Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

2 Csütörtök, 1988. március 24. II szovjet—amerikai csúcstalálkozó időpontja Reagan Sevardnadze tár- ~ " gondoskodnak arról, hogy a saságában jelent meg né- Május 29-e és június tartalmas, érdemi legyen, hány percre az újságírók 2*a között tartják meg Mind Reagantól, mind előtt. „Közölhetjük, hogy Moszkvában Mi hal Gor- Sevardnadzétől megikérdez­megállapodtunk a moszkvai bacsov és Konald Rea- ték, hogy van-e haladás a csúcstalálkozó idejében: ez "jabb csúcstalálko- tárgyalásokon a szerződés május 29-e és június 2-a kö- zóját. Ezt Reagan elnök ellenőrzésének területén. Az zült lesz" — mondotta az el- személyesen közölte az amerikai elnök erre csak Tjők. újságírókkal. miután annyit válaszolt, hogy egye­Reagan kijelentette: egye- szerdán rövid megbe- lőre nem szól erről. Sevard­löre nem tud választ adni szélést folytatott iroda- nadze válasza igenlő volt. arra a kérdésre, hogy elké- jáhan Eduárd Sevard- A szovjet külügyminiszter szül-e erre az időre az új nadze szovjet külügy- George Shultz társaságában szovjet—amerikai leszere- miniszterrel. érkezett a Fehér Házba, lési szerződés, amely a ha- i————-————— Előzőleg a miniszterek és dásznti fegyverek ötven- a munkacsoportok tagjai, százalékos csökkentéséről miniszter tréfálkozva je- mintegy 2 órás megbeszélést rendelkeznék, de azt mon- gyezte meg: ha az elnök nem folytattak a külügyminiszté­dotta, hogy e nélkül is szá- tud választ adni, ő még ke- riumban. mos kérdésről tudnak tár- vésbé képes erre. „Ez is A megbeszélések délután gyalni Moszkvában. mutalja, hogy milyen jól folytatódnak. Amikor a mindössze né- megertjük egymást" — foly- Az előzetes tervek szerint hány perces nyilvános nyi- tatta a tréfálkozást Reagan. Shultz és Sevardnadze — latkozat közben az újságírók Eduárd Sevardnadze kije- közép-európai idő szerint Sevardnadzéhez intéztek lentette: most, miután meg- már a késő esti órákban — kérdést a szerződéssel kap- állapodtak a csúcstalálkozó 'külön-külön tart sajtókonfe­csolatban, a szovjet külügy- időpontjában, kölcsönösen renciát. Franciaország Müferrand újból megpályázza a köztársasági elnöki tisztséget C Párizs (MTI) Líonel Jospln, a Szocia- ta. hogy a kampány során Az eddig bágyadtan foly- lista Párt országos titkár- színvallásra akarja kény.s/.e­dogáló francia elnökválasz- ságának első titkára üdvo. rlteni Mitterrand-t, mit ter­tási hadjáratot egycsapásra Vei é lén kf, tette Mitterrand elnök sorompóba szállása. A francia hírmagyarázók első értékelései abban ösz­sfegezhetök, hogy az elnök láthatólag Chirac miniszter­elnököt tekinti veszélyeseb­bik ellenfelének, ezért kam­zölte az államfő jelentkezé- vez a szabadságjogok tisz­sét és közölte, hogy a párt minden erejével hozzá akar járulni a franciák tömörí­téséhez, ahogy azt Mitter­rand tv-nyilatkozatában hangsúlyozta. Ennek erdeké­ben a hét végére összehívja a Szocialista Párt rendkí­pányát ellene irányított tá- vüli konvencióját, madással nyitotta meg, ami- Chirac caeni választási kor „uralomvágytól fűtött, gyűlésén nyilvánosan vitára türelmetlen" politikusokról, hívta ki az elnököt politikai sőt klánjaikról beszélt. programjukról. Hangoztat­Segítség a letelepedni szándékozóknak Országszerte érdeklődés békon kínálkozik ilyen al­klséri a hazánkban tartózko- kalom. A megyei tanács fel­dó, letelepedési és munka- kérte e falvak tanácsait, vállalási engedélyért folya- hogv tárják fel a hasonló le­madó magyar nemzetiségű hetöségeket. Békés megyé­román állampolgárok sorsa- ben a megyei tanacs mun­nak alakulását. Az állami és kaügyi osztályának és a társadalmi szervek, a válla- munkaerő-szolgálati irodá­latok és intézmények, az nak jelentik a vállalatok és egyházak, és magánszemé- az intézményeki hogy mi­lyek egyaránt nagy segíteni- lyen munkakörben, hány akarásról, felelősségteljes embert tudnak foglalkoztat­együttérzé&röl tesznek tanú- ni. ságot- Bács-Kiskun megyében a A legnagyobb gond — a Fémmunkás Vállalat kecs­lakás és a megélhetést biz- keméti gyára például a tosító munka — feltételei- munkásszállásán helyezte el nek megteremtésében, az a naja dolgozó román ál­egyébként is nehezedő fog- lampolgárságú magyar nem­lalkoztatási gondok ellenére zetiségieket. A bajai Vas- és az állami szervek, vállala- Fémipari Szövetkezet búto­tok és intézmények tehetnek rokat ajánlott fel a rászoru­és tesznek is a legtöbbet. A jóknak. Hajdú-Bihar megyében 250 munkavállalói engedélyt adtak ki eddig a tartózko­dási engedéllyel már rendel­kezőknek. Egy kihasználat­lan bölcsődében átmeneti szállást alakítottak ki a rá­szorulók részére. A szállás lakóinak többsége a Gördü­lőcsapágy Művekben, az épí­tőipari vállalatoknál, és a kórházakban már munkát talált, többen közülük pedig az ország más vidékeire mentek dolgozni. A Vöröskereszt kezdemé­nyezésére szerte az ország­településeken különféle ban — főként bútor-, ruha­okokból üresen álló lakáso- és pénzadományokkal — a kat, és keresik a módját, lakosság is bekapcsolódott a hogy — előnyös feltételekkel segítségnyújtásba. Az egyhá­— a hajléktalanok rendelke- zak fogadóhelyiségek klala­zésére bocsátsák. Pest me- kltásával, fenntartásával és gyében egyebek között alkalmankénti pénzadomá­Nagybörzsönyben és Zsám- nyokkal is segítik őket. segítségnyújtást sok helyütt megyei koordinációs bizott­ságok szervezik és irányít­ják. A Dunántúl egyik legipa­rosodottabb vidéken, Veszp­rém megyében, máris több vállalat ajánlotta fel a se­gítségét. Köztük van az Aj­kai Timföldgyár, a Veszpré­mi Szénbányák Vállalat és a HungarHotels. A munka­erőgondokkal küzdő Pápai Textilgyár harminc betele­pülő fogadásának feltételeit teremtette meg: szövőnövé képezteti ki őket. A tanácsok felkutatják a teletben tartása, az államnak a pártoktól való független­sége és az ifjúság jövője, azaz az oktatás tárgyában. Barre még nem nyilatkozott. Az öt támogató legnagyobb párt, a Köztársasági Párt feje, Francois Ijéntard úgv vélekedett, hogy „vége a komédiának, de kezdődik a zűrzavar". Mégpedig azért, mert az elnök az egvség­folhivas nyilatkozatában valójában éles konfrontá­cióra vett irányt. •lean-Claude Gayssot, az FKP KB titkára arra he­lye/te a hangsúlyt, hogy Milterrand egyetlen szót sem szolt hétéves tevékeny­sége mérlegéről. Nyilván azért, mert az teljesen ne­gatív. „Rossz volt a dol­gozóknak. rossz a szabad­ságjogokra nc/.ve. Az. ö ter­veiben minden a nemzetek felettiségre jitVnyud, alap­jában véve arról van szó, hogy az amerikaiak és a németek közös erővel bs­kebelezzék Franciaországot, vállalatait, szociális vívmá­nyait, tájait, kultúráját. Mttterrand polgári békére hív fel, más szóval azt mondja, csatoljátok be és húzzátok meg a nadrágszí­jat, mert jön 1992." Mihail Gorbacsov beszéde a kolhozkongresszuson Moszkva (MTI) Megkezdte munkáját szerdán Moszkvában a Szovjet kolhozok IV. kongresszusa. A tanáeskozás résztvevői há­rom napon át a kolhozrendszer átalakítását célzó alapdo­kumentumokat, a kolhozok új alapszabályzatának terveze­tét és az új szövetkezeti törvénytervezetet vitatják meg. A kongresszuson Ivan Kuhar, a szovjet kolhozok szö­vetségi tanácsának elnöke tartott beszámolót Kijelentette: A Szovjetunió majd 27 ezer kolhozának legfontosabb fel­adata az, hogy fokozzák a gazdálkodás hatékonyságát, és erre cpitve, növeljék a mezőgazdasági termelést. A kongreszuson felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A kongresszus ma, csütörtökön folytatja munkáját. Beszéde bevezető részében ra anyagi alapjainak gyorsí­hangsúlyozta, hogy az egész tott fejlesztesét, konkrét szovjet társadalom nagy fi- döntéseket hoztunk az okta­gyelemmel kíséri a kong- tás, az egészségügy átalakí­resszus munkáját, mivel tása terén, hozzáláttunk a azon olyan létfontosságú legégetőbb problémák — a kérdésekről van szó, mint a lakáshelyzet, az élelmiszer­szövetkezetek, a kolhozok ellátás, a lakossági áruellá­helyzete, és a szocialista tár- tás és a szolgáltatások kér­sadalom egyik alapját képe- désének — megoldásához, ző mezőgazdasági szektor. Ezekkel egyidejűleg megkez­— A forradalmi átalakltá- dődött a gyökeres gazdasá­sok során új problémák és gi reform megvalósítása, nehézségek jelentkeznek a amely legfőbb eszközünk a szovjet társadalomban, s nagy horderejű átalakítások ezeket tudományos elemzés- végrehajtásához. nek kell alávetni, a kor kö- A főtitkár szólt arról, hogy vetelményeinek megfelelő a szövetkezetesítésről szóló politikát kell kidolgozni, és újító lenini elveket korábban gondoskodni kell arról, hogy megnyirbálták, tartalmukat mindez megfelelő gyakorlati a „szövetkezetesítés! terv­lépésekkel egészüljön ki. hez" használták fel. E terv — Három év óta kitartó szerint szövetkezetek csak a munkával kutatjuk az el- falun létezhetnek, gyakorla­avult nézetek felváltására tilag ott is csak egyetlen, a alkalmas új megoldásokat, szövetkezeti munkaközösség jelentős kísérleteket, ú.jítá- formájában. Így a kolhozok­sokat vezettünk be — mond- nak mindössze az állami ta Mihail Gorbacsov. Egyre szektor „kis partnerének" inkább látjuk, hogy az át- szerepe jutott. alakítás. a peresztrojka — Már beszéltem a szovet­olyan dinamikusan fejlődő, kezetesítés lenini tanainak ellentmondásos folyamat, elferdltéséről, amelyeket a amelyben objektív és szub- kollektivizálás idején, a 20­jektív tényezők és jelensé- as. 30-as években követtek gek hatnak egymásra. Az át- el — mondotta Gorbacsov. A alakítás hosszú évtizedekre szövetkezetesítéssel szembe­meghatározza társadalmunk ni önkény azonban ferinma­képét, olyanná alakítja, ami- radt a későbblekben is. ami­lyennek gyermekeink és kor felszámolták a szövetke­unokáink nemcsak a XX. zeti kézműipart, adminiszt­század végén, de a XXI. szá- ratív eszközökkel a kolhozo­zad eleién is látni fogják, kat szovhozokká. állami gaz­Tölünk függ, milyen lesz ez daságokká alakították, ami­a jövő, hogyan alakul sor- kor beszüntették vagy kór­sunk — hangsúlyozta Mihail látozták a szövetkezeti te­Gorbacsov. vékenység más formáit. — A XXVII. kongreyszu- Ezek után következett a son és az áprilisi KB-ülésen szövetkezetesítés ..államosí­megfogalmazott feladatok tasa"- Az önkéntesség, az végrehajtásának elemzését a önigazgatás, az önelszámo­XIX. országos pártértekez- 'ás, a szövetkezeti tevékeny­let végzi majd el, de már ma séE és a szövetkezetesítés elmondhatjuk, hogy az el- egészének elveit durván múlt három évben nem dol- megsértették. Ez kihat a má­goztunk hiába. El kell azon- ra is, passzivitást eredmé­ban mondani, hogy az út so- nyez a társadalmi ügyekben, rán több nehézségbe útköz- Rámutatott: éppen a szö­tünk, mint ahogv azt kezdet- vetkezeti mozgalom segített ben gondoltuk. Túl sok prob- leküzdeni a polgárháború léma halmozódott fel, túl utáni éhínséget és a rombo­hosszú idő telt el ezek meg- lást. segítette elő a pénzüevi oldása nélkül rendszer megjavítását a dol­— Mostani' nehézségeink «oz° ,ember gazdatudatának abból adódnak, hogy a fel- kialakítását, az emberek ak­halmozódott mindennapos t-vitasanak noveleset az uj ügyek megoldása mellett, elet epiteseben. azokkal párhuzamosan, a — Sajnos ez nem tartott helyzet átfogó elemezése soká. Az állami és a szövet­alapján keresnünk kell dol- kezeti szektor között a nem gaink megjavításának haté- egyenértékű cserének, a pa­kony útjait, a jövő perspek­tíváit szem előtt tartva. Megkezdtük a szociális szfé­Rádiótelex RAIMOND HAZÁNKBA LÁTOGAT Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására ma, csütörtökön hivatalos látó­nak Elnöksége határozatban fejezte ki aggodalmát, hang­súlyozva, hogy a karabahi autonóm területen történtek hátráltatják a társadalmi és állami élet demokratizálásá­gatásra hazánkba érkezik nak folyamatát. Hangsúlyoz­Jean-Bernard Raimond, a Francia Köztársaság külügy­minisztere. FELHlVAS Több szovjet köztársaság legfelsőbb tanácsa szólította fel józan magatartásra, ön­uralomra, és a jogellenes ták: nem szabad a szovjet népek sorsát vak ösztönök és érzelmek prédájául oda­vetni. A legfelsőbb tanács határozatban ítélte el a rend megzavarását. LETARTÓZTATÁSOK Üjabb letartóztatás! hul­lám indult el az Izrael ál­cselekmények megakadályo- tal megszállt területeken, zására a Hegyi-Karabah Autonóm Terület, az Azer­majdzsáni SZSZK és az ör­mény SZSZK lakosságát. A Kazah, a Litván, a Mold­vai, a Lett, a Kirgiz, a Tá­dzsik, a Türkmén és az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsá­miközben az izraeli hadügy­minisztérium immár hiva­talosan is engedélyezte, hogy a telepesek tüzet nyissanak az arab tiltakozókra. A jobb­oldal óriási sikerként ér­tékeli Samir amerikai út­ját. rancsoló vezetési stílus tér­hódításának, a társadalmi demokratizmus szűkülésének feltételei közepette kezdték lábbal tiporni a szövetkezeti mozgalomnak még az esz­méjét is. A mozgalom jelen­tősége csökkent, formáinak sokfélesége elenyészett. A rentabilitáson és önkor­mányzaton alapuló szövetke­zeti mozgalom nem működ­hetett önálló gazdasági el­számolás és széles körű de­mokrácia híján. így aztán zsugorodni kezdett, és egvre szűkült tevékenységi terüle­te. — A kolhozok számtalan bonyolult történelmi fordu­latot és nehézséget, sőt drá­mai pillanatot éltek át, ami kárára vált az egész mező­gazdasági szektornak. A gazdaságokat többször egye­sítették, majd szétválasztot­ták, a kolhozokat tömegesen szovhozokká alakították át. és időnként felkészületlen embereket küldtek hozzájuk vezető munkára. Negatívan hatott a kolhozok gazdasági helyzetére a sok erőszakolt kampány, nagy károkat oko­zott a termelés gigantomá­niája, a sokféle átszervezés, a háztáji gazdaságokat és az ipari ágazatokat érintő kor­látozások és tiltások. — A kolhozokkal és az egész szövetkezeti mozga­lommal szemben alkalma­zott bánásmód következmé­nyei jól ismertek: mind a mai napig nyögjük őket. Ezek miatt húzódott el az élelmezési gondok megoldá­sa, miattuk van hiány és hiányos választék alapvető fogyasztási cikkekből. — Ma már be kell ismer­nünk: ez hibás politika volt, amely súlyos károkat oko­zott nekünk mind politikai, mind erkölcsi, mind pedig szociális téren. A XXVII. pártkongresszuson azonban hangsúlyoztuk: a szövetke­zeti mozgalom nem merítet­te még ki nálunk összes le­hetőségét, még fontos szere­pet játszhat és kell is játsza­nia társadalmunkban. — Ha ma szélesebb teret nyitunk előtte, akkor ebben minket világos célok vezé­relnek: megfelelőbb módon kívánjuk kielégíteni a szov­jet emberek szükségleteit, pótlólagos erőforrásokra akarunk szert tenni, ösztö­nözni Jyvánjuk egész gazda­ságunkat, különösen a mező­gazdasági termelést, és javí­tani akarunk a falusi lakos­ság életkörülményein. — A tulajdonosi érzés, a kezdeményező- és vállalko­zókedv fokozódásával a szö­vetkezetek lényeges segítsé­get nyújthatnak az élelme­zési gondok megoldásában, a jó minőségű áruk mennyisé­gének növelésében, a szol­gáltatói szféra bővítésében, a szovjet emberek élet- és munkafeltételeinek javítá­sában. Az SZKP KB főtitkára felhívta a figyelmet, hogy a szövetkezetesítés további fejlesztése semmiképpen sem csökkentheti a háztáji gazdaságok jelentőségét. A korábbi önkényeskedések és torzulások oda vezettek, hogy sok paraszt felszámolta háztáji gazdaságát. Minden­képpen olyan körülményeket kell teremteni, amelyek megkönnyítik a háztáji gaz­daságok működését — hang­súlyozta. Mihail Gorbacsov a követ­kezőkben jelölte meg a leg­fontosabb agrárpolitikai fel­adatokat: 1. Az agráripari komple­xum minden egységét min­denütt visszafordíthatatlanul át kell állítani a gazdasági önelszámolás, a nyereséges­ség, önfinanszírozás rendsze­rére. az irányítás gazdasági módszereire. 2. Meg kell változtatni az agráripari komplexumnak juttatott állami beruházások prioritásait. Az adott sza­kaszban a ráfordításoknak mindinkább a termelési és szociális infrastruktúra felé kell áramlania, nem magába a termelésbe. Mihail Gorbacsov kiemelte a ma fontosságát, és felelős­ségteljes voltát, aláhúzva, hogy a szövetkezetesítés sok­oldalú fejlesztése elválaszt­hatatlan a szocializmus meg­újulásától. Ez a munka azon­ban nem lehet öncélú. A nép életének javítását, az emberi élet kiteljesedését kell szolgálnia. — Ma sok mindent át kell értékelnünk, újragondol­nunk, fel kell hagynunk mindazzal, ami fékezi, szür­kíti életünket. Ez nem a szo­cializmustól, eszméitől és el­veitől való eltérés, hanem a sztereotipiáktól, a beidegző­désektől való megszabadu­lás. Tudjuk, hogy a szocialis­ta elvek csak tiszta, torzu­lásmentes formájukban von­zóak. Ezért keil leszámol*­nunk a bürokratizmussal, a társadalmi apátiával, a tehe­tetlenséggel; el kell takaríta­ni az útból mindazt, ami fé­kezi haladásunkat, teret kell nyitnunk a kezdeményezés­nek. az újító gondolatnak és a merész döntéseknek — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom