott egy cipru­si tartályhajót a Perzsa (Arab)-öböl déli részén, a dubai partok közelében. Irán két héten belül tized­szer intézett támadást sem­leges hajó ellen. Sevardnadze Afganisztánról & Szófia (MTI) Hol tartanak a genfi afgán—pakisztáni tárgya­lások? Mire lehet számí­tani? Mik azok a „genfi dokumentumok"? — ezekre és hasonló, az af­ganisztáni rendezéssel kapcsolatos kérdésekre válaszol a Kahotnieseszko I)elo csütörtöki számában megjelent interjújában Eduárd Sevardnadze szov­jet külügyminiszter. Mint szavaiból kitűnik: a „genfi dokumentumok" három szerződéstervezetet jelentenek, amelyeket az afgán és a pakisztáni kor­mány között az ENSZ-főtit­kár megbizottjának közvetí­tésével folyó tárgyalásokon dolgoztak ki Genfben 1982 júniusa óta. Az első: két­oldalú megegyezés az orszá­gaik közötti viszony elvei­ről, így a be nem avatko­zásról es az intervenció­ról történő lemondásról. A második: nyilatkozat a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről biztosí­tandó nemzetközi garanci­ákról. A harmadik: kétol­dalú megállapodás a mene­kültek önkéntes hazatérésé­ről. Az utóbbi időben bi­zonytalanná vált: az Egye­sült Államok vállalja-e, hogy egyike legyen az af­gán—pakisztáni megegye­zésért garanciát vállaló ál­lamoknak. Azzal az amerikai javas­lattal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió — az állítóla­gos aszimmetriát megszün­tetendő — egyezzen meg „moratóriumban" az afga­nisztáni felek részére tör­ténő fegyverszállításokat il­letően, a szovjet külügymi­niszter egyebek között rá­mutatott: ez egyrészt csak a kabuli kormányt fosztaná meg a védelemhez szüksé­ges fegyverektől, mert a kormányellenes erőknek az Egyesült Államok csupán az egyik — jóllehet a legfon­tosabb — szállítója. Más­részt, a már egyeztetett do­kumentumok egyikében sem esik szó semmiféle, az amerikaiak által most em­Nemzetiségek a Szovjetunióban Azt, hogy milyen élő gon­dokról van szó, jól érzékel­teti néhány számadat. Kö­rülbelül 120-ra tehető a nemzetiségek száma, ennél­fogva mind a 15 szövetségi köztársaság soknemzetiségű. A „névadó" nemzetiségek tészaránya mindenütt meg­haladja az ötven százalékot, 55 nyelven folyik oktatás a különböző szintű iskolákban Az utóbbi hónapok és he­tek eseményei kapcsán jog. t;al vetődik fel a kérdés: mi húzódik meg annak hát­terében, hogy megmozdulá­sok követték egymást Ka­zahsztánban, a Baltikum­ban, a legutóbb pedig a Karabah-hegy vidéki Auto­nóm Területen, Azerbaj­dzsánban és örményország­bon. A nemzeti öntudat — mondta Bromlej akadémi­kus — az egész világon erő­södik. Ezt a világfolyamatok idézik elö; az okok a világ­gazdaság nemzetközivé válá­sával s a műszaki haladás nyomán a tömegtájékoztatás fejlődésével is összefügge­nek. A tömegkommunikáció fejlődétiének. köszönhetően például tudomást szerezhet­tek az egymástól távol élő népek arról, hogy földünkön milyen óriásiak a különb­ségek az életforma, az élet­mód és a fejlettség tekin­tetében. A gazdaság nem­zetközivé válását kisérő ur­banizációs folyamatok nyo­mán ptdig óhatatlanul fel­ébred a már-már feledésbe merülő hagyományok visz­szaállításának vagy megőr­zésének a vágya. A mai Szovjetunióban egyszerre igaz is, meg nem is. hogy a nemzetiségi kér­dés megoldott. Megoldásról abban az értelemben be­szélhetünk, hogy a szovjet­hatalom véget vetett a nemzeti elnyomásnak, ki­zsákmányolásnak, eltűnő­ben vannak az osztálykü­lönbségek, ugyanakkor nem feledhetők a mindmáig lé­tező szakmai, családi, nyel­vi, gazdasági, nemzetiségi különbözőségek. Az elmúlt évtizedekben nagyobb lett például a különbség az egyes köztársaságok gazdaságának termelékenysége között, s ezzel párhuzamosan nőtt a szociális és kulturális kü­lönbség is az egyes ország­részek között. Az utóbbi években kezdő­dölt demokratizálási folya­mat, a nyilvánosság politi­kája feltárt, világossá tett eddig lappangó feszültsége­kel. Semmiképpen nem ar­ról van szó, hogy a pereszt­rojka és a glasznoszty lenne a feszültségek oka, hanem arról, hogy a kibontakozó átalakulásnak köszönhetően a korábban szőnyeg alá sö­Mintcgy 55 millió szovjet állampolgár mindennapi életét hatják át közvetlenül a nemzetiségek közötti kapcsolatok. Ennyien élnek nemzetiségként saját köz­társaságuk határain kívül a Szovjetunióban. Mivel a nemzetiségi problémák hosszú éveken át „tiltott öve­zetnek" minősültek, a nyilvánosság előtt nemigen esett szó róluk. Az SZKP tavaly januári plénumáig a kérdést általában megoldottnak minősítették, ami azt a téves feltételezést szülte, hogy akkor nem is kell a nemzetiségi problémákkal foglalkozni. Erről és ilyen kérdésekről esett szó a minap azon a nagy ér­deklődéssel kisért sajtóértekezleten, amelyen Moszk­vában Julián Bromlej akadémikus, a néprajzi intézet igazgatója, valamint az intézet vezető munkatársai tekintették át a kérdéskör néhány fontos összefüggé­sét. pört problémákról ma — éppen a megoldás érdeké t,en — nyíltan lehet, sőt kel] beszélni. Ma már vilá­gos például, hogy a háború éveiben megsértették a tár­sadalmi igazságosság elvéi egyes nemzetiségek — pél­dául a krími tatárok — esetében, mint ahogy he­lyenként. sérelmet szenvedett az internacionalizmus elvo is. (Bölcsnek hitt adminiszt­ratív „erőltetés" példájaként hozták fel a sajtóértekezle­ten azt, hogy a jakutiai egyetemen tanulóknak 95 százaléka jakut nemzetiségű, holott Jakutföldön az össz­lakosságon belüli arányuk csupán 31 százalék.) Nem feledhetők azok a gondok sem, amelyek a de­mográfiai folyamatok kö­vetkezményeként jelentkez­nek. örvendetes tény, hogy az utóbbi időben két évvel hosszabb lett az emberek átlagos életkora, de a szüle­tések aránya mind a nem­zetiségi helyzetre, mind pe­dig a foglalkoztatottságra hatással van. Közép-Ázsiá­ban megduplázódott a falusi lakosság lélekszáma — a hosszabb életkor és a ma­gas születési aránv követ­keztében —, s ez súlyos fog­lalkoztatási gondokat okoz Ebben a térségben a város­lakók aránya mindössze 25 százalékos. A sajtóértekezleten a helyzetet tömören felvázoló bevezető után feltett kérdé­sek sok mindenre kiterjed­tek, az érdeklődés közép­pontjában álló karabahi ese­ményekre is. Vajon teljesit­hető-e az a követelés, hogy a határok átrajzolásával a többségében örmények lakta autonóm területet Örmény­országhoz csatolják? — hangzott az egyik kérdés, tunelyre kapásból egy szójá­tókkal válaszoltak: a pe­resztrojka nem perekrojka (az átalakítás nem átszabás). Érdemben válaszolva kér­désre, a tudósok hozzátet­ték, hogy nehéz lenne meg­határozni, meddig mehetne el az ilyen folyamat. A bel­ső vándorlás olyan hatalmas az országban, hogy az embe­rek kilenc tizede nem ott hal meg, ahol született. Nem lehet mérvadó a határok át­rajzolásához az sem, hogy hol, és mennyien élnek egy­egy nemzetiség képviselői: Azerbajdzsán fővárosában — Bakuban — például más­félszer annyi örmény él, mint a karabahi térségben. Egy ilyen hatalmas, sok nemzetiség lakta országban a határok átrajzolgatása nem lehet járható út — hangoztatták az előadók. Az egyik fő követelmény a nemzeti kulturális igények kielégítése. S a nemzetiségek képvise­lete a politikai, néphatalmi testületekben? Sok köztár­saság kommunista pártjának központi bizottságában miért orosz nemzetiségű a másod­titkár? Válaszképpen az előadók arra emlékeztettek, hogy a nemzetiségként más köztársaságokban élő 55 mil­lió szovjet állampolgár kö­zül mintegy 25 millió orosz nemzetiségű. A Legfelsőbb Tanácsban valamennyi nem­zetiség képviselői megtalál­hatók (sokszor az. összlakos­ságon belüli arányukhoz vi­szonyítva nagyobb létszám­ban is). Az SZKP KB Poli­tikai Bizottságában viszont nem a nemzetiségi hovatar­tozás a kiválasztás mércéje. Vajon a demográfiai vál­tozások hatása okoz-e gon­dokat a hadseregben? A válasz: igen, egyebek között azért, mert a szovjet hadse­regben a kiképzés és a pa­rancsadás nyelve az orosz, így a megváltozott nemzeti­ségi összetétel folytán az orosz nyelv nem megfelelő szintű ismerete gond lesz. Elhangzott végezetül, hogy a felmerült és a várhatóan felmerülő kérdések szaksze­rű és megfontolt vizsgálatá­hoz, megoldásához megfele­lő intézményrendszer szük­séges, s ennek létrehozására az illetékesek körében már meg is kezdődtek az előké­szítő munkálatok. Szántó András legetett „moratóriumról" vagy „szimmetriáról". Eduárd Sevardnadze az Egyesült Államok nélkül is elképzelhetőnek tartja az afganisztáni rendezést, bár természetesen jobb szeret­né, ha Washington közre­működésével történne meg az. A szovjet külügyminisz­ter szerint Washington nél­kül a rendezés a követke­zőképpen valósulhatna meg: Afganisztán és Pakisztán kétoldalú szerződéseket kötne, a „kapcsolatok do­kumentumát" pedig rajtuk kívül a Szovjetunió is alá­írná, minthogy abban a szovjet csapatok kivonásá­ról is szó van. De — s ez is hangsúlyt kap az interjú­ban — a Szovjetunió akkor is kivonja csapatait Afga­nisztánból, ha a genfi meg­állapodásokat végül is nem írják alá. „Politikai dönté­sünk a csapatok kivonásá­ról változatlanul érvényes. Csak akkor nem többolda­lú megállapodás alapján ténykedünk — s lényegük szerint a genfi dokumentu­mok ilyent többoldalú do­kumentumok —. hanem külön megállapodás alap­ján. amelyet Afganisztánnal dolgoznánk ki. Azt tesszük majd, ami az afgán kor­mánynak és nekünk is a legalkalmasabb lesz." Végezetül a szovjet kül­ügyminiszter annak a re­ményének adott hangot, hogy „a pakisztáni vezetés jól végiggondolja nemzeti érdekeit, mielőtt végleg ne­met mondana ..." CSAPATKIVONÁS HONDURASBÓL Csütörtökön az utolsó tag­ja is távozik Hondurasból annak az amerikai csapat­kontingensnek, amelyet Reagan elnök két hete ve­zényelt a közép-amerikai or­szágba — jelentette be az Egyesült Államok tegucigal­pai nagykövetsége. Szerdán 700 katona tért haza az ere­detileg 3 ezer 200 fős kon­tingensből. NDK—NYUGAT-BERLIN: TERÜLETCSERE Jelentős területcseréről írtak alá csütörtökön szerző­dést az NDK és Nyugat-Ber­lin, megbízottai a berlini külügyminisztériumban A megállapodás értelmében összesen 17 helyen kerül sor a nagyhatalmak által a II. világháború végén kijelölt határ módosítására, a kiszö­gellések, területi enklávék megszüntetésére. Az NDK 87,3 hektárnyi területet kap és 96,7 hektárnyi területet ad át. A különbség kiegyen­lítésére a nyugat-berlini szenátus 76 millió nyugat­német márkát fizet az NDK-nak. Az érintett helye­ken az elkövetkező hetek­ben jelölik ki az új határ­vonalat. MAGYAR NAPOK AZ NDK-BAN Az NDK-ban csütörtökön megkezdődött a széles körű kulturális, tudományos programokat felölelő magyar napok április közepéig tar­tó rendezvénysorozata. Az „első felvonás" a berlini köztársasági palotában ziaj­lik, ahol magyar idegenfor­galmi kiállítás és gazdag kulturális, szórakoztató program várja az érdeklődő­ket. Április hatodikán kez­dődnek a kulturális napok. SZOVJET JAVASLAT GENFBEN A Szovjetunió olyan nem­zetközi ellenőrzési rendizer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bár­miféle fegyvert telepíthesse­nek a világűrbe. Ezt az in­dítványt tartalmazza az a memorandum, amelyet a genfi leszerelési értekezleten terjesztett a szovjet küldött­ség a tanácskozás résztvevői elé. A Szovjetunió vélemé­nye szerint — olvasható a memorandumban — e rend­szer alapját az úgynevezett Nemzetközt Ürfelügyelet al­Történelmi esély Uelyzetelemzés és a ki­rl vezető utak megjelö­lése, mélyreható értékelés a nemzetközi problémák széles köréről, és egyben a legégetőbbnek ítélt teen­dők, a valamennyi ország részéről megkívánt lépé­sek áttekintése — így le­hetne summázni a Varsói Szerződés tagállamai