Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

7S. úvi'oSyam, 33. szám 1988. február 9., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Telefonok, sorrendek, kérdőívek „Egy adott telcfonelosztási körzetben 15 igénylő varakozik telefonra. A telefonigények kielégítése csak egyesével, sorban egymás után történhet. Kérjük, képzelje magát a telelönelosztásért felelős személyek helyzetébe. Döntse el, kinek adna először telefont, kinek másodszor, és így tovább. Szerelnénk az ön véleményét öszszevetni azokkal az elosztási sorrendekkel, amit mások, köztük a posta javasolna ugyanebben az cselben." Az idézett felkérést, s a 15 elképzelt (ám a valóságban nagyon is lehetséges) telefonigénylő jellemző adatait a közelmúltban 28 közületi előfizető, 32 magán-előfizető, s 40 telefonra váró igénylő kapta meg Szegeden. S miután ki-ki a — munkahelyi kollegái vagy a maga véleménye szerinti — sorrendet kialakította, megismerhette a közvélemény-kutatásban reszt vevő többiek listáját. A különféle nézeteket, sorolási szempontokat elemző szegedi ankéton ott volt munkatársunk is. A posta jelenleg érvényben levő telefonelosztási rendszerét 1975-ben alakították ki Hogy azóta mi minden változott a magyar gazdaságtan, a társadalom szerkezetében, azt ehelyütt nem részleteznénk, s talán azt sem kc)l hosszasan indokolni, miért kívánja megnyerni a közvélemény támogatását a posta most, az elosztási szempontok újragondolásakor. Hogy szüksége van rá, az biztos: az ezredfordulóig kétszázezer új és körülbelül százezer átszerelt allomással lehet reálisan számolni. S jelenleg félmillió telefonra várót tartanak nyilván! Számul sokkal "több lehet, hiszen a reménytelenség miatt sokan be sem adják igénylésüket. S hogy ez nem feltételezés, bizonyítja a kötvényes akció: a kötvényt vásárlók negyven százalékának ntri volt korábban beadott igénylése. Az a félmillió tehát biztosan nem annyi ... (A szegedi igazgatóság területén egyébként 46 ezren, Szegeden hét és fél ezren vannak a nyilvántartott igénylők.) Ahhoz képest pedig hogy még a harmincas években az európai országok listavezetői közt volt Magyarország, igencSak az utolsók közé számítunk. * Már a posta elnökének parlamenti beszámolójakor sejteni lehetett: az igazságosuhb elosztási elvek kimunkálásába — a szükséges és lehetséges mértékig — bevonják a közvélemeny képviselőit is. A tömegkommunikációs kutatóközpont kérdőíves felmérést készít. A Coopsystem szervezési és vezetési tanácsadó iroda pedig postázza a véletlenszerűen kiválasztottaknak a bevezetőben idézett felkéréseket — Miskolcon, Debrecenben, Pécsett, Szegeden ... Az ankét helyszínén az as/talhoz. a körön belül csak a fölkértek ülhetnek. S-ót is csak ők kapnak, meg a Coopsystem vitavezetöi. Az első menet a bemutatkozásé: ki listázott a maca megítélése szerint, ki kénviselt kollektívát, van-e igényIndokok és szempontok A tömegkommunikációs kutatóközpont kérdőíves felmérésének is az a célja, hogy az elkövetkezendő évek — a korábbiakhoz képe.st jelentős — telefonfejlesztéséhez, a korszerűbb elosztási rend kialakításához segítséget adjon. Néhány jellemző kérdés közreadásával szeretnénk érzékeltetni, hányféle szempont lehet fontos egy-egy igénylés elbírálásakor. (Noha nem a teljes kérdőívét közöljük, olvasóink maguk is végiggondolhatják, milyen válaszokat adtak volna!...) — Indokoltnak tartja-e, hogy a közületek előnyt élvezzenek a lakossággal szemben? — A következőkben felsoroltak közül kiknek az esetében érzi indokoltnak hogy igénylésüket kiemelten kezeljük? Közvetlen gyógyításban dolgozó orvosok; — egyéb területen dolgozó orvosok; — járványügyi állatorvosok; — vállalati és államigazgatási vezetők; —• országgyűlési képviselők; — magas állami kitüntetések tulajdonosai; — párt- és társadalmi szervezetek vezető tisztségviselői; — újságírók; — színészek; — javítóipari szolgáltatást végző kisiparosok. Vagy egyik esetben sem indokolt? — A következők közül kinek az igénylését kezelné kiemelten? Rokkantak; — mozgásképtelenek; — súlyos betegek; — magas életkorúak; — háromnál több gyermeket nevelők. Vagy egyik esetben sem indokolt? — A kiemelten kezelendő igényléseknél a kedvező elbírálás teljesítése soron kívüliséget jelentsen-e (a várakozási időtől függetlenül), vagy azt, hogy megelőzhetnek bizonyos ideje várakozókat? Tart-e indokoltnak bármilyen kiemelést? — Előnyben kell-e részesíteni, akinek előző lakásában volt telefonja, és áthelyezését kéri? És akinek telefonos lakását szanálták? — Elfogadható-e, ha valaki azért jut előnyhöz, mert valutával tizet a telefonért? Vagy mert a 8—12 ezer forintos beruházási hozzájárulás helyett a teljes létesítési költséget (80 ezer forint) vállalja? — Mit fogadna el alapvető szempontnak: a várakozási időt (ez jelenleg átlagosan 13 év), vagy u fontossági sorrendet, az igénylő foglalkozásának, beosztásának gazdasági, társadalmi súlya szerint? S ha egyiket sem, akkor mit? — Mit tartania helyesnek? Ha a telefon-előfizetés személyhez kötött jogviszony lenne (most az!), vagy ha a telefon adott helyhez kötődne? Ha egyiket sem, akkor mit? — Hogyan rangsorolná a telefonnak a társadalomban betöltött szerepét, funkcióit? A következő megállapításokat kell fontossági sorrendbe tenni: a telefon az emberek mindennapi életének lebonyolításában fon•o- eszköz; rendkívüli helyzetekben a gvors segélykérés eszköze; a' rokoni, baráti kapcsolattartás eszköze; a gazdasági élet működésének nélkülözhetetlen eszköze; kevesek luxuseszköze. lesük. Ez majd akkor válik fontossá, amikor a táblára k.ut „helyezési számokat" indokolni kell, hiszen a kötve nytulajodnos magánigénylő nyilván másképp sorolt, mint a fővonalai számával elégedett vállalat képviselője. Ez motiválja egyebként a második fordulóban kifejtett véleményeket is: ki milyen bírálati szempontokat tart fontosnak. Szociális helyzetet. foglalkozást, beosztást? Egyént vagy közületet sorolt előrébb? Tekintettel volt-e a gazdaságosságra? De kiéremiére? A telefon révén gazdaságosabbá tehető termelésre, vagy a posta bevételére gondolva adna előbb telefont? Számításba venné-e, ki hány éve várakozik. s hogy orvosi igazolás bizonyítja: a telefon az egyetlen kapcsolat volna a külvilággal? * Az ankétra meghívottak láthatóan komolyan veszik a megbízást — még szélsőséges véleményüket is készséggel indokolják. A listákon ugyanis nagy a szóródás: az orvos férj-üzletkötő feleség igénylését első. meg tizedik helyre is sorolják' s van, akinél a magyar—japán vegyes vállalat igazgatói lakástelefonját megelőzi az idős édesanyjával együttélő adminisztrátoré. És fordítva. S miközben gyűlnek a táblán a figyelembe veendő elosztási szempontok, prüttyög a számítógép is: átlagolja a százféle sorrend helyezési számait, összeveti az előző ankétok listáival. S már következhet is a harmadik menet: a posta listájának, új elosztási szempontjainak véleményezése, osztályozása. S a felismerés: a vitában elhangzott érvek és a felvetett szempontok hatására az ember a legjobb hite szerint megállapított eredeti sorrendet is kész megváltoztatni. Azaz: nem is olyan könnyű eldönteni, kié legyen az első. vagy a tizenötödik telefon ... E sorok írója maga is kísérletet tett arra, hogy a tizenöt igénylőt besorolja — természetesen nem „puskázva" sem a szegedi közvélemény-kutatás sorrendjéből, sem a posta űj besorolási rendje alapján kialakított listából. Az utólagos összevetés következtetéseit a maga számára levonta ... Ugyanis mind az ankét átlagsorrendjében. mind a postai listában csupán két-két igénylőnél talált a maga listájával megegyező helyezési számot. De legalább a posta szerinti első helyezettet eltalálta... Pálfy Katalin flz algériai nagykövei Szegeden Tegnap este a Royal Irodalmi Kávéházban magas rangú algériai diplomaták voltak a vendégei J. Nagy László tanszékvezető docensnek. A Mit kell tudni Algériáról című könyv szerzője az afrikai ország nagykövetével, Musztaja Bitaiebbe 1 és helyettesével, Sabri Bukadutn mai beszélgetett. Az esten levetítették Az algér.ai kihívás című videofilmet. Kádár János munkalátogatása a budapesti pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn munkalátogatást tett a párt fővárosi bizottságán. Kíséretében volt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Az MSZMP főtitkárát a pártbizottság székházában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Zathureczky Tibor, az apparátus pártvezetőségének titkára fogadta. Kádár János, a pártbizottság vezető munkatársaival elmélyült, nyílt véleménycserét folytatott a pártélet aktuális kérdéseiről: a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről, az ideológiai tézisekről folyó viták tapasztalatairól; a pártszerveknek és -szervezeteknek, a budapesti kommunistáknak, a társadalmi, gazdasági kibontakozást szolgáló munkájáról; a párttagságot foglalkoztató politikai kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Iványi Pál, a Központi Bizottság tagja, a Fővárosi Tanács elnöke. (MTI) A hazai személygépkocsi-gyártásról Berecz Frigyes elmondta, hogy hazánkban jelenleg mintegy másfél millió személygépkocsi fut az utakon. A járművek átlagéletkora meglehetősen magas, 10 év körüli, és átlagfogyasztásuk is meghaladja a 10 litert. A motorizáció fejlődésével arra számítanak.- hogy 2000-re legalább kétmillió gépkocsi lesz az. állampolgárok. illetve a közületek tulajdonában. Addigra el kellene érni, hogy az autók átlagéletkora a jelenleginek mintegy a felére mérséklődjön, és fogyasztásuk is jelentősen csökkenjen. A kormányzat részleteiben és átfogóan felmérte és elemezte a kérdést. A számítások szerint legalább 25-30 milliárd forintnyi egyszeri beruházás mindenképpen elengedhetetlen ahhoz, hogy gazdaságosan és korszerűen épüljön ki a magyar gépkocsigyártás vagy összeszerelés. A gyártásban 80-100 kisebb-nagyobb iparvállalat venne részt, például autóüvegek, műanyagelemek, karosszérialemezek és műszerek gyártásával. A végleges döntés elhúz.óKözvéleményünk időről időre felfokozott várakozással kiséri figyelemmel e hazai gépkocsigyártás! lehetőségekről szóló híreket. Az MTI munkatársa megkérdezte az ipari miniszteri, mi E, realitásuk ezeknek a híreknek, hol tartanak az előkészítő tárgyalások, és mikor születik végleges döntés a gépkocsigyártásról? dúsának egyik alapvető oka az, hogy azok a vállalatok, amelyek részt vesznek egy ilyen vállalkozásban, mindent — elsősorban a szükséges pénzt — az államtól várnak. Pedig az érintett gyárak, ha érzik a piaci hátteret, biztosak a jövedelmező termelésben, kockázatot kell, hogy vállaljanak. Bonyolult, de nem megoldhatatlan kérdésről van tehát szó. A kormányzat még az év első felében döntést hoz. Jelenleg hat-hét lehetséges javaslatot, ajánlatot vizsgálnak a szakemberek, ezek között van olyan, amely összeszerelésre, végszerelésre, komplett gyártásra, vagy csak alkatrészrészegység-gyártási együttműködésre vonatkozik. tgv előrehaladott megbeszélések folynak például a csehszlovák Skoda gyárral kialakítandó kooperációról, szó van a Skodákhoz való magyar motorgyártásról is. Hasonló szinttn állnak a megbeszélések az új szovjet ZAZ 1102 (korábban Zaporozsec) autók magyar, bolgár, szovjet kooperációs előállításáról, mégpedig ugy, hogy mindhárom országban összeszerelnék azokat. Lehetőség van a megújuló lengyel autógyártásba való fokozottabb bekapcsolódásunkra éppúgy, mint a román Oltcit. vagy esetleg a Dacia személygépkocsik előállításába, ez utóbbiak esetében részegységek szál 1 i tásá va 1. Ugyancsak beható tárgyalások folynak a Suzuki céggel, gépkocsik összeszerelésére vonatkozóan, de más japán, továbbá nyugat-európai és amerikai autógyárakkal is. A végleges döntésre előreláthatólag a félév végéig még várni kell — mondotta Berecz Frigyes ipari miniszter. (MTI) Kisgépek n orvosai H Amekkora orom a háziasszonyoknak egy-egy olyan gép, amelyik a „második műszakot" könnyíti, annyira bosszantó, ha elromlik. Megszoktuk már, hogy géppel mosunk, porszívóval takarítunk. Ha baj van, marad a szerviz! Az ELszo Szövetkezet Attila utcai részlegében évente 16 ezer különféle háztartási gépet ..gyógyítanak", der ötezer alkalommal házhoz is mentek tavaly a szerelők. A háztartási kisgépek, ki tudja, miért, télen „betegesebbek". Így most a szokottnál is több munkájuk akad a szerelőknek. Kár, hogy alkatrészhiány nehezíti a megreparálásukat. A megrendelő olykor bosszankodhat, ha sokat kell várnia egy-egy alkatrészre. A szerviz szakemberei azonban csak a kisgépek javitására vállalkozhatnak, nem pedig az anyagellátási hibák megoldására ... Schmidt Andrea felvétele