Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

57 Szerda, 1988. március 9. Több volt a bevétel kezdeményezőkészség foko­zása, továbbá az á feladat, hogv az értelmiséget minél szélesebb körben nyerjék meg a TIT munkájának. A megyei szervezet ez évi fon­tos tennivalói közé tartozik különböző nyári táborok Tegnap ülést tartott a TIT megyei elnöksége. A Kárász utcai székházban Jakucs László, a megyei szervezet elnöke számolt be az elmúlt évi munkáról, és dés szakembereinek tett javaslatot az 1988-as vonzották, A sz.ak< feladatokra, előzőleg pedig többségében a továb Reform és demokrácia cím- menyes munkához nélkülöz- szervezése, a fokozottabb mel Bihari Mihály, a Ma- hetetlen szemléletváltozás részvétel a felnőttoktatás­gyar Tudományos Akadémia nyomai már észrevehetők ban az egészségmegőrzés Szociológiai Intézetének voltak, tudatosan törekedtek nemzeti programjának meg­iigazgatóhelyettese tartott » tematikai újszerűségre, a valósítását célzóv különféle előadást. hiánypótló jellegre és az rendezvények megszervezése, A TIT megyei szervezeté- időszerűségére — gondoljunk továbbá olyan fórumokat, nek tavalyi tevékenységében csupán a különféle szerve- előadásokat rendezni, ame­első helyen említendő az a zett adóügyi tájékoztatók- iyek nagymértékben elósegí­tény, hogy az előző eszten- ra... Különösen kiemelkedő tik a lakosság tájékozottsá­dőkhöz képest 28 százalék- munkát végzett a madártani gát; a különböző aktuális kai növelték bevételeiket, s és természetvédelmi szakkör, közösségi kérdésekben, ez az eredmény megfelelő mintegy 18 százalékkal nőtt Rendkívül lényeges lesz az alapot biztosított az ismeret- a tanfolyami órák száma, és egyének felkészítése a ma­terjesztő munka jelentős általában — különösen a gyar társadalom megújulási, tartalmi és formai gazdagí- városokban — érezhetően átalakítási folyamatában va­tásához. Tobb országos ren- növekedett a TIT presztízse, JÓ aktív részvételre, orien­dezvény házigazdái voltak Az idei munkában külö- tálni különféle társadalmi, — például az immáron ha- nős jelentőségű az egyes kulturális és etikai értékek gyományos nyári egyetemek testületek önállóságának és felmutatásával a művelődni, az oktatás és a közművelő- felelősségének növelése, a Jtájékozódni vágyó embert. EDSZ-ülés A megelőzés utópia? Évente negyvenezren hal- Gyógyszerfogyasztásunk két- Irén megyei főorvos arra is nak meg úgy, hogy sehol ségbeejtően emelkedett, felhívta a figyelmet, hogy a sem tudnak a betegségükről, melynek okai között sze- lakosság többsége csak ak­Talán még ők maguk sem. repel a pazarlás is. Az sem kor keresi fel az orvost, ha Ki vonható felelősségre kis gond, hogy a szakdolgo- feltétlen muszáj. Így azon­ezért? A körzeti orvos, az zók fizetése „szemérmetle- ban aligha beszélhetünk üzemorvos? Egyáltalán, hol nül" alacsony, tart ma megyénkben az Kedvessy György, az alap- és járóbeteg-ellátás? EDSZ központi vezetőségé­Ezekről a kérdésekről esett nek alelnöke a gyógyszer- "VT"-, -"/í u . , „ . , ii-,. u jobb alapellátas erdekeben KZO tegnap délután az Egész- ellátást is az alapellatashoz J H ségügyi Dolgozók Szakszer- sorolja. Véleménye szerint a vezete Csongrád Megyei Bi- gyógyszerellátás szervezete, zottságának ülésén. rendszere korszerűsítésre László István megyebizott- szorul. Az orvosok számára a gyógyszerválasztás lehe­tősége lecsökkent. " Csiszár Béla'sürgette, hogy az egészségmegőrzés megelőzésről. Fűzi István, az EDSZ fő­titkára elmondta, hogy a sági titkár szóbeli kiegészí­tőjében többek között ar­ról beszélt, hogy"az orszá­gos adatokat ismerve me gyenk töibb szempontból, 'a m¿ic M iskolá&an. kezdődjék iXT.