Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

Csütörtök, 1988. február 11. 3 " Nagy a sár Gyerws Kálmán felvétele Nehéz lenne eldönteni, hogy az eddigi „mediterrán" tél segitetle, avagy nehezítette az olajkutatók munkáját. Az bizonyos, hogy a szállítások kömtyebben mennének, ha a talajt lll tokos hideg dermcsztené meg. Most, hogy a többtonnás berendezések a helyükre kerüljenek — nem egyszer —. a segítő traktorra is szükség van. Felvételünk a Tisza—Maros szögben, a I.yb—2-es berendezés munkaterületen készült Az erdők betegségeiről Az erdők egészségvédelmének komplex programja keretében a hazai erdészet történetének legalaposabb és legrészlet esebb lel nyerését készítették el a szakemberek a MÉM irányításával. Európában az elsők között adták közre a tudományos anyagot, amely képet ad a kialakult helyzetről. és egyúttal kiindulópontul szolgál az erdei egészségvédelem további i n tézk edései h ez. A részletes elemzés szerint a hazai erdőterület 12 százalékán mutatkoznak mérhető károk, amelyeknek nagyságrendi értékelése azért is gondot okoz, mert a korábbi vizsgálatok nem voltak elég átfogóak, és nem is adhattak teljes képet a különféle betegségek arányairól, a pusztulás mértékéről. A károk mindenesetre eléggé tetemesek. Hol tart a szójaprogram ? Ugyanezt persze kérdezhetnénk úgy is: hol tart az a fehérjeprogram, amit az agrártárca az elmúlt év tavaszán hirdetett meg azzal a céllal, hogy az állatállomány takarmányozásában nélkülözhetetlen növényi fehérjék — legalábbis annak egy részét — itthon termeljük meg, ne kelljen a szójadarára évente rendszeresen 200 millió dollárt költeni. Az elmúlt két évtizedben már legalább négy, a szójatermesztés meghonosítását, szélesebb körű elterjesztését óhajtó nagy nekibuzdulás volt; a kezdeti termelőr lendület azonban hamár lelohadt, egyebek mellett azéri is, mert a vállalkozó agrárnagyüzemek rendszeresen ráfizettek e növény termesztésére. És ma? Úgy látszik, ezúttal életben maradt a termelési kedv: nem kis részben an. nak köszönhetően, hogy az üzemek minden megtermelt tonna szójabab után 2500 forintos támogatást könyvelhetnek el, s tudják, hogy ez a központi segítség 1990-ig megmarad. Alighanem az anyagi ösztönzésnek tudható be első helyen, hogy a hosszú-hoszszú éveken át 20-25 ezer hektárt el nem hagyó termőterület hirtelen csaknem a kétszeresére emelkedett. Az összes termés pedig megközelítette már a 70 ezer tonnát. Persze ez lehetne lényegesen több is, hiszen a hektáronként most elért 2 tonnás átlagtermés valójában nem ad okot felhőtlen örömre. Az elmúlt év ismételten bizonyította — figyelembe véve azt is, hogy az időjárás tulajdonképpen nem kedvezett —, hogy azokban a gazdaságokban hoz kiemelkedően jó eredményt ez a növény, ahol következetesen és szigorúan betartják a termesztésre vonatkozó szabályokat. Ugyanis a szója sokszorta érzékenyebb a technológiai hibákra, a trehány, a nem időben elvégzett munkára, mint legfőbb „versenytársa", a kukorica Számos üzem példája megmutatta azt is, hogy amennyiben a gondoskodás nem marad el, a gyengébb, 18-20 .any koronás földeken is betakarítható 2,4—2,5 tonnás átlagtermés. A szójatermesztés magyarországi meggyökeresitésének ellenzői igazuk alátámasztásaként többnyire azzal érveltek, hogy azért jobb szója helyett kukoricát a földbe vetni, mert a kukorica háromszor, négyszer akkura értékkel fizet. Adjunk el dollárért annyi tengerit, amennyiért behozhatjuk a szükséges szójadarát. Ésszerű gondolat ez. Ám a megvalósítását meggátolja, hogy Magyarország a legritkább esetben exportál kemény valutáért kukoricát. Ez azonban természetesen változhat is. Egyelőre azonban érdemes a hazai szójatermesztéssel tovább kísérletezni, hiszen valószínű, hogy holnap sem árt majd a devizával takarékoskodni. Az persze továbbra is hiú ábránd, hogy belátható időn belül önellátókká váljunk szójából. Hacsak a növénynemesítök nem rukkolnak ki olyan üj fajtával, amely a mi időjárási viszonyaink között is képes biztonságosan nagy termést produkálni. Ugyanis jelenleg a köztermesztésben levő szójafélék az ország déli részén érzik csak igazán jól magukat; ez az a vonal, amely ez idáig a gazdaságos szójatermesztés gyakorlati határa volt. A szójabab azonban nyersen semmit nem ér. A benne levő káros — antinutritiv — anyagok miatt közvetlenül nem fogyaszthatja sem állat, sem ember. Szerencsére azonban már számtalan megoldás kínálkozik a veszélyes összetevők semlegesítésére; a közömbösítés elvégezhető főzéssel, gőzöléssel, pelyhesitéssel, pelletálással, mikrohullámos kezeléssel, extrudálással egyebek mellett. Azt viszont senki nem tartja szerencsésnek, hogy a legnagyobb honi feldolgozóüzem, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat éppen ebben az évben kezdett nagyarányú rekonstrukcióba. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a meglevő feldolgozókapacitás — évi 30 ezer tonna — az idén a harmadával csökken majd. Az tehát biztosra vehető már, hogy ebben az évben ez a vállalat képtelen lesz a hazái megtermelt alapanyag teljes mennyiségének feldolgozására. Még jó, hogy a szójatermesztés egyik legnagyobb hazai résztvevőjének, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátnak érvényes kooperációs szerződése van egy jugoszláv céggel, évi 8-10 ezer tonna szója feldolgozására. A gazdasági számitások alapján egyértelműnek tekinthető az is, hogy egy űj, önálló szójafeldolgozó üzemet nem érdemes egyelőre itthon építeni, mivel nem tudnánk kihasználni. Járható útnak, és mondhatni, szükséges megoldásnak látszik, hogy a gazdaságokban megtermelt szója döntő részét helyben tegyék alkalmassá takarmányozási célra. H. I. A deviancia előjelei Bizonyítandó, hogy két esztendővel ezelőtt a magyar egészségügy 27 milliárd, forintos költségvetéséből a prevencióra az összköltség 3,3 százaléka jutott, s ez az arány az idei évben sem változik. Persze a betegségek kialakulásának elébe menni nem minden esetben csak pénzkérdés. A bajok elhatalmasodásának meggátlása, illetve a jelentkező korai tünetek észrevétele azon is múlik, hogyan áll egy társadalom az egészségügyi kultúrával. Különösen igaz ez a mentálhygiénére, a lelki egészségkultúrára. Az a kisebbik baj, hogy az „átlag" állampolgár pszichés ismeretei egyenlőek a nullával. Az igazi gond, hogy a lelki bajok s az ebből származható devianciák elöhangjait azok sem hallják meg, akiknek „hivatalból" kötelező lenne. Nem az ő hibájuk. Szakma ez is, amit meg lehet tanulni, legalább az alapismeretek szintjén. Megelőzés lenne, ha a példának okáért a pedagógusképző intézményekben az eddig tanított általános és neveléslélektan mellett alapos, mentálhygiénés oktatás is helyét kapna. Nem kisebb súlyú tény szól emellett, mint az: a ma iskolásairól riasztó adatok adják hírül, hogy évről évre sokasodnak a deviáns gyerekek, akikből természetesen a társadalmi normáktól eltérő viselkedésű felnőttek lesznek. Hogy csak az adathálmazból kettőt emeljünk ki: két esztendővel ezelőtt körülbelül hetvenezer narkomániában szenvedőt számolhattunk. Ezek jelentős része fiatal. A fiatalkorú bűnözők több mint hatezren voltak 1985-ben. Tudom — s ki ne tudná —, nem elsősorban a pedagógusokon, az ő ismereteiken áll „A fő hangsúly a prevención, a megelőzésen van" — hallom, olvasom mindenütt, ahol a testi vagy lelki — de írhatnám úgy is, testi-lelki — egészségről esik szó. Könnyebb — nem beszélve arról, hogy olcsóbb — a megelőzés, mint a bajok gyógyítása. Csak hát szavak, szavak, amit nemigen követnek tettek. vagy bukik gyerekeink lelki egészségének megromlása, s az ebből születő normaszegö magatartás. Tanulmányok sokasága bizonyítja, az egymással szinte már áttekinthetetlenül összefonódó társadalmi, gazdasági okokat, amelyek a fiatalkori deviancia mozgatói. Ennek ellenére a prevenció egyik lehetősége a fiatalokkal közvetlen kapcsolatban állók kiképzése a devianciák jeleinek korai felismerésére. A hosszúra sikeredett bevezető egy új kezdeményezés létjogosultságának indoklásául íródott. A Vöröskereszt Csongrád megyei vezetősége, az egészségügyi és művelődési osztállyal, valamint az alkoholellenes bizottsággal közösen szervezett mentálhygiénés tanfolyamot pedagógusok. iskolai gondozók, iskolaorvosok, illetve a veszélyeztetett gyerekekkel foglalkozó nevelők számára. — Kettős tanulás lehetőségét is ígéri a kurzus — mondta Pető Zoltán, az idegklinika docense, a tanfolyam egyik vezetője. — Hiszen célunk többek között az is, hogy a pszichiáterek megtapasztalják az egészségügy határain kívül eső gondokat, a pedagógusok pedig az orvos által ismert jelenségeket. Altalános tapasztalat ugyanis, hogy külön-külön sokszor egymástól elszigetelten próbáljuk megközelíteni a fiatalok szocializációs zavarait. Ki-ki a saját szakterülete határáig tud csak eljutni. Ezt kiküszöbölendő törekszünk a fiatalok szocializációs problémáinak többoldalú megismerésére, de ugyanakkor egységes, komplex gyógyítási lehetőségekre, a serdülőkkel foglalkozó szakemberek szemléletmódjának közelítésére. Ezen a kurzuson a 14—18 éves korosztály jellegzetes gondjairól — az életkori, biológiai, pszichológiai, szociális sajátosságairól; a serdülőkori krízisekről; a tünetképződésről, felismeréséről, kezeléséről — tartanak előadásokat pszichiáterek és pszichológusok. Ezeket követően pedig az esetmegbeszélő és -értelmező csoporton, kötetlen beszélgetésen konkrét eseteket elemeznek majd a résztvevők. Ezáltal jutva közelebb a tünetek felismeréséhez, illetve a problémamegoldások különböző módjaihoz. A csoportfoglalkozások egyébként az önismerethez is segítséget nyújtanak. Egy-egy megtörtént eset elemzésekor kiderül, ki mit tett, illetve mire lett volna képes az adott problémás szituációban. Természetesen senki nem vár csodákat egy kevés létszámú. alig húszórás tanfolyamtól. Serdülőink kiábrándultságából fakadó lelki bajait és normaszegéseit maroknyi orvos, pedagógus nem oldhatja meg. De már az is eredménynek számít, ha a tanfolyamon részt vevő nevelők mindeeyike c-ak egyegy gyereknek tud majd segítő kapaszkodót adni az itt szerzett ismeretek birtokában. Kalocsai Katalin Az üllési takarékszövetkezetnél Segítenek - és jél gazdálkodnak Aki csak ül a babérjain, előbb vagy utóbb lemarad ebben a rohanó világban. Azok az emberek teszik jól, akik bátran kezdeményeznek, tudnak élni a sok-sok felkínált (vagy adódó) lehetőséggel. Ilyennek ismertem meg Mészáros Jánost, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjét. Ügy gondolja az ember, hogy adott egy takarékszövetkezet, ami útba esik jövet-menet, be-betérnek oda a kuncsaftok, betétbe rakjak megtakarított pénzüket, vagy éppen fordítva, kölcsön kérnek anyagi gondjaik enyhítésére. Ez is igaz, de Ullésen (nyilván más helyen is) ezeken túl egyéb Az idei évtől bevezetett új adórendszer eddig is rengeteg kérdést vetett fel magánszemélyeknél és gazdálkodó szervezeteknél. Vállalatok, szövetkezetek, intézmények számviteli szakemberei töprenghettek: jól vonták-e le a személyi jövedelemadó előlegét? A kis összegű kifizetéseknél jól számolták-e ki az adót? Megfelelően alkalmazták-e az általános forgalmi adóról szóló törvényt, és annak végrehajtási elöirásait? Helyesen állapitották-e meg a pénzügyileg is rendezendő adókülönbözetet? Ezekben a napokban tovább szaporodnak a kérdések: hová fizesse be a gazdálkodó szervezet a már levont és továbbítandó adóösszegeket? Honnan lehet visszaigényelni a továbbfeldolgozókat megillető pénzeket? Azoknál a költségvetési szerveknél és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezeteknél — gyanítjuk — igencsak sűrű fejtörést okoz az éj rend, amelyeknek eddig semmilyen adókapcsolatuk nem volt. Nos, a levont adóelőlegek és adók az alábbi számlákra utalandók: a