Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

\C\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 61. szám 198S. március 12., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Magyar hűtőipar Ha verseny legyen verseny A Magyar Hűtőipari Vál- sek megfogalmazták — tu­lalat elmúlt évi árbevétele lajdonképpen megfelelt a 4,2 milliárd forint, tiszta vele szemben támasztott kö­nyeresége 500 millió forint vetelményeknek; önálló kül­volt, tőkés exportjának ér­ahogy ezt a hatékony gaz­dálkodás, a nagyobb nye­reség elérésének reménye megköveteli. téke pedig elérte az 1,2 mil­liárd forintot. Az viszont biztos, hogy ezekhez ha­sonló, az eredményt kife­jező imponálóan magas számokról a jövőben le kell mondani, ugyanis a Hűtő­ipari Vállalat tavaly decem­ber 31-én megszűnt. Pon­tosabban hét önálló vállalat­ra bontották szét a koráb­ban tíz gyáregységből álló országos nagyvállalatot. Az illetékesek természetesen bíznak abban, hogy az ön­állóságot kapott gyáregysé­gek megállnak majd a sa­ját lábukon, és az önállóan eltöltött első év után ösz­szességében legalább akko­ra nyereséget produkálnak majd, mint korábban a köz­pontosított nagyvállalat. Hogy ez valóban így lesz-e? Túl sok e területen is a kiszámíthatatlan té­nyező. Trösztök helyett kisvállalatok A Hűtőipari Vállalat szét­darabolása szervesen illesz­kedik abba a koncepció­ba, amely 1982-ben indult, s ez idáig már kilenc élel­miszeripari ágazatban, va­lamint a mezőgazdasági ter­melőeszköz-kereskedelem­ben megszüntette a tröszti szervezeti keretet, azaz, a centralizált óriás cégekből több apró, önálló vállalatot hozott létre. A decentralizá­ciós folyamat indoka leegy­szerűsítve az, hogy a ki­sebb egységek rugalmasab­ban tudnak működni, gaz­dálkodásuk, nyereségük ala­kulását. jobban figyelemmel lehet kísérni. Könnyebb megállapítani, hogy a versenyben ki meny­nyit teljesített, mely üze­mek valóban az erősek, s melyek a gyengék. Az át­szervezések — a trösztök foldarabolása — az agrár­ágazatban eleddig eredmé­nyesnek mutatkoztak, a me­zőgazdasági kormányzat ezért is tart ki a decentra­lizáció mellett, és döntött az elmúlt évben a hűtőipar két­féle választásáról is. Az önállóan működni ké­pes vállalatokat szárnyra kell bocsátani, s engedni kell őket repülni. Ameny­nviben a decentralizáció ezt a gazdasági törvényt szolgálja, úgy progresszív­nek tekinthető. De vajon, mindig szükséges a szétap­rózás? Döntsön a piac . Anélkül, hogy a hűtőipart szétbontó döntés helyességét most megkérdőjeleznénk, ér­demes néhány olyan gon­dolatot összegyűjteni, ame­lyek e vállalat megszűnése­kor másokban is felvetőd­hettek. Tény, hogy az MHV —, ahogy a hivatalos értékelé­kereskedelmi jogának bir­tokában, jó eredményeket ért el az exportban is. Vagyis, ezúttal nem arról volt szó — mint korábban a legtöbb esetben —, hogy egy alapvetően rosszul, tar­tósan gazdaságtalanul tevé­kenykedő óriás vállalatot kellett, a gazdálkodását ja­vítandó, átszervezni.v Többen kifogásolták az időzítést is, mondván, hogy a szervezeti átalakításhoz nem a legmegfelelőbb a pil­lanat az adóreform beveze­tésének időpontja. Igaz ugyan az is, hogy az üzem­egység-vezetők többsége a szervezeti korszerűsítés de­centralizációs változatára szavazo'tt, de az is' igaz, hogy voltak olyanok is, akik nem nézték jó szemmel a „fölülről kezdeményezett és irányított" átalakítást. S ez utóbbinál álljunk meg egy pillanatra. A kormány gazdaságpoli­tikája egyértelműen- a ver­seny kiszélesítését szorgal­mazza; egy-egy vállalat, gazdálkodó egység sorsá­ról döntsön a piac. Az erős, piacgazdasággal rendelkező tőkés országokban