Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

VILÁG 78. évfolyam, 66. szám 1988. március 18., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejezte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Módosított törvények - Interpellációk Képviselők kérdései Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a mezőgazda­sági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III .tör­vény módosítására vonatkozó javaslat feletti vitával folytatta munkáját csütörtökön a Parlamentben. Az ülést Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnöke. azokat? A módosított vényjavaslat lehetővé kisszövetkezetek, szakszö­tör- tagsági viszonya, illetőleg teszi munkamegállapodása között. A tagsági viszony — a va­vetkezetek vagy bérlemé- gyoni hozzájárulás alapján nyek létrehozását a terme- — tulajdonosi viszony, ez­lőszövetkezetek területén, zel szemben a munkameg­Félő azonban, hogy ezek az állapodás az, amelynek alap­átalakulások a kedvezőtlen ján a tsz-tag munkát vál­adottságú területeken tör- lalhat, amiért számára mun­ténnek majd. Arra kérte a kormányt a képviselő, hogy a gyengébb szövetkezetek a szükséges feltételeket. A vita lezárása előtt — zött annak a véleményének soron kívül — még szót kért nek egy erkölcsi oldala adott hangot, hogy a tör­Elsőként Balogh György kodás kérdéseinek szövet­(Fejér m., 4. vk.), a Szabad- kezeti jogszabályi körön kí­battyáni Magyar—Szovjet vül helyezését. Egyebek kö­Barátság Mgtsz elnöke ka pott szót. A képviselő meg állapította: az előterjesztett vénymódosítás a korábbinál javaslat alkalmazkodik az is sürgetőbben veti fel egy élet követelményeihez, pél- új, átfogó szövetkezeti jo­dául a tevékenységi körökre gi szabályozás megalkotását, vonatkozóan rugalmasabbá Tornai Endre (Veszprém Károly Közgazdaságtudomá teszi a korábbi szabályozást, m., 11. vk.) nyugalmazott nyi Egyetem Eftnek azért van jelentősé- tsz-elnök arról szólt, hogy egyetemi tanárának kadíjat kell fizetni. A tör­vénytervezet szerint ez a fennmaradásához""biztóTítsa munkamegállapodás mond­ható fel. Van azonban a kérdés­is. ge, mert a jövedelmezőség napjainkban a termelőszö- napi felszólalására fenntartása nem mezőgazda­sági tevékenységek végzé­sére készteti a termelőszö­vetkezeteket. A belső vál­lalkozási formákkal kapcso­latban is megteremti a mó­dosítás a nehezebb és a vál­vetkezetek egyharmada ne­héz helyzetben van. Ezért sok helyütt hibáztatható a vezetés, de számos esetben Talóssy Frigyes (Budapest, Ha felmondják a tsz-tag 24. vk.), a Ferrokémia Ipa- munkamegállapodását, s ri Szövetkezet jogtanácsosa, nem ért egyet a felmondás­reagálva Szabó Kálmánnak sal, mehet a döntőbizottság­(Budapest, 36. vk.), a Marx hoz, mehet a bírósághoz, ahol kitűnően felkészült tanszékvezető szakemberek megmagyaráz­előző zák neki, hogy a munka­(Emlé- megállapodás felmondása a Kálmán jogszabályoknak megfelelő­en történt. A paragrafusok­keztetőül: Szabó úgy vélte, rombolóan hat a szövetkezeti szellemre, ha kai „megbástyázott" falat ez a tsz — amennyiben nem a feltételek is kedvezőtle- tudja hatékonyan foglalkoz­nék. A nehéz helyzet kiala­kulásához hozzájárult, hogy tatni — megválik tagjától.) A dolog jogi megoldá­az ember nem tudja áttör­ni, s elveszíti a szövetkezés­be vetett hitét. Nagyon nagy hibát követünk el, ha el­tozó feltételekhez való ru- tovább nyílt az agrárolló, galmasabb alkalmazkodás le- A képviselő kifejezte ag­hetőségét. Ugyanakkor egy godalmát: mi lesz a nehéz nagyon lényeges kérdéssel nem foglalkozik a javaslat, ez pedig a szövetkezés egyik sajátossága, a vagyoni ér­dekeltség. Egyúttal javasol­ta a vagyoni kötődésre vo­natkozó rendelkezéseknek az élethez igazodó megújítását. Iványi Lajos (Békés m., 12. vk.), a Gyomaendrődi Lenin Mgtsz elnöke kiemel­te: a törvénytervezet alap­ja lehet a szövetkezeti moz­galom hagyományokat meg­őrző átalakulásának. A mes­terségesen emelt korlátok le­bontása, a szövetkezeti sa­játosságok elismerése ese­tén a szövetkezet a mező­gazdaságban nem túlélt, ki­sa tulajdonképpen nagyon vesszük az embereknek a egyszerű — mondotta Tal­los,sy Frigyes. — Alapvető létbiztonságba vetett hitét, erre a hitre ma az ország­helyzetbe jutott szövetkeze- különbséget kell tenni a ter- ban valamennyiünknek szük­tekkel? Netán felszámolják melőszövetkezeti tagoknak a sége van! Váncsa Jenő válasza Az elhangzottakra vála­szolva Váncsa Jenő mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondotta: a tsz­ek' mai helyzete, gaz­dálkodási eredményeik szo­ríts összhangot mutatnak a gazdasági-társadalmi kör­nyezettel, a vagyoni vi­s ezért sajnálatos. Az ilyen a felelősség fölvetik" — zolt gazdasági körülmé­nyekhez. A tagnak mindez kijelentések tehát nem jelent újat. Sok- kérdését is fele még örülnek is amiatt, mondotta, hogy az órahatárok elérése Ma a szövetkezeti tag után másutt is vállalhatnak foglalkoztatására — mon­munkát. Nem lehet ma már dotta indoklásul — igen mezőgazdaságból r.agy a garancia, ami a ren­mondotta Ván- delet szelleméből és betűjé­csakis a megélni ­szonylatok is egyfajta ál- csa Jenő —, ezt tükrözi az bei egyaránt következik. A landósultságot jeleznek, és eddigi fejlődés, éspedig tsz-ek vagyonának a növe­természetesen kialakultak nemcsak hazánkban, hanem kedése ÍZ érdek- és jövedelemvi- külföldön is. fulladt formáció, hanem egy szenyok — mindezeken rö- Fölmerült a vitában a újabb fellendülés kezdete vic* úton nehéz változtatni, háztáji föld kérdése. A mi­lehet. Erre már ma is bi­zonyítékot szolgáltatnak a valódi önállósággal rendel­kező kisszövetkezetek. Kedvezőnek ítélte, hogy a változtatások nyomán szá­mos, eddig központilag ren­dezett kérdés kerül önkor­mányzati hatáskörbe. Ez ru­kétségkívül az ala­pítók érdemeit is tükrözi, óm tartalmazza a jelenlegi kapacitásokat, és a társada­lom anyagi hozzájárulását is. amely folyamatosan, tá­Nem beszélve arról, hogy niszter szerint az új rendei­az újabb követelményekhez, ktzések alapján végül is így az adótörvényhez is al- több földhöz juthat az, aki mogatások formájában gaz­kalmazkodniuk kell a ter- annak megművelésére ké- dagította az erőket. Ezt a melőknek. A szövetkezeti pts, arra vállalkozik. Ez a vagyont mozgalom szilárd pilléreken jogszabály korszerűségének kell, nyugszik, és — amint az a egyik bizonyítéka, vitából is kitűnt — alapja Az érdekvédelem hiányos­megosztani sokoldalúan nem hanem gyarapítani. A miniszter végül az idős a magyar mezőgazdaságnak, ságaival foglalkozó észrevé- tegokról való gondoskodás . ,, . .... A nagyüzemekhez való ra- telekre elmondotta, hogy a „„„ galmasabba eletszerubbe te- paszkodás a gyakorlatban is MÉM. illetve a TOT között egy szí a szövetkezeti testületek rendkivül erős kötelék. A sokszor vannak kemény vi­S2övetkezeti mozgalmat — tak, és a születő kompro­jelentette ki — ma nem a mtsszumok kemény egyez­kilépési szándék jellemzi, tetések után jönnek létre. Még a legnehezebb körül- A miniszter ezután — a vi­mények között gazdálkodó tóban felvetettekre is vála- sadalmi garanciái is üzemekből sem akarnak ki- szólva — kijelentette: a nak. lépni a tagok. Hozzáállású- trz-ek szakszövetkezetté vá­knt nem a kiábrándultság lásához nem lesz szükség a működését, egymás közötti munkamegosztásukat. To­vábbra sem teljes azonban a bizalom, hiszen a tervezett módosítás nem ad lehetősé­get arra, hogy a nem kizá­rólagosan közgyűlési hatás­körbe tartozó kérdéseket — ahol küldöttgyűlés nem mű­ködik — átadhassa a köz­gyűlés vezetőségének, aho­gyan a termelő típusú szö­vetkezetekben ez indokolt és szükséges volna. Kiss István (Bács-Kiskun m„ 18. vk), a Tataházi Pe­számos jelét említette, mint­bizonyságául annak, hogy a szövetkezeti mozga­lomnak egyik értékes vpná­sa'a törődés az alapítókkal és a munkában megfárad­takkal; s ennek immár tár­van­Ezután Szabó Kálmán (Bu­jcllemzi, hanem a nagyfokú főhatóságok valamiféle en- dapest, 36. vk.), a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi részvétellel Egyetem tanszékvezető egye­kötödés, amely a nehézsé- gedélyére. gek idején különösen szem- A vagyoni betűnő. Ezt a kapcsolatot kapcsolatos kérdésekre adott temi tanára a viszontválasz kell hasznosítani a megúju- válaszában külön is kitért jogán ismét szót kért. Felol­lási folyamat gyorsításánál. Szabó Kálmán képviselő vasta a törvénymódosításban A foglalkoztatási kötele- felszólalására, amely — a — és a régi törvényben is •/ettség kérdéseiről szólva — miniszter szerint — félreér- — szereplő, vitatott szöveg­tőfi Mgtsz elnöke a gazdasá- ezzel szintén több képvise- téseket tartalmazott. Rámu- részt. „A termelőszövetkezet gi fejlődés követelményeivel |ö foglalkozott — azt hang- tátott arra: amikor a tag tagja köteles a saját, vala­összhangban fontosnak ítél- súlyozta: a korábbi jogi belép a tsz-be, a szövetke- mint a vele közös háztartás­te, hogy a szabályozás se- szabályozáshoz képest alap- zel dönti el, hogy milyen ban élő családtagjai, házas­gítse gazdaságirányítási vető változás nem követke- anyagi föltételek között fog- társa és kiskorú gyermekeik rendszerünk korszerűsítését, zett be, hiszen az 1000-1500 lalkoztatja. A kialakult tulajdonában, vagy haszon­a stabilizációs program meg- érás felső határértékek ed- gyakorlat szerint ma nem a élvezetében levő termőföldet valósítását. A képviselő dig is megvoltak, ám ko- vagyont viszik be a tsz-be, hangsúlyosan szólt arról, rútban a tagsági viszony- hanem a munkájukat. A hogy a termelőszövetkeze- hoz kötődően. Az efeletti kormányzati törekvések kö- ség arra a termőföldre is teknek több évtizedes, jogos óraszám tekintetében pedig zött, s a paragrafusokban kiterjed, amelyet a tag vagy igénye teljesül azzal, hogy — az új szabályozás sze- nem található olyan kitétel, a vele közös háztartásban a kötelező belső szabályza- rir.t — a többi munkaerő- miszerint a tagnak be kel- élő családtagja a termelő­tok helyett egyetlen, össze- gazdálkodási ügy és feladat lene vinnie vagyonát a szö- szövetkezetbe történt belépés vont önkormányzati sza- a szövetkezeti önkormány- vetkezetbe, mint ahogyan a után tulajdonul vagy ha­bályzatot alkothatnak. Kifő- zat hatáskörébe tartozik, képviselői fölvetés állította, szonélvezetként gásolta viszont a gazdái- alkalmazkodva a megváltó- „Mindez tehát félrevezető, a termelőszövetkezetbe be­vinni. A beviteli kötelezett­megszerez. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János megbeszélése vállalati vezetőkkel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön délután az Ipari Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és az Okisz szervezésében iparvállala­tok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést a Tungsram Rt. budapesti székházá­ban. Kíséretében volt Németh Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Kádár Jánost Berecz Fri­gyes ipari miniszter, Beck Tamás, a Magyar Gazdasá­gi Kamara elnöke és Köves­kúti Lajos, az Okisz elnöke fogadta, majd megkezdődött a kötetlen eszmecsere. Első­ként Berecz Frigyes vázolta a minisztérium irányításához tartozó ágazatoknak az év első két hónapjában elért eredményeit, s megfogalmaz­ta azokat a tennivalókat, amelyek az év kezdetén nyújtott biztató teljesítmé­nyek tartóssá tételéhez szük­ségesek. Szólt az erőteljesen javuló tőkés exportról, ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy ezek az év­kezdő sikerek még nem ad­hatnak okot a megnyugvás­ra. Beszámolt arról is, hogy az átlagosnál jobban gazdál­kodók lehetőségeit még nem sikerült kellőképpen javíta­ní: a pénzügyi szabályozás terén történtek előrelépések, de ezek hatása még nem éri el a megkívánt szintet. Fog­lalkozott az ipari szolgáltatá­sok kérdéseivel, rámutatva, hogy e terület fejlesztése el­engedhetetlen az ipar haté­kony működéséhez. Kiemelte a termelőmunka szubiektív feltételeinek fontosságát. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigaz­gatója kifejtette, hogy az iparnak, de az agrárgazda­ságnak is több forrásra, na­gyobb mozgástérre van szük­sége. A szerkezetváltással kapcsolatban sürgette a szemléletváltozást. Nézete szerint ugyanis nincs igazuk azoknak, akik azt hangoztat­ják, hogy ezt is csak pénzzel lehet elérni. Beck Tamás a magyar könnyűiparban eddig elért exportnövekedésre hívta fel a figyelmet, rámutatva arra is, hogy nagyobb gondot kell fordítani az import he­lyettesítésére, a gazdaságdip­lomáciai munkára. Szüksé­gesnek ítélte a teljesítmény­nyel arányos differenciált bérezési lehetőségek fokozot­tabb kiterjesztését, és han­goztatta: a Magyar Gazda­sági Kamara a reform szel­lemében mindent megtesz azért, hogy a vállalatok moz­gástere bővüljön. Tatai Ilona, a Taurus Gu­miipari Vállalat vezérigazga­tója a párttagkönyvcseréket megelőző egyéni beszélgeté­sekre hivatkozva elmondta, hogy a dolgozók a kibontako­zási feladatok végrehajtásá­ért sokat vállalnak. Ezt jelzi az is, hogy dolgozóik 32 mil­lió forint értékű vagyonje­gyet jegyeztek. Kifejtette azt is, hogy nem kicsit jobban, hanem másként kell dolgoz­ni a gazdasági és a politikai munkában is. Beszámolt a gazdasági vezetőknek arról a sajátos helyzetéről is. hogy egyszerre munkaadók, és részben betöltik az adóhiva­tal szerepét is. Ez utóbbi az adminisztratív terhek mel­lett rontja a kollektívák ve­zetőinek és dolgozóinak kap­csolatát. Utalt arra is, hogy a feldolgozóiparnak nem kedvez a jelenlegi gazdasági környezet, pedig itt a befek­tetett pénz gyorsabban hasz­not hoz, mint például az alapanyagiparban. Pera Ferenc, a Veszprémi Szénbányák Vállalat vezér­igazgatója a többi között ar­ról szólt, hogy az utóbbi idő­ben kedvezőtlen kép alakult ki az ágazatról. Mint mondta, a tömegtájékoztatás nem a valóságos folyamatokat, le­hetőségeket vizsgálva érté­kelte a szénbányászat hely­zetét, pedig a bányászok igen sok áldozatot hoztak. Köveskuti Lajos az ipari szövetkezetek nevében a kis és közepes nagyságú üzemek helyzetéről adott képet. El­mondta, hogy az ipari szövet­kezetek tavaly 22 százalék­kal növelték a teljesítményü­ket. Változatlan törekvésük, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is öt-hatezer új mun­kahelyet teremtsenek. Szóba hozta a hagyományos szövet­kezetek és a kisszövetkezetek eltérő szabályozási rendjéből adódó problémákat. Hatvani György, a Magyar Villamos Művek Tröszt ve­zérigazgatója szükségesnek ítélte, hogy mielőbb döntés szülessen a villamosenergia­termelés növeléséről, mert ha a jelenlegi helyzet nem vál­tozik. az ellátási problémák­hoz vezethet. Fehér Erzsébet, a Hungá­ria Műanyagfeldolgozó Vál­lalat vezérigazgatója fon­tosnak minősítette a szabá­lyozók stabilitását, mond­ván, hogy ez bizalmat éb­reszt a gazdálkodókban. A tagkönyvcserék tapasztala­taira utalva beszámolt ar­ról, hogy kollektívájában az eddigi eredmények adják a jövőbe vetett bizalom alap­ját. Hibának minősítette, hogy manapság sokan csak a negatívumokat, a gazda­ság gyengeségeit emelik ki, s felnagyítják a problémá­kat. Horváth Ede, a győri Rá­ba Magyar Vagon- és Gép­gyár vezérigazgatója — ez utóbbi gondolatot mintegy kiegészítve — annak a vé­leményének adott hangot, hogy a gazdaság nem vál­ságban, hanem változó hely­zetben van. Ez a világgaz­daság valamennyi résztve­vőjére érvényes megállapí­tás. Személyes tapasztalatai alapján szólt arról, hogy országunk politikai megíté­lése kedvező a nagyvilág­ban, ám ez a gazdaságunk­ra ma már nem mindig vo­natkozik. Nagy nyomaték­kal szólt a műszaki képzett­ség növeléséről, a szakmai tlidás javításáról, mindket­tőt a haladás alapkövetel­ményének ítélve. Gábor András, a Tungs­ram Rt., a tanácskozásnak helyet adó vállalat vezér­igazgatója kiemelte a társa­dalompolitikai problémák megoldásának fontosságát. A jól szervezett munka az em­berek hangulatát is befolyá­solja. Hangsúlyozta a hatá­rozatok következetes meg­valósításának érdekében a nagyobb határozottságot. Ezt követően Kádár János megköszönte a tájékoztatást, és kifejtette véleményét az elhangzott kérdésekről, ész­revételekről. * (Kádár János tegnap nyi­latkozatot adott, melyet a 3. oldalon ismertetünk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom