Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-12 / 36. szám

Szombat, 1988. február 13. 5 A Kincskereső februári száma „Kék pengeként húsunkba Repülésem hiteles története vág/a februári fagy..." az idei enyhe télben csak régebbi emlékeket ébreszthet fel a Kincskereső februári számának első oldalán olvasható Bunyin-vers (ami, persze, a vers költői értékéből egy csöppet sem von le). Móricz Zsigmond Bocskai koronája című elbeszélése a magyar történelem egyik jelentős sorsfordulóját villantja fel. Paul Eluard verse (Rendezendő számla) a nagy francia költő és mindannyiunk békevágyát tükrözi. Sarkady Mária: Régiúj története a prágai Óváros keltette benyomások költői kifejezése — a novella műfaj ellenére is. A NEVETŐ IRODALOMÓRA állatokról szóló mulatságos versekkel — Shel Silverstein, Julián Tuwim és Szervác József műveivel — jelentkezik. Ezeket követik Zalán Tibor, Bella István és Veress Miklós hangulatos költeményei. Az EZ FANTASZTIKUS sorozatban egy Verne Gyula indulásáról szóló írást olvashatunk (szerzője: Radovan Padovan). A klasszikus orosz író Alekszandr Kuprin novellája — — a repülés hőskorát idézi fel. A folytatásos regény (Vagyim Sefncr: Az ember, aki maga az öt nem ...) újabb jelentős találmánnyal ismertet meg — egy kenőccsel, amely bárkit „zengő ember"ré változtat (igaz, a rossz emberekből ez is csak macskazenét tud kiváltani). Clarké —Vass Mihály Földlakók című képregénye második részében az űrhajós idegenek többszöri sikertelen kapcsolatfelvételi próbálkozás után egy kisváros fogdájában kötnek ki. Még szerencse, hogy... de a többit inkább nem áruljuk el előre. Két laoszi népmesét és egy nyelvtörő mesehalandzsát (Kérész Gyula: A bandzsa maharadzsa halandzsája) olvashatunk még a februári számban. Az OLVASÓLÁMPA rovatban Szabó Lőrinc vallomását olvashatjuk, az ÉDES ANYANYELVÜNK Szilágyi Ferenc szófejtését közli. A Kincskereső februári számát Szyksznian Wanda, König Róbert, Pásztor Csaba, Csala Károly és Orosz István illusztrálta. Főiskolai felvétel A Színház- és Filmművészeti Főiskola felvételt hirdet az 1988/89-es tanévre szinész szakra, illetve előfelvételi az 1989/90-es tanévre film- és tévérendező, film- és tévéoperatőr szakokra. A nappali tagozatos képzés 4 éves. A felvételre érettségizett vagy az 1987/88-as tanévben érettségiző fiatalok jelentkezhetnek. A felvételi korhatár színész szakra lányoknál 22 év, fiúknál 24 év, a többi szakokra 26 év. A jelentkezési nyomtatványhoz csatoliji kell egy önéletrajzot, az elővégzettséget igazoló iskolai bizonyítványt, oklevelet, valamint 300 forintos felvételi költségtérítés befizetését igazoló szelvényt, továbbá két, saját címre megcímzett postai borítékot. A főiskolára jelentkezők az érvényes rendelkezések értelmében egyidejűleg egy másik felsőoktatási intézménybe is leadhatják felvételi kérelmüket. Jelentkezési határidő: március 1. „Á kör közepén állva" Hogy a honi kultúrában hol van a helye a pop- és rockzenének — bár közel két évtizede létezik — még mindig tisztázatlan. A vélemények szélsőségesen megoszlanak. Sokan még a kérdést is szentségtörésnek érzik, és a műfajjal kapcsolatban elsősorban üzletről, pénzről és haszonról beszélnek. Kétségtelen, a poprock világa mára hihetetlen mértékben kommercializálódott, de az is vitathatatlan, hogy a társadalom egy igen népes szeletéhez, a tizen-, huszonévesek jelentős részéhez jellegénél fogva leginkább ez a műfaj jut el, és közvetít valamiféle értéket. Szóvtil, kultúra vagy üzlet? Meglehet, mind a kettő. Edda. A név sokak számára ismerősen csenghet, mégis hozzáteszem még: a fiatalok egyik kedvelt együttese, koncertjeik teltházasak, a boltokban hatodik nagylemezük fogy soksok példányban, sikeresek. Pataky Attila, szakmai körökben céltudatos, fáradhatatlan szervező, a dolgát profi módon értő zenekarvezető hírében áll. — A jelenlegi könnyűzenei struktúrában a zenészek, az előadók a siker érdekében kénytelenek menedzserként intézni saját ügyeiket, menedzselni önmagukat, együttesüket. Pataky Attila az első Edda feloszlása után is talpon tudott maradni, és rövid idő alatt ezt az új Edda-csapatot is a népszerűség útjára vezette. Hogyan? — Az új zenekar megszületése előtt vendéglátósként nyolc hónapig Norvégiában dolgoztam. Megpróbáltam kint ellesni, mi az, amit a szakmában jobban csinálnak, megtanultam nagyon keményen dolgozni. Sok hasznos ötlettel és élménynyel jöttem haza. Például Magyarországon először — ez idáig egyedül — az én zenekaromnak van főállású koncermenedzsere. A muzsikán kívül minden mással — a szervezéstől a szállításon, a propagandán keresztül az anyagiakig — ő foglalkozik. Ez nagyon fontos, mert igy több időm jut a zenére. — Az Edda az egyedüli olyan együttes a hazai rockpiacon, amelyik nem tartozik egyetlen rendezőszervhez, intézményhez sem. Miért? — Mert vállalkozó típusú emberek vagyunk, és anyagilag is így járunk jobban. Mi az együttes tevékenységét gazdaságilag egy vállalkozásnak fogtuk föl, aminek az első perctől kezdve vállaltuk az üzleti kockázatát. A rockzenész élete huszonnégy órás életforma. Mi ezt nagyon komolyan vesszük. A fizikális erőnket és szellemi termékünket visszük ebbe a vállalkozásba, amiért a megfelelő ellenszolgáltatást is meg akarjuk kapni. Hangsúlyozni szeretném, mi senki más pénzét nem kockáztattuk, hasznot produkáltunk az országnak. — Az együttes az utóbbi időben többször eljutott külföldre is. Milyenek az esélyei, a lehetőségei a nyugati piacon? — Tavaly — többek között — játszottunk Svájcban. Franciaországban, Ausztriában is. Bár szép sikereket értünk el, az igazi áttöréshez nem elég „csak" a tehetség és a jó teljesítmény, sok pénz is kell, kellene ... — Szponzorokra lenne szükség, akik reklám fejében finanszíroznák ezeket a koncertkörutakat. Külföldön ez már elfogadott gyakorlat. Az Edda nem tervez hasonló együttműködést? — A mai gazdasági viszonyok között nincs olyan magyar vállalat, amelyik súlyos pénzeket — dollárt — tudna egy rockzenekarba befektetni. Nekünk volt már egy hasonló elgondolásból született koncertünk a Lenin Kohászati Müvekben, de ez inkább csak próbálkozásnak tekinthető. — Ebben a műfajban az ismeretség, a népszerűség legfontosabb feltétele a hanglemez. A lemezgyár, mivel nyereségre törekszik, igyekszik olyan együtteseknek, előadóknak lemezkészitési lehetőséget adni, amelyek üzleti hasznot is jelentenek. Ebben a struktúrában az ismeretlen, fiatal amatőrök helyzete — még, ha tehetségesek is — szinte reménytelennek tűnik. Vagy mégsem? — Nem, bár nehezebb idők járnak, mint nyolc-kilenc évvel ezelőtt, a régi Edda indulásakor. Ma működnek clyan kisebb szervezőirodák, vállalkozói csoportok, amelyei: áz arra érdemes fiatalokat felkarolják, menedzselik, elindítják a pályán. De említhetem a mi esetünket is. Semmilyen szervhez nem tartozva jártuk a magunkszervezte koncertekkel az országot. Közönségtáborunk, népszerűségünk egyre nőtt, végül is a lemezgyár keresett meg minket. — Szóval a pénz fontos, de önmagában mégsem elegendő ... —. AzA4.hogy ki' a: jó, - a közönség, dönti el azzal, hogy elmegy a bulira vagy sem. Hogy az Edda '87-ben is teltházak előtt játszott, annak köszönhető, hogy haladni tudtunk a korral, meg tudtunk újulni a zenében, és van érvényes mondanivalónk. Ezek a dalok mai érzelmekről szólnak, valódi gondokról, indulatokról, hazugságok nélkül. Juhász Ilona Elszomorító példák és jelenségek Szoktál csúnyán beszélni? Nap mint nap tapasztalhatjuk, gyermekeink — kevés kivétellel — pongyolán fogalmaznak, helytelenül beszélnek. A durva, agreszszív magatartás, a fegyelmezetlenség, a trágár kifejezések használata szinte már természetes viselkedési formák. Alexa Ferencné és Bánszky Jánosné szegedi pedagógusok nemrég készített felmérése a magatartás, viselkedés és beszédkultúra helyzetét vizsgálta. Az elszomorító példák és jelenségek miértjére együtt kerestünk választ. A felmérés tapasztalatai A megkérdezett, általános iskolában tanuló gyerekek kilencven százaléka arra a kérdésre — szokott-e csúnyán beszélni? — igennel válaszolt. Ez nemcsak a baráti körre korlátozódik. A villamoson, buszon utazók alkalmi közössége, a felnőttek jelenléte sem fegyelmezi nyelvünk legdurvább kifejezéseinek alkalmazását. Apropó, fegyelem! Száz tanuló közül harminc tartja magát fegyelmezetlennek és tízen nem is akarnak magatartásukon változtatni. A viselkedési normák kialakításában, gyakoroltatásában természetesen, elsősorban a szülői háznak kell(ene) példát adni. Ezt követheti az óvoda, iskola, a pedagógus hatása, és csak harmadikként a baráti közösségek modellereje. Tanulságos az a rangsor, melyet a viselkedési mintát szolgáló példaképek választásakor,, állítottak föl a tanulok. Első helyen á barát vagy barátnő szerepel. Második helyre a szülő, harmadikra a pedagógus .került — megosztva helyét valamelyik népszerű popsztárra](!). Irodalmi, történelmi hőseink alig vagy egyáltalán nem szerepelnek a listán. Az úgynevezett külső körülmények, társadalmi hatások sem kedveznek igazán. Az iskolák zsúfoltsága, teremhiány, a televízió, mozi, a legális és illegális videófilmek fokozzák az agresszivitást. Az ész, az értelem, a nemes érzelmek így sokszor háttérbe szorulnak. Az ügyeskedés, a másik munkájának lebecsülése, a könyök- és ököljog előnyeit biztosító társadalmi példák szentesítése torz magatartásképet alakít ki gyermekeinkben. Az általános iskolai olvasókönyvek egvike-másika sem tereli, tartja helyes irányba olvasóit. A nagy létszámú osztályokban a gyerekek gyakran írásban adnak számot tudásukról, így a szóbeliség, a kifejezőkészség fejlesztésének lehetősége szenved csorbát. Sajnos otthon sem tud mindenki jó példát látni és hallani. Gyakran lehet s másnap reggel fáradtan iskolába induló gyerek 'tanúja az előző esti tettlegességig fajult családi veszekedésnek. Ezek után csodálkozunk, ha egymás segítése helyett, hamar csattan a pofon, az ököl és zúdul a válogatott cifraságokkal tűzdelt szitkok áradata? Mit tehetünk ? Elsősorban nekünk szülőknek, felnőtteknek kell többet törődni gyermekeinkkel. Minden szorító körülmény ellenére gondolni kell arra, milyen példát mutatunk és milyen mércét állítunk eléjük. A családi nevelésnek persze összhangban kell lenni az iskolában folyó érzelmi neveléssel is. Kerítsünk időt alapvető emberi, erkölcsi, etikai normák gyakoroltatására. A viselkedés és beszédkultúra témáját nem lehet egy-egy osztályfőnöki óra 45 percébe belegyömöszölni. És persze türelmesnek, megértőnek kell lenni embertársainkkal szemben is. bármilyen nehéz néha. Mert hát a napi munka, a gmk és fusi után oattanásie feszült idezs-'á. lakkal állunk sorta, vásárolunk, kozlekedüns. A gyermek mozgalom vezetői társadalmi aktívái, az úttörőszövetség is feladata nak tekinti a beszédkultúra és magatartásformák fejlesztését. A jól szervezett csapat és rajprogram, színvonalas irodalmi műsor, előadás példát adhat a szép magyar beszédre. A „Beszélni nehéz" körök megalakulása a dramatikus játszóközösségek működése, a Kazinczy-szavalóversenyek jó kezdeményefzések. Az utóbbi időben s:limc|3 iskolai könyvtár, író-olvasó találkozó, nyelvi játék és vetélkedő segíti a közös célok megvalósítását. A tanórákon kívül szervezett szabadidős programok látogatása is példaadó lehet. Az ifjúsági és az úttörőházban rendezett események, meghirdetett színház-, múzeum- és hangversenylátogatások, kirándulások élményt adó motívumok. Ezek észrevétlenül gyakoroltatják a hely&s viselkedési szituációk alkalmazását. Talán még nem késő Környezetünk rossz példáit nyesegetve, szü'fi és pedagógus meggyőződéssel és ügyszeretettel végzett közös erőfeszítése talán még nem egy későn elkezdett munka hiábavaló erőlködése. Szerezzük vissza, szavaink. gesztusaink régen elkoptatott és lejáratott tartalmának igaz, őszinte értelmét, jelentését. Ne feledjük, gyermekeink viselkedése a mienk is, hisz mi felnőttek szolgálunk modellül. Ha káromkodást hallunk, vagy durvaságot látunk, fölháborodásunk közepette gondoljunk arrat tükörbe nézünk, s magunkat látjuk. Czakó János Karinai Ferenc köszöntése 1941-ig az Újpesti Pannónia 'Szőrmegyárban dolgozott. A munkásmozgalomba 1930ban kapcsolódott be, testvérei biztatására. Részt vett az SZDP ifjúsági mozgalmában, három évig mint titkár szervezte megmozdulásait. 1932-ben belépett a párt tagjainak sorába is. Kapcsolatban állt a kommunista ifjúmunkásokkal, aktív részt vállalt a Vörössegély szervezésében, a természetbarát-mozgalomban, valamint a leventeképzés elleni tiltakozóakciókban is. Katonai szolgálata letöltése után többször is munkaszolgálatra vonultatták be. 1943-ban a jugoszláviai Borban dolgoztatták, ahonnan 20 társával együtt megszökött, s beállt a partizánok közé. Részt vett a Belgrád és Dél-Szerbia felszabadításáért folytatott harcokban, majd Szegeden telepedett le. Dolgozott a híd újjáépítésén, ott volt a Vöröskereszt-kórház létrehozásánál, ahol később 3 éven át vállalt munkát. Ezután Budapestre költözött, majd 1950-ben tért vissza a Tisza partjára. Az Okisz kirendeltségén csoportvezetőként dolgozott, majd az ezt követő évtizedekben több Csongrád megyei vállalat alkalmazottja volt. nyugállományba vonulásáig. Radnai Ferenc eddigi életútját pártunk és kormányunk a Szocialista Hazáért Érdemrend mellett több magas kitüntetéssel ismerte el. Gruber László filmmúzeum Többen érdeklődtek az elmúlt hetekben személyesen vagy telefonon afelől, mi lesz a sorsa a „nagy" filmklubnak, azaz a filmmúzeumnak. Legfrissebb értesüléseink szerint a klub Gruber Lászlónak — az alapítónak és haláláig aktív vezetőjének — nevét vette föl. A filmsorozatok február 28-án indulnak, vasárnaponként délelőtt 9-kor és 11-kor kezdődik a vetítés a Szabadság moziban. A szervezők ígérik, hogy megmarad a korábbi filmmúzeumi jelleg: a Magyar Filmintézet és Filmarchívum gyűjteményéből, új szerzeményeiből válogatnak majd. Így a közeljövőben látható lesz Humphrey Bogart, Marylin Monroe, Ingrid Bergman, Jeanne Moreau, valamint a Hét szilvafa és a Dankó Pista főszerepében Jávor Pál. Két olyan meglepetésfilm is a műsorra kerül, amely olyannyira friss beszerzés, hogy még a szinkron sem készült el, így szinkrontolmácsok segítik a megértést. Bérleteket a Szabadság mozi irodájában lehet váltani — érkezési sorrendben, ami azt jelenti, hogy aki korábban vált jegyet — illetve bérletet —, az válogathat a helyek között. Kereskedőszakma, szocdem ifimozgalom, partizánharcok, több évtizedes pártmunka. Címszavakban így foglalhatnánk össze Radnai Ferenc eddigi életútját abból az alkalomból, hogy tegnap, 75. születésnapján szűkebb pátriánk pártszervezetei nevében köszöntötte Bartha László, a megyei, és Schmidt József, a városi pártbizottság titkára. A hét és fél évtized azonban jó alkalom egy élet állomásainak részletesebb felvázolására is. Radnai Ferenc 1913. február 11-én született Rákospalotán. Apja cipész volt, míg ő a kereskedőszakmát választotta. Rövid ideig szakmájában, majd 5