Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

83 Szombat, 1988. február 20. A növényvédelemről Az Elnöki Tanács pénteki ülésén törvényerejű rendeletet fogadott el a növényvédelemről. Ezzel új fejezet kezdődik a hazai „növényegészségügy" történetében; az új jogszabály részletesen meghatározza a növényvédelem általános feladatait, figyelembe véve az elmúlt időszakban bekövetkezett agrotechnikai, biológiai, gazdálkodási, környezetvédelmi stb. változásokat. Hazánkban 1968-ban fogadták el az ezt megelőző növényvédelmi rendeletet, és annak végrehajtási utasítását, időközben azonban éppen a szükséges változások, változtatások következtében szinte már áttekinthetetlenné vált ez a jogszabály. Számos módosítást hajtottak végre időközben. Az új rendelet nem valamiféle átdolgozása az eddig érvényben lévőnek, hanem átfogó módon é» új szempontok szerint közelít a növényvédelemmel kapcsolatos problémákhoz, és ebben a szellemben rendezi a fölmerült kérdéseket. Ennek következtében egyszerűbbé válik a hatósági munka: 12 hatósági tevekenyseg a rendelet életbelépésével megszűnik, tíz pedig alacsonyabb szinten például nem a MÖMben, hanem a megyei növényegészségügyi éís talajvédelmi állomásokon intéződik a következőkben. Egyebek között például egyszerűsítették a mezőgazdasági termékek importjának engedélyeztetési eljárását, alkalmazkodva a kialakult nemzetközi gyakorlathoz, szabályokhoz. Az éleibe lépő jogszabály következetesen előírja a termelök kötelességeit a mezőgazdaság valamennyi területén. Hungáriapályázat Eredményt hirdettek tegnap délután azon a tervpályázaton, amelyet a régi Hungária felújításának tervezésére írt ki a részvénytársaság. A szakmai zsűri véleményét figyelembeveve az igazgatótanács úgy döntött, hogy a Dózsa utca és Arany János utca sarkán építendő új ház tervei közül egy sem alkalmas a megvalósításra, ezért annak tervezésére külön megbízást ad majd ki. A szállodaépületre benyújtott pályázatok között sem találtak első díjra érdemeset. A második díjat — megosztva 60, illetve 40 százalékos arányban a Délterv Tornyai István vezette csoportja és a budapesti Marketcoop kisszövetkezet pályázata kapta azzal, hogy március 7-ig terveiket átdolgozhatják, s a jobbnak ítélt terv készítőjével köt a részvénytársaság sverző dést. Számadás 1987-röl - Idei kilátások Párbeszéd a választókhal Február 29. és március 31. között a városi tanács tagjai beszámolnak választóiknak múlt évi tevékenységükről, a testületben végzett munkájukról, az adott körzet lakóterületi bizottságának munkájáról. Alkalmasak lesznek ezek a találkozók arra is, hogy a választókerületben soros feladatokról szót ejtsenek az egybegyűltek, s ki-ki véleményt mondjon tanácsbéli küldötte munkájáról. Hogy a számadáshoz segítséget adjunk, a visszatekintő összegezéshez adalékot szolgáltassunk, s megkönnyítsük a párbeszéd kialakulását, a következőkben néhány kiragadott részlettel felvázoljuk, mit hozott a múlt esztendő Szeged városának, s mik a kilátások 1988-ban. Tesszük ezt- azért, hogy a beszámolókon több idejük jusson a résztvevőknek az őket közvetlenül foglalkoztató kérdésekre, a lakóterületükön mutatkozó gondok számba vételére, s a közös gondolkodás révén, azok együttes megoldására ... Milyen volt a múlt év? Egyetlen szóval aligha jellemezhető. Ha a tanácsi gazdálkodást vesszük, akkor feszes. Ha a lakóterületi bizottságok és a működési területük lakóinak kapcsolatát vizsgáljuk: összehangolt. Ha a közműfejlesztésekre keresünk egy találó szót, akkor önerős, ha a közterületek gondozására, akkor társadalmi — mármint a belefektetett munka ... Szóval a kép meglehetősen vegyes. S a jövő ígérvényei sem biztatóbbak: az 1988 és 1990 közötti évekre jóváhagyott állami támogatást negyven százalékkal, azaz 762 millió forinttal csökkentik, s ez a tervciklus célkitűzéseinek átértékelését, egyes beruházások halasztását vonja maga után. Megnyirbált kereskedelmi és egészségügyi fejlesztési összegek, visszafogottabb lakásépítési ütem, (az eddiginél is?) rosszabb színvonalú parkosítás, mérsékeltebb elektromosenergia-felhasználás és középiskolai tanteremfejlesztés — e gondokkal kell majd együttélnünk. Meg azzal, hogy a tanács néhány településfejlesztési hozzájárulásból tervezett beruházáshoz sem adhatja a maga forintjait, így azok kérdésessé válnak. Hát az előző teho-programbúl mi valósult meg eddig? — teszik fel nyilván a kérdést, főként abban a hat lakóterületi körzetben, ahol teljeskörúen. s a kettőben, ahol részlegesen megszavazták a hozzájárulást. Nos, a rókusiak, béketelepiek forintjaiból ket ajánlati terv készült el eddig, a Francia utca—Kossuth Lajos sugárút sarki ABC-áruház építésével — idei kezdéssel — a Délépet bízzák meg. A rókusi gyógyszertárra kapott ajánlatok közül pedig a dorozsmai építő kisszövetkezetét fogadták el — a munkálatokat megkezdték, befejezés: várhatóan még az idén. Beketelepen. a Tapolcsánvi utcát már 1986-ban kiaszfaltostták. Móravárosban a csatornaépítésre szövetkezett társulás hamarosan elkönyVí llieti: az első ütem tanácsi támogatással befejeződik. l'»io]itelep és Baktó lakói a csapadékvizet elvezető nyilt árokrendszer kiviteli tervét fizették ki, a kivitelezést társadalmi munkára és tanácsi pénzre alapozzák. Tápén már tavaly készen lett az iskola tornaterme, Algyön azonban a kultúrház építése „kicsúszik" a hetedik ötéves tervből. Dorozsmán a gázfogadó állomást átadták már tavaly. A város déli telepei a szennyvízcsatornára adtak pénzüket: Hattyason és Ságváritelepen a tervezésre tavaly'300 ezer forintot már fölhasználtak, Gyálaréten a csatorna mentén pedig megkezdődött a tisztítóakció. A miliályteleki iskola bővítése — noha a tanulmányterv kész — a fedezet hiányában kérdésessé vált. valami közelebbi célt kell ott keresni. S végül Újszeged: stabilizálták a burkolatot a Verseny és a Gyergyói utcában. A lakossági áldozatvállalás egy másik síkján — a várost szépítő és építő társadalmi munkák révén — tavaly 132 millió „jelképes" forinttal gazdagodott Szeged. Lőtér a 600-as szakmunkásképzőben, korszerűbb fűtés az algyői Kosárfonó úti iskolában, tornaterem Tápén, aszfaltos kézilabdapálya a közgazdasági szakközépiskolában, parkosított udvar a Gladics utcai gyermekotthonban — e/ek 200 és 675 ezer forint kihűli összegekkel írattuk fel az önzetlen segítőkészségről valló listára. Az értéküket tekintve talán kisebb kezdeményezéseket a tanács a lakóterületi alapból támogatta — 19 millió forinttal, egyebek közt kohósalak, bitumen, betonlap, pad és szemétgyűjtő, utcai lámpatest, játékszer, fa és cserje, virágpalánta formájában. Ha egyáltalán szabad ilyesmit pénzben kifejezni: Szeged minden lakója átlagosan 714 forint értékben ad( erejét, ötleteit a város szépítéséhez, gyarapodásához. Megérti lalun az olvasó, ha most tetelesen nem soroljuk tovább azokat a fejlesztéseket, a különfele ágazatoknak azokat a tételeit, melyek a múlt esztendő eredmenylistajára kívánkoznak még, de amelyekről lapunkban időről időre beszámoltunk. Hosszú volna a lista az ábécék A-játől a zebrák Z-jéig. Valamit hagynunk kell a hétfőn kezdődő beszámolókra is ... P. K. * Február 29-én, hétfőn délután 5 órakor az Ortutay Kollégiumban (Április 4. útja 24—26.) Szabó Mihály (15. választókerület; az MSZMP Felsőváros II. (Kereszttöltés utca 13.) Greguss Zoltán (20 vk.); a 60ü-as Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben (Tolbuhin sugárút 84.) Katona Gyula (47. vk.); délután fél 6-kor a Kossuth Lajos Altalános Iskolában (Honfoglalás utca) Márton György (60. vk.); este 6 órakor a Gedói Altalános Iskolában (József Attila sugárút 116.) Kovács Tamás (32. vk.); a Makkosházi Általános Iskolában (Ortutay utca 3.) Tóth Károly (35. vk.) számol be választóinak. Március l-jén, kedden délután 5 órakor a Madách Imre Altalános Iskolában (Madách utca 20.) Benedek Tibor (9. vk); délután fél 6-knr a Gagarin Altalános Iskolában (Kolozsvári tér) Bácskai László <49 vk.) tájékoztatja választóit. Március 2-án. szerdán öt órakor az MSZMP Alsóvárosi Székházban (Rákóczi utca 11.) Bozóki Istvánné (53. vk.) ad számot választóinak munkájáról. Március 3-án, csütörtökön délután 5 órakor a 600-as Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben (Tolbuhin sugárút 84.) Takács Szilveszterné (48. vk); az I. Számú Altalános Iskolában (Kiskundorozsma, Felszabadulás utca 2,4.) Papp István (70. vk.) számol be munkájáról. Március 4-én, pénteken délután 5 órakor az MSZMP Tarjám Székházban (Csongor tér) Kanász Gyórgyné (25. vk.) tájékoztatja választóit. Számolgatunk E

gy ország tanulmányozta néhány hete fizetési bzalagját, bérlapját, számítógépes ívét — kinek mj dukál —. hogy megtudja, hogyan jart a bruttósítás utáni első fizetésnapon. Egv pillanatra alkalma volt megpillantani u nagy összeget — de jó lenne mindet zsebre vágni —, majd azt, miként fogyasztotta le a brultóösszeget nettóvá a tízszázaléknyi SZTK és a jövedelemadóelőleg. Volt, akinek többnek tűnt a társadalombiztosítás az eddiginél, mások jóleső érzéssel méregették a magasabb családi pótlékot. Végül is, u bruttósítás nehéz, bonyolult műveletét azzal a konklúzióval zárhatta le, aki bérből, fizetésből él, hogy nincsenek csodák: jó esetben maradt a bér, de sok helyütt előfordult csökkenés is. Főleg a kisebb fizetéseket csapolta meg néhány tízforinttal a tízszázalékos SZTK. akit nem kompenzáltak családj pótlékkal, annak a mínusz veszteség maradt. Rossz nyelvek szerint a bruttó a hét vezért követő nyolcadik magyar nagysággá vált, azt hiszem, egy ideig emlékezni fogunk rá. A bruttót a személyi jövedelemadó páratlanul gyors bevezetése ültette hatalomra. Más kérdéis viszont, hogy az adófizetés a béreknek az árnövekedéseknél lassúbb növelése miatt szűkíti fogyasztásunkat is, meg átrendezi a jövedeiemstruktúrát, a központi alapok javára. Mert számolgatásainknak most az a lényege: a lakosságnak meg kell hoznia Keméljük. Azt ugyanis meg el kell érni, hogy a vásárló ítélete döntő legyen: szankciókkal, versennyel, ellenőrzéssel. Mert bár nem kívánhatjuk, hogy a drágábbért új minőséget kapjunk — hiszen mi csak az allami dotációt pótoljuk —, de méltán elvárhatjuk, hogy a minőséget ne rontsák le, az erre vonatkozó eddigi előírásokat betartsák. Számolgatásaink közepette azon is elgondolkodunk. hogy rendben van, korlátozódik a lakosság fogyasztása, de vajon ez mindent megold? Aligha. E józan, állampolgári számolgatással is számolva, a stabilizáció — szerencsére — előirányozza az állami fogyasztás csökkentését is, elsősorban az indokolatlan vállalati támopatások megszüntetését, a veszteségesek jórészt saját munkán alapuló talpra állítását, a iielkulözneiö intézményén, bezárását is. E lépések nélkül a lakossági fogyasztás megröviditese aligha segítene bajainkon. Habár ez evidencia, mégsem tűnik annak azok számára, akik feszültségektől tartva íélelmezik az ipari struktúraváltást, a felszámolásokat: pagy hírű üzemek „szétverését" emlegetik -a gazdasági decentralizációról hallva, bankuralomrak nevezik a pénzügyi követelmények alkalmazását a rosszul gazdálkodókka! szemben. Nem számolnak azzal, hogy a feszültségek gazdaságunk működési zavaraiból keletkeznek, azok vannak, azok tünetek, amelyeket kezelni kell. Magyarán. ha nem vállaljuk e feszültségeket — az áldozatot a gazdasági vérfrissítéshez amelyeket egyebként előrelátással, figyeés vérátömlesztéshez. Hiába, hogy az el- lemmel tompítani is lehet —. lehetetlenmúlt évek túlfogyasztásának zöméért az ség a gazdaság alapvető bajait megszünipar raz indokolatlan támogatások, a meg- tetni, s akkor már kockára tesszük egész növelt import okolható, pillanatnyilag létünket is. nincs más töke, mint a lakossági megtakarítás az ipari szerkezetet javító beruházásokra, a költségvetési hiányok pótlására, az adósságállomány csökkentésére. Ennek megértése ep.vet jelentett, a január elsejei áremelések megértésével, habár a számolgatások ezzel nem fejeződtek be. Azért egyrészt, mert az év hátralevő részében még várhatók áremelkedések. s ha nem romlik egyensúlyi helyzetünk, ezek már nem érik el az év eleji mag2sságot. Azért számolgatunk, pontosabban számolunk azzal, hogy a több pénzért jobb minőséget, tartósabb élvezhetőbb árut kaDunk. A cikkek dotációjának megszüntetésével — reméljük — ezut-n az ---n vátt^VsfrV.. nak a vásárlói érdektelenség miatti kieséseit a rosszabb áru nyakán marad, termelőnek és kereskedőnek egyaránt. A

kritikával, amely „visszarendezést" óhajt, nehezen azonosulhatunk, de már könnyebben azzal, ha az állami eszközök megtakarításakor öncélú lépeseket kifogásol. Nem számoltunk például azzal, hogy egynemely minisztérium, mint háttérintézmény, megszünteti továbbképző- és átképzőbázisait, holott az új profilra lelt vállalatok talán szívesen kibérelték volna ezeket az intézményeket dolgozóik átképzésére. Jóllehet, ez csak egv példa, de ilyesmikkel nem» szabad spórolni upvanógy, mint a mérnökök, kutatók fizetésén, a technikai információszolgálaton, merthogy nélkülük írott malaszt marad a modernizáció követelménye. Es a számolgatásban is megrekedünk, valahol az alsó tagozatban Komornik Ferenc Iparkodó iparosok Szokatlan dolgot hallottam a napokban a csengelei tanácselnöktől: közintézményt építettek és építenek a helyi kisiparosok. Mert hogyan is szokott ez nálunk lenni? A magánházépités családi munkamegosztásban, egy-két helybeli kőműves, ács, bádogos, villanyszerelő, víz- és fűtésszerelő bevonásával mindennapos dolog. A közintézményt brigádok építik. legyen az építőipari vállalaté. szövetkezeté, szakcsoporté, költségvetési üzemé. Ha túl kicsi a „falat", a megrendelésekben szűkös időkben is meggondolandó nagy erőkkel felvonulni egyegy építőszervezetnek. Ráadásul a tanácsoknak szűkre szabott a pénzügyi kerete, a szabadáras világban nemigen tudnak pótlólagos összegeket hirtelen előteremteni. Csengelén, a körzeti megbízott lakásának és irodájának az állam kiporciózott pénzéért fél évig nem akadt kivitelezője A helyi tanács pénzének ezer helye van. igy ebből nem akarták megemelni u „tétel" A beruházás bonyolitásút maguKra vállalták, de segítséget is igénybe vettek. A tervet a Kamatkedvezmény vállalatoknak A pénzügyminiszter most megjelent rendelete alapján a vállalatok lene'- • kapnak arra, hogy a bérbruttósítás fedezetére 1988-ban állami garanciavállalás mellett felvett hitelek kamatát levonják a nyereségadójukból. E rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 40/1987. számú minisztertanácsi rendelet 1. paragrafusában meghatározott körre terjed ki. A kedvezmény célja, hogy továbbjavítsa a bérbruttósítás vállalati feltételeit, csökkentse az ezzel kapcsolatos hitelfelvetel terheit. A kedvezmenyt az 1988. evi eredményelszámolás során vehetik figyelembe. megyei tanács építési osztályának Vásárhelyi Pál tervezökollektívája készítette el társadalmi munkában, s a műszaki ellenőr is beérte a köszönömmel. A helyi iparosok sem ugrottak ezért a munkáért, hisz legtöbbjük ideje egy évre előre betáblázott. Aztán engedlek a rábeszélésnek. Elképzelem, talán csak azért, hogy hamarabb szabaduljanak az agitációtól, de az sem kizárt, hogy a saját községük érdekében vállalták az áldozatot. Hogy miért áldozat az efféle munka? Más községben hallottam, lasszóval se tudták „közmunkára" fogni az iparosokat. mert itt szigorúan be kell tartani a díjtételeket, a szoros elszámolásnak mindenütt papíron a nyoma, s a magánépitkezéseken akkoriban ennek még híre-hamva sem volt. Ráadásul a kevésbé kifizetődő munka adózását is komolyabban kellett Az iden a forgalmi adó visszatérítése miatt a magánlakás-építőknek is érdeke, hogy számlával bizonyítsák az elvégzett munkát, mert a pénzt csak úgy kapják vissza, s a mester is jobban tart az ellenőrzéstől. Elvileg ezzel csökkentek az intézmény- és magánépités feltételeiben a különbségek. Hogy a valóságban is igy van-e, az majd abból is kiderülhet, hogy másutt követik-e •*>. Csengelén kipróbált módsv™. A múlt év végén mindenki megelégedésére elkészült az épület, s 9 ezer 100 forintból kijött négyzetmétere. A villany-, víz- és fűtésszerelésen kívül mindent a nyolc helyi mester végzett el. Jelentős társadalmi munkával számolhattak, hisz legtöbbjük az építés kellékeiért nem számolt fel bérleti dijat, s egyes munkafázisokat sem számláztak. Így egyikük-másikuk több tízezer forintos költségtől kímélte meg a beruházót. Mondhatnánk, jó, egyszer mindenkit be lehet „palizni". De ennek ellentmond a mostani helyzet Mégse jöhettek ki olyan rosszul, ha újabb munkát is vállaltak, már a szerződést is megkötötték az iskola bővítésére. Erre már igazán megérett a helyzet, a szükségtantermekben a tanárnak szinte csak a gyerekek között jut hely. A tanácsi takarékosságnak. beosztásnak megvannak a látható jelei. A múlt évben előre tudták hozni a későbbre tervezett útépítést, 520 méteren készült el a szilárd burkolat, így az idén minden erejüket az iskolaépítésre tudják összpontosítani. Még egy jelentős létesítménnyel gazdagodott az idén a község, a hidrofóros, medencés vízellátást felváltották a nagyobb biztonságot jelentő hiaroglóbusszal. Erre a saját fejlesztési pénzek mellett céltámogatást is igénybe vettek, az elektromos vezérlő és irányító szerkezet árát a vízmű állja. Pénzszúkös világunkban egyre inkább rászorulunk a jó gazda gondosságának kisebb-nagyobb előnyeire. S ezért a tanácsi vezetők, a helyi iparosok, az itt élők tehetnek a legtöbbet. Aho' lesznek is, az a község arcú latán is meglátszik. T. Sz. I.