személyi jövedelemadó és az adóelőleg címzettje: Adóelszámolasi Iroda, gazdálkodó szervezetek személyi jövedelemadó és késedelmi pótlék beszedési számla, Budapest. Számlaszám: 232-90605-6328. Az általános forgalmi adó címzettje: Adóelszámolási Iroda, gazdálkodó szervezetek általános forgalmi adó és késedelmi pótlék beszedési számla, Budapest. Számlaszám: 232-90107-6867. Az érintettek a fizetési, és a visszaigénylési határidőket a Magyar Közlöny tavalyi, 59-es számából tudhatják meg. napja S még egy fontos figyelmeztetés: az intézményeknek elengedhetetlen, hogy minden átutaláson, csekken, egyáltalán minden adózással kapcsolatos okiraton rajta legyen az adóhatóságtól kapott adószám. (Azok a szervezetek, amelyek az 'általános forgalmi adó alanyaként is bejelentkeztek, az összesen 11 jegyű kódszám kilencedik tagjaként a 2-est írják be!) Néhány pénzintézetnél számlával rendelkező, önálló szervezetnek még mindig nincs adószáma. Ezek általában társadalmi és érdekképviseleti egységek és ezek intézményei. őket kéri az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága, hogy a költségvetési szerveket ellenőrző csoporttól (Szeged, Lenin körút 13.) kérjenek ilyen azonosító jegyet. B. 1. tevékenységekkel szaporítják a közös vagyont, vagy adnak hasznos elfoglaltságot jelenlegi és leendő tagjaiknak. A község pénzintézete népművészeti szakkört is támogat, s a hozzáértéssel készült kézműves tárgyakat értékesítik. Működési területükön kilenc iskolaszövetkezeti csoport működik eredményesen. A takarékosságra nevelt gyerekek jól végzett munkájukért tavaly 451 ezer forintot kaptak. Támogatnak 22 alapító szövetkezeti tagot, szociális segélyezésre 80 ezret költöttek. Rákszűrést és cukorbeteg-vizsgálatot , finansziroznak. Tavaly ilyen célra 150 ezer forintot adtak, az idén 330 ezret terveznek. A Il-es számú belklinika echokardiográfjának megvásárlására 180 ezer forintot ajánlottak. Még néhány „apróság". Foglalkoznak ingatlanok adásvételével, beszedik a gáz-, víz-, villanydijakat, buszbérletet, totót, lottót és könyvet árulnak. Szerveznek kirándulásokat. Ezeket az IBUSZ megbízásából. Ingatlanokat említettem. Szegeden a Hunyadi János sugárút és a Bécsi körút sarkán társasházat építenek, amelyben majd az év második feleben fióküzletet nyitnak. Ebben a fő cél a szegedi lakók támogatása kölcsönnel. Ez persze nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy bárki betétet helyezzen majd el az új üzletházban. Az üllési takarékszövetkezet ezenkívül bővíti fiókját Bordányban, Balotaszálláson és Öttömösön. Zsanán még az idén újat épít. Tárgyalnak arról is, hogy Rúzsán, a Népszabadság Termelőszövetkezettel közösen gyógyvíz palackozót létesítenek, a Balotaszállási Kossuth Tsz-szel és a kiskunhalasi baromfi-feldolgozóval pedig kacsa- és 'libakeltetöt építenek. A szárnyasokat majd tkiadják felnevelni, és mint pecsenyebaromfit értekesitik külföldön. Segítettek már különböző gazdasági szerveket is. összesen 55 milliót adtak, kölcsön. Tagjaiknak 1987+ ben 57 millió forintot folyósítottak hosszú lejáratú építési kölcsönként. A takarékszövetkezet eredményes munkáját igazolj az a tény, hogy tavaly 10 millió forint volt a nyereség. Meg kell még jegyezni, hogy a részjegytulajdonosoknak 5 millió 700 ezer forint osztalékot fizettek ki. Tavaly 9 százalék volt a kamat, az idén 10 és fél százalékot garantálnak. Az Ullés és Videke Takarékszövetkezet holnaD, pénteken délután tartja küldöttközgyűlését. Acs S. Sándor fiz Országos Békelanács ülése Mindenki számára nyitottak voltak az ajtók az Országos Béketanács évzáró-évnyitó ülésén, amelyet szerdán tartottak a Magyar Tudományos Akadé-. mia székházában. Aa ország minden tájáról érkezett több száz békeaktivista részvételével megtartott nyilvános eszmecserén az OBT a magyar békemozgalom tavalyi tevékenységének összegezését, Illetve az idei munkaprogrum megvitatását tűzte napirendre. 4