Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

X Pcntck, 1988. március 18. 9 Ülésttartott az Országgyűlés Interpellációk, javaslatok Újabb napirendi pontra át­térve Sarlós István, az Or­szággyűlés építési és közle­kedési bizottságának, vala­mint a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságá­nak együttes jelentését ter­jesztette a képviselők elé a Ferihegyi nemzetközi repü­lőtér zajövezeteiben teendő környezetvédelmi intézkedé­sekről. Elmondotta: az Or­szággyűlés múlt év decem­ber 17-i ülésén Dobos Fe­rencné (Pest m., 13. vk.), a Vecsési Ferihegy Termelő­szövetkezet üzemgazdasági osztályvezető-helyettese in­lerpellált a Ferihegyi nem­zetközi repülőtér környéké­nek zajvédelme tárgyában. A közlekedési miniszter vála­szát az. Országgyűlés nem fo­gadta el. Az ügyet átadták további vizsgálatra az építé­si és közlekedési bizottság­nak, valamint a településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottságnak. A két bizottság a vizsgá­latot elvégezte, s megállapí­tották: a Ferihegyi repülőtér létesítése és fejlesztése idő­szakában a környezetvédelmi előírások még nem voltak összhangban a mai igények­kel. Az új beruházásoknál és a rekonstrukcióknál a jövő­ben már az előkészítési idő­szakban meg kell teremteni a környezetvédelmi előírások betartásának feltételeit. A három zajövezetben — ahol jelenleg 10 767 lakóépü­let van és 64 600 ember él — a közlekedési tárca 1985-ig 44 millió forintot fordított a zajvédelemre. Az 1. számú pálya és a járulékos létesít­ményei korszerűsítésére a közlekedési tárca — az esz­közök átcsoportosításával — 1986—87-ben egymilliárd 50 millió forintot használt fel. A pálya forgalomba helye­zését követően bevezették a kétpályás környezetkímélő repülési rehdet. Így az érin­tett lakóterületek zajterhelé­se Rákoshegy és Vecsés kör­nyékén. valamint az egyéb területeken is mérséklődött További kórnyezetvedelmi intézkedéseket tervez a Köz­lekedési Minisztérium. Igv megépítik a zajterhelés- és repülésellenőrző rendszer úiabb létesítményeit, csök­kenteni kívánják az éjszakai repülések számát, figyelem­be véve a nemzetközi kötele­zettségeket. További zajvédő erdősávok telepítésére is sor kerül. Újabb zajvédő létesít­mények épülnek az elkövet­kezendő években, és lehető­ség van a lakóépületek utó­lagos akusztikai védelmére is. Az intézkedések várható költsége a három zajövezet­ben 2.3 milliárd forint A belső zaj övezetek ben az épitési és telekalakítási ti­lalmat fenntartják. A közép­ső zájövezetekben az ideig­lenes épitési és telekalakítá­si tilalmat a tanácsok meg­szüntethetik, azt követően, ha megszületnek az e tér­ségre érvényes, módosított építési szabályozások. A kül­ső zajövezetben ilyen tila­lom nincs érvényben. A bizottságok több javas­latot fogalmaztak meg a kormánynak. Így tudomásul vették, hogy a kormány a VII. ötéves tervidőszakban 600 millió forintot fordít a belső zajövezet környezetvé­delmi munkálataira. Szüksé­gesnek tartják a Ferihegyi nemzetközi repülőtérrel kap­csolatos környezetvédelmi in­tézkedések haladéktalan megkezdését. Kérik a kor­mányt, hogy a munkák a Ferihegyi repülőtér és a re­pülésirányítás fejlesztéséhez kapcsolódva valósuljanak meg; emellett a legindokol­tabb esetekben kerüljön sor egyéni kártalanításokra is. A jelentéssel Dobos Fe­rencné képviselő ,és Urbán Lajos'közlekedési miniszter egyetértett. A jelentésben foglaltakat az Országgyűlés egy ellenszavazattal és ikét tartózkodás ellenében elfo­gadta. Kovács Lászlóné (Buda­pest, 7. vk.) a Meggyfa utcai napköziotthonos óvoda óvónője a szociális és egész­ségügyi miniszterhez intézett interpellációt az aborluszbi­zottságok megszüntetése tár­gyában. Kérte, vizsgálják meg annak a lehetőségét, miképpen lehetne ezeket a bizottságokat megszüntetni, a terhességmegszakítás enge­délyezésére más, az egyén szabadságjogait, az egészségi és a népességi szempontokat egyaránt figyelembe vevő módszereket kidolgozni. Csehák Judit válaszá­ban ismertette, hogy 1974­ben született az a mi­nisztertanácsi határozat, amely átfogó intézkedéseket tartalmazott a kedvezőtlen folyamatok megfékezésere; tudniillik arra, hogy a hatva­nas évek elején évente már 200 ezer művi terhességmeg­szakítást hajtottak végre. Ez a határozat korlátozta a ter­hesség megszakításának a le­hetőségét, és hatósági jogkör­rel hozta létre az abortusz­bizottságokat. Am azóta nem sikerült elérni, hogy érdem­ben javuljon a helyzet, és azt különösen nem, hogy ezek a bizottságok fokozato­san munka nélkül maradja­nak. A bizottságokkal kap­csolatos döntés meghozatalá­nál választ kell adni arra. hogy szükség van-e erre, a ma már lényegében hatásta­lan korlátozásra. Ahhoz viszont, hogy ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezhessék, számos újabb intézkedésre van szükség. Nem lenne helyes az egész társadalmat érintő ügyben csak szakmai vélemények alapján és szűk körben dön­teni." Meg kell hallgatni má­sok: a vallásos meggyőződé­sű emberek, az idősebbek és az érintettek, a fiatalok véle­ményét. A miniszter ezért azt javasolta az Országgyűlés­nek. hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bi­zottság rövid időn belül fog­lalkozzék a kérdéssel, és vi­tassa meg a lehetséges javas­latokat. Mérlegelni kell. hogv a jelenlegi korlátozás mellett csupán egv kevésbé bürokra­tikus eljárásra van-e szük­ség. vagy a szabad választás ingát törvénvben helyes-e biztosítani a nőknek. Az interpellációra adott választ a képviselő, maid az Országgyűlés — két tartóz­kodással — elfogadta. Ezt követően még továb­bi interpellációk hangzot­tak el. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Eerencné, Péter János és Sarlós István — ezzel befejezte munkáját. MELINA MERCOURI LÁTOGATÁSA Grósz Károly, a Miniszter­tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Meh­na Mercouri görög kulturális minisztert. A szívélyes légkö­rű megbeszélésen részt vett Kopeczi Béla művelődési mi­niszter, és jelen volt Emma­nuel Kalpadakis, a Görög Köztársaság budapesti nagy­követe. Melina Mercourit magyarországi látogatása so­rán fogadta Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár. A görög miniszter ma­gyar partnerével áttekintet­te a magyar—görög kulturá­lis együttműködés időszerű kérdéseit és a fejlesztés le­hetőségeit. Melina Mercouri tegnap elutazott hazánkból. GORBACSOV DUBROVNIKBAN Mihail Gorbacsov egyna­pos szlovéniai tartózkodásá­nak befejeztével a délutáni órákban kulonrepulögépen Ljubljanából elutazott Dub­rovnikba, ahol a horváfkoz­társaság állami és pártveze­töi ünnepélyesen fogadták. TANÁCSKOZÁS Az Országos Béketanács kezdeményezésére csütörtö­kön Budapesten, az OBT székházában megbeszélést tartottak a fegyveres katonai szolgálatot lelkiismereti okokból nem vállaló, alter­natív megoldást kereső fia­talok kérdéséről. A találko­zón a Honvédelmi Miniszté­rium, az Állami Egyházügyi Hivatal, a KISZ, a békemoz­galom és az egyházak képvi­selői, valamint szakértők és az alternatív szolgálat beve­zetését kezdeményező állam­polgárok vettek részt. Ebben a kérdésben lehetséges min­( Rádiótelex denki számára elfogadható hazai megoldás, amely össz­hangban van társadalmi ér­dekeinkkel és hazánk szövet­ségesi kötelezettségeivel, s egyúttal feloldhatatlan lelki­ismereti konfliktust az egyén számára sem idéz elő. Az al­ternatív szolgálat megoldásá­ra több konkrét javaslat is születettj melyekről tájékoz­tatják az illetékes állami szerveket. J AZOV—CA RLUCCI MEGBESZÉLÉSE A berni szovjet nagykövet­ségen megtartott délelőtti ta­lálkozóval ért véget csütörtö­kön Dmitrij Jazov szovjet honvédelmi miniszter és Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter kétnapos tárgyalássorozata. Az első szovjet—amerikai „katonai csúcstalálkozót" Dan Howard amerikai szóvivő nyíltnak, őszintenek és tárgyszerűnek minősítette. IDEOLÓGIÁRÓL ULÁNBÁTORBAN Az elvégzett munkát ösz­szegző sajtóközlemény elfo­gadásával csütörtökön Ulán­bátorban befejeződött a szo­cialista országokban működő testvérpártok ideológiai kér­désekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak tanács­kbzása, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspártot Pál I-énárd, 0 Központi Bizottság titkára képviselte. SINOWATZ LEMONDOTT Fred Sinowatz. az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) elnöke csütörtökön Bécsben a párt vezetőségének ülésén beje­lentette, hogy le kíván mon­dani tisztségéről. /.AROTARGYALAS Nem hozott előrehaladást a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalások 44. fordulója. Ezt állapították meg mind a Var­sói Szerződés, mind a NATO részéről a Bécsben már több mint tizennégy éve folyó tár­gyalások csütörtökön tartott 475. ülésén, amely egyúttal a január 28-án kezdett 44. for­dulót is lezárta. A felek meg­állapodtak, hogy a bécsi megbeszéléseket két hónapos szünet után folytatják. MOZGÓSÍTÁS NICARAGUÁBAN Nicaraguában 15 ezer tar­talékos mozgósítását rendel­ték el, miután Washington­ban bejelentették 3200 ame­rikai katona Hondurasba ve­zénylését. A nicaraguai— hondurasi határtérségben ki­alakult helyzetet, az ellenfor­radalmárok egy tekintélves részének nicaraguai terület­ről való elűzését használia fel ürügyként az amerikai kormány arra. hogv négy zászlóaljat vezényeljen Hon­durasba. A tegucigalnai ha­tóságok szerda délutánig hal'catásba burkolóztak azokkal a washingtoni állítá­sokkal kapcsolatban. ame­Ivek szerint egves. az, ellen­forradalmárokat. követő san­dinista egységek átlénték volna a két ország határát, és „inváziót ha'tottak végre Honduras ellen". Az Egye­sült AHamok nvilvánvaló nyomására szerda este Azco­na hondurasi elnök kérte az. amerikai kormánv .secitc^gpi. Honduras „szuverenitásának biztosítására". Kádár János interjúja A találkozó befejezése után a párt fő­titkára nyilatkozatot adott a Magyar Te­levízió. a Magyar Rádió és a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának. Rámutatott, hogy mindennapi (ennivalóink középpont­jában három kérdés áll: az 1988-as év népgazdasági feladatainak eredményes megoldása, amely most különösen, nagy figyelmet kíván, mert az amúgy is meg­újuló gazdálkodási rendünket ket új adó­rendszer is befolyásolja. A második fel­adat a párt vezető szerepével foglalkozó vitákhoz, a politikai intézményrendszer működésének elemzéséhez és korszerűsíté­séhez kapcsolódik. S a harmadik feladat: felkészülés az országos pártértekezletre. Mi, akik a part Központi Bizottságá­ban dolgozunk, rendelkezünk a munkánk­hoz szükséges, megfelelő információkkal, ismerjük a jót és a rosszat egyaránt. Ez többnyire jelentésekben kerül elénk, de én mindezt szeretem közvetlenül is halla­ni, például az ilyen kötetlen beszélgetése­ken, találkozókon, hogy lássam az embe­rek arcát, halljam, mi foglalkoztatja őket. Ezeknek a beszélgetéseknek van egy sajátosságuk. Itt nincs napirend, nincs határozat, hanem informáljuk egymást arról, kit mi foglalkoztat, kinek mi a gondja, véleménye. Nem titokzatos dol­gokról van szó, hanem arról, ami napja­inkban minden embert foglalkoztat. Szá­momra ezek n találkozók sokat jelente­nek, mert különböző területek felelős em­bereinek véleményét ismerhetem meg ar­ról. hogyan látják a helyzetet, a hangu­latot. Hadd mondjam meg: általános vé­lemény szerint Magyarországon semmifele értelemben nincs válság. Nagy és nehéz problémáink vannak, nagy és nehéz fel­adatokat kell megoldanunk következetes, szívós munkával, módszereink és stílusunk megújításával. Ez a mai találkozó azért is jelentős, mert az ipar nagyvállalatainak vezetőivel beszélgethettem. Az a benyomásom, hogy a valóságos helyzet jobb, mint a hangu­lat S jobb annál, amilyet a tájékoztatási eszközök tükröznek. Az egyik felszólaló említette is, hogy most divat „bátornak" lenni, most mindenki újít. bírál, kritizál. Ez elviselhető, de az már baj, ha mind­ez pesszimizmust sugall. Most az ipar dolgozóival találkoztam, és ismert problémákról beszélgettünk. Ar­ról, hogy országunk adottságaiból követ­kezően, nekünk kiterjedt nemzetközi kö­zegben kell dolgoznunk, s nemcsak gaz­dasági, hanem politikai értelemben is. Gondoljuk csak meg: nemzeti jövedel­münknek csaknem a fele a nemzetközi áruforgalomban realizálódik. Alapvető kö­vetelmény tehát, hogy olyan termékeket állítsunk elő, amelyek a magyar nép­gazdaság számára is hasznosak, előnyö­sek, s olyan minőségben, olyan áron, amely a nemzetközi piacokon is verseny­képessé teszj őket. A piacnak, minden piacnak, igényei vannak. Ma részt vettem az Országgyüléis ülésén, ahol a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Váncsa elvtárs azt mondta: véget kell vetni annak a gyakor­latnak, hogy háromféle piacot különböz­tetünk meg egymástól. A hazaj piacot, a szocialista piacot és a tőkés piacot. A minőségi követelmények mind a három piacra érvényesek, itthon is, a szocialista világban is, s a kapitalista piacon is csak jó és tartós minőségű, megfelelő árukkal tudunk boldogulni. Az iparvállalatok vezetői több problé­mát vetettek fel. Szóvá tették, hogy a közgazdasági szabályozok nem staoi Ebben igazuk van. de a stabil közgazda­sági szabályozókhoz is bizonyos feltételek szükségesek. Azért dolgozunk, hogy ezeket a feltételeket megteremtsük, és az ipar­vállalatok is több évre tudjanak tervet készíteni. De az is tény, hogy ugyanazon közgazdasági feltételek között a vállalaton nem egyformán dolgoznak. Vannak, ame­lyek korszerű terméket megfelelő áron tudnak a szocialista és a nem szocialista piacokra szállítani, s ezzel világszerte el­ismerést vívnak ki. Az ilyen magas szín­vonalon dolgozó iparvállalatok száma, ha lassan is, szaporodik. Jó volna, ha erről is tudomást szerezne a közvélemény. Itt szó­vá tette valaki, hogy a bányászok is ke­ményen dolgoznak, nehéz munkát végez­nek, becsülettel eleget tesznek kötelezett­ségeiknek. Ennek tükrözését hiányolták a tömegtájékoztatási eszközökben. Ami engem illet, itt is elmondtam hogy a tavalyi népgazdasági terv teljesítése már mutatja — bár még nem kielégítő mértékben — azokat a progresszív gaz­dasági törekvéseket, amelyek sok ipar­vállalat munkáját jellemzik. Ezek a kol­lektívák tudatosan és eredményesen dol­goznak, olyan termékeket állítanak elő, amelyeket mindenütt keresnek, és sok hasznot hajtanak a magyar népgazdaság­nak. Szeretnénk, ha ez az irányzat fej­lődne tovább A pártértekezletről az én véleményemet tudom elmondani, hiszen még csak. ké­szülünk rá. Azt hiszem, arra van szükség, hogy ezen a tanácskozáson is megerősít­sük a Magyar Népköztársaság szilárd alapjait, az elért eredményeket, s azokat minden területen továbbfejlesszük. A világ most elsősorban a szovjetunió­beli peresztrojkára figyelve foglalkozik azzal a megújítási folyamattal amely a szocialista világban végbe megy Mindez végső soron a szocialista építés gyakorla­tának megújulását, a nemzetközi viszo­nyok javulását fogja eredményezni. Ennek a megújulásnak mindenütt — a Szovjetunióban, Kínában, számos más szo­cialista országban — az elsó és legfonto­sabb ismertetőjele a realitás. A belső épí­tés kérdéseiben, a nemzetközi helyzetet illetően egyaránt számot vet a valósággal, és ahhoz igazítja a politikát. A szovjet erőfeszítések eredménye máris látható: a Washingtonban aláirt megállapodás, az atomfegyverek két típusának felszámolá­sáról. Ehhez persze szükség volt bizonyos fokú realitásra az Egyesült Államok ve­zetésében is, hiszen másképp nem lehet nemzetközi egyezséget létrehozni. A Szov­jetunió és a Varsói Szerződés tagországai által képviselt álláspont fő jellemzője, hogy reális, minden ország kölcsönös biz­tonságából indul ki, s azt a fegyverzet mind alacsonyabb és ellenőrzött szintjén akarja megteremteni. Mindebből, a jelenlegi világfolyamatok­ból én azt a következtetést vonom le. hogy azok a törekvések, amelyeket a Magyar Népköztársaság már .sok éve foly­tat, nemzetközileg is elismertekké váltak, és általuk jelen vagyunk a szocialista gyakor­lat megújulásának fő áramlatában. Bízha­tunk a nemzetközi feszültség csökkené­sében, a béke megszilárdításában, amelyek kedvező nemzetközi feltételek ahhoz, hogy a szocialista építés magasabb szakaszába léphessünk. A többi hazai munkánkon múlik. A pártértekezlet a soron levő kérdése­ket önmagában nem tudja megoldani, hiszen nem tud versenyképes, megfelelő minőségű, minden piacon értékesíthető árut gyártani. S a politikai struktúra vál­toztatása, fejlesztése is időt igénylő fo­lyamat. Nem lehet egy pillanat alatt ilyen kérdéseket megoldani. De az értekezlettől az joggal várható, hogy megfelelő hely­zetértékelést adjon, és kijelölje a cselek­vés irányait. A politikai struktúra alapkérdését én abban látom: meglevő intézményeinket meg keli erősíteni, gyakorlatukat tovább kell fejleszteni, hogy mindegyik a ren­deltetésének megfelelően dolgozzon A Magyar Szocialista Munkáspárt poiitikai pártként működjön, az Országgyűlés le­gyen az ország legfőbb törvényhozó szer­ve, és a kormány elgondolásainak meg­ítélője, a kormány pedig kormányozzon. A szakszervezet, az ifjúsági szövetség, a népfront, s a többi társadalmi szervezet is végezze a maga feladatát. Nagyon bízom abban, hogy az értekezlet mindebben megtelelő eligazítást ad. és bizakodó va­gyok a kérdések megoldását illetően is. Van harcedzett pártunk, politikailag érett magyar közvéleményünk. Tásrsadalmi in­tézményeink képesek a gyakorlatukat az új követelményeknek megfelelően vál­toztatni. Ez számomra a mai beszélgetés legfon­tosabb benyomása, őszintén megköszön­tem a szervezőknek és minden felszóla­lónak azt, amit a találkozó sikere érde­kében tettek. Jó érzessel távozom, mert hasznos volt ez a kötetlen beszélgetés. Elvtársaimnak is ajánlom: külön napi­rend nélkül folytassanak időközönként kötetlen eszmecseréket, mert ez nagyon sokat segít a kölcsönös megértésben, ab­ban. hogy nagyobb legyen közöttünk a bizalom, és ezeknek megfelelően cseleked­jünk. Köszönöm, hogy alkalmat kaptam mindezek elmondására — mondotta vé­gezetül Kádár János. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom