Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-08 / 57. szám
ÀAL VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 7S. évfolyam, 57. szám 1988. március 8., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Mondják el a virágok... Ünneppel festjük színesebbre az eszlen. dót. ti nők ünnepével. Hóvirággal, szegfűvel, gerberával ekesítjük fel o mai napul. Ne kelljen dadognunk, szólaljanak meg helyetlunk « virágok... A buszon, a villamoson ma biztos átadjuk helyünket, s közben hosszan figyeljük a nők tekintetét, meri tudjuk, hogy sohasem hazudnak. Ábrándosan, merengően szépen, szerelemtől lángolón, vagy megigézően hűvösen néznek vissza ránk. Megfejthetetlenül titokzatosak: a köszönet mellett ott bujkál a pilláik mögött a szikrázó vád. Lehajtjuk fejünket, amikor beleolvasunk a nők tekintetébe. — Mi, férfiak, különben is ódzkodunk az ünnepektől. Talán azért, mert nem is tudunk igazán ünnepelni. Kit okoljunk emiatt? A nőket...? Magunkat... A megszokást...? Csak mi, férfiak, hihetjük el, hogy egyetlen megemlékezéssel évre szóló kötelességet tudhatunk le. Hogy egyetlen napra visszaadhatjuk, amitől olyan kedvesek nekünk a nok: nevetésük színét, karcsü derekukat, szemükből világító álmainkat Aztán újra és újna ráeszmélünk, nem egyetlen nap, de egyetlen év, évtized is kevés lenne, hogy őket ünnepeljük. Amikor elszökünk, elesavargunk töluk, elébünk varázsoljak őket az almok, es megint közelebb érezzük magunkhoz az ünnep titkát. Aztán az idö újra és újra konokul elsodorja ci gondosan megirt szerelmes leveleinket, a kockás irkalapokat, a szikrázóim feher panírt. Ha eszünkbe jutnak, visszasietünk hozzájuk, s fejet hajtunk. Biztosak vagytinkt abban, hogy várnak ránk, távol tartják tőlünk az elmúlást. Nők — ezernyi kép. tucatnyi érzés sűrűsödik össze bennünk. Vidám csitrikre gondolunk, csinos nagylányokra, kacér harmincasokra, erett negyvenesekre, és deresedő hajú, megfáradt családanyákra Valahol azt olvastam, hogy turbinákat lehetne hajtani azokkal az energiákkal, amelyeket egy-egy nő arra n férfira fordít, akit igazán szeret. De a nőket sohasem érdekeltek otvan részletkérdések, mint a turbinák, ök különben is mindig lekésnek az ünneplésről: bölcsődébe rohannak, meg ABC-be, levest főznek, és cipőt pucolnak, s maguk .sem veszik észre csendben úiiáfocmálódik mellettük a féltett világ. Gondjaik vannak, és örömeik, de sohasem azon törik! a lejük. hogy mennyire nők és mennyire emberek'' Ezen legfeljebb csak egy férfi morfondírozhat el. A nők az élet szebbik oldalán haladnak. ök az emberiség jobbik fele; elcsiutjaK a fegyvercsörgést, messzire űzik a békétlen lármát. Kiolvassák belőlünk a rossz jeleket... Ha arcukba nézünk, tekintetükben megtaláljuk az ég és a tenger találkozását. A szikrázóéin tiszta, vég. telen messziséget. Közben szelíden viselik a vállukon nyugvó terheket. Tudják, az egyenjogúság sem jelentheti azt, hogy szebbik énjüket elveszítsék. Meg keli, hogy tartsák arcúkat értünk, s „az életért. a tisztán megőrzött gyermek korért, a szerelemért, az összetartó családért, a tépázó viharokból is hazaváró kikötőért". A virágok mondják el ma helyettünk is hogy mindig makacsul elébük térdepelünk, mielőtt nekiindulnánk a kiismerhetetlen messzeségnek. Mondják el azt is, hogv haiukrak folyóiII,ita van. gyémánt fényessége a szemüknek, és mi mindig magunkkal visszük a tekintetüket, bárhová induljunk is. Ez legyen a mi ünneplésünk Rafai Gábor A vasúi a környezetvédelemért Jó néhány intézkedést hozott a MÁV az elmúlt időszakban, hogy az elrobogó vonatok, a pályaudvarok zaja, füstje kevésbé zavarja, károsítsa, szennyezze a környezetet. A vasúti korszerűsítési rekonstrukciós munkák döntő részé-ben fontos szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok, az új beruházások tervezésénél pedig már eleve érvényesítik ezeket a követe; menyeket. Azokon a vasútvonalakon, ahol a szerelvények 100 kilométeres óránkénti sebes seggel roboghatnak, a nyílt vonali megállóhelyek peronjait fokozatosan szilárd burkolattal látják el Így a keletkező erős légáramlás nem okozhat légszennyezést. A rákos—péceli vonal rekonstrukcójánál már ily módon alakították ki az állomásokat. s tervezik ezt a hegyeshalmi vonalon is A műhelyek, fűtőházak korszerűsítése során nagy figyelmet fordítanak a talajszennyezés megelőzésére. Gondoskodnak az elcsepegö olaj és egyéb szennyeződések összegyűjtéséről, több állomáson pedig külön kocsilisztitó vágányt építenek. Itt zárt rendszerben végzik a kocsik tisztítását, a szennyvizet megfelelő kezeléssel ártalmatlanítják. A veszélyeshulladék-lerakó hálózat kiépítésébe is bekapcsolódott a MÁV: tízmillió forinttal hozzájárult az aszódi ]erukóbázis építéséhez, s ezzel jogot szerzett arra, hogy ide szállíthassa majd u saját hulladékait is. A lakosságtól érkező környezetvédelmi panaszok döntő része a zajra vonatkozik. Székesfehérváron a r end ező pá I y au d v u r korszerűsítése nyomán növekedett a zajjal kapcsolatos bejelentések száma. Új fékezőbe rendezéseket szereltek fei, amelyek ugyan biztonságosabbá teszik a kocsik mozgatását, de hangjuk rendkívül bántó. A MÁV több honapon át folytatott méréséket, kísérleteket a zaj csökkentésére, végül úgv döntöttek, hogv zajeinyelő falat építenek Ezt a Durisol elnevezésű falat osztrák licenc alapján a Komárom Megyei Építőipari Vállalat készíti. Egy szakasz már elkészült, s az építést tovább folytatják. Hasonló esetek megelőzésére a MÁV nem járul hozzá ahhoz, hogy a vágányok 200 méteres körzetében telepszerűen épüljenek lakóházak. Szorgalmazza a vasút a természetes zajvédelmet is: erdösávokat telepit, s füvesített töltéseket emel ahol szükséges. például kórházak közelében. Az állomások mellett lakókat azok a nagv hangerejű hangszórók is zavarják. amelyekkel a vasutasok munkáját irányítják. Ezeket most fokozatosan kisebb teljesítményű, de sűrűbben telepitett berendezésekre cserélik. (MTI) Magasítják a folyók árvédelmi töltéseit A vízgazdálkodás tervei A vízgazdálkodási ágazat az idén mintegy 20 milliárd forintot fordíthat beruházásra, fejlesztésre, megközelítően 5 milliárddal többet, mint tavaly. A többletet elsősorban a Bös—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer fokozott építése indokolja. Az összes fejlesztés nagyobb azonban a vízellátás, tornázás és a szennyvíztisztítás bővítését szolgálja. A tervek szerint a közüzemi vízművek napi , teljesítményét 100 ezer köbméterrel növelik. Ennek révén és a Biohumuszproyram Biohumusz program kezdődött a bicsérdi Aranymező Tsz-ben, ahol gilisztákkal dolgoztatják fel a szerves tárgyát teljes értékű humusszá. A szántóföldeken elterített humusszal kívánják fokozni a talaj termőképességét. A bioprogramtól azt várják a baranyai közö$~ gazdaságban, hogy 10—15 százalékkal emelkednek a növényi hozamok. Az Aranymezéi Tsz az ország legjobb növénytermelő üzemei közé tartozik. Tavaly — az aszály és a jégverés ellenére — hektáronként ti tonna búzát, 11,6 tonna kukoricát é> 46,5 tonna cukorrépát takarítottak be. A magas termelési szintet tovább emelni igen nehéz feladat, ezért a nagyüzem szakemberei új eljárásokat hívnak segítségül a hozamok növeléséhez. Ilyen a biohumuszprogram is. A trágyaprizmákra telepített giliszták néhány hónap alatt felfalják, feldolgozzák a nagy tömegű szerves anyagot, így keletkezik, a végtermék: a tökéletes humusz. Jelenleg hárommillió gilisztát „foglalkoztat" a termelőszövetkezet. hálózatbővítéssel az országban újabb 100 ezer lakos juthat egészséges ivóvízhez, igy várhatóan 90-110 olyan faluban is felváltják kifogástalan minőségű vezetékes vízzel a házi kutak vizét, ahol ez az elfogadhatónál több nitrátot, vagy egyéb része szennyeződést tartalmaz, a csa- Az év végére 87,5 százalékra emelkedik a közműves vízellátásban részesülő lakosok aránya. A folyókban, tavukban és a felszín alatti talajrétegekben tárolt vízkészletek minőségének fokozttahb védelmét szolgálja a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése. Elsősorban a Balaton és a Velencei-ló körzetére a Bős—nagymarosi Vízlépcsőrendszer hatásterületére és más fontos vízminőségvédelmi területekre koncentrálják a beruházásokat. A közüzemi szennyvíztisztító telepek napi teljesítményét, mintegy 70 ezer köbméterrel növelik. Az év végére újabb, megközelítően 100 ezer lakos, s ezzel már az összlakosság 40,7 KISTELEKI SAJT. Tíz éve kezdték gyártani Kisteleken a sós krémfehérsajtot, elsősorban közel-keleti exportra. Az ismert csernobili katasztrófa után a gyártás hónapokig szünetelt, a külföldi rendelések is leálltak. Most újra jelentkeztek a régi veSomogyl Károlyné felvételei vők, elsősorban Kuvait és Szaúd-Arábia, de néhány nyugati ország is vásárol a kistelekiek ízletes termékéből. Felvételeink: az üzem automata gépsoráról — az ult.raszűrő és vezérlőberendezésről — készültek, amelyen az idén már mind nagyobb mennyiségben készül a krémfehérsajt. százaléka veheti igénybe a csatornázási szolga Itatást. A közcsatorna-hálózatba bekötött lakások szama .'10 ezerrel emelkedik, s a korábban bekapcsoltakkal együtt megközelíti u/. 1,6 milliót, a teljes állomány 40 százalékát. A csatornázás és a szennyvíztisztítás kiterjesztése azonban sok erőfeszítési igényel a követ ke/ó években is. hiszen a tisztítóművek teljesítménye az ivóvizet szolgáltató vízmüvekének egyharmadát sem éri el, tehát a felhasználáskor szennyeződött víz jelentós része még tisztítatlanul kerül a folyokba és a talajba. A vízgazdálkodási ágazat változatlanul nagy figyelmet fordít a vízkárelhárítás felteteleinek javítására. Az idén egyebek között 30 kilométer hosszú szakaszon magasítják és erősítik az. árvédelmi töltéseket, 12 kilométer hosszú mederszakaszon folyamszabályozási végeznek, a Balaton Keszthelyi-öblében pedig, mintegy 200 ezer köbméter iszapot kotornak ki. Munkásörök továbbképzése Munkásőr-rajparancsnokok többnapos továbbképzés? kezdődött meg tegnap, hétfőn. A tanfolyamon politikai fórumra is sor került. Koczkás Ferenc megyei parancsnok köszöntötte a munkásőrök meghívásának eleget tevő Szabó Sándort, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát, aki egyrészt politikai tájékoztatót tarott, másrészt válaszolt arra a temérdek kérdésre, amelyet a jelenlevő munkásőrök megfogalmaztuk. A megyei pártbizottság első titkára szólt a párttagokkal történt beszélgetések főbb megyei tapasztalatairól, az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos teendőkről, a személyi jövedelemadó-rendszer bevezetesének szükségességéről — mely része a gazdasági reformnak —, s természetesen a politikai intézményrendszer korszerűsítésének időszerűségéről, az ezzel kapcsolatos nézetekről és véleményekről, amelyek foglalkoztatják az embereket. Ugyanis a gazdasági reform és az intézményrendszernek a kor követelményeihez való igazítása egymással szorosan összefüggő feladatsor. A munkásőrök kérdéseiből egyértelműen kitűnt: mennyire érdekli őket a politikai elet változása, megújulása.