Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-12 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. tvfolyam, 36. szám 1988. február 12., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Zártkertek, lakóházak, gyógyszertárak A városi tanács vb-üléséről jelentjük Eddig állami tulajdonú lakótelkek eladásáról és téesz-használatba adott földek megváltásáról, kórházi igaz. gató főorvos kinevezésének meghosszabbításáról döntött, a gyermek- és ifjúságvédelem szegedi helyzetéről tájékozódott egyebek közötl tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága A testület — a következőkben részletesebben is ismertetendő napirendeken kívül — a műjégpálya megvalósításáról és működéséről kapott tájékoztatást, valamin! megvitatta a középiskoláskorúak beiskolázásának feltételeit elemző, javaslatokat is megfogalmazó jelentést. Üzletek és zártkertek Van három olyan épülel a Tölgyes utcában, amelynek földszinti helyiségei eddig üresen álltak, s most találtak a kialakítható üzletek belső befejezéséhez társberuházót. A vb hozzájárult ahhoz, hogy a 718-as épület földszintjén a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat mintaboltot, a 717-es házban a Vidia bolgár áruk boltját, a 716-osban a megyei sütőipari vállalat üzletet, a Hajdúsági Iparművek pedig minta után értékesítő boltot alakítson ki — az idei esztendő végéig. Ha Dorozsmáról a bordányi úton megy még két kilométert az ember, aztán az úttól jobbra tér le, fél kilométerrel beljebb az öreghegyre ér. A nagyüzemi művelésre alkalmatlan, 32 hektárnyi területet eddig kishaszonbérlet és személyi földhasználat formájában hasznosították. A tegnapi vb-döntés értelmében az öreghegyet 800—850 négyzetméterenként fölosztják, s magánszemélyeknek eladják. Elővásárlási jog illeti meg majd azokat, akiknek személyi földhasználati joguk volt ott eddig, s vevők kívánnak lenni — nekik négyzetméterenként 30 forintért, minden más jelentkezőnek (a haszonbérlőknek is!) 40 forintos vételárért kínálják majd az új zártkerteket. Az elektromos gerincvezeték költségét — a Démász költségvetésétől függő összeget — az értékesítéssel egy időben lesz majd célszerű beszedni — olvastuk az előterjesztésben. Az is érdemes lehet olvasóink figyelmére, hogy a hattyasi zártkertövezetet is bővítik: 183 földrészletet alakítanak majd ki a gyálaréti közút, a HoltTisza é'|5 a homokbányák közti területen. A szervezésre az Üj Élet Téesz kapott felhatalmazást. Felújítási program Az IKV kezelésében levő lakóépületek lakásai közül még 4100—4200 az olyan, amelyik felújításra vár, s ezek közül 1500—1600 födémcserés. Ez az igény a műszakilag elfogadható harmincévenkénti felújítási ciklusra tekintettel fogalmazható meg, s a vállalatnak ebből kellett kiindulnia a lakóház-felújítási program kidolgozásakor — noha e program megvalósításába időnként beleszól — beleszólt 1987-ben, 25 millió forint erejéig — a pénzszűke. A következmény: több, rövidebb átfutású munkát kényszerűen elhagytak, másokat szántszándékkal lelassítottak — azaz csökkent a felújított lakások száma tavaly. Mi várható az idén? Kettő híján félezer lakás felújítása, ebből 52 födémcserés. A Bokor utca 8. és a Bajcsy-Zsilinszky utca 28. számú házak felújításának ütemét módosítják, s ennek terhére kap új homlokzatot a Kárász utca 3—15. számú házsor és a Dugonics tér 1. Az idei födémcserék kivitelezői : az építőipari szövetkezet (Dózsa utca 2., Kígyó utca 1., Oskola utca 17—23.), a Csomiép (Kálvin tér 2., Attila utca 4.), az SZMMV (Hajnóczy utca 6. és 8.), az IKV (Bokor utca 8. és Bajcsy-Zsilinszky 28.). valamint kisebb kivitelező szervezetek (Juhász Gyula utca 8. és Partizán utca 6.). A Deák Ferenc utca 8. és a Szent Mihály utca 5. számú lakóépületek felújítása előkészületben van. Az idei lakóépület-felújításokat is jelentősen befolyásolják az új adózási rendszer következményei. Hatásai nem ismerhetők még pontosan. A 25 százalékos átalános forgalmi adó és a körülbelül 11 százalékos anyagár-emelkedés 38— 40 százalékos áremelkedést eredményezhet. A kivitelezők még nem adták meg a bérbruttósítás hatffsára jelentkező árszínvonal-emelkedést, esetleg a módosult egyéb szabályozókból adódó árkorrekciókat, ezek várhatóan 1988. április 1-től állnak majd rendelkezésre. A kivii telezői árajánlatok ismeretében az 1988. éves lakóház-felújítási címjegyzéket felülvizsgálják és a felújítások ütemét a pénzügyi lehetőségekhez igazítják. Patikaforgalom Huszonegy gyógyszertárban 90 gyógyszerész — 163 asszisztens közreműködésével — 77 millió forint értékű gyógyszert, gyógyászati segédeszközt adott el tavaly Szegeden. (Ez a Csongrád megyei forgalom 41 százaléka. Ha valaki sokallaná, gondolja el: az orvosegyetem ugyanattól a gyógyszertári központtól kapja ellátmányát, mint a szegedi patikák, meg azután a város nappali népessége, a nyári turistaforgalom is fölfelé tolja el az arányt.) A gyógyszertárak közül hatnak az állapota kritikus — vagy az épület, vagy a helyiség zsúfoltsága miatt. Ilyen az sztk-beli, a Bartók téri, a Földmíves utcai, az Úttörő téri, a Petőfi Sándor sugárúti és a dorozsmai, Tas utcai — remény csupán két patikagond megoldására van. Az sztk-belit pótolja majd az új, Honvéd téri épületben kialakítandó — ha majd felépül. A gyakorlatilag lebontásra ítélt Úttörő téri helyett • pedig — ha a tulajdonosokkal sikerül megegyezni — újat építenek. Ez idő szerint is épül egy: Rókuson, 260 négyzetméter alapterületű, téglablokkos — Tarnai László tervei alapján. Ennyit a patikákról, következzék az ellátás jellemzése. Tavaly tízféle gyógyszerből volt tartósan, fél évnél hoszszabb ideig hiány — nem a gyógyszertári központ hibájából, s nemcsak Szegeden. Nem olyan hosszú ideig, de még manapság is csak akadozva elégíthetők ki az igények Corinfarból és Rudotelből. Az átmenetileg hiányzó készítményeket — erről is tájékozódhatott a végrehajtó bizottság — azonos hatástani csoportba tartozó gyógyszerrel helyettesíti k — noha ez élénk vitát vált ki a beteg és orvosa, illetve a beteg és a gyógyszerész között. Életmentő gyógyszerből azonban nincs hiány! Talán kevesen tudják: 1985-től fokozatosan kivonják a forgalomból az idejüket múlt gyógyszereket — az emiatti aggodalom felesleges, hiszen az orvosoknak van idejük áttérni az új készítményekre. (Egyébként több új gyógyszer kerül forgalomba, mint amennyit kivonnak.) Minisztertanács napirendjén A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács áttekintette és megvitatta a kormány munkamódszerével, munkastílusával kapcsolatos javaslatokat. A kormány tájékoztatót hallgatott meg a hitelmegszorításokkal kapcsolatban a bankok és a kormányszervek között kialakult megállapodásokról. Felhívta a figyelmet arra, hogy mind a bankoknak, mind az állami intézményeknek nagyobb felelősséggel és körültekintéssel kell eljárniuk a meghozott határozatok érvényesítésében. A kormány tudomásul vette, hogy megállapodás született a Tatabányai Szénbányák szanálásának részleteiben. Felhívta a figyelmet a határidő pontos betartására. A Minisztertanács jóváhagyta tagjainak, valamint az országos hatáskörű szervek vezetőinek 1988. évi nemzetközi programját. Ugyancsak jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának moszkvai ülésén részt veit magyar delegáció jelentését. (A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) Veszélybe került export A piac nem vár Magyarországon nincs megfelelő gyártó, aki kifogástalan minőségben képes lenne a nagy értékű szalámikhoz a „filléres" műbelet szállítani. Ezért kénytelen a szegedi szalámigyár ennek a cikknek a többségét az NSZK-ból, Finnországból és Japánból behozni. Évente a szegedi húsiparosok mintegy 160—170 millió devizaforintot költenek el külföldön vásárlásokra. Ebből 110 millióért vesznek műbelet, a többi pénz fűszerekre és a gépekhez importalkatrészekre kell. Erre az évre akkora devizakeretet sem kapott a húskombinát, amiből a műbél ára fedezhető lenne. Persze önmagában ez a tény még nem lenne aggasztó, hiszen egy évvel korábban sem volt ez másként, akkor a keret 140 százalékát sikerült felhasználni. Hogy hogyan? Ügy, hogy különböző intézmények „bombázására" kényszerültek a szalámigyári kereskedők, pluszkeret megszerzéséért. Elgondolkodtató, hogy a húsiparban voltak olyan vállalatok, amelyek a részükre biztosított devizának csak a 60—70 százalékát használták fel. Gyanítható, hogyha ilyen eredmény jött ki a végelszámolásnál, akkor nem takarékoskodtak külöKétségtelen tény, ahhoz, hogy az ország jelenlegi eladósodási helyzetéből kikerüljön, még a legkisebb tételű importra is oda kell figyelni. Viszont, ez a körülmény nem lehet akadálya annak, hogy termelő vállalatok hozzájussanak külföldről azokhoz az anyagokhoz, eszközökhöz, amik elengedhetetlenek kivitelükhöz. A szegedi szalámigyár szalámiexportja került az elmúlt hónapokban veszélybe azért, mert a szükséges, speciális műbél csak akadozva, nagy késésekkel érkezik meg. Megkezdődött a szanálás nitrogénmüveknél Megkezdődött a szanálási eljárás a Péti Nitrogénműveknél. Ennek előzményeiről, az ezzel járó kötelezettségekről és feladatokról szólt Kisgergely Lajos vezérigazgató a vállalatnál rendezett csütörtöki munkásgyűlésen. Elmondta, hogy a Péti Nitrogénművek talpra állítását és fizetőképességének megteremtését szolgáló előterveket egy hónap alatt, az erre vonatkozó részletes koncepciót pedig 3 hónap alatt kell elkészíteni. A gyáróriás fizetési nehézségei már régebben kezdődtek — mutatott rá a vezérigazgató. A műtrágya ára a világpiacon rohamosan csökkent, miközben a hazai energia- és anyagárak gyorsan növekedtek, az itthoni műtrágyaárak pedig stagnáltak. Ennek következtében az egyébként világszínvonalú technológiával, jó minőségű terméket gyártó vállalat nehéz gazdasági helyzetbe került, már évek óta nehézségekbe ütközött túlfizetési kötelezettségeinek teljesítésénél. A kiegyenlítéshez többféle segítséget kaptak. Az 1985—86. évi ér-, dekeltségi alaphiányt költségvetési juttatással egyenlítették ki. 1986—87-re felfüggesztették a műtrágyagyár államkölcsönének és kamatainak törlesztését, valamint a savüzemi alapjuttatási járadék fizetési kötelezettségét. A hitelezőik a továbbiakban azonban már nem tudnak lemondani 4 milliárdos járandóságukról, és a Péti Nitrogénművek 1987 októberében arra kényszerült, hogy önmagá kérje a szanálást a Magyar Kereskedelmi Kamarától. A kormány január 28-i ülésén a gyár állami szanálására vonatkozó javaslatot fogadott el, ami azt jelenti, hogy a saját erőfeszítések és a megszigorított feltételek mellett állami segitséget is kapnak a talpra álláshoz. (MTI) nösebben vásárlásaiknál. Ilyen összefüggéseknél talán nem alaptalan a feltételezés, hogy nincs minden rendben a külföldi fizetőeszközök elosztásánál. Tulajdonképpen egy olyan szervezet hozza meg a döntéseket a keretek ügyében, amelynek semmiféle érdekeltsége nincs az optimális elosztásban. Az elhatározásért pedig kollektíven felelős az igazgató tanács, vagyis személyi elszámoltatásról szó sem lehet. Látszólag nem lenne bonyolult feladat a termelés egy-egy vállalatra jellemző nagyságrendje alapján kiszámolni az importból szükséges mennyiségeket. Ha késéssel is, tavaly a szükséges műbélmennyiség megérkezett a szegedi termelőkhöz, csakhogy akkorra már a nyugati vevők visszavonták megrendeléseiket. A szalámi három hónapig finomul az érlelőkben, tehát a mai hiány tulajdonképpen majd májusban érezteti hatását. Az úgynevezett 60-as fekete műbélből egyetlen méter sincs raktáron. Így a Szegediner fantázianevű termék most nem gyártható. Amerikai megrendelés érkezett a cirombás műbélbe töltött másik szalámiféleségre, de a teljesítés legfeljebb áprilisban képzelhető el. Ki tudja, a két hónapos késés miatt nem áll-e el a vevő a vásárlási szándékától. Gondok vannak a vaakumcsomagoláshoz szükséges fóliákkal is. Ezen a héten ennek hiánya miatt két vagon Favorit szalámi maradt az érlelőkben. S ha a helyzet nem változik, a jövő héten újabb két vagon kényszerül a várakozásra. Ezek a menynyíségek feleslegesen foglalják le a klímatermeket, helyükre új termék nem kerülhet, tehát csökken a kapacitás. S vannak járulékos károk is, a Favorit veszít a súlyából, és a szükségesnél tovább lekötött pénz sem hozza meg már a kamatait. Tavaly az import hiányában hazai fóliába csomagoltak be jelentős nagyságrendű szállítmányokat. Emiatt Szovjetunióból érkezett reklamáció a teakolbász penészesedése miatt. Ez úgy történhetett, hogy levegőt kaptak a vaakumos csomagolásban fólia hibája miatt a rudak. Az ügy kapcsán az MNB devizabevétel meghiúsulási vizsgálatot indított a gyár ellen, felelősöket keresve. S a kiszabott büntetés sem volt filléres nagyságrendű. Most ismét megpróbálkoztak hazai fólia használatával, de már a másnapi minőségvizsgálatnál jelentkeztek a problémák. Kár lenne magunkat azzal hitegetni, hogy a magyar szalámi nagyon hiányzik a konvertibilis valutával fizető országok boltjaiból. Versenytársainak számát nem egyszerű ma már megbecsülni. S ha mi képtelenek vagyunk biztosítani a kért ütemben a szállításokat, nagyon könynyen elképzelhető, hogy holnap már a tradicionális vevőktől sem érkezik majd megrendelés. Pedig ízletes termékeink sikeréhez úgy tűnik, ma csak a teljes értékük négy százalékát kitevő import műbél és fólia hiányzik. Bólé István Nemzetközi konferencia A világgazdaságban végbemenő szerkezeti átalakulásról és struktúraváltásról rendez nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete február 16-án és 17-én. A kétnapos konferencia megnyitóján Bognár József előadásában elemzi az utóbbi negyedszázadban tapasztalt világgazdasági és társadalmi tendenciákat, és ezek hatását a közgazdaságtudomány, főleg a magyar közgazdasági gondolkodás fejlődésére. A konferencián több neves külföldi közgazdász is előadást tart majd.