kül­ügyminisztereinek szófiai ülése utón kiadott közle­ményt, illetve a bizottság tanácskozása utón közzé­tett felhívást. A dokumen­tumok nemcsak a legin­kább előtérben levő kato­nai, fegyverkezési és lesze­relési kérdesekben foglal­nak állást, hanem az eu­rópai enyhülési folyamat­tól kezdve a regionális válságok ügyéig széles ívű, mélyreható elemzést ad­nak a nemzetközi közvéle­ményt foglalkoztató té­mákról. Természetesen a felvá­zolt javaslatok, indítvá­nyok jó része sem ismeret­len. A mögöttünk álló hó­napok mégis annyi, s olyan jelentős eseményt hoztak (gondoljunk csak a decemberi washingtoni csúcstalálkozóra és az ott megkötött rakétaszerző­désre), hogy indokolttá vált a korábbi kezdemé­nyezéseknek ilyen, szinte szintézisnek tekinthető összefoglalása. A szófiai ülésen áttekintették a kül­ügyminiszterek tehát ko­rábban már megfogalma­zott javaslatokat is. példá­ul a bécsi tárgyalások si­kerre viteléről, a balkáni együttműködésről, a lesze­relési szerződések ratifiká­lásáról, valamint új fegy­verkategóriákra kiterjesz­téséről. Ismét felmerült annak gondolata, hogy a két szembenálló katona) tömb fagyassza be néhány évre költségvetését — e? esetleg alapot adhatna a hosszabb távú csökkentés­hez is. Konstruktív, körültekin­tő hangvétel, földrészünk és az egész világ sorsáért, békéjéért és biztonságáért viselt felelősség jellemez­te a szófiai tanácskozást és a két elfogadott dokumen­tumot. Az elmúlt hónapok eseményei, a két nagyha­talom közti viszonylagos közeledés, a fegyverzet­korlátozási megbeszélések részleges síkerei alapul szolgálhatnak a korábbi­nál nagyobb derűlátáshoz A VSZ tagállamai egyfaj­ta történelmi esélyt látnak a most kialakult helyzet­ben. arra szólítják fel a NATO-tagokat — s persze valamennyi európai orszá­got —. hogy éljenek ezzel az eséllyel. A z eddigi szerződéseket ** a realitás jegyében si­került elérni, és ez a hoz­záállás tenné lehetővé a folytatást. A lényeg ugyan­is — mutat rá a többi kö­zött a külügyminiszterek ülésén elfogadott felhívás — az erőfeszítések folyta­tása. a leszerelési folya­matok állandóvá és visz­szafordíthatatlanná tétele. Ez jelenthetné igazán az előttünk álló történelmi esélyek kihasználását. ( Rádiótelex kotná. E testületnek az alá­írók lehetővé tennék, hop)y megvizgálhasson minden, vi­lágűrbe küldendő berende­zést. A Szovjetunió ugyanis úgy véli, hogy az objektu­mok ellenőrzésére a fellövés előtti helyszíni vizsgálat je­lenti a legcélszerűbb és leg­hatékonyabb módszert. Í1TZÁRLAT Ismét útzárlat volt csütör­tökön délelőtt a magyar— osztrák határ ausztriai ol­dalán. Nickelsdorfhan bur­genlandi Lakosok százötven tagú csoportja azért bénítot­ta meg a forgalmat, hogy így követelje a kor­mánytól a Bécstói a magyar határig vezető keletj autó­pálya burgenlandi szakaszá­nak mielőbbi megépítését. Lezuhant egy amerikai vadászgép ® Forst (AP) Lakóépületekre zuhant csütörtökön egy amerikai katonai repülőgép az NSZK nyugati részén. Az amerikai légierő F—16­os típusú vadászgépe a Karlsruhétól 16 kilométerre északra fekvő Forst telepü­lésre zuhant. A gép pilótája meghalt. Polgári áldozatok­ról még nincsenek hírek. A hatezres lélekszámú telepü­lésen egy lakóépület meg­semmisült, három kigyulladt. A helyszínre érkező tűzoltók kiürítettek negyven házat. A baleset következtében mér­gező gázok keletkeztek, ame­lyek összetételét még nem sikerült megállapítani, de félő, hogy esetleg ki kell te­lepíteni a falu egész lakos­ságát. A rendőrség lezárta a területet. Az NSZK területén hu­szonnégy órán belül ez már a második katonai repülő­gép, amely szerencsétlenül iárt. Szerdán egy francia Mirage típusú vadászrepülő­gép zuhant le egy atomerő­mű közelében. ELŐHŰTÖTT éS FAGYASZTOTT 100 Kfo ÉS 96 W/Kg mmimy /Un EGYSÉGESEN: ELELMI32 A MEGYE BÁRMELYIK. LELMISZER ÜZLETÉBEN / » i

Next

/
Oldalképek
Tartalom