^T^í ?""" — 'Ufl Majd folytatódjók rend- «JSBÍ&r követelményeket kell tá­masztani az üzemorvosok­kal, a körzeti orvosokkal szemben. Szükség volna a betegbeutalási rend felül­vizsgálatára. És vajon hány évtjsedet,; kell még arra váfr nipjkV. fiögy mindenki ren­delkezzen egészségügyi kis­sor 'Végén kullog. Az gösnál nálunk egy körzeti orvósrá jelentősen több be­teg jut. A mezőgazdaságban és az egészségügyben a dol­gozók üzemorvosi ellátása nem megfelelő. A tendenci­ák jelzésén túl a megyebi­zottság részletes programot dolgozott ki az alap- és já­róbeteg-ellátás korszerűsí­tésére. Ezek közül csupán néhány: Időben fel kell tár­szeres szűréssel, gondozás- Az ülés végén fontos be­sal. Jelenleg azt sem tud- jelentésekre is sor került. A juk, kik a veszélyeztetet- testület felmentette tisztsé­tek. géből László István megye­Bártfai György azt mond- bizottsági titkárt, és helyé­ta el, hogy a járóbeteg- be megválasztotta Toldi ellátás előnyeit legjobban Zoltánt. László István már­taián majd a klinikákon le- cius 15-'tőT a megyei tanács het érezni. Nagyot lehetne vb egészségügyi osztályának előre lépni, ha megfelelő helyettes vezetője. infrastrukturális háttér mel­lett megnőne a szakambu­B. E. rii a főbb betegségcsoportok lanciák szerepe. Majd sorra és a halálozási tényezők vette azokat a tényezőket, pkait, a megelőzés, valamint melyekkel meg kell küz­a gyógykezelés, gondozás módozatait. Az egészségügyi munka középpontjába a be­tegségek megelőzését kell ál­lítani. És mily szép is len­ne,, ha az alapellátás or­vosa betoltené a „család or­vosa" szerepet! Bodosi Mihály, az EDSZ Csongrád Megyei Bizottsá­gának elnöke arról szólt, milyen hiányosságok van­nak a megelőzésben. Ége­tően fontos a fogorvosi há­denünk az egészséges élet­módra nevelés során. Szantner Emma tehetetle­nül és kétségbeesve mond­ta el, hogy a SZOTE if­júsági tanácsa által fel­ajánlott szűrővizsgálatok iránt nincs érdeklődés az iskolákban. Pedig a statiszti­kai adatok cseppet sem- ró­zsásak. Németh Gizella azt a kér­dést tette fel, hová túntek a betegek. Tavaly ugyanis lózat bővítése. A szegedi fo- hetvenezerrel kevesebben gászati klinika fejlesztését fordultak orvoshoz Szege­nem lehet már elodázni. Sok den. Mi az ok? A párhuzá­a - párhuzamos vizsgálat, mosságok mellett Kajáry Munkahelyi pótlék a nagyüzemi állattelepeken A nagyüzemi állattelepe­ken, ahöl a nehéz korulme­nyek és a viszonylag ala­csony bérek miatt a koráb­bi években erős volt a mun­kaerő mozgása, egy év óta lehetőség van munkahelyi pótlék fizetésére. A MÉM szakemberei szerint ez a lehetőség számos nagyüzem­ben növelte a munkaerő­megtartó képességet, mivel a törzsbérnek 20 százalékát fordították az ott dolgozók anyagi érdekeltségének ja­vítására. A lehetőséggel tavaly a nagyüzemi állattartók mint­egy harmada élt, mindenek­előtt azok a gazdaságok, ni a tobbletbért. Főként az állami gazdaságokban emelték ily módon a fizeté­seket: az állami nagyüze­mekben az ilyen munkahe­lyeken dolgozóknak több mint kétharmada kapta meg ezt a kedvezményt. Az anya­gilag erős termelőszövetke­zetek szintén éltek a lehe­tőséggel annál is inkább, mert az utóbbi időben élén­kült a kereslet a külpiacon az állattenyésztés egyes ter­mékei iránt. Az idén a nagyüzemi ál­lattelepek további egyhar­madában adják ki a mun­amelyek elő tudták teremte- kahelyi pótlékot. A Kelet népe szónok jól beszél. Emelvényről rit- led valamit. Vajon ti, kommunisták, az­kan hallani ennyire egyértelműen zal a céllal léptetek, be a pártba, hogy tetsző gondolatokat. Ülünk a ma- ezért harcoljatok, ami Sztálin, müveként gunk: kijelölte helyen, és csettintgetünk, itt áll előttünk?" összemosolygunk, sőt fölnevetünk egy-egy A szemünk láttára változik a múltunk, „keményebb" szöveg hallatán. Akar a Nem szabad szégyellni ezt a folyamatot, cinkosok a beavatás pillanatában, akár a a pironkodast, a bűntudatot hagyjuk meg kisgyerekek, ha játszani látják apjukat, azoknak, akiknek eddig is a tulajdona Bólogatunk, és minden mondatra az el- kellett, hogy legyen! Minél többet tudunk ismerés figyelmével vetjük rá elménket, szomorú históriánkról, annál jobban tu­mint régen ízlelt falatokra az éhe/ők. És dunk kérdezni. Néhány kimondott válasz mosolygunk, mintha okunk lenne a bol- helyett olykor elegendő, ha „csak" állást dogságra, mosolygunk szakadatlan. foglalunk. Mi is történik? Egy csodálatosan ter- Stajner sem tudott válaszolni Baltes mészétes esemény. Az az ember odakint kérdésére, ám megmaradt a legborzasz­ugyanazt mondja, amit mi iis érzünk, több napokban is a maga választotta gondolunk. Talán még a szavainkat is föl­ismerjük, de az indulatainkat minden­képp. Erről szoktunk beszélni mi is, fo­lyosókon, telecigarettázott hamutál és sör­úton. • „Van-e biztonságosabb dolog, mint egy szakma?"—kérdezi a publicisztika egész­habos terítő fölött, utcasarki panaszkodó- séges túlzásával Tordai Zádor. A minden sainkban, melyek végén a „nincsen okunk időben létjogosult kérdésnek ma külön az optimizmusra" mind egyértelműbb ér- súlya van. Azért, mert egyre terjedő bi­zetével rohanunk tovább .. hová is? zonytalanságérzet vesz körül bennünket: Szóval, olyan ez, mintha egy nagy tü- folyton változik a múltunk, képtelenek körbe néznénk, és teljesen váratlanul föl- vagyunk egészséges viszonyt kialakíta­ismernénk saját magunkat. Az alakunkat, nunk a nemzethez, a korábban beígért a vonásainkat, a tartásunkat, az elismerő nagy társadalmi mobilizáció megszúnté­fejbiccentéseket. Olyannyira megszok- vei 'korlátozódott a fölfelé áramlás lehe­tuk mar a görbe-, túlzó és kicsinyítő lük:- tősége, elképesztő módon leértékelődött a röket, hogy meg kell mosolyognunk a va- tudás, a hagyományos társadalmi közös­lóságot visszaadó képet. Hogy ez nem az ségek szétszakadtak, számtalanszor kerül­a mosoly, amellyel kisgyermekre szok- tünk kommunikálhatatlan helyzetbe, ki­tunk nézni még a legfárasztóbb pillana­tokban is? Persze, hogy nem. Hisz nekünk min­denre van egy másik reakciónk is, ám ezek néha — az önleleplezés váratlan másodperceiben — teljesen összekevered­nek, akár egész létezésünk mind követ­hetetlenebb szálai. • Tajsety. Ez a helységnév alighanem tel­jesen ismeretlenül cseng az olvasó fülé­ben. Elvégre, nem tarthatjuk fejben a sztálini idők lágereinek mindegyikét. Mondandómhoz egy, két szálon futó tör­üresedett a háromszor nyolc szentsége, és így tovább. Szükséges hát a biztonság, s hol találhatná ezt meg az egyén, ha nem a munkájában'.' Az intenzív tevékenységekben rejlő tar­talékokra sohasem volt oly égetően nagy igény, mint napjainkban. A világban el­igazodást nyújtó — mert a fölfoghalatlan tágasságokat leszűkítő — szakmák, s egyáltalán, a jóleső munkák megteremtik, sajnos, árnyképeiket is. Ama barlang fa­lán a rossz intenzivitás i.s megjelenik: a tartósan és lendületesen végzett italozás, az aprólékosan alapos intrika, a múvé­ténést kell előrebocsátanom. Az egyik szál szj f(>kra emelt korrupció. Karlo Stajneré, az osztrák szarmazasu jugoszláv kommunistáé, aki koholt vádak súlyával élt le 7 ezer naDot a szibériai munkatáborokban. A másik szálon Hans Baltes, egy SS-terrorosztagba került orvos élete fut. Utóbbi is lágerlakó lesz, a kor­szak abszurd játékszabályai ugyanis azonos büntetés járt a Nem csoda ez, hisz polarizálódott a vi­lág: a kifinomult entellektüel ellenpólu­saként ott az új analfabétizmus, a krea­tivitásra fölesküdőnek a barbarizmust újratermelő válaszol a légies jóakarók ellenségeként működésbe lép a terroriz­szerint mus. A teljesítmény tisztelőit is megtá­s2ovjet madták már a munkahelyükön lézengve népre törő idegennek és a lenini eszmé- sztrájkolok, kért élő internacionalistának. Szóval, a tajsetyi történet: Stajnernak T/" evés biztonságosabb dolog van, mint föltűnik, hogy a német orvos rendkívüli J^ egy szakma. De hogy érvényre jut­segitőkószséggel emelkedik ki a tábor la- hasson a biztonság, el kell érni, kói közül. Egy nap föl is teszi a kérdést: hogy hatalomra juthasson a munkájába hogyan lehet, hogy ő is a hírhedt gyilko- feledkező ember. Ez persze nem fog be­sok közé került? A válaszban egy törté- következni még akkor sem. ha millió» nelmi zsákutca markáns vonalakkal meg'- példányszámú lapoknak öntjük ólomba húzott alaprajza vésődik elénk: „Nem ezt a szerény kívánságot. Hiszen egyre azért léptem be az SS-be, mert lelkesített kevesebbet érnek a vágyaink a más népek kiirtása, hanem azért, mert A toll forgatójának — bármily nehéz is fiatal voltam és ostoba, s hittem, hogy elfogadni — csupán eddig terjed az ille­jó ügynek teszek szolgálatot... De en- tékessége. gedd meg, Kari, hogy én is kérdezzek tó- z Dlusztus Imre Kitüntetések a nőnap alkalmából A nemzetközi nőnap alkalmából megemlékezéseket A Dél-magyarországi rendeztek városunk intézményeiben, gyáraiban és válla- Áramszolgáltató Vállalat latainál. Az ünnepségeken a munkában élenjáró nődol- vállalati központjában teg­gozóknak kitüntetéseket adtak át. A nemzetközi nőnap alkal- gyógyászati klinika) Minisz­mából a művelődési minisz- teri dicséretet kapott, ter Kiváló Munkaért kitün- * tetést adományozott Eszenyi Aladárnénak, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola 2-es Számú Gyakorló Iskolája igazgatóhelyettesé­nek, továbbá Herzfeld Rozá­lia adjunktusnak, az. intéz­mény kémia tanszék oktató­jának. A tanárképző főiskola dolgozói közül miniszteri di- , , .. csereiben részesült FeIefci "yukben vettek at Aladárné adminisztrátor (orosz tanszék) és Puruczkai Schulter Sarolta, a 624-es Számú Ipari Szakmunkás­Általános Intézet tanára Kiváló d ' b Munkáért kitüntetésben. Tö­erencné főzőnő (Kiss F. Erdészeti Szakközépiskola) miniszteri dicséretben része­sült. A kitüntetettek az. el­ismerést tegnap intézmé­nap tartott ünnepségen Ki­váló Munkáért miniszteri ki­tüntetésben részesültek: Csehszakál Jánosné, Csendes Mihályné és Kovács György­né. A kitüntetéseket Vajda György vezérigazgató adta át. * Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott a Szegedi Ruha­gyárban Lehotai Istvánná. Kiváló Dolgozó kitüntetést vett át: Borsos Gézáné, Ko­máromi Endréné, Kovács Imréné, Kószó Józsefné, Po­pán Pálné. Borka Antalné és Pálinkás Mihályné. * A szociális és egészségügyi miniszter a nemzetközi nö­A MÁV-igaz.gatóság dolgo­Mátyásné takarító (marxiz- zói közül Miniszteri Dicsé­mus—leninizmus tanszék). A retben részesült Lengyel Ist­kitüntetéseket Békési Imre vánné üzemvezető (Szeged­főigazgató, az, intézmény Rókusi Biztosítóberendezési nap alkalmából eredményes tegnap megrendezett ünnep- Fenntartási Főnökség), Dob- munkásságuk elismeréséül ségén adta át. rotka Eva pályamunkás Kiváló Munkáért kitüntetés­* (Hódmezővásárhelyi Pálya- ben részesítette Nagypal Ist­A Szent-Györgyi Albert fenntartási Főnökség). Ve- vánné gyógyszertárvezetőt Orvostudományi Egyetemen zérigazgatö Dicséretet kapott (Csongrád Megyei Tanács megrendezett ünnepsegen Jakus Mihályné osztálykeze- Gyógyszertári Központja), tegnap Minket Emil rektor- lő (igazgatóság), Czombos Miniszteri Dicséretet kapott helyettes Kiváló Munkáért Istvánná kocsitisztitó (sz.en- Adanyi Józsefné gazdasági­kitüntetést adott át Kun Ist- tesi vontatási főnökség), műszaki ügyintéz.ő, Molnár vánné ápolónövérnek (sebé- Igazgatói Dicséretet 20-an Péterné varrodavezetö és sz.eti klinika) és Zsak Mik- vettek át köztük Szegedről Pappné Dobos Mária vezető lósné laboratóriumi asszisz- Baiugh Miklósné takarítónő, asszisztens (megyei városi tensnek (vértranszfúziós ál- Izsák Janosné ügyintéző, Go- tanács kórház-rendelőinté­lomás). Fejes Jánosné segéd- da Vincéné takarítónő. Kö- zet), Vigh Antalné csoport­ápolónő (ideg- és elmegyó- vesiné Pápai Eva ügyintéző, vezető szakasszisztens gyászati klinika). Gombos Samu Pálné takarítónő, (Csongrád Megvei Tanács Palné laboratóriumi asszisz- Solymosi Lajosné ügyintéző. Gyógyszertári Központ), tens (Il-es számú belgyógyá- Tremmel Ferencné kerté- * szati klinika). Pásztor And- szetvezető. Varaa Lászlóné Nemzetközi nőnap alkal­rásné előadó (idegsebészeti távgépíró-kezelő. Reménui mából Miniszteri Dicséret­klinika) és Rózsa Istvánné Katalin jogügyi ügyintéző, ben részesült Mihók Jánosné gazdasági nővér (gyermek- Turó Istvánné óvónő. megyei bírósági előadó. Népi ellenőrök ünnepsége Harminc éve alakultak meg a népi ellenőrzési bi­zottságok, és ebből az alka­lomból ünnepséget tartottak Szegeden. A tanácsházán Szentandrási Lajosné, a Sze­ged Megyei Városi Tanács végrehajtó bizottságának tit­kára köszöntötte a társadal­mi munkásokat, majd Kal­már József, szegedi neb el­nök tartott beszédet és ki­tüntetéseket, elismeréseket adott át. Emlékplakettet vett át Bucsy Tibor, Sári János, Banda Menyhért, Kószó Józsefné. Kollányi Dezső, Nagy Ernöné, Vályi László, Jármai Tibor, "Fehér Sándor. Elismerő oklevélben részesült Kövér Béla, Kiss György, Négyökrú Antal, Zöllei Mihály, Engi István, Losonczi Jenő, Tanács An­tal, Tömörkényi István, Egri István, Csanyevácz Béla, Kószó István, Tari István, Róvó István, Csala János, Pásztói Lajos, Balogh Zol­tán, Szécsy Béla, Vitos Zol­tánné, Maróthy László, Ha­lász Mihály, Harkai János­né, Majomé Rakonczai Pi­roska, Kikli Tivadar, Csorna Lajos, Ackermann Péterné, Deák György, Vigh János. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom