Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

2 Szerda, 1988. március 9. flz ausztrál parlamentbe látogatott Várkonyi Péter s< Canberra (MTI) Kedden Canberrában, az Ausztrál Államszövetség fő­városában folytatódott és Sydneyben 'fejeződött bt; Várkonyi Péter külügymi­niszter négynapos hivatalos látogatása. Várkonyi Péter a szövet­ségi parlamentben folytatta hétfőn megkezdett hivatalos tárgyalásait, ezúttal üarry Jonesszal, a tudomány- és a kisvállalkozási ügyek mi. niszle révei, illetve John Kerin, alapanyag- és ener­giaügyi miniszterrel. Foglal­koztak a magyar—ausztrál gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos kap­csolatok kérdéseivel. Ez al­kalommal is szóba került a magyar igény. hogy az ausztrál szövetségi kormány a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok továbbfejleszté­sének megkönnyítésére, biz­tosítsa Magyarország szá­mária is a kedvezményes vámelbánást. Várkonyi Péter szerdán reggel utazik el ázsiai és csen d en -óceán i korú tj ának utolsó állomására, Üj-Zé­landra. Zavargások Tibetben Peking (Reuter) Az Új-Kína hírügynökség keddi jelentése szerint há­romszáznál is több rendőr sérült meg Tibetben, a hét végért kirobbant zavargá­sokban. Korábban Peking­ben közölték, hogy egy em­ber meghalt, de más forrá­sok több halálos áldozattól tudnak. Az Új-Kína cáfolta, hogy a rendőrök az összecsapá­sokban fegyvert használtak volna. Ezen a napon, nem hordtak fegyvert a szolgá­latot teljesítő rendőrök — hangzik a jelentés. Suzuki-összeszerelő üzem hazánkban ? — A japán vendégek tíz napon át .járták az országot, sok üzemet kerestek fel, így az MMG Automatika Müve­ket, az Autovillt, a Pemüt. a Salgótarjáni Kohászati Üze­meket. az Ikarust, a Csepel Autógyárat és a Kismotor­és Gépgyárat. Ezeken a he­lyeken feltérképezték az ösz­szeszerelésben együttműkö­dést vál'aló magyar iparvál­lalatok helyzetét, műszaki fejlesztési lehetőségeit, felké­szültségét, s az ott dolgozók képzettségi szinvonalat. Va­lamennyi meglátogatott gyár vagy tagja a konzorciumnak vagy alkatrész- és részegy­ség-beszállítóként működne közre az összeszerelésben. A magyar és a japán szakem­berek több lehetséges telep­helyet is megtekintettek, ahol az üzemet felépítenék. Végleges döntés ugyan még nem született, de egy Buda­pest környéki és egy Nógrád megyei területet kedvező adottságúnak találtak. Ez. utóbbi esetében számításba vették azt is. hogy a körül­belül ezer, jórészt szakkép­zett dolgozót foglalkoztató autógyár létesítése jelentősen enyhítené a környék foglal­koztatási nehézségeit is. — A tárgyalásokon Suzuki gépkocsik összeszerelésére szolgáló vegyes vállalat ala­pításáról volt szó. olyanról, amelynél alapkövetelmény, hogy rövid távon jövedelme­zővé váljon. Egyetértés ala­kult ki abban, hogv a vegyes vállalat 60 százalékban ma­gyar. 40 százalékban külföl­di tökerészesedéssel működ­jön. A Suzuki és a C. ltoh mellett néhány bank is töke­társ lenne, az erre vonatko­zó tárgyalások megkezdőd­tek — A jelenlegi elképzelések szerint a magyar összeszerelő üzemben eleinte a Suzuki Alto 800 köbcentiméteres járművek készülnének, kö­rülbelül 50 ezer kocsi évente. Később eev középkateeóriá­iú típust is összeszerelnének hasonló nagyságrendben. A külföldi értékesítést a Suzuki saiát üzlethálózatán keresz­tül vállalja, mégpedig úgy. Az elmúlt napokban hazánkban tárgyalt Japán legnagyobb kereskedőházának, a C. Itohnak és a Su­zuki Autógyár 11 tagú, vezetőkből és szakértőkből ál­ló küldöttsége, gépkocsik összeszerelését szolgáló, ve­gyes vállalat alapításának feltételeiről. A vendéglátó és magyar tárgyalópartner a 25 hazai iparvállalatból és pénzintézetből alakult konzorcium volt, amelynek tagja az Állami Fejlesztési Intézet is. A tárgyalásokat magyar részről Itágcr Gusztávné, az intézet vezérigaz­gatója, a konzorcium igazgatósági tagja vezette, így őt kérdezte meg az MTI munkatársa a gépkocsi-össze­szereléssel kapcsolatos tárgyalások helyzetéről. hogy a magyar üzemből elé­gítenék ki a nyugat-európai megrendeléseket. Az érdek­lődésre jellemző, hogy egy nyugat-európai autó-nagyke­reskedő már jelentkezett a magyar Suzukik forgalmazá­sára. A tervek szerint a Ma­gyarországon összeszerelt jármüvek mintegy fele ke­rülhet exportra. Itthon — a jelenlegi árszínvonal alapján — 300 ezer forint alatt lenne a kocsik ára, erre van fizető­képes kereslet, tehát a tár­gyalások is ennek szem előtt tartásával folytak. Mindeh­hez a vegyes vállalati forma jó feltételeket teremt, hiszen más. kedvezményes szabá­lyozás vonatkozik az igy mű­ködő összeszerelő üzemre, mint egy teljesen magyar tu­lajdonú vállalatra. — Az összeszerelésnél kez­detben 50 százalék lenne a magyar részvétel, az úgyne­vezett beszállítások aránya, 3—4 év alatt azonban 70 szá­zalékra, esetleg még ennél is nagyobb mértékűre bővülne. Ennek mintegy 15 százaléka az összeszerelő munka, a többi alkatrész- és reszegy­seg-beszállítás, amelyben vagy száz kisebb-nagyobb iparvállalat és szövetkezet vállalhat részt. Kapcsolatot kívánnak keresni a Borsod­ban nemrég létrehozott má­sik. hasonló ielleeü konzor­ciummal is. Mindez azt is mutatja, hogy az összeszere­lés jótékonyan hatna az egész ipar fejlődésére. hi­szen a bedolgozó üzemek je­lentősen korszerűsítenék gyártmányszerkezetüket. Termékeik sokkal verseny­képesebbé válnának, azok a gyártmányok is, amelyek nem közvetlenül kapcsolód­nak a gépkocsigyártáshoz. Az ily módon adódó vállalati műszaki fejlesztések a szo­cialista országokkal kialakí­tott járműipari kooperációk­nál is éreztetnék kedvező ha­tásukat, tehát a kapcsolatok jól kiegészítik egymást, nö­velhetik a gazdaságosságot. — Az előzetes számitások szerint maga az összeszerelő üzem beruházása körülbelül 10 milliárd forintba kerülne, a háttéripart természetesen folyamatosan hozzáfejleszte­nék. Mindehhez a vegyes vállalat hitelekhez is hozzá­juthat, a japánok már jelez­ték, hogy igen kedvező fel­tetelek mellett adnának köl­csönt. Végül is a tárgyalások, az egyeztetések felgyorsultak, az álláspontok jelentősen kö­zeledtek a partnerek között, belátható közelségbe került a megállapodás. A konzorcium törekvéseit és tárgyalási po­zícióit támogatja a kormány­zat és az iparvezetés is. Né­hány részletekbe menő szá­mítás és elképzelés kidolgo­zása után. áprilisban újra tárgyalóasztalhoz ülnek a magyar és iapán szakembe­rek. s amennyiben meg­egyeznek. még az idén meg­alakulhat a vegyes vállalat, köt éven belül pedig fel­épülhet a Suzuki-összeszere­lő üzem — mondotta Báger Gusztávné. Hét képeslap nyolcvanhétbol Mies van der Rohe, a mo­dern építészeti puritanizmus legnagyobb alakja az épí­tészetet a társadalmi aka­rat térbeli megvalósítójaként értelmezte. Ám az épített környezet — már roppant anyagi értéke miatt is — sokszor meglepő makacsság­gal szegül szembe a válto­zást követelő erőkkel. Ezek at erők mégis hatnak. Hol, s miként? — erről szól a Magyar Építőművészek Szö­vetsége elnökének. Borven­dég Bélának „képeslap"-so­rozata. Építészet és politika összefüggései 1987-ből, há­rom folytatásban — a Sze­geden élő szerző személyes élményei alapján. /. Moszkva, a Kreml toronyórája A szovjet építészek tiszt­újító kongresszusa 1987 ta­vaszán utolsó volt a mű­vészeti szövetségek tanács­kozásainak sorában, ám je­lentőségét ez a legkevésbé >em csökkenti. Sőt! Bizo­nyosra vehető, hogy a lakó­telepekre zúduló bírálat, a moszkvai belváros átépíté­sét követő csalódottság és a gigantikus jubileumi em­lékmű építése kapcsán ki­robbant politikai botrány önmagában is bőséges in­dok lett volna a köz külö­nös figyelmére, (vő. glasz­noszty). A kongresszus vendégei­nek elén: Gorbacsov főtit­kár, aki az államfő, a mi­niszterelnök és a moszkvai pártbizottság első titkárának társaságában foglalt helyeta megnyitóülés elnökségében. A tanácskozás — mint várható volt — bővelkedett az éles hangú, sőt, szenve­délyes fölszólalásokban. A bírálatok tüze elsősorban a bürokráciára, a már-már mozgásképtelen központi fő­hatóságokra összpontosult. A fölszólalók szinte kivétel nélkül egyetértettek abban: a tervezési-beruházási in­tézményrendszer teljes át­alakítása nélkül előrelépés nem képzelhető el, mert — mint mondották — ez a mechanizmus semmibe ve­szi a lakosság érdekeit, az építészt pedig nap mint nap kiszolgáltatja az épitőipar kényének-kedvének. így az­után nemcsak az új környe­zet silány, de gyakran az építészeti örökség is ebek harmincadjára került és ke­rül. Sok fölszólaló sürgette az állami tervezőirodák belső szervezetének megújítását is, mivel azok jelenlegi formá­jukban csak elfogyasztják, de nem hasznosítják az al­kotó energiákat. A fiatalok valódi feladatokat követel­tek a papírmunka, a soha meg nem valósuló távlati elképzelésekkel való pepe­cselés helyett. Gyakran került szóba, hogy a nagy horderejű épí­tészeti döntéseket tervpályá­zatok alapján kellene el­dönteni, hiszen így a lakos­ság is hullathatná hangját, és meggyőződhetne arról, hogy az illetékesek valóban a lehetséges legjobb megol­dást választották. A jó épí­tészet fontos előfeltételének ítélték a fölszólalók a föl­készült építési igazgatást. Olyan főépítészre van szük­sége minden jelentősebb te­lepülésnek, aki tényleges ha­táskörrel tud részt venni minden, az épített környe­zet alakítására vonatkozó döntésben. A főépítészek éleszthetik fel legjobban a lakosság és az építészek megszakadt párbeszédét is. A kongresszus légkörére nemcsak az jellemző, ami elhangzott, de az is, amit a küldöttek nem mondtak el. Valószínű, hogy azoknak van igazuk, akik szerint az új hang (és a teljesen meg­újított, első alkalommal tit • kosán választott vezetőség!) nem az alkalmazkodás ref­lexe, hanem maga az új helyzet. Hiszen nem a vál­toztatás szükségességének felismerése az új, hanem az, hogy az évtizedes gondok megoldására most megvan az elszántság és a társadal­mi akarat. Az építészek és az épületek használói meg­tették az első lépéseket egy­más felé. A továbbiakat várhatóan gyorsítani fogja — a szovjet építészek szö­vetségével együtt — az az Állami Építészeti Hivatal is, melyet a kongresszust köve­tően állítottak föl. 2. Colombus, Indiana. Városháza Az USA Indiana államá­nak 30 ezer lakosú városa, Columbus talán még ma is jelentéktelen kisváros vol­na, ha a negyvenes években nem települ ide a Cummins, amely már a világ egyik ve­zető dízelmotor-fejlesztő és -gyártó cégévé verekedte föl magát. Ami azonban té­mánkat tekintve lényeges: a gyár vezetősége igen hamar rájött arra, hogy ide csak akkor csábíthatja a jó, sőt legjobb szakembereket, ha a városkát vonzóvá teszi. Alapítványt létesített tehát, amely a városban létesí­tendő bármilyen középület tervezési költségeit hajlandó vállalni mind a mai napig. A feltétel: az építtetőnek rangos építészt kell megbíz­nia a tervezéssel! Nem tudni, mennyivel került többe a tervezés, és hogy többe került-e egyál­talán. Hiszen ma már tró­feának számít a szakmában, ha ebben a városban ter. vezhet valaki. Arról sem beszél a fáma, mennyivel csökkentette az alapítvány a Cummins adóalapját. Ami lény: vagy félszáz, nemzet­közi mércével mérhető, ki­tűnő épület — közöttük több mint egy tucat iskola! És egy közösség, amely büszkén vállalja — és mu­togatja — nyúlfarknyi múltját, magáénak érzi a jelent és bízik a jövőben. „Hamarosan élő. modern építészeti múzeum leszünk" — mondja a polgármester, és nem titkolja, ettől az idegenfogalom fellendülését is reméli. A Commins irodaházát, ha a városka nagyobb vol­na, talán keresni kellene. Jókora épület pedig, de mindössze háromszintes, és ebből is egy föld alatti. A 6-700 alkalmazott visszafo­gottan elegáns környezetben dolgozik. Egy térben, de szétszedhető paraván falak mögött. Csak a főnököknek van külön szobájuk. Igaz, azoknak viszont egyik faluk földig érő üvegtábla: hadd lássa a beosztott, mivel tölti napját a góré. Rend, tisztaság, ápoltság! Szinte minden automatikusan mű­ködik, és vagy félezer szá­mitógép-terminál tart kap­csolatot a nap 24 órájában a világ minden sarkába te­lepített tízezerrel. „Nehéz dolog lehet egy ilyen épületet működtetni, karbantartani" — jegyzi meg a látogató az üzemel­tető diszpécserközpont — építészmérnök — vezetőjé­nek. „Valójában nem" — mondja mosolyogva. „Min­den új munkatárs tájékoz­tató füzetet kap, amelyben megtalálja a részletes hasz­nálati szabályokat. Egyéb­ként szüntelenül arra ösz­tönözzük őket, hogy bármi­lyen parányi hibát, rend­ellenességet tapasztalnak, azonnal pötyögtessék be a számitógépbe. A többi már a mi dolgunk ..." Lehet, hogy ez is össze­tevője a cég gazdasági-mű­szaki sikereinek? Talán. Columbus persze nem egész Amerika. A mintegy 70 ezer építész képviseleté­ben Washingtonba sereglett hatszáz szószóló rendre ki­rakta a gondjait a nyilvá­nosság szőnyegére. „Ezúttal nem mint elnö­kötök, de mint építtető szó­lok hozzátok" — kezdte Reagan elnök a konferen­ciához intézett ötperces vi­deoüzenetét. És valóban: a vetítés után bemutatták a szakmai publikumnak annak az egyetemi könyvtárnak a terveit, amelyet az elnök sa­ját költségére Berkeleyben kíván fölépíttetni. A terv stílusosan — és nyilván nem véletlenül — a cow­boyromantika világával ka­cérkodik. Tervezője dicsé­retére mondva jó ízlésre valld mértékkel... Borvendég Béla (Folytatjuk) Az újszegedi OTP-fiók 1988. OKTÓBER 29-ÉIG betéttomboiát szervez © Főnyeremény: képmagnó. További nyeremé­nyek színes televízió, automata mosógép, Sim­son robogó PRÓBÁLJA KI SZERENCSÉJÉT! © ön is részt vehet a sorsoláson, és nyerhet! Ha leg­alább 5 eqer forint ősszegú. tartós betétet helyez el, vagy új nyugdíj-előtakarékossági, ifjúsági betét, vagy más, legalább 5 ezer forint értékű takarékossági ak­cióban vesz részt. Egy-egy SORSJEGYfT kap' Sorso­; is lliilit október 31., az. újszegedi kultúrházban. Q. Keresse fel fiókunkat! AZ OTP CSONGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA tájékoztatja és ajánlja azoknak az ügyfeleknek, akik LAKÁSUKAT, INGATLANUKAT értékesíteni kívánják, hogy most rendkívül kedvező áron veszi meg azokat. Értesíti továbbá, hogy lakásértékesítéssel és -vásár­lassal az újszegedi körzeti fiók is foglalkozik. Amellett, hogy a vételre felajánlott lakásokért ked­vező vételárat kínálunk, aki lakást épít vagy vásá­rol, 3 százalékos kamatozású, kedvezményes hitelt és bankkölcsönt is kaphat nálunk. Az értékesítésre kerülő lakások odaítélésénél előny­ben részesülnek azok, akik lakásukat az OTP-nek adják el. Vételi árajánlataink valamennyi szegedi OTP-fióknál megtekinthetők. ^ OTP Bank Csongrád Megyei Igazgatósága A FOKA értesiti tisztelt vásárlóit, hogy megkezdte marosi homok értékesítését a SZEGED. BOSZORKANYSZIGETI homoktelepén. Telepi nyitva tartás: 6.30—15.30 óráig. Házhoz szállí­tást rövid határidővel vállalunk. — Megrendelhető: SZEGED, DÖZSA GYÖRGY UTCA 5. szám alatti ÉRTÉKESÍTÉSI IRODÁNKNÁL, munkanapokon, 7 órától 14 óráig. Telefon: 13-318. Telex: 82 354.

Next

/
Oldalképek
Tartalom