Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

Rizikók és ártalmak ellen DM] | magazin A hír: „Február 19-én a parlamentben megtartotta alakuló ülését a Minisztertanács új tanácsadó és koordináló szerve az Országos Egészségvédelmi Tanács. A testület az egészségmegőrzés területén a kormánynak a társadalmi és állami tevékenységét összehangoló, érdekegyeztető, döntés-clökészító. javaslattevő és ellenőrző szerve. Az egészségmegőrzés társadalmi programjával kapcsolatos feladatait évente megújított munkaterv alapján végzi..." Kommentárok, kérdések a lu'r hallatán: — Már megint egy bizottság. Pedig a bizottságosdival, tanácsosdival nemigen lehet megoldani nálunk semmit... — Na. ismét egy testület, ami majd kampányokat szervez... — Pont ezzel kell most foglalkozni, erre kell figyelni, áldozni ebben az országban? — Hát már az egészségünk is olyan rossz, hogy intézményesen kell védeni? — Mibe kerül ez majd nekünk? — Tudnak tenni valamit? Lehet ennek az egésznek haszna? Szombat, 1988. március 5. Hajdúk tanyája Nagykereki kastélya — ma A fenti és hasonló kérdésekre válaszokat. magyarázatokat az újságírók a napokban ár. Ajkay Zoltántól, az Ország Egészségvédelmi Tanács titkárától kaptak. aki az egészségmegőrzés társadalmi gondjairól, programjáról és az új testület terveiről adott tájékoztatást. Elöljáróban ismertette a napjainkra rendkívül kedvezőtlenné vált hazai egészségi helyzet kialakulásává! kapcsolatos szakvélekcdéscket. Elmondta. hogy a szakemberek elemzései szerint egészségromlásunk okozói egyrészt humánökológiái tényezők, mert az emberek az utóbbi években nem tudták követni a gyorsuló változásokat; másrészt nem tudják „kezelni". tolerálni a konfliktusokat és egymást; s mindehhez még állóképességük (mind a fizikai, mind a pszichikai) is csökkent. A rizikótényezők az utóbbi évtizedekben egyre sokasodtak. Az egészséges életmód ellen hatott például az 1940-csévck végén, az 50-es évek elején a megfeszített munka. a tcljcsftményhajszolás pozitív szimbólumértékké válása (összefüggésben az értelmiségi réteg átalakulásával); a hagyományos családmodell felbomlása s a valláscrkölcs korlátainak lazulása, illetve megszüntetése. Az 1960-as években további negatív tendenciákat hozott a „gazdagodás", az. hogy a javak értelmes élvezetérc fel nem készült rétegek jutottak jelentős anyagiakhoz (s csináltak belőlük „státusszimbólumot", például a töményszcsz társasági és reprezentációs fogyasztásából; a fcszüítséglevczetónek kikiáltott dohányzásból; a „nagyevés"-böl; a mozgást helyettesítő gépkocsis közlekedésből; az örökös tévénézésből... stb.) S minderre rárakódott az 1970-cs évek végétől a szabadidő-kizsákmányolás korszaka, a hajtás, a túlfeszített munkatempó, a munkaidő növelése, az alvás, a pihenés csökkenése, az állandó stressz, s a feszültségek kompenzálásának rossz szokásai. Mindezekkel „sikerült" csatlakoznunk ahhoz a helyzethez, amelyről a statisztikák az egész világon azt dokumentálják, hogy az emberiség egészsége egyre romlik. S ennek a romló helyzetnek — a nemzetközi dokumentumok szerint is — nemcsak egészségügyi okai vannak, hanem felelős érte alapvetően az életmód, a környezet, a genetikus ártalmak. A mértéktelen italozó életvitel éppúgy, mint a levegő- vagy talajszennyezés, vagy az emberi környezet direkt hatásai. ártalmai közül az erősödő agreszszió. (Kanadában például a szakemberek kimutatták, hogy a helyzet romlásáért körülbelül csak 10 százalékban „felelősek" egészségügyi okok.) — A világon számos országban kezdtek mindezeknek tudatában egészségmegőrzési akciókat szervezni, komplex programokat hirdetni. Amerikában a szervezett társadalmi program hatására a hetvenes évekre felérc csökkent a dohányzás. — s vele összefüggésben csökkent a tüdőrákban elhunytak száma —, az egészségesebb. a testedző és lélckkondicionáló életvitel igényének erősödésével sikerült visszaszorítani az infarktusveszélyt mintegy negyven százalékkal. A hetvenes évek elején Észak-Kalériában tanácsi kezdeményezésre indult finn egészségvédelmi akciók eredményeként pedig nemcsak az infarktusveszély csökkent húsz százalékkal, de a nép egészségi állapotának javulása cgyüttjárt az ország gazdasági állapotának javulásával is! A finnek programja pedig akkor indult, amikor ók voltak Skandinávia szegényei, s jelentós állami pénzforrásokat nem tudtak hozzá biztosítani. Miként nem tudunk most mi sem. A; OET elsődleges feladata nem is az, hogy pénzt szerezzen es osztogasson az egészségre. Hanem az, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a lakosság egészségi állapotát, értékelje, megvitassa, elvi állásfoglalásaival segítse az egészségvédelmet érintő állami intézkedések előkészítését, meghozatalát, végrehajtását. Legfontosabb feladatai közé sorolja, hogy megvizsgálja minden gazdasági döntésnek a várható egészségügyi következményeit. Közreműködik a különböző intézmények egészségvédelmi tevékenységének összehangolásában. Vizsgálja a területre vonatkozó jogszabályokat és javaslatokat tesz új szabályozásokra. S persze ösztönöz az egészséges életmódra. az egészségkultúra javítására. Társadalmi összefogást szervezve lép fel az egészségkárosító szenvedélybetegségek ellen — de nem kampányokat szervezve, hanem folyamatosan munkálkodva. A tanács a rendelkezésre álló Egészségvédelmi alapból — aminek idei összege mintegy 90 millió forint — támogatja az egészségmegőrzés társadalmi programjához kapcsolódó kezdeményezéseket. Például kamattérítéseket biztosít az egészséget szolgáló új termékek, megoldások bevezetésével kapcsolatos fejlesztésekhez. Nyilvános pályázattal részt lehel kérni, céltámogatást lehet kapni ebből az alapból. A pályázaton részt vehetnek mindazon jogi személyek, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek, gazdálkodó és költségvetési szervek, egyesületek, klubok, baráti körök, egyházi közösségek, amelyek a célokat segítik.) A pályázatokat 1988. május 15-ig kell benyújtani az Országos Egészségvédelmi Tanács Titkárságán, a területileg illetékes szakigazgatási szerveken, illetve a Szociális és Egészségügyi Minisztériumon keresztül. — 1357 Budapest. Pf.: 2.) A; állami költségvetésből a programra biztosított 90 millió forint — amit nem az egészségügytől vontak el, nem a gyógyításra szánt összeget csökkenti! — kiegészítésére a tanács számit a vállalatok, biztositők, magánszemélyek pénzügyi támogatására is. A biztosítók például már eddig is jelentós összeggel segítették az egészségnevelési propagandát. (S remélik a vállalatok is hamarosan „beszállnak" a költségviselésbe. Az 1989-rc tervezett biztosítási reform például próbálja mechanizmusába beépíteni (a jelenlegi cgycnlósdi helyett) a vállalati egészség-kockázati tényezőket is. S talán egyszer majd a forgalmi adónál, az árképzésnél is érvényre jutnak az egészséges táplálkozás érdekei is. És hátha megérjük, hogy az egészséget javító beruházást leírhatjuk az adóalapból...) A társadalmi program kibontakoztatásának nem pénzügyi, de jelentős „valutája" az egészségügyi hálózat; ha jobban használ ki bizonyos meglévő, de eddig periférikusnak vélt lehetőségeket. Ha például az országban egészségnevelői státuszon lévő 3(X) ember valóban tevékenykedik az egészségmegőrzésért. Ha a körzeti orvosok erősítik aktív, emberi törődésüket betegeik iránt. (Akár „kampányszerűen". ha például a magas vérnyomás betegségben szenvedők kiszűrésére minden egyes eléjük kerülő páciens tenzióját kötelességszerűen megmérik; akár „spontán"; például életviteli, pszichikai tanácsadásra vállalkozva egy-egy páciensnél.) Vagy ha nem járnak-kelnek a kórházak folyosóin rossz példával elöl dohányzó orvosok, nővérek. akik után „mehet", rágyújthat a beteg, a látogató is... A személyes példamutatásra, a mintaképző magatartásra erősen épít a program. Az egészséges életmódú, fitt vezető, az antialkoholista orvos, a nemdohányzó pedagógus igenis lehet mintaadó — különösen az ifjúság számára. S ez igen fontos azért, mert a program — ami előre láthatóan körülbelül 15-20 év múlva hözhat eredményeket, értékelhető kamatokat — elsősorban az ifjúságot kell célozza, a leendő felnőttek nemzedékét. A tanács körül alakuló egyesületek. társadalmi szervezetek tevékenységét mindenekelőtt az ő érdekükben kell megfelelő tartalommal megtölteni, mértékletességre, egészséges életvitelre inspirálóvá tenni. Kclló figyelmet fordítva persze a népesség más. veszélyeztetett rétegeire, valamint a szenvedélybetegségek visszaszorítására. Ennek érdekében alakult az OETnak négy állandó bizottsága az alkoholizmus, a kábítószer, az AIDS elleni küzdelem koordinálására, valamint a propagandamunka összehangolására. S ennek érdekéhen határozták el. hogy az idén két kiemelt akciót szerveznek: egyiket a dohányzás ellen — kapcsolódva az Egészségügyi Világszervezet idénre meghirdetett antinikotinista akciójához —, másikat a magas vérnyomásban szenvedő betegek felderítése és gyógykezelése érdekében. Várva azt. számítva arra. hogy a programhoz mielőbb minél többen kapcsolódjanak. Saját, jól felfogott érdekünkben is; a magyar nép egészségéért is. — Ami — sokkoló statisztikák bizonyítják! — sajnos olyan gyatra, hogy mostanság már intézményesen is védeni kell. Ami azonban mégis kinek-kinek anynyira személyes ugye is. hogy az intézmcnycsségbcn. a bizottságosdiban. a kampányokban, a központi programok hatékonyságában nem hívők számára is — kötelező érvényű. Ám eszközeit, módozatait jó lenne — egyéni s társadalmi szinten is — szabadon megválasztani. Testre szabottan — mielőbb! SZABÓ MAGDOLNA A hajdúkról még csak-csak tudjuk. hogy kik voltak: eredetileg marhapásztorkodással foglalkoztak, de előbb a Dózsa-féle parasztfelkelés idején, majd a XVI. századi magyar—török villongásokban már jobbára gyalogos katonákként hadakoztak. mégpedig a keleti országrészeken. A bécsi udvar a függetlenségi harcok idején ugyan zsoldjába fogadta őket — ekkoriban már tizenöt-húszezer lehetett a számuk —. ám aztán 16(14-bcn Bocskai István híveivé lettek, s az ő oldalán verekedtek igen vitézül. Érdemeik díjaként .1605-ben Bocskai tízezernyi hajdút nemessé emelt, és a mai Hajdúság területén telepítette le ókét. Ez if népesség alkotta aztán a hat hajdúváros — Böszörmény. Dorog. Hadház. Nánás. Szoboszló és Vámospércs — lakosságát. Eddig a bátor és nehezen zabolázható pásztorutódok története. Ez a história azonban nem lenne teljes, ha kimaradna belőle Ártándtól mintegy tíz kilométernyire északra meghúzódó Nagykereki fölemlegetése. hiszen a történelmi Biharnak ez a helysége még a föntebb emlegetett hajdúvárosoknál is erősebben kötődött Bocskai fegyvereseihez. Az ottani. XV. században épült várban lakott, szervezett csapatokat s kötött híveivel Habsburg-ellenes szövetséget maga István fejedelem! Az 1214-től emlegetett település 1590-ben került adományként a kezére. s lévén stratégiailag igen kedvező helyen, az akkor már ott magasló várat még tovább erősítette, s kedves hajdúinak is szállást rendezett he falai között. A csákányos, harci bárdjaikat forgató vitézek úgy hálálták meg ezt a tisztességet, hogy amikor 1604. október 3-án a császári hadak ostrom alá vették Nagykerckit. Örvéndy I'ál kapitány vezetésével a várnép ellentámadásba lendült. és a jól fölszerelt támadókat megfutamította. (A korabeli följegyzések szerint a Kölcsérról betelepült háromszáz férfiú túnt ki igazán abban az ütközetben, amelynek végén — így az egyik irat — „veszteséggel és szégyennel" vonult el a császári had.) Frici bácsi „Öcsémuram! — köszöntött be hozzánk a Somogyi-könyvtárba, még a Tisza-parti sokablakos nagy házba. — Van számomra öt perce? Bár Tóth Bélával, Csongor Győzővel tudtuk, lesz abból fél óra is, persze igent mondtunk. Madácsy László ráunt a múzeumbeli látogatásaira, s egyszer azt találta mondani neki: „Nincs." Nagyon megharagudott rá Frici bácsi. Többet bizony nem zaklatta terveivel, ötleteivel, soha ki nem fogyó javaslataival. Olyanokkal, mint hogy prózára írta át Shakespeare drámáit, vélvén így közelebb hozni óket a néphez (nem akartam kiábrándítani, hogy Charles Lamb már 1807-ben megcsinálta ezt Shakespeare-mesék címmel); vagy hogy azért írt levelet fúnek-fának: filmesítsék meg olasz —magyar együttműködéssel Móra Arunykoporsó-yát — ami egyáltalán nem elvetendő ötlet, s máig megvalósításra vár. Kopott, ócska aktatáskájából szedegette eló az ügyvédi akták módjára. hosszában összehajtott kéziratpapírjait, s fáradhatatlanul győzködött bennünket terveinek életrevalóságáról. Sokan megmosolyogták, sőt kinevették. Én igyekeztem mindig türelmesen végighallgatni: valahogy azt képzeltem, s vélem ma is, ha megérem az ó korát, én is ilyen nyughatatlan öregember leszek, s engem is kinevetnek majd a fiatalok... Ilyen fáradhatatlan tervkovács volt öregen is Frici bácsi. Vagyis Czékus Frigyes, egykori dorozsmai igazgatótanító. tartalékos emléklapos százados, népművelő és ipartestületi jegyző, meg még ki tudja, mi minden a falujában. Nem a szülőfalujában, mert bár neve és ósei alapján törzsökös dorozsmai volt. most száz esztendeje. 1888. március 10-én Kiskunmajsánszületett. Kocsmáros volt az apja. A félegyházi tanítóképzőt elvégezve 1909-ben a dorozsmai tanyavilágban, a királyszéki iskolában kezdte pályáját. Onnan később a ménesjárási — most zsombói — iskolába helyezték. s innen került be 1925-ben a faluba. Dorozsmára. A fölszabadulás után bízták meg az igazgatósággal. 1946-ban ment nyugdíjba. 1951-ben elveszítette feleségét, s egyedül éldegélt, csak halála előtt egykét évvel költözött Üllésre, a nevét viselő nagyobbik, állatorvos fiához. Aki végigböngészi a szegedi napilapokat a két háború közt. gyakran találkozhat a nevével. Elbeszéléseket is írt a népéletböl meg háborús emlékeiből; sürgetett útjavítást a tanyavilágban, villamost Dorozsmának. gazdasági középiskolát Szegednek; hozzászólt a cigánykérdéshez. Rózsa Sándor viselt dolgaihoz. az aranykalászos gazdatanfolyamok, a népfőiskolák ügyéhez, a háborús hősök emlékének megörökítéséhez. Minden érdekelte, lelkesítette, s azt akarta, hogy a dorozsmai népet is minden érdekelje, lelkesítse. O volt évtizedeken át a község népmüvelésének apostola. Agyvérzés érte, s fia a szentesi kórházban kapott neki helyet. Ezért halt meg ott. 1965. július 14-én. Akik ismertük, szeretettel emlékezünk akkor már görnyedt alakjára, a Közművelődési Palota folyosóit végigkocogtatő görhebotjára. S remélem. Dorozsma készülő története sem feledkezik meg a tanyavilág cs a község közművelődésében betöltött áldozatos, lelkes szerepléséről. PÉTER LÁSZLÓ A kereki vár nem is került soha a Habsburgok kezére. Részleges romlását a törökök okozták, akik 1660ban dúlták fel egy bizonyos Szejdi pasa vezetésével. Á hódítók kivonulása után már nem kapta vissza régi szerepét, hanem az épebben megmaradt részeiből Csanády Sámuel hajdúkerületi főkapitány barokk stílusú kastélyt építtetett. Némi alakítgatással — 1850-ben például klasszicizáló bejáratot kapott — ez a kis palota máig áll. Sót. egy dicséretesen alapos műemléki helyreállítás után jelenleg múzeumként őrzi a hajdúk emlékét, mutatja he híres urának, védelmezőjének, Bocskai Istvánnak a pályafutását. Hogy mi minden látható ebben a pompás történelmi környezetben? Nos. a tárgyak sokasága éppen úgy. mint iratok, oklevelek s régi képek — javarészt metszetek — a nemesi rangra érdemesített hajdúkról. Azok a marcona legények, meglett családapák néznek vissza a látogatóra. akiknél — így az egyik méltatás — testi erőre, gyorsaságra, a munka, az éhség, a szomjúság, a fagy és a meleg tűrésére..." senki nem volt kiválóbb náluk, és akik"... puszta területeket szálltak meg. szorgalmukkal a farkasok és a medvék tanyáját jól megművelt és bőven termo vidékké alakították át." Roppant erejüket pedig akkor tisztelhetjük igazán, ha azok előtt a tárlók előtt állunk meg. ahol a föntebb már említett csákányok, harci bárdok láthatók a szintén vasmarokba illó szeges buzogányok, szablyák, valamint puskaportartók és pisztolyok társaságában. Noha a hajdúknak ez a történelmi tanyája kiesik a nemzetközi, sót a hazai forgalom fóbb irányaiból — Ártándról is. Kismarja és Hencida felöl is kitérőt kell tennie az utasnak —. azért elég sokan látogatják. Vendégkönyvében például a párizsi Sorbonne egyetem egyik jeles tudósának a dicsérő bejegyzése éppen úgy megtalálható, mint a hihariságát oly büszkén vállaló Szabó Pálé. a népi irodalom biharugrai illetőségű kiválóságáé. akinek nagy örömére még alkalma nyílt megtekinteni ezt a valóban nagyon érdekes és tanulságos gyűjteményt. Mindazután pedig, ha a Bocskaikastélyt már jól bejártuk, pihentető sétaként végigballaghatunk még Nagykereki egy-két utcáján is. ahol több régi parasztház őrzi a ncpi építészet stílusjegyeit. A. L. i