Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-26 / 48. szám

Pénlck, 1988, február 26. 5 Hova mentek fiatalok? Zene... diszkó... zene.. Talán e fölismerésnek is köszönhető, hogy az újságirószákma leszokott a bor.só falra hányásáról, s legfel-' jebb akkor nyúl toll utón, ha az ifjúság szórakozásáról hallva, megüti fülét egy-két új, netán jobbat hajszoló kezdeményezés. Ez alól én sem vagyok kivétel. Ezért jegyezgettem hát szorgalmasan azokat a gondolatokat, amelyekkel Iglódi Ferenc, a Tisza Gyöngye diszkóközpont (ugye nevezhetjük így?) vasárnapi műsorának vezetője keresett meg. A tényeket röviden így összegezhetném: városunk közkedvelt vendéglátó egysége új szolgáltatással frissíti programját — vasárnaponként neves könnyűzenei sztárok lépnek pódiumra —, megszakítva a diszkó egyhangúságát. No, íiem teljes zenekarokat szerződtetnek (erre sem pénz, sem megfelelő technikai felszerelés nincs), hanem egy-egy zenekari tag ad műsort, beszélget, dedikálja együttese lemezeitVasárnap például D. Nagy Lajos, a Bikini együttes vezetője nyitja a sort. Egy héttel később a Névtelen Nulla „frontembere", Hevesi Tamás lép fel, majd újabb hét elteltével a Napoleon Bld. énekesnője, Vincze Lilla találkozik a közönséggel. A tervek szerint később Fenyő Miklós, Zoltán Erika és az Első Emelet együttes egyik taaia is feliratkozik a vendégek listájára. És végül egy manapság igencsak meglepő tény a hírözönből: a belépés ingyenes! — Akkor hát mégis igaz, hogy halódik a diszkó, manapság már höemelkedésIfjúsággal foglalkozó újságíró számára jó két évtizede nincs hálásabb téma a diszkónál. Nincs, hiszen itt fejthető ki igazán a magas kultúra féltése éppúgy, mint a divathóbortok, magatartásformák, elsekélyesedő ízlések bírálata. Születtek is írások százával a magyar sajtóban. S miközben mélyebbnél mélyebb gondolatok szántották a papírt, egyre fájóbb volt a felismerés — ezekkel az aggodalmakkal épp egy réteg, az ifjúság nem foglalkozik. De miért is tenné? — vetik föl sokan a kérdést, hiszen az alapképlettel, miszerint az egész hetes, iskolapadhoz, gyárhoz kötött hajtás után. a napi gondok közt egyensúlyozva, igenis igényt tarthat bárki egy (netán több) olyan estére, amikor önmagáért tombolhat. Ilyenkor ugyan ki gondol irányított divathullámokra, mesterségesen sztárolt nagyságokra? Mert a legfontosabb, ugyebár, a zene ... nek sem nevezhető az egykori láz? — Erről szó sincs, hiszen ha valaki összeszámolja, hogy Szegeden és környékén hány diszkó él meg, s egy-egy helyen mennyien szoronganak a táncparketten, máris kiderül — sok ezer fiatal legfontosabb hétvégi programja a tánc. Valamikor egy viszonylag szűk korosztály járt ilyen helyekre, míg ma már kölyökdiszkóban tanulnak a gyerekek, majd tinidiszkó előzi meg az idősebbeknek szánt programokat. Az sem meglepő, ha tisztes családapák is betérnek az aszszonnyal valamelyik diszkóklubba. De vitathatatlan tény az is, hogy a követelmények sokkal magasabbak, mint a hőskorban. A zene mellett előbb látványos fény- és hangeffektusokat követelt a közönség, majd jött a videó, s most, 8-10 év késéssel ugyan, de a nagyobb diszkóközpontok megpróbálják követni a hasonló nyugati helyek programjait Úttörővezetők tanácskozása Tegnap, csütörtökön tatácskozást tartott a Magyar Üttörők Szövetsége Szeged városi és Csongrád megyei testülete. A városi elnökség először azt a jelentést vitatta meg, amely a gyermekek érzelmi, etikai nevelésének tapasztalatairól számolt be. A családnak és a gyermekmozgalomnak, valamint az általános iskolának közös ügye gyermekeink nevelése. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a gyermekek és szülők harmonikus viszonyának javítására. az életükben jelentkező problémák megoldására. Az őket körülvevő világ sem mentes az értékbizonytalanságtól, méllyel a felnőttek is szembekerülnek. Így a különböző magatartás- és életmódmintákkal való találkozáskor a gyermekmozgalom felelős vezetőinek, pedagógusnak, szülőnek egyaránt a valós, igazi, emberi értékeket képviselő példákat kell bemutatni. * A MUSZ Cschgrád ' megyei testülete Nagy Margit, Szentes város úttörőelnökének jelentését tárgyalta. Témája a családok és úttörőközösségek együttműködésének értékelése volt. Az országos elnökség legutóbb l!>84-ben vizsgálta a szülői ház és szervezet kapcsolatának helyzetét. A szövetség megalakulásától kezdve épít a gyermekeknek a családban kialakult érzelmeire, elsajátított ismereteire. Igyekeznek úgy formálni mozgalmi tevékenységüket, hogy közös munkával megtalálják képességeik minél teljesebb kibontakozásának lehetőségét, a közösségi cselekvés erkölcsi, érzelmi biztonságot adó, a gyermeki személyiséget fejlesztő tevékenység útját. — sztárok segítségével újabb kedvet teremteni a szórakozáshoz. A jelszó ugyanis csak egy lehet: az igények minél színvonalasabb kielégítése. Ezért rendezünk például március első vasárnapján táncversenyt a tizenéveseknek, s ezért vezettük be a slágerlistát is — hogy csak néhány próbálkozást említsek A cikket itt tulajdonképpen be is fejezhetném. De mit írtam a bevezetőben? A diszkó mindig hálás téma az ifjúsággal .foglalkozó újságíró számára. S ha már tollat fogtam, hadd hívjam fel a figyelmet egy mondatra: az igények minél színvonalasabb kielégítése. Kérdéseim pedig: miért csak diszkóügybsn érezhetem manapság, hogy a célt tettek is követik? Miért oly kevés helyen hangoztatják ezt? És miért kell látni, hogy a szórakoztatásra (más szóval vendéglátósra) szánt intézmények többsége inkább választja a gyors hasznot hozó rablógazdálkodást (ha megengedik, nem kérek elnézést a kifejezésért), mint a tisztes megélhetést biztosító hosszú távú programot? Hogy ezek a miértek napestig folytathatók? Igaz. De ezt már a lánc legesküdtebb ellensége sem foghatja a diszkóra. Mint ahogy én sem elsősorban a diszkóláztól kapok oly gyakran hőemelkedést. . . Bátyi Zoltán Családi hétvége Ismét családi hétvégét rendez a Juhász Gyula Művelődési Központ és a Volán-klub: ma, pénteken a művelődési központban délutón 2-kor kölyökdiszkó kezdődik, 3 és 5 órától Bukfenc cimmel a Szélkiáltó együttes műsorát rendezik meg. A „nagy" diszkó kezdete: este 6 óra. Holnap, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik az agyagtrzás (a foglalkozást Fataj Klára vezeti), ám ugyanebben az időpontban Novákné Cseh Ibolya jóvoltából farsangi álarckészítéssel is foglalkozhatnak gyermek és felnőtt résztvevők egyaránt. Mindazoknak, akik a bohócmesterség alapfogásaival kívánnak megismerkedni, déli 1 órakor nyit a Bohóciskola (a Csicsai Antal vezette tanfolyamot március 5-én. délután 3-tól újra indítják). Délután 2-től ismét kölyökdiszkó lesz, s ekkor kezdődik a farsangi mulatság is, melynek végén a legtökéletesebb jelmezeket díjazzák. Este 6-tól a program újfent diszkóval végződik. Február 28-án, vasárnap délelőtt 10 órakor gyermekeknek cserebere szerepel a programban, továbbá textilfestés is. Délutón fél 4 és fél 6 órai kezdettel pedig szombaton és vasárnap egyaránt a Leszámolás Hongkongban pímű amerikai film vetítére (a Kossuth Lajos sugárút 53. szám alatti Dugonics moziban) egészíti ki a családi hétvége programsorozatát. Az ujgur kapcsolat Nemzettudat-hasadás. Gazdasági hetilapunk él ilyen jellegű szóösszevonással, ha egyszerre több tartóimat kíván egy-egy cikk címébe emeli. Csak a módszert kölcsönzőm, hisz az alábbiakban történelemről, nemzettudatról, kutatói gyakorlatról, egészen pontosan a magyar nép őstörténetének egy erősen vitatott mozzanatáról lesz szó. S néha személyes ügyekről-is — de erről később ... * Minden bizonnyal már az Anonymus előtti évszázadokban foglalkoztatta eleinket a magyar nemzet eredete, hisz a születés pillanata erősen izgatja a népeket. Ezek az eredetmondák természetesen nagyon kevés tudományos szempontot építhettek be szárnyaló gondolataikba, így a modern kor kutatóira hárult a feladat, hogy megvilágítsák a genezishez visszavezető utót. Történetíróink egy része — szinte újratermelődve — időről időre az ismertnél eredetibb eredetet igyekeznek sejtetni: ki a halzsíros ősök megtagadása, ki tudományos eltévelyedés miatt, másokat a kutatói kalandvágy igazgatott, s mint sok helyütt, az őstörténet világában is megjelentek a sarlatánok, a szakmai dilettánsok. Az őstörténet azon nem kevés tudomány közé tartozik, amelyben a történeti segédtudományok tucatjaira van szükség ahhoz, hogy érdemleges eredményhez juthasson a kutató. Alapos nyelvészeti tudás kell, birtokolni a történeti forráskritika módszertanát, szükségesek a néprajzi ismeretek, elhanyagolhatatlan az antropológia és a régészet, valamint számos természettudomány egészen egy olyan kicsi segédtudományig, mint amilyen a csontkémia. Egy elme számára ma már befoghatatlan mindez. * Nyolc évvel ezelőtt jelent meg A Föld népei című, ötkötetesre tervezett monográfia első, Európáról szóló része. A szerző Kiszely István, akinek neve ma az ujgur— magyar rokonság eszméjével került szoros kapcsolatba. Idézet Farkas Gyula egyetemi docens, antropológus kónyvkritikájából: „Az ismeretterjesztő munkának nehéz és pongyola stílusa, szakkönyvnek pedig a mintegy 300 (!) szabálytalan idézés és sok száz szakmai tévedés miatt aligha nevezhető könyv hazai könyvnyomtatásunknak és a Gondolat Kiadónak aligha fog a sikeres kiadványai közé tartozni." (Délmagyarország, 1980. február 23.) * — Innen a bizalmatlanság? — kérdezem a JATE Embertani Tanszékének vezetőjét. — Akkor engem nem is a tudománytalan pontatlanságok háborítottak fel — emlékezik Farkas Gyula —, hanem az, hogy Kiszely milyen széles skálán plagizál. Fejezeteket közöl egy jeles cseh szerző, Jan Filip kétkötetes régészeti enciklopédiájából anélkül, hogy megemlítené a forrást. A könyv hibajegyzékén egyébként három hónapig dolgoztam, majd benyújtottam egy huszonnyolc oldalas dolgozatot a Magyar Tudományos Akadémiának. Onnan a Kiadói Főigazgatóságra küldték észrevételeimet. — Mi lett a következménye? — Semmi. Sem az Akadémia, sem én nem kaptunk valas/t. Ehhez azóta hozzászokhattam, hiszen a többség és általam is képviselt tudományos meggyőződés aránytalanul kevesebb publicitást kap, mint Kiszely sok ingatag, bizonyitatlan nézete. — Nem lehet, hogy ön elfogult Kiszelyvel szemben? — Biztosan az vagyok, hiszen tudománytalan állításaival személy szerint nekem is sok bosszúságot okozott Nyolcszáz oldalas kandidátusi értekezésének én voltam az egyik opponense. A diszszertóció hibajegyzékét kilencvenkilenc oldalon lehetett csak összefoglalni. Opponensi véleményemben jeleztem, hogy elfogult va* gyok. Ezzel együtt az enyémhez hasonló véleményt formáltak kollégáim is. * A Móra Könyvkiadó Bűvár zsebkönyvek sorozatában 1980-ban jelent meg Hankó Ildikó Emberek című könyve. A könyv impresszumában olvasható, hogy „szakmailag ellenőrizte: dr. Kiszely István". Hankó Ildikó és Kiszely István házastársak. * Magyarországon ma négy antropológus mondhatja magáénak a tudományok doktora fokozatot: Tóth Tibor, Lipták Pál, Lengyel Imre és Farkas Gyula. Kiszely István föntebb említett monográfiájának lektorai között egyikőjük sem szerepel. De még antropológus sincs a lektorok sorában. * Az ujgur—magyar rokonság azt az új elképzelést hozza magával, hogy az Uraitól nyugatra elterülő Káma-vidék helyett valahol Belső-Ázsiában lett volna a magyarok őshazája. Így török nép lennénk, s finnugor nyelvrokonságunk egy nyelvcsere következménye lenne. Ez az állítás eddig nem nyert bizonyságot, erről szólt az elmúlt hét keddjén a Dél-alföldi magazin műsorában Farkas Gyula mellett Fodor István régész, RónaTas András nyelvész és Trogmayer Ottó régész. A tétel tehát nem bizonyíttatott — hipotézis csupán. A szakmai hitelesség is megkérdőjelezhető. A kérdés az: mtért juthat aránytala.nul több nyilvánossághoz a a nemzettudatot is megkavaró föltételezés, mint a tudomá- JIT nyosan igazolt bizonyosság? Dlusztus Imre Új Erkel-kötet Békéscsabán, a Fekete könyvek művelődéstörténeti sorozat kilencedik köteteként megjelent Németh Amadé Az Erkelek a magyar zenében című könyve. Az Erkel családnak a magyar zenei művelődésben betöltött szerepét elemző munka a Békés Megyei Tanács kiadásában, kétezer példányban látott napvilágot. Az Erkel család Pozsonyból Gyulára származó agának történetéről, Erkel Ferencről, s a nagy romantikus zeneszerző hatósára zenei pályára lépő gyermekeiről sok új adatot közlő tanulmánykötet a szerző másfél évtizedes kutatómunkájának összegezése. Karmestervizsga A Jézus Krisztus szupersztár szerdai előadásának Koczka Ferenc volt a karmestere: ez volt a vizsgaelőadása. Az ifjú (25 évés) karmester — vizsgája előtt — így beszélt zenei pályafutásáról : — Hódmezővásárhelyi vagyok. Néptóncos koromban tetszett meg nekem a zongora, és kisiskolásként azt tanultam. Szegedre, a Tömörkény gimnáziumba vettek föl egy adminisztratív tévedés folytán trombita szakra, és később sem engedtek vissza a zongorához. Végül harsona-zeneszerzés szakon végeztem. Ezután karvezetésre akartam jelentkezni. de ehhez Pestre kellett volna menni, így a szegedi főiskolára, felvételiztem, zongora szakra. Kerek Ferenc volt a tanárom, mi voltunk a „híres" Kerek—Koczka páros. Itt végeztem 1984-ban, s az utolsó félévben félállásban már a színháznál dolgoztam, a diploma után pedig végleg idekerültem. Kóruskorrepetítorként, és zenekari zongoristaként dolgoztam. Tavaly, amikor már végeztem a karmesteri szakot „elövezényeltem" Oberfrank Gézának. Ennek alapján kaptam meg a Koldus és királyfi, az Irma, te édes és a Szupersztár vezénylését. — Hogyan folyik le egy ilyen vizsga? — A növendékek maguk gondoskodnak zenekarról, általában 3-4-en összeállnak egy estére. Én különleges lehetőséget kaptóm: egész estét, teljes előadást egymagam vezényelhetek. É&y bírálóbizottság >" U meg, és ők értékeli' jeseményemet. — Kik a faitagjai? — Az elnöke Oberfrank Géza, a szakmai tanácsadó Molnár László, a darab másik karmestere, és a tanárom, Jancsovics Antal, ö egyébként először húzódozott, amikor rock-operát ajánlottam a vizsgára, hiszen a jelöltek veretesebb művekkel szoktak vizsgázni, de aztán lejött egy próbára és meggyőzte a muzsika. * A szerdai előadás utón a vizsgabizottság tagjainak a véleményét kértük: Oberfrank Géza: Koczka Ferencet először hallottam egész darabot dirigálni. Remekelt, korántsem kezdő produkciót nyújtott. Megtalálta a hangot az együttessel, ami igen fontos dolog. Azt hiszem érezhető volt, hogy a közreműködők szeretik, izgulnak érte, tudásuk legjavát akarják adni. Világos, jó keze van, s amennyire ebben a darabban meg lehet ítélni, biztos a tempóérzéke, a tempóváltásokat, fokozásokat is jól csinálta. Jancsovics Antal: Elismerésre méltó, hogy színház ilyen gazdag lehetőségeket biztosít a fiatal karmestereknek. Koczka Feri barátom már a második szegedi, aki nálunk végzett, az első Nagy Imre volt. Havonta általában csak egyszer találkoztunk, dé igen jól dolgoztunk együtt. Molnár László: Érdemes megjegyezni, hogy a Szupersztár vezénylése plusz feladatokat is ad a karmesternek. Nemcsak a színpadot és a zenekart kell irányítani, hanem a videokamerán keresztül a külső karokat is. S, ez bizorfy igen nehéz feladat. * A kollégákon kívül a közönség véleményét is érdemes idézni: lelkesen megtapsolta a karmestert a meleg hangulatú, egyáltalán nem vizsgaízü előadáson. Márnk Tamás