Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

41 Hétfő, 1988. március 7. Csehák Judit hazaérkezett Moszkvából Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. szociális ós egészségügyi miniszter delegáció élén szombaton hazaérkezett Moszkvából, ahol tárgyalásokat folytatott Nyikoluj Talizin első miniszterelnökhelyettessel, a Minisztertanács Szociális Fejlesztési Irodája elnökével, Jevgenyij Csazov egészségügyi miniszterrel és Valerij Bikov gyógyászati és mikrobiológia' ipari miniszterrel. Tárgyalópartnereivel áttekintették a szociális és az e'^eszséginv területen végzett munka tapasztalatait. meghatározták az együttműködés feladatait és kölcsönösen előnyös továbbfejlesztésének felteteleit. (MTI) Korszerű üzemek Készen állnak az üzemkezdésre . Észak-Dunántúl hagyományos technológiával dolgozó téglagyárai, a korszerű üzemek pedig a nagyjavítások után már megkezdték a termelést. Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépiparj Vállalat gyáraiban mintegy 30 millió forintot költöttek a gépek, berendezések felújítására. Ez az összeg elegendőnek bizonyult. Negyvenéves az MHSZ A megalakulásának 40. évfordulóját ünneplő Magyar Honvédelmi Szövetség megyei "Vezetőségei országszerte megemlékezések keretében idézik fel a négy évtized legfontosabb állomásait. Csongrád megye 'ünnepségén.-? szombaton délelőtt a megyei tanács újszegedi oktatási é*> továbbképzési intézetében került sor. A meghívottakat történeti, szakági kiállítások fogadták a központ előcsarnokában, maid a tanácskozás a Zrínyi Ilona úttörőcsapat műsorával kezdődött. Ezt követően Fórjai Béla köszöntötte a megjelenteket — közöttük Bartha Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát és Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét — majd Mihalik Ferenc, nyugalmazott alezredes, az MHSZ egykori megyei titkára méltatta az évforduló jelentőségét. A szövetség főtitkárának ez. alkalomból irt levelét Bálint András százados ismertette a megjelentekkel, mig az MHSZ 40 évének kiemelkedő eseményeiről, a mai feladatokról Ráta Bélé százados, megbízott megyei titkár szólt ünnepi beszédében. „1948. február 29-é nevezetes dátum a szövetség életében. Ekkor alakult meg két szervezet egyesülésével a Magyar Szabadságharcos Szövetség — az MHSZ jogelődje" — idézte a megemlékezés bevezetőjében az első időszak emlékeit Róta Béla, majd szólt arról, hogy a Szegeden 1948. március 14-én megtartott alakuló közgyűlést követően szűkebb pátriánkban is gyors ütemben bontakozott ki a mozgalom. A szövetség együtt fejlődött a társadalommal, de alapvető céljai négy évtized múltával sem változtak: a nevelés, a képzés, a testedzés az a feladat1 rendszer, amely a szövetségét a hazafias-internacionalista nevelés és a honvédelmi felkészítés társadalmi méretekben szervezett fo lyamatának fontos részévé tette. A név, a szervezet, a feladatok megvalósításának formái, módszerei az idők során többször változtak, •így például 1957-ben ala kult meg az MHS, amelyet 1967-ben váltott fel az MHSZ. Az elmúlt két évtizedben a szövetség jelentősen megerősödött megyenkben is. Ma 223 klubban több, mint 16 ezer tag végzi munkáját. A sokoldalú tevékenyseg főleg a fiatalokat nyerte meg, jelenleg közel 7 ezer azok száma, akik még nem töltöttek be 18. életévűket. A megyei szervezet minőségi munkáját jelzi, hogy a tömegsportokban éppúgy elértek kiemelkedő eredményeket, mint a minőségi ítxirtukban dolgozó ' könynyübúvárok. modellezők és vitorlázórepülök. A továbbiakban szó volt az MHSZ politikai munkájának fontosságáról, a különböző akciók, rendezvények népszerűségéről, a katonai szolgálatra való felkészítés fontosságáról, majd Róta Bela igy összegezte a feladatokat: erősíteni kell a szövetség tomegbefolyását, Hit és meggyőződés a megújuláshoz Fórum Újszegeden nagyobb részt vállalva a lakosság, első sorban az ifjúság honvédelmi nevelétséböl. Ehhez kapcsolódva kívánják emelni a különböző képzések színvonalát, segíteni az ifjúság egészséges életvitelének kialakítását, a fizikai állóképesség javítását: á A megbízott megyei titkár beszédét követőén- Bartha László a megyei pártbizottság és tanács nevében mondott köszönetet az MHSZ aktivisták sokrétű munkájáért, s emlékeztetett arról, hogy a megyei párt vb tavaly értékelve a szövetség megyei tevékenységét elismerően szólt az elmúlt években tapasztalt fejlődésről, amely biztos alapot ad a mai, nagyobb követelmények mellett tervezett feladatok megoldásához. Bartha László hozzászólását követően kitüntetések átadására került sor. Az MHSZ-ben hosszabb idő óta végzett kiemelkedő munka elismeréseként a szövetség főtitkárának kitüntető emlékérmét vette át Báron Ferenc, Bartha Lajos, Borús János, Börcsök József, Csányi Károly, Daróczi Ambrus, Farkas András, Helfrich Nándor, Hódi László, Kajtor István, Papp Jánpsf- Pujak«* i M ihály. JT.oíli Anjirás, Tóth FCrenc, Sebők Alajos. Szólva János, Vajda József, Viiiczí"Káro('j. Emlékplakett kitüntetésben részesült: Árva János, Kelenczés István, l.icsicsányi István, Lébenguth, Gergely, Matolcsi Imre, Mónus Imre, Petva.i Ferenc, Pék József. Risák Félix, Szabó Ferenc, Szabó Lajos, Szabó Zsolt, Szathmári Károly, Szeberényi Gyula, Tarjányi György, Takács Imre, Vörös Endre, Zlatniczky István. A felsoroltak mellett többen oklevelet, jutalmat vehettek át. B. Z. Nehéz a tudósító dolga, ha egy olyan elméleti konferenciáról kell beszámolnia. ahol korábbi elvek és azok gyakorlatának ellentmondásai, országunk, jelenlegi helyze'j? és jövőképe kimül szóba. Akkor síim könnyű, ha a tanácskozás résztvevői, előadók és kérdező hallgatói a következe- • tes megújulásunk hívei. Mert hogy a „Milyen szocializmust építsünk?" fógalom tisztázó, értékkereső, cselekvésit? késztető fórum bizonyíthatóan ilyen volt szombaton. A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága volt házigazdája a vitát — inkább irjunki országos esz-» mecserét — elindító kezdeményezésnek, melynek gondozója a KISZ Központi' Bizottsága. Az újszegedi politikai képzési központban reggel 9 órától röpke szünetekkel délután 5 óráig 3, egymástól egyáltalán nem független téma szerepelt. Így a megyei KISZ-bizottság által felkért előadói iroda tagjai, szervezői, v*itavezetők, állami, társadalmi, politikai szervezetek képviselői, a szocialista társadalom értékeiről, és értékrendünkről. a gazdasági kibontakozásról, a társadalmi megújulásról, az Ifjúságról és magyarságtudatról hallhattak. A meghívott előadók: Kőhalmi Ferenc filmfőigazgató, Antal László, a M i nisztertanács Ter vgazdálkodá.si Bizottságának munkatársa és Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára volt. * A fórum résztvevőinek egy csoportja Egyre sűrűbben kérdezzük egymástól, és magunktól is, föl tudunk-e zárkózni* TWMtorőpábah mi, magyarok, földrészünket általában jellemző gazdasági, kulturális , fejlettséghez, vagy sem. Ellentmondásos kérdésnek tűnhet ez, különösen akkor, ha sokáig erről szó sem esett (eshetett), vagy csak sz.ük körű, baráti eszmecseréken. társaságban vetették föl, megfelelő szakmai és politikai háttér, támogatás nélkül. Hittünk a' töretlen, harmonikus fejlődésben. a szocializmusból eredendően következhető gazdasági növekedésben. Majd egyszerre hirtelen, mint derült égből a villámcsapás, sújtott nemzetünk egészére a sokszor vágyakra és ideákra épülő valóság. Ma már hallunk, olvasunk olyan szavakat és fogalmakat is, melyek néhány évtizeddel ezelőtt még irmertek voltak, s ma újként ízlelgetjük azokat. Például részvénytársaság,, kincstárjegy, munkanélküliség, tőzsde, deficit, infláció. És régi fogalmak új tartalommal kerülnek elő, mint reform, demokrácia, stabilizáció, kibontakozás, progresszió, nemzet. •k Gyakran emlegetjük mostanában a példát és a meggyőzést, nem véletlen, hisz egysége kikerülhetetlenül fontos eleme kell, hogy legyen politikánknak. ' Korábban látszólag jól, Vagy rosszul működő mechanizmusok alapján végzett gazdasági. politikai munkánk igényelte a legkevesebb időt és energiát. A . meggyőzés, legyen az élőszóval, vagy írással, /időigényes ugyan, de fontos mozgató rugója napjainknak. A másik, az alapos körültekintéssel végzett szervezőmunka, a progresszív hagyományok felértékelése, újraélesztése. De milyen hagyományok születtek közelmúltunk: 43 éve alatt, hisz azt is majdnem Dotáljuk a Kobrát? Egy mozi, ha vállalkozik. Üllői úti pénzver-• most alakul itt egy szanem dolgoznának badidős géemká nyelvtanfolyammal csábítva a ráéröket, szponzorokat keresnek olyan vidéomozi kialakításához, ahol akár kulturális terefere is kialakulhatna egy-egy film után. Tehát ennyire kevés a 4Ü-50 forintos jegyár? Vagy- egyszerűen a vállalbiztos elnéző közösök kora kényszerit? válaszolna az — Kezdjük azzal: ilyen Ha az de gépei oly szorgalmasan, talán így kezdeném .ezt az írást: . .. még ma is zsebben lapul az a kétforintos, amivel anyám indított útnak, ha moziba psaltak a haverok. De a „bélás" ki tudja mikor préselődött, értéke pedig... Nos, egy mozi-, pénztárnál mosollyal épp illetékes jegy osztó, ha ellenértekként nyújtanám át. Mert változik az egész világ, s módosulnak benne az árak. Az árunak pedig nem nevezhető (mozi)kultúru értéke oly magasra tsapott, hogy cinikus hangok szerint nemsokára már OTP-re is vehetünk egy kétrészes, ötödik kategóriás kiemelteti Mondom: a cinikus hangok szerint!. A józan gazdálkodó pedig igy panaszkodik: üres a mozikassza, állami támogatás nélkül csődbe menne a • vállalat. Bevallom, hasonlóra gondoltam, amikor hírét vettem : a Szabadság ' mozi vállalkozásokat támogat. Termet ad bérbe az Aphrodité névre" hallgató kondicionáló géemkánrik, árakért ma még csak a kiemelt filmeket kell megnézni, mig a kínálat nagv .többsége most sem drága a nézőnek — pontosított beszélgetésünk elején l'ctrovszki Zoltán, ^ mozi vezetője. — De ami lény: a moziipar bizony elég szegény lett 1988-ra, így mi is arra kényszerülünk, hogy a lehető legértelmesebb módon hasznosítsuk ezt a hatalmas épületet. Tesszük ezt annak ellenére, hogy az itt dolgozók tulajdonképpen közvetlenül .ma sem érdekéltek a bevételek növelésében, hiszen a pénz a közös kasszába, vagyis a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat számlájára kerül. E' rövid bevezető után olyan szabályozási, támogatási, elosztási és bevételi valamint kiadási rend ismertetését jegyzetelhettem, amit súlyos hibák közlése nélkül aligha vállalhatok magamra. De a lényeget, úgy érzem, gyorsan és közérthetően összefoglalhatom: a különböző támogatások megszüntetése után a Csongrád megyei mozik évi 18 millió forint állami „erősitéstben" bízhatnak. Ha figyelembe vesszük az ezzel párhuzamos elvonásokat, nem nehéz kiszámolni — csak akkor él meg a mozi. ha olyan filmeket ajánl. amelyek megtöltik a széksorokat. Például Sylvester Stallone Kobráját, ami ugyebár nem dotált alkotás, de biztos kasszasiker. Hogy mit szül ez a gazdasági kényszer? Tessek csak megnézni a. MOKÉP. 1988 alkalmából készült naptárát! Idézek az ajanlntt (reklámozott!) filmek címeiből: „Törvényszéki héják" ... „Háborús játékok" „Gyilkos autók" Meztelen ököl" Kiskínában" len utcák" . csillagharcos' várva várt .. „Nagy zűr Kegyet. „Az utolsó ... S persze szuperprodukció — Arnold Schwarzenegger főszereplésével: A halálosztó. — Hát nem félelmetes? — Igy összeállítva az. De máris hozzáteszem, szerintem ez sem megoldás. Bizonyítékként említhetem szabadkai kollégáink panaszait. Náluk évek óta dúlnak az ilyen jellegű, kaszszasikerrel kecsegtető filmek, mégis a nézőszám egy év alatt 150 ezerrel csökkent. — Akkor hát stílszerűen egy régi sikerfilmcímmel élhetünk: A 22-es csapdája? — Remélem, ennyire azért nem rossz a helyzet. De hogy mi a biztos megoldás? Mi mindenesetre próbálkozunk. A mozi szerintem. akkor lábal ki a hullámvölgyből, ha sikerül végre a valódi rétegigényeket kielégíteni. Ha emellett élünk azzal a lehetőséggel, hogy megszűnt a filmforgalmazás monopóliuma. Ha a mozik nagyobb önállóságot kapnak, s a dolgozók érdekeltsége így kézzel foghatóvá válik. De akkor is tudomásul kell venni: a kultúrára, ígv a mozira is áldoznia kell az államnak. Mert anélkül... Ugye ezt a mondatot nem kell befejezni. Bátyi Zoltán elhittük, hogy a pénzre vagy kereskedőkre néhány évtized múlva már nem is lesz szükség. És mégsem igy lett. S tudjuk rtu% már jól, sokáig be fogja tölteni még a szükséglet és kínálat irányításának, a teljesítménymérésnek funkcióit. És ha már pénzről beszéltünk, szóba kell, hogy kerüljön az érdek és az érték is, idézve a KISZ Központi Bizottsága által írott dokumentumból, amely a napokban már eljutott levél formájában az ifjúsági szövetség tagjaihoz, és választott vezetőihez. „Nem maradhatunk ki a változásokéról. Akik messzebbre tekintenek, felismerhetik,, hogy a tanulásnak — ha később térül is meg — felmérhetetlen az értéke, a jelenségek megítélése, a viszonyok befolyásolása • során a szakképzettek könnyebben juthatnak munkához; a felkészültebbek hatékonyabban érvényesíthetik érdekeiket, hiszen képesek gondolataik f egy e 1 mezeit k i fe j tésére. Okkal hivatkozunk mostanában annyit Széchenyire: a kiművelt emberfők szerepét, jelentőségét nem fokozhatják le az érdekek, vagy azok hiánya — amint az oktatás költségvetési tétele sem a fogyasztás, hanem a termelés, jövőnk kibontakozásának összetevője. A tudás elismertetése is feltétele annak, hogv lépéskényszerünk! ne váljon a jövő kényszerlépéseinek sorozatává." Ha közügyeket értő, felelősen cselekvő ifjú nemzedéket akarunk nevelni, akkor értékrendünk valós emberi teli: .7 menyeken kell, hogy alapuljon. Ezzel együtt fel kell ismerni, hogy a szocializmus építése korunk, a magyar nép történelmi vállalkozása, ennek azonban párosulni kell nemzeti azonosságtudattal, felismerve, hogy hazafiságunk társadalmunk fontos kohéziós ereje. Történelmi tények bizonyítják, hogy a 21). században nemzeti létünk: többször megsérült, etnikailag szétdarabolódott, és sokszor nem tudtuk, mit kezdjünk magyarságunkkal. Éppen azt a mozgató erőt vontuk kj szocialista építőmunkánkból, amit úgy nevezhetünk, nemzeti erő. Vélt, vagy valós sérelmekre nem üphet politikát építeni. összetornyosult problémáink elől nem szabad meghátrálni, és azokat kikerülni. feladatot kell látni bennük. A megújuláshoz hitünk kell. hogy legyen. Imeggyőződésünk, hogy jelenlegi viszonyaink alakíthatók, s helyzetünk, ha áldozatok árán is, megváltoztatható. Czako János