Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

/M V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 70. szám 1988. március 23., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint m Erdemes-e búzát exportálni ? A VIII. ötéves terv célja az, a tervidőszak végére évente 17,5—18 millió tonna gabonát kellene termelni, amely a mostaninál is nagyobb arányban szolgálhatja a külgazdasági egyensúly javítását. Ennek azonban a világpiac jelenlegi helyzete ellentmond, hiszen nyomottak a gabonaárak a felgyülemlett készletek miatt. A fejlett országoknak a felesleges, a fejlődőknek a hiányzó gabona okozza a gondot. Végeredményben volna helye a készleteknek, de ahol számítani lehetne a fogyaszlás növekedésére, ott nem tudnak az áruért fizetni. Éppen csak megtérül Végül is Magyarorszag szempontjából a világpiac telitett gabonából, hiszen mi elsősorban a hozzánk közelibb országokba exportálhatunk. A szállítási távolságok növekedése ugyanis megkérdőjelezi az export gazdaságosságát, hiszen a fuvarköltségek elérhetik az eladási ár 30—40 százalékát is. Ahová viszont a fuvarköltségek miatt érdemes szállítani, ott alig bővíthető a piac, mert telítettsége miatt alacsonyak az árak. Jelenleg 00—100 dollár tonnánként a búza világpiaci ára, amely éppen csak fedezi a hazai termelés és felvásárlás költségeit. A nyugat-európai országokban számottevő piaci bővülésre nem számithatunk, lényegében maradnunk kell hagyományos piacainknál. Jelenleg mintegy 2 millió tonna búzát és 400 ezer tonna kukoricát exportálunk a szocialista országokba, Nyugat-Európába és Közel-Keletre mindössze néhány tízezer tonnát. Az exportból származó bevételek persze nem csak a feldolgozatlan termelés értékesítéséből származhatnak. Gyakori érv az export bővítése meliett, hogy eladhatnánk lisztet, kukoricacsiraolajat. izocukrot és még számos, gabonából készített terméket. A felmérések szerint azonban e termékek piacán is erőteljes a verseny, ugyanakkor a hazai feldolgozók kapacitása szűkös, és a technológia is elmarad a világszínvonal mögött. A gabona, illetve a gabonából készült termékek minőségének javítása révén persze szerény mértékben bővíthető volna az export, de a minőségi változtatásokban nem igazán érdekeltek a gazdaságok. A tapasztalati megfigyelések is igazolják, hogy a nagyobb termések gyengébb minőséggel párosulnak „Maradékelv" A múlt években éppen a fordítottja történt, a szokásosnál alacsonyabb termésátlagot elérő búza sikértartalma lényegesen nagyobb volt az átlagosnál. Erre az időjárástól függő tényezőre azonban aligha szabadna hagyni a gabonafélék minőségét, amikor azt a fajta is lényegesen befolyásolja. De a gazdasagok a termés mennyiségének nagyságában erdekeltek, ezért eleve olyan búzafajtákat vetnek. Újsághír: tavaly decemberben Szaúd-Aráhia 50 ezer tonna búzát adott el a Szovjetuniónak. és 300 ezer tonnát Kínának. A világ első olajexportőr országának búzatermelése az 1975ös alig háromezer tonnával szemben tavaly elérte a 2,3 millió tonnát. Szaúd-Arábia belföldön 900 ezer tonna búzát hasznát fel évente. a többit exportálják. Ujabb versenytársunk támadt? eddig is az úgynevezett maradékelv szerint történt, vagyis azt a mennyiséget adtuk el a külpiacon, amelyre itthon nem volt szükség. Jelenleg a „maradék" kettőkettő és fél millió tonna, amely elegendő arra, hogy a hosszú távú szerződésekben megfogalmazott kötelezettségeinket teljesítsük. Megkívánja az egyensúly amelyeknek nagy a hozama Így aztán a jobb sütőiparjJ^n' A termelés bővítését persze a világpiaci árak önmagukban nem tagadják. hiszen a régi paraszti bölcsesség szerint a gabonát „bőris lehet exportálni, gyis: előbb fel kell etetni minőséget adó búzák termőterülete csökken. Mindezekért persze nemcsak a gazdaságok hibáztathatok. Magatartásuk következik az árarányokból, ugyanis a takarmánynakvaló, illetve a minőségi búzák felvásárlási ára között nincs akkora különbség, hogy érdemes legyen az utóbbiak termelésére vállalkozni. Ez már csak azért is kockázatos. mert a búza minősége több tényező együttes függvénye. s a mi természeti adottságaink között nincs addig szükség van a külgnzgarancia arra, hogy bizton- dasági egyensúly megőrzése ságosan jó minőségű és ezáltal magasabb felvásárlási árú búza teremjen. A gazdaságok többségének pénzügyi helyzete pedig nem engedi meg a kockázatot. az állatokkal, s azok húsából készített termékeket exportálva terül meg a gabonatermelés költsége is. A legutóbbi években azonban a hús világpiaci ára is csökkent, s egyes termékek gazdaságtalanul értékesíthetők. Mindezekből persze a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem feltétlenül következik az, hogy a gabona- és a hústermelést fékezni lehet, hiszen a 100 milliárd forint értékű agrárexportra mindérdekeben, amíg ennek csökkenései más népgazdasági ágazatok nem képesek pótolni. A gabonatermelés a mosA gabona világpiaci hely- tani állapotában a feszültsézetéböl és a hazai termelés gekkel együtt is alkalmas jelenlegi állapotából a kér- arra, hogy szolgálja a hazai dés önként adódik: kell-e ellátást, valamint a szerény ennyi gabonát termelnünk? gabona- és a tekintélyes Nézzük a számokat: Jelenleg mennyiségű állati termékek 10 millió tonna gabonát exportja révén a külgazduhasználnak fel takarmányé- sági egyensúlyt. A gabonazásra, 2,2 millió tonnát étkezesi és ipari célokra, félmillió tonna a vetőmag. s termelés változatlanul alapja az agrárgazdaságnak, de a legfrissebb elképzelések szemegközelitűen ennvi az éves rint termelését mérsékeltebveszteség. Az összes szuk- ben séglet tehát kereken 13 és nál. fél millió tonna. Az export fokozzuk a korábbiakV. Farkas József Tanácsadók látogatása A Magyar Gazdasági Kamara meghívására március 21. és 22-én Martin Hillenbrandnak, az Egyesült Államok volt külügyi államtitkárának vezetésével hazánkban tartózkodott az amerikai International Advisory Associated tanácsadó testületének delegációja. Az amerikai szakembereket fogadta Marja József miniszierei nők-helyettes, kereskedelmi miniszter. (MTI) KGST-tanácskozás A KGST-tagországok elektrotechnikai együttműködéséért felelős Interelektro szakértői testület négy napig tartó tanácskozása kezdődött kedden Egerben, a technika házában. Kilenc ország képviselői vesznek részt a munkában; a napirenden gazdasági, műszakitudományos, fejlesztési, illetve szabványosítási témák szerepelnek. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Ma?/ar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 23-ára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a párt vezető szerepének érvényesüléséről, a politikai intézményrendszer működésének továbbfejlesztéséről, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének összehívásáról szóló előterjesztést. (MTI) Ültessünk fákat Sajtótájékoztató Az idei fásítási hónap előkészületeiről és programjáról, valamint az erdőgazdálkodás helyzetéről tájékoztatták az újságírókat kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Sólymos Rezső, a MEM Erdészeti és Faipari Hivatalának helyettes vezetője elmondotta: ebben az évben 10. alkalommal rendezik meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsával karöltve a fásítási hónapot. Az országos megnyitó ünnepséget március 25-én Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban tartják. Az elmúlt tíz ev alatt a lakosság mintegy 54-55 millió erdei facsemetét ültetett cl utcákon, tereken és.a ligetekben. Az iden összesen 12.5 millió forint értékben csaknem 8 millió facsemetét bocsüntanuk az. erdőfelügye? löségek ingyenesen a lakosság rendelkezésére. A kis fákat a legtöbb helyen a HNF helyi szervezeteinél igényelhetik a lakók; például lakótelepi közösségek, iskolák, K ISZ-szer vezetek, s/( icial ista brigádok és más munkahelyi közösségek. A hazai erdőgazdálkodás helyzetéről a hivatal helyettes vezetője elmondotta, hogv uz eredményesen működő erdővédelmi mérőhálózat legutóbbi kimutatása szerint a főleg környezeti ártalmak okozta fapusztulás mértéke nem növekedett, söt az elmúlt évben némileg csökkent. Az egy évvel korábban készült felméréskor a faállomány 12 százalékán mutatkoztak erőteljesebb megbetegedés jelei, ez az érték tavaly 9 százalékra mérséklődött. Az új erdők telepítése az erdőgazdaságok, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek területein kissé visszafogottabban halad. Míg 1986-ban 8 ezer 109 hektárra I. 1087-«p*> 8 cer 50" hektárral növekedett az új erBővült az építőanyag-termelés Az építőanyag-iparban a várakozással ellentétben az év első két hónapjában nem esett vissza a sajátház-épitők anyagvásárlási kedve, továbbra is élénk a kereslet. Ebben közrejátszott, hogy a múlt évi ellátási feszültségek miatt a beszerzések egy része ez év elejére húzódott át, továbbá elővásárlásokra késztette az építőket a feltételezett újabb áremeléstől való félelem. A felfokozott kereslet kielégítésére bővítették termelésüket az építőanyag-ipari üzemek. A nagyjavítási és karbantartási munkák meggyorsítása és részben átütemezése révén, valamint az enyhe időjárás kihasználásával növelték termelésüket. Az év első két hónapjában 8,2 százalékkal több anyagot szállítottak az építőknek, mint egy évvel ezelőtt. Ebben az időszakban falazóanyagokból 34, kemény tetőfedő anyagokból 21, cementből 20, vasbeton födémgerendából nyolc százalékkal gyártottak többet. Téglából megközelítőleg 40 százalékkal emelkedett a termelés. Most tovább javítja az ellátást, hogy ezekben a napokban már a hagyományos téglagyáruk is megkezdik a munkát. Húzott sikúvegböl is növekedett a termelés a kemencék felújítása után. A vásárlók zavartalan kiszolgálásának további feltétele az, hogy feltöltsék az áruforgalmi telepek készleteit, s így folyamatosan, raktárról kielégíthessék a vásárlók igényeit. A felmérések szerint az építőanyagok túlnyomó részéből a hazai termelés fedezi az igényeket. Néhány termékből azonban — mint a tetőcserép, az azbesztcement burkolóanyag, a falés padlóburkoló lap. valamint a nyílászáró szerkezet — szocialista országokból importálnak a hazai árualapok kiegészitésere. (MTI) dók területe, 1988-ban viszont — az úgynevezett célcsoportos beruházási keret csökkenése miatt — csupán 6 ezer hektáron kerül sor telepítésre. Ami az erdőgazdálkodás távlatait illeti: az évezred utolsó évtizedében a jelenleginel nagyobb leplekben halad majd a hazai erdőtelepítési és fásítási program megvalósítása. 1990 és 2000 között 150 ezer hektár új erdő létesítését tervezik, ennek 80 százaléka közvetlen gazdasági, 20 százaiéiul pedig környezetvédelmi célokat szolgál. Még uz idén kijelölik az erdőtelepítésre alkalmas területeket és hozzálátnak a csemeteellátás javítását szolgáló program Kidolgozásához. Jelenleg mintegy 300 millió csemetéje van az erdészeteknek, ez a következő evekre kevésnek bizonyulhat, és a választék sem kielégítő meg. Fejleszteni kívánjak a szaporítóanyag-termelést: mindenekelőtt ellenálló, gyorsan növő fafajlakat nemesítenek ki, és ehhez már a biotechnológia néhány új módszerét is bevetik. Eredményes eljárást dolgoztak ki és alkalmaznak a tölgyek szaporításán:! Szombathelyen és Soproniéin. Remízben A kncsik.il éjjel-nappal ellenőrzik és százhúsz —naponként valamennyi kocsi műszaki állapotát felülvizsgálják. A jármüvek közül általában 8-10 akad, amelyen dolgoznak a szerelők. A legtöbb gondot a sokat használt ajtók, zárak karbantartása, javítása és cseréje okozza.