is van természetesen decentralizá­ció. De centralizáció is. Ügy alakul nagyból kicsi, apró üzemben óriási vállalat, A tagok akarják kell ha Hasonló gyakorlatra felkészülni idehaza is, egy tröszt vállalatai le akar­nak válni az „anyáról", hát tegyék szabadon, de fordí­tottjának is járható útnak kell lennie. A lényeg: az érintettek kezdeményezzék a változást. De térjünk vissza a hűtő­iparhoz, ahol azonban nem minden területet decentra­lizáltak. Az export—import tevékenység, valamint a ku­tatás, fejlesztés nagyon is igényli a közös fellépést, a koordinációt, az erők ösz­szegyűjtését. Az MHV-ból tehát nemcsak hét üzem jött létre, hanem megalakult a Mirelite Külkereskedelmi Közös Vállalat, és a Hűtő­ipari Fejlesztési és Minő­ségvizsgáló Intézet. Az új Mirelite — amint a nevéből is látszik — közös válla­lat, amelyben az alapító ta­gok között a hét önálló hű­tőipari cégen kívül van tsz, konzervgyár, bank is. Szó van arról, hogy ez a cég ha­marosan kereskedőházzá, vagy részvénytársasággá alakul majd. Remélhetően: kizárólag a tagok akaratá­ból. Horváth L. István Elutazotl a nicaraguai küldöttség Pénteken elutazott Buda­pestről a nicaraguai küldött­ség, amely Bayardo Arce Castano, a Sandinista Nem­zeti Felszabad ítási Front Or­szágos Vezetősége Végrehaj­tó Bizottságának koordiná­torhelyettese vezetésével tár­gyalt hazánkban. A nicaraguai vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Cse­hák Judit, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, szo­ciális és egészségügyi minisz­ter búcsúztatta. Jelen volt Lizandro Chavez Alfaro, a Nicaraguai Köztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI) Magyar-osztrák vasutastalálkozó A határállomáson dolgozó 2 millió tonna távozott. A magyar és osztrák vasutasok szállítmányok pontos továb­együttműködésének értéke- bításában, az ellenőrzésben, lésére pénteken találkozót az iratok pontos és határidó­rendeztek Hegyeshalomban, re való kitöltésében ezúttal a Az eseményen jelen voltak a magyar vasutasok bizonyul­MÁV Vezérigazgatóság, a tak jobbnak, s immár tized­Budapesti Vasútigazgatóság, szer nyerték meg a munka­valamint az ÖBB, az Oszt- versenyt, amelyben osztrák rák Szövetségi Vasutak kép­viselői is. A találkozó résztvevői megelégedéssel nyugtázhat­ták, hogy az 1987-es esztendő sikeres évnek bizonyult a két ország vasúti kapcsola­taiban. A közös munka ré­vén Ausztriából Hegyeshal­mon keresztül 1 millió 800 ezer tonna áru érkezett ha-, osztrák „párosverseny zánkba, és tőlünk több mint jobbjait. (MTI) kollégáik is kiválóan helyt-, álltak. A közös munka jelen­tős eredménye: a Hegyesha­lomban és a határ túlsó ol­dalán szolgálatot teljesítő vasutasok hibájából egyetlen nemzetközi gyorsvonat sem késett. A pénteki ünnepségen megjutalmazták a magyar— leg­Uj részvényeket bocsátottak ki A Novotrade Rt. huszon­nyolcmillió forint névérték­ben részvényeket bocsátott ki alaptökéjének emelésé­re. Az értékpapírok eladá­sából valójában ennél jóval több, 49 millió forint bevé­telre számítanak, mert az új részvények — a hazai gyakorlatban ma még szo­katlan módon — már az induláskor a névértéküknél magasabb áron kerültek forT galomba. Az újoqnan kibo­csátott részvények eladási ára névértékük 175 százalé­ka. A különbség azt a fo­rintokban nehezen számsze­rűsíthető, ám a jövő szem­pontjából annál jelentősebb gyarapodást fejezi ki, ami­KÓC, KÓC, KENDEKKÓC... A Hungn­-ohemp nagylaki gyárában az ott feltárt •cenderrostokbói a kötözőanyagok millió ¿ettek még a hazai és a külföldi piacokon. Ezért érdemes a régi masinákat még ma is a kotozoanyagoK millió dolgoztatni. Nagy László képriportja a méterei készülnek évente. A természetes nagylakiak cseppet sem könnyű munkáját ilapanyagú zsinegek, kötelek ma is kere- mutatja be. re a vállalat az elmúlt években különféle jogosult­ságok, találmányok, szaba­dalmak, .know-how-ok hasz­nosítási jogának megszerzé­sével, üzleti kapcsolatainak kiépítésével, jó hírnevének megalapozásával szert tett. A vállalat üzletmenetébe ve­tett bizalmat a piac is el­ismeri; az alapításkor ki­bocsátott és azóta évről év­re kamatozó részvényei ma az eredeti névértéküknél szintén 75 százalékkal töb­bért adhatók el. Az alaptőke emeléséről a társaság legutóbbi közgyű­lése határozott. A vállalat üzleti forgalma ugyanis di­namikusan bővül, s vállal­kozásai finanszírozásához egyre nagyobb összegekre van szükség, aminek jó részét saját forrásból kíván­ják biztosítani. A Novotrade új részvényeire a közgyűlés a jelenlegi részvényesek szá­mára 30 napig elővásárlási jogot biztosít. A közgyűlé­sen döntés született arról is, hogy a társaság vala­mennyi, régi és új részvé­nye ezután nem névre, ha­nem bemutatóra szóló lesz. Ez megkönnyíti piaci for­galmazásukat, a bemutatóra szóló értékpapírok ugyanis a névre szólóaknái sokkal szabadabban, egyszerűbben forgathatók. A vállalat alapítása, 1983 óta minden évben magas, 14 százalékos osztalékot fizet csaknem száz részvényesé­nek. A tavalyi eredmények alapján így lesz ez az idén is. A vállalat árbevétele a múlt évben meghaladta az 1 milliárd forintot, ami 71 millió forint nyereséget ho­zott, az előző évinek más­félszeresét. így 1987-re kö­zel 26 millió forintos osz­talékalapot képezhetett a Novotrade, aminek több mint 67 százalékát a részvé­nyesek között osztják szét, a többit tökeként tartalékol­ják. (MTI) Készül a Dóm téri program A Szegedi Szabadtéri Játé- zelt riport egy amerikai pop­kok igazgatóságán mar foly- fesztiválról című musicaljét nak az idei előadásra vonat- Más müvek előadásairól is kozó szerződéskötések. Első- előrehaladt tárgyalásokat nek a könnyűzenei progra- folytatnak. Három szinpad­mok váltak véglegessé. Juli- jukon, a Dóm téren, az újsze­us 21-én uj magyar rockope- gedi liget szabadtéri színpa­ra ősbemutatójával nyitják dán és a szegedi tanácsháza az idei évadot. Szakcsi Laka­tos Béla—Csemer Géza A bestia című űi művét láthat­ja majd a közönség a Dóm téren. A darabban a szerzők Báthory Erzsébetnek, a csej­tei vár hírhedt úrnőjének históriáját dolgozták fel. Ez a produkció július 22-én és 23-án lesz még műsoron. A következő héten, július 28­án, 29-én és 30-án ismét mű­sorra tűzik a tavalyi évad nagy sikerű musicaljét, Claude-Michel Schönberg— Alain Boublil Nyomorultak című művét. Augusztus 25­én ?6-án és 27-én Szörényi Levente—Bródy János Fehér Anna című rockballadája ke­rül színre, amelynek történe­te az ismert magyar népbal­ladán alapul. A Játékok ka­maraszínpadán, az újszegedi liget szabadtéri színpadán a veszprémi színház vendégjá­tékában július 24-én és 25-én láthatják a nézők Presser Gábor—Adamis Anna Kép­udvarán előreláthatólag 13 darab 28 előadását láthatják majd a nézők. A jegyek árán a tavalyihoz képest nem vál­toztatnak. Nyolc mesterséges hold A Szovjetunió pénteken egyetlen hordozórakétával nyolc mesterséges holdat ál­lított Föld körüli pályára. A kozmikus térség kutatását szolgáló műholdak elnevezé­se „Kozmosz—1924"-től „Kozmosz— 1931"-ig terjed. A mesterséges holdak ada­tai: kezdeti keringési idő 115 perc; a Föld felszínétől mért legnagyobb távolság 1508 ki­lométer. legkisebb távolság 1445 kilométer: a pálya haj­lásszöge 74 fok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom