Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

Szerda, 1988. március 23. 3 Utaznak a húsvéti bárányok Mondhatni hagyomány, ós immár több évtizedes, hogyj a húsvéti ünnepek elötlli időszakban ugrásszerűen növekszik a bárún.vexport A Gyapjú- és Textil nyersanyag-forgalmi Vállalat sze• gedi kirendeltségének vezetője, Berei Tamás arról tájékoztatott, hogy ezekben a hetekben a Csongrád megyei gazdasagoktól mintegy tízezer jószágot vásárolnak fel. Ezek többségét élve szállítják Olaszországba és Görögországba, a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat üzletkötése alapján. Főleg kamionokban, és elenyésző arányban vagonokban utaznak a jószágok. Egves külföldi nagykereskedők saját Export Olaszországba és Görögországba kamionjaikkal jönnek el a juhászatokba, hogy maguk választhassanak az állományból. Az erre a célra kialakított, több szintre osztott kamionban a kisebb súlyú, tejes bárányokból 900, a pecsenye bárányokból pedig 700 fér el. A legtöbb exportáru a szentesi székhelyű Agnuscoop Juhtenyésztő Gazdasági Társaság 26 taggazdaságából kerül ki. Az Agnuscoop célul tűzte ki — többek között — a juhászat hagyományainak ápolását, a szakmai ismeretek gyarapítását. Az idén immár a negyedik alkalommal rendezik meg április" 24-én, Szent György napján az országos juhászversenyt. A résztvevők vizsgáznak gyapjúismeretből és bemutatják, hogyan értenek a jószágok gondozásához. A továbbképzést. ••zolgáló "vakorlrtti é.s elméleti vetélkedőn hajdani juhásztörténeteket elevenítenek fel. Zsűri ítéli majd oda a legjobbakat megillető kiváló juhász, érdemes juhász és okleveles juhász címet, az azokkal járó pénzjutalmat. Ezenkívü] különdíjakat is kiosztanak. Szolgáltatás — hitelben? Számon kért számlák A Szegedi Elektromos Szóvetkezet két esztendeje határozta el, hogy leányvállalatot alápít. Megfordult ugyan a tagok fejében, hogy kisszövetkezetet hozzanak létre, de végül, a mai forma mellett döntöttek. Szerencsére: — Egy „családi" kisszövetkezet nem képes vagyont érő műszereket beszerezni. Legtöbbször az induló töke is nagyon kevés. Ma már látszik, hogy jól döntöttünk — mondja Dudás István, az Elszo Leányvállalat igazgatója. A szolgáltatás, amivé] ők is foglalkoznak — egyre nehezebb helyzetbe került az elmúlt években. Januártól, az anyagár-emelkedések miaUL no meg a forgalmi ;adó bevezetésével, itt is gondok -jelentkeztek: — Azt kellene "eldönteni, hogy szolgáltatni szociális kategória-e. vagy üzlet? Az anyagárakat szinte hétről hétre ' felsrófolják a szállítók, minkét pedig „gyűrnek" a hivatalok, hogy ne emeljünk árat. Ebben a versenyfutásban csak mi — és a megrendelőink — húzhatják a rövidebbet. Egyáltalán kétséges, hogy mi minősül szolgáltatásnak. Januártól csak. a lakossági munkát ismeri el a rendelet ilyen tevékenységnek, az áruházaknak, Vendéglátó vállalatoknak végzett javítást már nem: —• A lakossági rezsiórabért 12 és fél százalékkal meg kellett emelnünk, éis forgalmi adóval is terhelnünk. A közületi munkák árát viszont visszaindexel-tették velünk. Igaz, az már azelőtt is olcsó volt. Most annyiféle árformánk van, hogy mi sem, meg a szerelőink sem tudják sokszor számon tartani. Kiszámoltuk, egy szerelő munkaidejéből 3—4 órát visz el a számlázás, az adminisztráció — kapcsolódik be a beszélgetésbe Szabó József művezető. — Ezalatt az idő alatt nem tudnak termelni, javítani s igy bevételük sincs. Márpedig nálunk sávos bérrendszer van, attól függ a fizetes, ki mennyit dolgozott. A „papírmunkát" viszont nem tudjuk megfizetni. Ügy látják az itteniek, kicsit kapkodva kellett átállni az év elején. Az áremelések miatt várhatóan több, tőkeszegény kisszövetkezet lemarad a versenyben, tönkremegy. Ha egyáltalán van verseny! Hiszen a diktált árak, s a monopolhelyzetben levő alkatrészszállítók úgy fújják a dudát, ahogy nekik tetszik, a szolgáltatók pedig győzzenek táncolni rá! — A két és fél milliós raktárkészleteinket át kellett áraznunk. Az anyagárak átlag 10 százalékkal csökkentek, igy közei fel milliót Schmidt Andrea felvétele Lassan kész a munka, dc mennyit kell majd számlázni? buktunk. Az általános forgalmi adó megelőlegezése viszont 650 ezer forintot von ki a pénzforgalmunkból. Ha azt számoljuk, hogy tavaly jó kétmilliós volt a nyereségünk, akkor ez kör zel a fele. Igaz, az idén már az ötszázezer forintos eredménynek is örülni fogunk. — Hosszú, távon viszont nyernek a „leárazott" alkatrészárakkal! — Csak nyernénk! Ha nem emelnék közben újra fe] az árát. Csakhogy „árstop" ide, vagy oda, imár az idén is ráfejelt néhány szállító az áraira. Áprilistól pedig ... Újabb „gubancot" okozott, hogy januárban, februárban egyszerűen nem tudtak számlázni, csak dolgozni. A rendeletek ellenére ugyanis nem jöttek meg időben az út árak. A munkát elvégezték hitelbe, s most utólag kénytelenek behajtani az árát. — Ez egy dzsungel, senki sem tudja, hogyan is számoljon. A szerelőinknek kénytelenek voltunk zsebszámológépeket vásárolni. — Mit szólnak az áremeléshez a megrendelők? — A tévé- és ihütaszekrényjavitások ára, nagyobb ínba esetén elérheti a három— négyezer forintot is. Ezt ma kifizetni nem könnyű. Most az OTP Csongrád Megyei Igazgatóságával kötöttünk egy szerződést. Az ezer forint feletti javításokat hitelre is meg lehet rendelni ezentúl. — Ha van hozzá alkatrész! — De sokszor nincs. Olyan fontos munkákhoz sem, mint a posta telefonközpontja, vagy egy egészségügyi intézmény hűtőrendszere. Az alkatrészszállítók ugyanis monopolhelyzetben vannak. Ha nem akkor érünk fej Budapestre amikor még hajlandók kiadni az árut, mehetünk máskor. A szállítási költség pedig tetemesen megdrágult az elmúlt időben. És miért csak a fővárosban lehet mindent beszerezni? Aligha kétséges, hogy a szolgáltatás színvonala fogja megérezni az anyagi oldat változását, romlását. Hiszen hiába az erőfeszítés a jobb, gyorsabb munkára, ha azt nem ismerik el a szabályozók. Jelenleg ötfajta rezsiórabérrel kénytelenek dolgozni. De vajon miért drágább az egyik hűtőszekrény javítása, mint a másiké? A rendeletek. 250 liternél húzzák meg a határt. Ettől felfelé már 25 százalékos a forgalmi adó. A lakosság egy részének viszont nagyobb — éléskamrának is jó — hűtőszekrénye van. A javítási díjtéteteket (nyolc évvel ezelőtt adták ki. A mai típusok nem is szerepelnek sokszor a listán. Nagy fejtörést okoz, hogy hogyan kalkuláljanak. — Akik a rendeleteket hozták, azokat nem érdekli, hogyan tudunk szabályosan számolni, csak számon kérik rajtunk. A ránk kénysz.erített túlzott adminisztráció az oka, hogy szinte minden szerelőnket ..meg lehetne fogni" a számlázással. Még szerencse, hogy a megrendelő ebből szinte semmit nem vesz észre. Az emelkedő árakat kivéve Egy-egy számla ugyanis sokkal inkább hieroglifához hasonlít, mint olvasható, érthető, tételes árkimutatáshoz. Elmenni rajta a járatlan ember csak akkor tud, ha leteszi a földre. Egy egész vállalkozás, minden papírja viszont aligha fér el a csöppnyi iroda padlóján. Nem is ez az igazi megoldás. Rafai Gábor Munkahelyek és munkáskezek A

szegedi városi tanács vb terv- és munkaügyi osztálya ez, év januárjában 110 munkáltatónál gvüjtött adatokat. A tavalyi év foglalkoztatási folyamatait és a közeljövő várható tendenciáit szondázták. megKérdezettek összesen mintegy 57 ezer embert alkalmaznak, városunk aktív keresőinek 75 százalékát. Érdemes megismerkedni az adatok összegezése után készült jelentés néhány megállapításával. Tavaly 1,6 százalékos létszámcsökkenés volt megfigyelhető Szeged gazdálkodó egységeinél. De majdnem minden negyedik munkavállaló közben munkahelyet, cserélt. A kilépések töredékében — öszszesen 0,3 százalékában! — volt csak a munkáltató a kezdeményező. Ez a tény mutatja, hogy még mindig sok a hiányzó munkáskéz a városban. A fizikai dolgozók szakképzettség szerinti összetétele tavaly sem változott lényegesen. A teljes munkaidőben dolgozók 52 százaléka szakmunkás, 36 százaléka betanított munkás, és 12 százaléka segédmunkás. Érdekes a nemek szerinti megoszlást is idézni. A férfiak 60 százaléka szakmunkát végez, de ennek a rétegnek az aránya a nők körében csak 36 százalékos. A betanított munkát végzők között lényegesen többen vannak ra nők. Ugyanez jellemző a segédmunkások csoportjára is. A legmagasabb a szakmunkások aránya a bányászatban, a villamosenergia-iparban, a gépiparban és a vegyiparban. A betanított munka a kohászatban, tíz építőanyag-iparban és a mezőgazdaságban dominál. A gazdálkodó egységekre összességükben a képzettségi színvonal igen-igen lassú emelkedése jellemző. Ennek alapvető oka hogy a jelenlegi mű.szaki-technikai-technojógiai szint legfeljebb az egyszerű szakmunka bekapcsolódását igényli a termelésbe. Az állandósult munkaerőhiány is a technikai lemaradás következménye. A Képesítés modernizálására a vállalatoknál é.s szövetkezeteknél általában nincs pénz. Ha mégis növelni akarják a termelésüket, akkor ezt csak egyetlen módon, létszámuk tartásával, illetve növelésével tehetik. A szegedi munkaerő-kínálatban évek óta megfigyelt tendencia a munkára jelentkezők szakképzettségének romlásai Mostanában egvre többször megkérdőjelezhető, egyáltalán, a munkára való alkalmasság. Míg 1986-ban a megkérdezetteknek csupán 35-40 százaléka nem tartolta megfelelőnek a munkaerő-Kínálatot, addig most 77 százalék nyilatkozott ilyen értelemben. Evvre több helyen jelentkezett már tavaly is a létszámigények tudatos viszszafogása. Ennek alsó határa csak a rendelkezésre álló műszaki-technikai eszközök még gazdaságos működtetése lehet. A termelési szintet, a gazdálkodók nézeteit, a megszerzett piacok tartását létszám-manipulációkkal veszélyeztetni természetesen senol sem szabad. A legszoritóbb a létszámhiány városunkban a vasöntödéi dolgozók, a vegyipari szak- és betanított munkások, a fonodái, szövődéi dolgozók és az élelmiszeriparban töglalKOziaioltak között. Krónikus a hiány lakatosokból forgácsolókból, marósokból és fényezőkből. Állandó igény van a hagyományos építési technológia ismételt előtérbe kerűlesével kőművesekre, ács-állványozókra, tetőfedőkre, bádogosokra, festőkre, villanyszerelőkre. A létszámhiány pótlására tett munkáltatói intézkedések döntő többségükben a munkaidőt pótolják. Ilyenek a vgmk-k, a kooperáciok, bermunkamegbízásoK, tűiórák, nyugdijasok foglalkoztatása, idegen munkaerő kölcsönvétele. Az idén a gazdálkodók számára szinte az egyetlen béremelési lehetőség a létszám-leépítéskor felszabaduló bér felosztása. Tehát a vállalatok és szövetkezetek minden valószínűség szerint lemondanak a pazarló létszámgazdálkodásról (ahol eeváltalán volt még ilyen!). A takarékos létszámgazdálkodás szerves részévé válik a komplex vállalati tervezésnek. Ez egyes szakmák rétegek, tevékenységek számára jelentheti azt, hogy rövidebb-hosszabb időszakra kedvezőtlen pozícióba kerülnek a foglalkoztatásban. A létszámleépítés nyilt szándéka alig néhány szegedi gazdálkodónál letten érhető még ezekben a hetekben. A vállalatok általában a foglalkoztatás szinten tartását prognosztizálták éves tervükben. De a legtöbben számolnak azzal, hogy kedvezőtlen gazdasági kilátások esetén dolgozóik egy részét elküldik. A nyugdíjasok foglalkoztatása minden népgazdasági ágazatban csökken. Most az év első hónapjaiban 150-200 nyugdíjassal kevesebb talál kereseti lehetőségei, mint tavaly ilyenkor. E

ddig — a 80-as években — Szegeden az aktív keresők .szárra '9)0zal csökkent. Az előszámílások 1991-ig 4 ezres létszámnövekedést jeleznek előre Ez lényegesen több, mint «hánv munkáskézre most igény van. A munkáltatók létszámigénye etryre csökken. Tehát viszonylag nagyszámú, munkát nem találó réteg városunkban is előreiélezhető az évezred utolsó évtizedére. Már möst| gondot ielcnt a megváltozott munkaképességűek, a kisgyermekes anvák a többszörösen munkahelyet változtatók é.s a börtönből frissen szabadultak számára az elhelyezkedés Külc István Turizmus az NDK-ban A Jugendtourist és az Express Utazási Iroda Csongrád megyei kirendeltsége tegnap, kedden tartotta sajtótájékoztatóját. Lénárt Béla kirendeltségvezető elmondta, hogy országos viszonylatban viszszaesett a Német Demokratikus Köztársaságba utazók száma. Ez azonban Csongrád megyére, s ezen belül Szegedre nem vonatkozik; az Express megyei kirendeltségének nem okoz problémát az NDK-ba irányuló utak eladása. Nem árt tudni, hogy az Express nem tekinti magát kifejezetten ifjúsági irodának. Amellett, hogy fő feladata az ifjúság utaztatása. nagy gondot fordít az idősek, a nyugdijasok megfelelő programellátására. A Jugendtouristtal együttműködve nagy intenzitással keresi a magyar és az NDK-beli utazók igényeinek kielégítését, ami abból a tényből is látszik, hogy a két iroda közös szervezésében ez évben is mintegy 36 ezer fiatal tartózkodhat egyrészről az NDK-ban, másrészről Magyarországon. A vendégturisták NDK-beli útvonalai egyebek között Berlinbe, és általában a déli területekre vezetnek. Ezeken kivül nagy népszerűségnek örvend a Keleti-tenger partja is. Rendkívül kedveltek a sporttal, a turisztikával összefüggő programok is — például vitorlázás a Scharmützelseért, hullámlovaglás Wederben, sízés Oberwiesenthalban; valamint a nyelvtanuló utak is. Ezek keretén belül a fiataloknak lehetőségük nyílik a németnyelv-ismeret megszerzésére, elmélyítésére. A két iroda egyéni utasai számára a szállást az NDK-ban elsősorban az ifjúsági jellegű szálláshelyeken biztosítják. * Még egy, idegenforgalommal kapcsolatos rendezvény volt tegnap Szegeden. A megyei tanács kereskedelmi osztálya szezon-előkészítő koordinációs megbeszélésre hivta meg a megyében működő utazási irodák, vendéglátó és kereskedelmi vállalatok, idegenforgalmi szervezetek képviselőit. Hazaérkezett a párlkiildöllség A Spanyol Kommunista Párt Valencia Tartományi Köznonti Bizottságának meghívására egy hétig Spanyolországban tartózkodó Csongrád megyei pártküldöttség — vezetője Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára; tagjai Dóczi Gábor, a szentesi városi pártbizottság első titkára és Vincze Rókus, a csongrádi Tisza Bútoripari Vállalat pártvezetőségének titkára — tegnap délután hazaérkezett. Orvostudományi találkozó Már csaknem 150, külföldön élő magyar orvos, gyógyszerész és orvosbiológus válaszolt a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Magyarok Világszövetsége meghívására.- Bejelentették: részt vesznek a II. magyar orvostudományi találkozón, amelyet augusztus 16—20. között tartanak Budapesten. Az Amerikai Egyesült Államokból 62-en, a nyugat-európai országokból 58an jelentkeztek a tanácskozásra. Közöttük vannak neves tudósok, az MTA tiszteletbeli tagjai, mint például Jakó Géza, Kokas Eszter, Wéber György az Egyesült Államokból; Klein György Svédországból, Lajtha László Nagy-Britanniából. A hazai orvosok, gyógyszerészek közül eddig 57-en jelezték részvételüket. Naponta érkeznek ilyen tartalmú levelek a MOTESZ kongresszusi irodájának címére. A rendezők 300-400 szakember megjelenésére számítanak. A tudományos üléseken az orvostudományt leginkább foglalkoztató problémákat beszélik meg. Előadásokat tartanak az egészség megtartásának, a betegségek megelőzésének lehetőségeiről, a korunk legveszedelmesebb betegségei elleni küzdelemről.