Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

3 Csütörtök, 15)88. március 17. Tanácskozik az Országgyűlés szító megbeszélések, viták során felvetődött: meg kelle­ne szüntetni a termelőszövet­kezetek foglalkoztatási köte­lezettségét. Ez azonban egy­értelműen szövetkezetellenes lépés lenne. Teljes lehetet­lenség lenne nem foglalkoz­tatni a szövetkezőt, a szö­vetkezet tagját. Az ilyen in­tézKedés a tulajdonosi tudat ellen, tehát éppen az ellen hatna, amire jobban kívá­nunk építeni. A foglalkozta­tó si kötelezettség tehát meg­marad, mértéke azonban job­ban igazodhat a szövetkezet lehetőségeihez. A kötelezett­ség mértéke annál kisebb vi­szont nem lehet, mint amennyit a tsz-tagnak telje­sítenie kell a fizetett szabad­sághoz, a társadalombiztosí­tási juttatásokhoz való jogo­sultság megszerzéséhez. Az ipari és szolgáltató te­vékenység további fejleszté­sét a tsz-törvény módosítása jelentősen segíti azzal, hogy a háztájiban szintén folytat­ható majd ilyen munka, a tsz-szel történő megállapodás alapján. A módosított tör­vény azt is javasolja: a szö­vetkezet és a tag döntsön ar­ról, hogy a tag miként vesz részt a közös munkában, s ezért a munkáért miként sze­rez jövedelmet, s mekkora részesedéshez jut. A törvény önkormányzati döntési körbe utalja azt. hogy a kiadható háztáji föld területébe milyen mértékben számítják be a tag személyi tulajdonában levő földet. ígv az új szabályozás összhangot teremt a földtörvénnyel. Megnő a háztáji gazdálkodás jelentősége a foglalkoztatási gondok enyhítésében is. A miniszter szólt arról, hogy a termelőszövetkezeti törvény biztosította nagyobb önállóság, a vállalkozói lehe­tőségek jogi bővülése azon­ban még nem teszi eleveneb­bé a gazdasági életet. Ezért mindenkinek tennie kell; méghozzá kinek-kinek annál nagyobb felelősséggel, inten­zitással, minél nagyobb terü­leten szól bele a gazdálko­dásba. Az irányításban is igyekeznek a cselekvés, a kezdeményezés ösztönzésére. Nagyon lényeges, hogy az intézkedések során a részin­tézkedések ne s'értsenek a mindennapi gyakorlatban fontos érdekeket. A termelőszövetkezeti tör­vény módosítása összhang­ban van a szocialista nagy­üzem további erősödésének igényével. A jövőben is ez lesz a magyar mezőgazdaság sikereinek alappillére. Igaz ez még akkor is, ha a háztáji kistermelés hosszú távon életképes szektora marad a magyar mezőgazdaságnak. Az a munkamegosztás, ami a hazai szocialista mezőgazda­sági nagyüzemek és a háztá­ji kistermelés között kiala­kult, a gyakorlatban is bizo­nyított. A mi viszonyaink kö­zött erős. jól szervezett nagy­üzem nélkül nem létezhet iól teljesítő, virágzó kistermelés. Váncsa Jenő a továbbiak­ban utalt arra: a termelőszö­vetkezeti törvény vonatkozik a szakszövetkezetekre is. Megítélése szerint ezek sze­repe. jelentősége a szövetke­zeti mozgalmon belül tovább nő. Azokban a termelőszö­vetkezetekben. ahol a gazda­sági problémák krónikussá váltak, minden lehetőt meg kell tenni azért, hogy a me­zőgazdasági termelés folyta­tását és a szövetkezeti tagság megélhetését más utak kere­sésével is biztosítsák. Ennek egyik módja, ha a tagság megfelelő szövetkezeti for­mát választ; ilyen lehet a szakszövetkezet vagy a kis­szövetkezet. Foglalkozott a miniszter azzal is, hogy a termelőszö­vetkezet erejét a tagok szö­vetkezethez kötődése is jelzi. A tagság és a szövetkezetek közötti szálak erősítését szol­gálják azok az intézkedések, amelyek a tagok közös va­gyonhoz való viszonyát igye­keznek közvetlenebbé tenni. Végül elmondotta: — A tsz-törvény módosítása érin­ti a közös vagyoni ér­dekeltséget is. Ezt szolgálja, hogy a tag vagyoni hozzájá­rulása utáni részesedése mértékét — az eredményhez igazodóan — a tagság ön­kormányzati hatáskörben ál­lapíthatja meg. A törvény, mint hangsú­lyozta, jó eszköznek ígérke­zik egy olyan időszakban, amikor nemcsak a népgazda­ságban, hanem a mezőgazda­ságban is — ezen belül a ter­melőszövetkezetek körében is — sok gond, feszültség mutatkozik. Az élelmiszer­gazdaság programjainak megvalósításához minden le­hetséges eszközt igyekeznek igénybe venni, mivel tudják: a régiek nem elégségesek. A törvény módosítását megelő­ző. számos fórumon felvető­dött vita alapján úgy ítél­hető meg. hogy a változtatá­sok beleillenek abba az in­tézkedéskörbe. amely a gaz­dasági-társadalmi megúju­lást szolgálja — zárta expo­zéját Váncsa Jenő. Verseny a lakosság pénzéért A kölcsönigényeket a lehe­tőségük határáig igyekezték kielégíteni, sőt még valame­lyest azon is túl. A 712 mil­liós hitelkeretet 36 millióval túllépték. A kintlevő hitelek az egy évvel korábbit 96 százalékkal haladták meg. Az áruvásárlási, személyi, termelési és szolgáltatási kisiparosoknak,«- kiskeres­kedőknek adott rövid- és középlejáratú kölcsönre 347 millió forintot fizettek ki 1987-ben. Építésre, ingat­lan és telek vásárlására — a székkutasi szövetkezetben szervezett lakáscserére for­dított összeggel együtt — 1 év alatt több mint félmilli­árd forintot biztosítottak, amely az 1986-osnak három­szorosa. A külső tényezők, a szigo­rúbb gazdasági környezet hatása azonban itt is érző­dött. A betétnövekedés az előző évinél mérsékeltebb volt, az akkori 482 millió­val szemben 355 millió. Év­közben is akadtak hullámzó periódusok, a vásárlási láz csitultával, decemberben is­mét nőtt az érdeklődés a betétek iránt. A szövetkezetek mind­egyike nyereséggel zárta az évet, 72,4 millió forint az összesített eredmény. Ez a tervezettet és az 1986-ost is kismértékben meghaladta, vagyis a további működés feltételei adottak. A takarékszövetkezetek­ben is egyre világosabban Képviselők hozzászólása, javaslata llulter Csaba (Nógrád itt., 7. vk). a Szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Tsz elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója rámutatott: a gaz­dasági-társadalmi fejlődés mai követelményeihez kell igazítani a torvényt, mert „kinőtte" kereteit, paragra­fusait az élet tobb ponton meghaladta Emlékeztetett arra, hogy az 1967. évi III. törvénymó­dosításáról szóló javaslat kétfordulós bizottsági vita után került most a Parla­ment elé. Tobb képviselőtár­sának volt az a véleményé, hogy néhány esztendőn be­lül egy nagyobb formátumú módosításra, vagy inkább teljesen új törvenyre lesz szükség. Ehhez azonban szá­mos kérdés tisztázása, s újabb társadalomtudományi kutatási eredmények is szükségesek. Ismertette az utóbbi, az idén március 9-én megtar­tott együttes mezőgazdasá­gi, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági ülés vitájában elhangzottakat. Húsz képviselő mondott vé­leményt, tett javaslatot vagy észrevételt. Támogatták a szövetkezeti önállóságot korlátozó állami előírások csökkentését, s azt, hogy a jogszabályokat követő kötelező belső sza­bályzatok helyett a szövet­kezetek — saját belátásuk szerint — csak a szükséges és érdekeiket jól szolgáló szabályzatokat készítsenek. Többen helyeselték a tevé­kenységi kör módosításának egyszerűsítését, a bürokrati-' kus korlátok lebontását, a vezetőségi hatáskor növelé­sét. Ugyancsak támogató egyetértésre talált a belső vállalkozási egységek létre­hozását lehetővé tévő tör­vénymódosítási javaslat. A vitában a szövetkezeti tu­lajdon, tagi, tulajdonosi ér­dekeltség kérdése is felvető­dött. Ezután ismertette az elfo­gadott módosító javaslato­kat. Az egységes szövetke­zeti törvénnyel való össz­hang érdekében két változ­tatást tartanak indokoltnak a torvényjavaslatban Ennek megfelelően megváltoztatni javasolják az egyik parag­rafusnak azt a mondatát, miszerint: „A termelőszövet­kezet tevékenységi körét az alapszabály módosítása nél­kül megváltoztathatja". He­lyébe az kerülne, hogy: „A termelőszövetkezet tevékeny­ségi köret az alapszabály módosítása nélkül kiegészít­heti". Javasolják továbbá azt is, hogy a módosítás 1988. április 1-je helyett jú­lius 1-jen lépjen hatályba. < Mindezek előrebocsátásá­val az Országgyűlés mező­gazdasági, illetőleg jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága a , törvényjavaslat­tal, a felsorolt módosításo­kat figyelembe véve egyet­ért, azt elfogadásra ajánlja — mondotta végezetül a képviselő. kleki János (Békés m., 7. vk), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtit­kára emlékeztetett arra, hogy széles körű és nyílt társadalmi vitában formáló­dott a termelőszövetkezeti törvény módosításának ter­vezete. A munkálatok vég­ső szakaszában a TOT el­nöksége is elemezte a javas­latot, és egyetért annak el­fogadásával, törvényerőre emelésével. Németh István (Hajdú-Bi­har m., 10. vk.) nyugalma­zott tsz-elnök képviselőtár­saihoz hasonlóan üdvözölte, hogy a módosítás növeli a szövetkezetek önállóságát, a tagok érdekeltséget. I'ásztohy András (Somogy m.. 4. vk ), a Szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke többek között rámutatott: egyik leg­fontosabb erénye a tervezet­nek, hogy figyelembe veszi a mezőgazdasági termelés eltérő feltételeit, és lehető­vé teszi a differenciált szer­kezeti alkalmazkodást, pél­dául — amennyiben és ahol ez szükséges — az egyik szövetkezeti formából a má­sikba való átalakulast. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítással általában egyetért, ám — mint mondotta — lelkiisme­reti kötelességének tartja, hogy egy ponton kifejezze ellenvéleményét. Kifejtette: jogérzékünkkel nem egyez­tethető össze az, hogy egy­felől kötelező a vagyont be­vinni a termelőszövetkezet­be, ám amikor a közösség nem tudja foglalkoztatni az érintett tagot, akkor az va­gyonarányosan nem kap visszatérítést. Csipkó Sándor (Bács-Kis­kun m., 20. vk.), a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszóvetkezet elnöke nem értett egyet a törvényterve­zetnek azzal az elgondolásá­val, hogy ha a termelőszö­vetkezetet szakszövetkezetté kívánják alakítani, akkor több főhatóság és érdekvé­delmi szervezet véleménye szükséges. Ez a jelenlegi törvényhez viszonyítva is visszalépést jelent. Felvetet­te: egyáltalán szükség van-e a formaváltásra, hiszen a földtörvény a termelőszövet­kezetekben is lehetővé te­szi, hogy egyéni érdekeltsé­gű, közös munkán kívüli árutermelő tevékenységet szervezzenek. Séra János (Komárom m., 10.vk.) kisbéri állatorvos el­fogadhatónak, de nem kielé­gítőnek tartja az előterjesz­tett jogszabály-módosításo­kat, mert azok — vélemé­nye szerint — számos idő­szerű problémát figyelmet kívül hagynak. Hiányolja például, hogy a módosítás a vagyoni részvétel kötelezett­séget új tagok felvételekor nem teszi kötelezővé. Java­solta — a jelenleg alkalma­zott nyereség- és jövedelem­érdekeltség mellett — a va­gyonérdekeltség bevezetését. Elégedetlenségének adott hangot a területi és orszá­gos érdekképviseleti szövet­segek tevékenységével kap­csolatban. A lakosság pénzével gazdálkodó takarék­szövetkezetek 1987-et is sikeres évnek könyvel­hetik el. Megyénk 14 szövetkezetében a beté­tek és a részjegyek érté­ke 2 milliárd 870 millió forint voJt, amely közel 20 százalékkal haladja meg az előző évit. A legnagyobb, 41 százalé­kos növekedést a kis­kundorozsmaiak érték el, de a legtöbb pénzt forgató szőregiek 27 százalékos fejlődése is eredményes munkát sej­tet. látják, hogy a versenyben maradáshoz a hagyományos tevékenység nem elegendő, de ez ad alapot, mozgásteret a pénz mozgatásában rejlő gazdasági előnyöknek. A harmincféle egyéb szolgálta­tásból a jelentősebbek: fel­vásárlási kifizetések, áram­díjszedés, totó-lottó nye­reményfizetés, idegenfor­galmi és biztosítási szolgál­tatások. Saját kötvényt nem for­galmaznak, más kötvénye­ket megbízásból tartanak ugyan, de ezekre mérsékelt a kereslet. A kötvényt megkö­zelítő kamatozású, de a le­kötési időben előnyösebb részjegy még mindig nép­szerű befektetési forma. Ahhoz, hogy a szétszórt területeken, s esetleg a vá­rosok ellátatlan részein is igénybe lehessen venni a ta­karékszövetkezetek szol­gáltatásait, az elmúlt évben igen sokat költöttek fejlesz­tésre. Környékünkön tavaly kirendeltség épült Ópuszta­szeren, Sándorfalván és Ü1­lésen korszerűsítették és bővítették az épületet, az idén adják át az Oroszlán utcai és a kiskundorozsmai egységet. A lakosság pénzéért egyre nagyobb a verseny, nem­csak az OTP, hanem a köt­vényeket kibocsátó bankok, részjegyekkel és tagsági köl­csönökkel maguknak fej­lesztést biztosító téeszek és áfészek is „ugyanabból a zsebből" számítanak a sa­ját boldogulásukra. Valószí­nű, hogy a takarékszövetke­zetek közös érdekeltségen alapuló együttműködése le­het az egyik hatékony ellen­szere ennek a kihívásnak. Gyakorlati példa erre még alig akad, mivel • az elvi egyetértésen túl eltérőek az elképzelések. Alapvető fel­tétel lenne az egymás közöt­ti szervezett információ­csere, az ehhez szükséges egységes számítógéppark 'létrehozása évek óta húzódik. Akad tehát tennivaló,. de ezek jövőbeni megoldása magában hordozza a fejlő­dés lehetőségét, szó sem le­het a verseny feladásáról. A 74 ezer főnyi tagság érdeke is ezt kívánja. T. Sz. I. Szolgáltatások Április elsején lép életbe az a fogyasztók érdekvé­delmét szolgáló rendelet, amely szerint ha a fogyasz­tó elégedetlen a szolgáltatás minőségével, s nem orvo­solják panaszát, a javító, s^erelp,.. karbantartó és más szolgáltatást végző vállalat­nak, szövetkezetnek, kis­iparosnak hivatalos vizsgá­lat megrendelésével kell bizonyítania igazát. A beje­lentéstől számított három napon belül a szolgáltatók kötelesek vizsgálatot kérni a szakmailag illetékes mi­nőségellenőrző intézetnél. A minőségvizsgálat időtarta­ma nem lehet több tíz nap­nál. A szállítási és vizsgá­lati költségek — a szolgál­tatást megrendelő jogos rek­lamációja esetén — a szolgál­tató egységet terhelik. Jubiláló hivatal Bensőséges jubileumi ün­nepségre gyülekeztek teg­nap délután a Csongrád Me­gyei Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal dolgozói. A munkás hétköznapokat megszakítva születésnapot ülték, a- -25-et; 'negyedszázad nagy idő egy hivatal életé­ben, méltó a számvetésre, az összegezésre. Az ünnepségen részt vett Papdi József, a Csongrád Megyei Tanács el­nöke, s a Pénzügyminiszté­rium több vezető munkatár­sa is­Katona Istvánnak, a me­gyei tanács pénzügyi osz­tályvezetőjének köszöntője után Huber Bertalanné, a hivatal vezetője mondott emlékező, értékelő, sikerek­ről és eredményekről egy­aránt számot adó ünnepi be­szédet. Végezetül a hivatal vezetője megköszönte a 150 fős kollektíva 25 esztendős felelősségteljes munkáját. Az ünnepségen kitünteté­sek, jutalmak átadására is sor került. Kiváló Munká­ért miniszteri kitüntetésben részesült: Gergely Jenöné, Sajtos Istvánné és Tóth La­josné. (Az elismerő oklevele­Rét' Nérríéth Zrtltán, a Pénz­ügyminisztérium tanácsi főosztályának vezetője adta át.) A továbbiakban Megyéi Tanácsos címet kapott: Csa­nádi Jánosné, Sós Dezsőné és Vörös Mihályné; a tanács Kiváló Dolgozója lett: Kollár Istvánné, Kuczora Gyuláné, Nóvé Andrásné és Temesvá­ri Józsefné, Tanác9i Munká­ért Emlékplakett ezüst foko­zatát kapta: három, bronz fokozatot pedig nyolc dolgo­zó. (A kitüntetéseket Papdi József, a megyei tanács el­nöke nyújtotta át.) Végül, Huber Bertalanné, mint a hivatal vezetője jutalomban részesített 10 hivatali alapí­tó tagot. Megszállt területek Véres összecsapások Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Fe­rencné, Sarlós István és Péter János — befejeződött. A képviselők ma. csütörtökön folytatják a vitát a miniszteri expozé felett. ö Kairó (MTI) Szerdán már 100. napjába lépett az izraeli megszállás elleni palesztin tiltakozás. Szerte a megszállt területe­ken véres összecsapásokra került sor, az izraeli katonák agyonlőttek egy 70 éves pa­lesztin férfit es legalább 22 másikat megsebesítettek. A brutális elnyomás és a kol­lektív büntetésként alkalma­zott gazdasági megtorlások ellenére a polgári engedet­lenségi mozgalom kitart: a mind súlyosabb pénzhiány ellenére gyakorlatilag teljes volt szerdán is a munkabe­szüntetés. Akárcsak az előző nap, ez­úttal is valamennyi üzlet, intézmény, iskola és üzem zárva tartotta kapuit, nem működött a tömegközleke­dés es az Izraelben dolgozók óriási többsége is otthon maradt — ahogyan arra a „felkelés egyesitett vezetősé­ge" aláírással terjesztett röp­lapok kérték. Ujabb meg­szorításként a katonai veze­tés bejelentette, hogy elvág­ták a „területek" nemzetkö­zi telefonvonalait — ily mó­don kívánják megakadá­lyozni a „belső" palesztinok és a külföldön élők kapcso­lattartását. Az ezt bejelentő katonai szóvivő szerint „a hadsereg meghozott minden szükséges intezkedést a rend helyreállítására". Az utóbbi napokban tucatnyi, a palesz­tinok életkörülményeit ne­hezítő gazdasági megszigorí­tó lépést hoztak már meg, s a hírek szerint továbbiak is várhatók. De rövid távon a katonai módszerek maradlak a meg­határozóak: Ciszjordániában és Gázában legalább féltu­cat tüntetést vertek szét, s a minimum 22 sebesülés mu­tatja, hogy a vezetés nem ódzkodik a legkeményebb eszközök, az éleslőszer hasz­nálattól sem. A Tul'karm melletti Nur Samsz mene­külttáborban halálos lövés ért egy 70 éves palesztint. Ariel Sáron, ipari és ke­reskedelmi miniszter, a szél­sőjobb kedvenc politikusa egy jeruzsálemi konferen­cián azt fejtegette, hogy mi­előbb „rendet kell teremteni a területeken", s csak azt követően lehet szó az izrae­li választások kiírásáról. Re­ceptje szerint a kődobáló gyerekek szüleinek, rokonai­nak tömeges kiutasítása a hidegzuhany erejével hatna. Szerdán egyébként magas rangú izraeli katonatisztek név nélkül bírálták a szél sőséges zsidó telepeseket, akik „egyéni megtorlóak­cióikkal csak növelik az erőszakos fejlemények koc­kázatát". Gorbacsov Ljubljanában ö Belgrád (MTI) Mihail Gorbacsov — aki hétfő óta jugoszláviai hivata­los baráti látogatáson tartóz­kodik — szerdán este Belg­rádból Ljubljanába érkezett. Az SZKP KB fótitkárát és feleségét, valamint a kísére­tükben levő személyiségeket a szlovén köztársaság állami és pártvezelői fogadták. Gorbacsov csütörtök dél­utánig marad Szlovéniában, majd onnét Dubrovnikba megy. Horn Gyula Bécsben C Bécs (MTI) Horn Gyula külügymi­nisztériumi államtitkár március 15—16-án látogatást tett Bécsben. Fogadta öt Alais Mock osztrák alkan­cellár és külügyminiszter. Horn Gyula megbeszélése­ket folytatott Thomas Kles­tillel, a külügyminisztérium főtitkárával és más külügyi vezetőkkel. Találkozott Heinz Fischerrel, az Osztrák Szocialista Párt parlamenti frakciójának vezetőjével és Peter Jankowitsch-csal, a párt külpolitikai szóvivőjé­vel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom