Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

Csütörtök, 1988. február 25. 3 Bővül a gázhálózat A7. Országos Kőolaj- és Ségei csaknem teljesen az Gázipari Tröszt tervei sze- érdekelt lakosokra hárulnak, rint az idén is gyors ütem- . ., . ben folytatódik a vezetékes A mult evbcn az 1,yen hoZ" gázhálózat bővítése. A la- járulás családonként 20-30 kosság változatlanul nagy ezer forint körül mozgott, érdeklődést mutat, s anyagi Az idén mar jóval nagyob­nldozatokat is vállalva, s'zor- bak a kiadások, mert emel­galmazza minél tobb ház- kedett a vezetékek anyag­tartás bekapcsolását ebbe a költsége, továbbá e beruhá­szolgaltatásba. A tröszt zasok után általános forgal­anyagi erőforrásai viszont mi adót kell fizetni. Így eb­csak a hálózat rendszeres ben az évben várhatóan karbantartását és felújítását családonként 30-40 ezer fo­teszik lehetővé. Ezért az új rint körül alakul majd a vezetékek kiépítésének költ- hozzájárulás. Fneumalíkaí eleinek Heves megye egyik leg­eredményesebben gazdál­kodó ipari nagyüzeme, az Egri Finomszerel vénygy ár az idén több mint kétmilli­árd forint értékben tervez pneumatikai hengereket, szelepeket, csatlakozókat és egyéb — az automatizálás­hoz szükséges — elemeket gyártani. Az Egerben készí­tett termékek legjelentősebb vásárlói az angolok, a dá­nok, jugoszlávok és olaszok, valamint az osztrák és NSZK-beli cégek. flz emberek nem fordulnak el A nagy általánosságokra épülő, közhelyekből építkező, dolgukat. Nem beszélve ar­bő lére eresztett jelentések időszakában meglepő és üd- ról, hogy a gyógyítónak is vözlendö a tömör, hivatalos fogalmazvány. A Vöröskereszt érdeke a megelőzés és a mi­városi vezetőségének idei munkaterve lényegre törő, hamarabbi orvosi beavatko­konkrét teendőket felsorakoztató. Ez a munkaterv a ha- zás lehetőségét segítő tájé­gyományos vöröskeresztes feladatok mellett sok új, a mai koztatás. Mindannyiunk sze­magyar valóságot figyelembe vevő terveket tartalmaz, rencséjére nem ez a jellem­Ezekről beszélgettünk a Vöröskereszt városi titkárával, ző magatartás. Az emberek Pásztiné Mészáros Évával. többsége nem fordul el a Vö­röskereszttől. Bizonyítandó, — Kezdjük a legfontosab- gyűjtések szervezésére a vö- hogy taglétszámunk folya­bal. az igazi újdonsággal, a röskeresztes alapszervezetek matosan, évről évre nő. Pil­Vöröskereszt városi segély- segítségével. Tárgyaltunk a lanatnyiiag a városlakók kö­alapjavai! Patyolattal, és megegyez.- ZÜ1 több mint 28 ezer ember — Évek óta megvalósít- tünk: az „elfekvő" ruhákat, vállalja az. önzetlen segítség­hatatlan terv a helyi vörös- ágyneműket, takarókat in- adást. keresztes segélyalap létreho- gyen adják át a Vöröske- — A vöröskeresztes kong­zása. A legutóbbi kongresz- resztnek. resszuson is és szinte vala­szusunkon azonban végre A csaiádban élő, szociális mennyi vöröskeresztes ta­határnzati javaslatként meg- okok miatt veszélyeztetett nácskozáson visszatérő pa­fogalmazódott, hogy a szer- flatalok felderítésére is új nasz: nincs lehetősége a vezetünk programjával módot gondoltunk ki. Talán szervezetnek egészséget nép­szimpatizáló magyar állam- köztudott, hogy a gyermek- szerüsítö kiadványok, szóró­polgárok — az általuk lehet- ¿s ifjúságvédő intézet fiz.e- lapok készíttetésérc. séges mértékben és módon tett körzetekbe beosztott _ Jóllehet a plakátok - támogassak humamtan- patronálók segítségével kísé- naptárak, matricák nem old­us feladataink te jesitese.. ri figyelemmel a veszélyez- jak meg az. egész.ségnevelés­Az összegyűlt pénz k.zarolag tetett gyermekek életét. M, sei kapcsolatos problémákat, a rászorulták tamogatasara úgy gondoljuk, az adott kör- mégis hihetetlenül nagy az. fordítható .másra nem hasz- 7etben lakó és dolgozó vö- igény ezek iránt. Előfordult nalhato fel. A Vöröskereszt röskeresztes t.tkar igen jól már, hogy fogorvosok keres­szocialis segélyalapjai a va- és alaposan ismeri az. ott . . bennünket azzal a rosi vezetoseg nem „csapja é,fik körülményeit, gondjait. Uk meg bennünket azzal a hozzá" a tanács szociális tá- ]gy. a tőlük várható pontos keressél, legalabb a fogasza­mogatásra szánt pénzéhez, tájékoztatás reményében a ti hónapban adjunk nekik mert a különböző jogi szabá- gylvi velük is kapcsolatot eev-egy plakátot. Pedagógu­yók, rendelkezesek okan az tart a jövöben. végül. de kö-nvüroCtek ugyanezért igénylők ez esetben rossz.ab- nem ut()lsósorban a család- R° y° ugyanezen, bul járnának. Ezt a pénzt a védelem különösen fontos Nem tudunk adni, mert ke­Vöröskereszt városi szociális feiadata, az. egyedúlélö idős szítésükre nincs pénz. Ebbe bizottsága osztja majd szét. emberek le)ki és anyagi tá- nem nyugodhatunk bele, ke­E bizottság elnöke a varos. mogatása. Ez utóbbi a szo- f„ssü| lehetőségeket Pil­tanács szociálpolitikái cso- ,41j segélyaIapbói történik. ? J „ !' , • portjának vezetője, aki te- Tervünk még, hogy felderit- lanatnyilag a gyógyszertan hát jól ismeri a segélyért jo- sük varosban egy szál ma- központtal egyezkedünk;, ter­gosan folyamodók korét. gaban öregeket, és a ka- vezzenek számunkra egy rácsony estét itt, a székház- piakátot, a túlzott gyógyszer­ban szeretnénk velük együtt eltölteni, ajándékcsomagok­kal kedveskedve nekik. Mindemellett bizottságunk környezettanulmány után dönti el kinek mennyi se­gélyt ad. — A szociális segélyalap létrehozásával egy időben megszúnik-e a segélybélyeg? fogyasztás ellen hatót. A fo­gászoktól pedig az idén azt kértük, adjanak ötletes ter­veket a fogászati hónapban kibocsátandó matricához. .. . , _ - Ilyenformán készül a kör­továbbra is lehet nálunk va- zeti programjának sikeréért. nvezetvéde|emmel kaocsola­sárolni. Az így összegyűlt A lehetőségeik meddig ter- "ye^tveaeiemmel kapcsola­— A társadalmi szerveze­tek közül a Vöröskereszt az. amelyik a legtöbbet teheti Nem. Segélybélyeget a2 egészségmegőrzés nem­in részt ve­tos plakáttervúnk is. A sok­szorosításukat pedig majd ki kell könyörögnünk vala­Kalocsai Katalin pénzt azonban a városi ve- jedjjefc? zetőségnek továbbítania kell zetőségéhez^A szoS £ «tok™!!* ellen az cn,­gélyalap Ifsszege viszont Ttt bérért, a holnapért" alapít- melyik intézménytől, marad, és a városlakók vány hely. munkujabun. A anyagi megsegítésére szol- legközelebb, cel hogy a szu­gál. Az adomanyozók maguk robuszra hordozható EkG­döntik el hogy a szűkebb készülékét vásároljunk, es pátria rászorultjait támogat- bővítsük mas vizsgáló mu­ják, avagy a központi per- -szerekkel is a busz felszere­selybe szánják pénzüket. lesel , , „ Magától értetődik, hogy mi Az eddigieknél ^BJ®*™­a helyi célokat tekintjük el- felkeltobb, látványosabb sődlegesnek, és azt szeret- egészségnevelesi hetet szűn­nénk, ha a szociális segély- dékozunk rendezni novem­alap gyarapodna. Erre bárki berben. Megpróbálkozunk befizethet, intézmények, vál- dohanyzasrol leszoktató kúr­iaiatok. magánszemélyek. Mi zusokkal, és szeretnénk bo­azt is szívesen vesszük, ha víteni a vöröskeresztes kor­valaki csak" 50 forintot tesz zetekben egészségügyi elo­a kasszába. adásokat tartok Köret A rendszeresen felkert eloado­— A családvédelem terű- jnk ugyanis meglehetősen létén is van mit tennie a kevesen "vannak, s így na­Vöröskeresztnek. Milyen leterheltek. konkrét segítő módszerekkel . ,„Ttnm . ... , , • , ,„/„ — Valószínűnek tartom, készültek e neheznek iger- ^ az Qrvosok egészség. kezö esztendőre? ügyben dolgozók nem hárit­— A Hazafias Népfront ják el majd kérésüket. városi bizottságával közö- Ne bjggye, hogy min­sen, erőinket egyesítve sze- denki önzetlen. Közelmúlt­retnénk minél többet segíte- beli példa: káros szenvedély­ni az embereknek. Először a ]yel kapcsolatos tájékoztató ruhagyűjtést említem. Az előadásra kértem egy orvost, idén végre kaptunk raktár- Csak pénzért akarta vállalni, helyiséget, és így lehetővé jóllehet munkaidőben kellett vált a folyamatos, s nem volna megtartania előadását, kampányszerű ruhagyűjtés.. Szamomra ez az ügy két ok Ebben az évben próbálko- miatt elkeserítő. Mindenki zunk először azzal, hogy tudja, hogy a Vöröskereszt­buzdítsuk a vállalatokat, na- ben tevékenykedők ellen­gyobb intézményeket helyi szolgáltatás nélkül teszik a erre menjünk? I gen. ez a kérdés mostanában gyakran Alapvetően persze mondanivalójuk, elhangzik, s valljuk meg. bizakodóbb tárgykörük miatt. Nevezetesen, azért kell hangulatot hirdet, mint az, hogy ho- vívódni a merre menjünk kérdésével, vá jutunk? Ha ugyanis részben mj dönt- mert ott tartunk, ahol; az a helyzet, ami. hetjük el, merre menjünk, akkor ez jelen- Különben a folyóirat eme számának első tős szabadságot tételez fel rólunk, ut- része jelenbeli helyzetünket tarja fel. nyi­választókról. Természetesen, a kijelölők- Latkozatok, dokumentumok alapján, s hát nek viselniük kell a felelősséget utunk ez a rész nem mondható szívderítőnek, fordulataiért, s ezt nem intézhetik el le- Ezt azonban valamelyest ismertnek téte­gyintéssel. No, de a dicsőség is övék Je- lezném, hiszen megéljük naponként, igaz, hetne, sikereink fejében. Am ma (még) r>okan jobbára értetlenül, ezért (is) indu­sikerekről beszélni veszélyes indulatokat latosan. Mindenképpen tényként kell kiváltó felelőtlenség lenne, sajna, még a azonban kezelnünk, hogy jelen helfyze­közelmúltban is gyakorolt önámítás. tünknek előzményei voltak, okok és elő­szóval, merre menjünk? Mindig csak idézők, hazai, s persze külső tényezők erre a két szóra lyukadunk ki jelenünk egyaránt. feletti töprengésünk nyomán. Menni any- Arányuk vizsgálata érdekes, sőt tanul­nyit tesz, mint haladni, változtatni kör- ságos lehetne, hiszen segítene tisztábban nvezetúnkön, s így magunkon is. Amíg a látni, mint rontottunk el, s mit okoztak hatvanas-hetvenes évtizedek sikeres ha- QZ elkerülhetetlen körülmények, zai jelszava volt a változatlan politika. Mindezek után egyetlen kérdéshez ju­nddig ez mara tarthatatlan álláspont. tunk vissza, most mar akkor merre men­Mozdulni kell, de milyen területeken, mi- jünk? Igaz> ,minl az egyik válaszoló lyen ütemben, kikkel, kik által vezérelve, mondjai hat vajon a húsz évvel ezelőtti mihez igazodva? Legalabb ennyi mindent irányváltás nem jelölte meg a helyes tartalmaz manapság ez a ket szo: mer- iranyt? De igen — válaszolhatjuk rá, akar re menjünk'.' Ráadásul megszorításokat is kórusban is —, csak időközben többször magaba foglal, nem szabad tulhevult, in- ¿s főként álságos módon eltértünk attól, dulattól reszkető hangon kerdezm, mert Csaiárd módon, mert nem hirdettük meg akkor ez könnyen átragad a megkerde- a reform kudarcát, felszámolását éppen zettre is — kész a baj. Tehát csak híg. csak egy kicflit ÚRy tettünk, mintha ez az gadtan, de semmikeppen nem Jcajankodo, egész reformdolog valami izgága értelmi­„lám-én-megmondtam-elore" alapállásból ségimánia lenne valam, olyasféle, amit érdeklődünk haladásunk iránya felöl. Így ha ak.arok csinálok ha nem. akkor nem! joggal várhatjuk el a hasonló szellemű Közben persze történt mindenféle, jöttek útbaigazítást, mar ha ilyenre egyáltalan a hitelek, nagy fogadkozások, megváltoz­szamithatunk. tatjuk, kiküszöböljük, kiizzadjuk — az­Aligha túloznak, akik a Mozgó Világ ez tán maradtak a személyek ós a dolgok, évi első számát a rendkívüli szellemi tel- Meg u remények, hogy majd elmúlik a jesítményt megillető szavakkal méltatják (Újságosnál ne tessék keresni, megátalko­dott jó szimatúak állítólag már a nyom­dában lecsaptak rá.) Címadó kérdésünket küldték meg. válaszra kérve mintegy hat­van közéleti embert, akik közül majd két tucat válaszra is érdemesítette a szerkesztőket. fejünk fölül ez a gonoszság „Végül és merre menjünk? A kelet- és közép-kelet-európai társadalmak új mo­dellje felé. Amelyben a plurális társada­lomszerkezeten a szocialista egypártrend­szer keretei között is egy plurális politi­kai intézményrendszer emelkedik. Amely­ben a gazdasági folyamatokban az áruk, Nyugalmasabb időkben talán érdemes a tőke és a munkaerő piaci mozgásai dorni. volna eltűnődni ezen a két számon, da nálnak, és az állami beavatkozás csak most másra figyelünk, arra, hogy végül is ezeket korrigálja. Amelynek prioritásai a mit tudunk meg a közöltekből. Jót—rosz­szat, optimistát—kudarcot, utat—zsákut­cát, milyen jövőképet? Szívesen válaszolnék egyetlen szóval, do nem tudok. Ennek az is okia, hogy az útmutatók őszinték voltak \ önmagukat adták, tehát sokszínű kép mutatkozik vá­laszaik nyomán. Nem csak sötét, nem n csupa piros ragyogás, s alig-alig fellelhe­tő, szürke középszerűség. Mozgalmas, el­lentmondásos világképről szerezhet tudo. mást öz olvasó, okosabb is lesz általa, de nem feltétlenül reménykedőbb. Talán még egyéb hiányosságokat is felfedezhet­ni, nekem például ilyen a hangvétel szin­te kötelező ?) ridegsége, ami talán a té­ma komolyságából, a kifejtés ésszerűségre törő okfejtéseiből következik — de nem ez a lényeg. Még azt is felemlítem a világpiac stratégiai változásának irányá­ba mutatnak: egyéni szükségletkielégités, infrastruktúra és információtechnika, egyéni kezdeményezés és alkotó munka. Egy ilyen váltás, persze, feszültségekkel jár. A feszültségek azonban jönnek ma­guktól is, akár akarjuk, akár nem. A kér­dés csak az, hogy e feszültségek romboló" energiái szabadulnak-e fel, avagy a ki­bontakozást segítik elő." E gy vezető társadalomkutatót idéz­tem, imiritegy példázatként is. A válaszolók közül sokan véleked­nek így, amit — talán szerénytelenség megjegyezni — sokan osztunk még. Idáig érve azonban a tűnődésben, újra felmerül a kérdés, talán más alakban, de lényegében rokonságban a címadóval: na. hiányok között, amit pedig alkalmasint de hogyan érjük el mindezt? Kik vezet­nem is illenék s ez bizony az oléasót he- nek, kik alkotják a reformintézkedések lyenként kísértő unalom lenne, amely vezérkarát? Egyáltalán; kik velünk, s ki a megegyező tárgykör és a jobbára meg- ellenünk? Vagy elégedjünk mog csupán egyező helyzetértékelésekből, meg az a kérdések megfogalmazásának lehetősé­okosságra törő válaszok viszonylagos so- gével, s majd később sürgessük a ve­kaságából következik. Lehet, persze, hogy mindebben a humortalan stílus a hibás, de végül is a dolog egyre megy, nem va­lami szórakoztató olvasmány ez a közel két tucat útmutató zénylést? És: ismerjük meg egymást. Hallgassuk meg egymást. Találkozzunk. Számlák helyett teendőink listáját lajst­romozzuk. Együtt. Triscr László A megyei neb ülése Ellenőrzések 1988-ban öt országos népi ellenőri A Csongrád megyei vizs- va azt, a megyei tanács elé vizsgálatban, s öt megyei gálatok keretében az üzem- terjesztik jóváhagyásra. El­témaelemzésben vesz részt orvosi hálózat és a táppén- fogadták a városi nebek idei — erről döntött tegnapi 2eshelyzet összefüggéseit, a ellenőrzési terveit is. A sze­ri lésén a Csongrád Megyei közérdfekú bejelentések és gedi neb — amellett, hogy Népi Ellenőrzési Bizottság, panaszok tapasztalatait, a több országos és. megyei Az idei program keretében tavalyi lakástámogatási vizsgálathoz is kapcsolódik a nem rubelelszámolású im- vizsgálat folytatásaként az — két helyi vizsgálatot ter­port kiváltására hozott in- állami lakásgazdálkodás vez. Azt elemzik majd, rni­tézkedések végrehajtását helyzetét, a diák- és fel- ként érvényesül a rászorult­elemzik majd, s megvizsgál- nőttétkeztetés gondjait ki- ság elve a tanácsi szociál­ják a közérzetjavító intéz- vánják elemezni. Egy ko- politikában, különös tekin­kedések lehetőségéit is. rábbi vizsgálat nyomán a tettel a gondozói közpon­Részt vesznek azokban az társadalmi tulajdon védel- tokra. Mi a szerepük a kis­országos vizsgálatokban, mének és a bizonylati rend szövetkezeteknek, kisvál­melyek az állami bérlakás- betartásának fejleményeit lalkozásoknak Szeged gaz­gazdálkodás helyzetét és a teszik majd nagyító alá a daságában, s a szolgáltatási külkereskedelmi csereügy- népi ellenőrök — a Nívó színvonal javításában? — leteket értékelik majd. A Szövetkezetnél. ez lesz a szegedi városi számítástechnika az általá- A megyei neb tagjai meg- neb másik saját tervezésű nos és középiskolai oktatás- vitatták az ellenőrzési ter- vizsgálatának tárgya. Kiste­ban — ez lesz még témája vet — szót kért Pál András, lek bizottsága a közétkezte­egy neb-vizsgálatnak az or- az MSZMP KB gazdaság- tésről és a lakossági tejter­szágos programhoz kapcso- politikai osztályának műn- mékellátásról tervez az idén lódóan. katársa is —, majd elfogad- saját vizsgálatot. Tanácskozott a mórahalmi pártbizottság Tegnap, szerdán délután tartotta soros ülését az MSZMP Mórahalom Városi Jogú Nagyközségi Bizottsá­ga. A testület és munkabi­zottságai 1988. évi munka­tervére Szűcs Istvánné tit­kár tett javaslatot, majd Domonkos László, az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezeti osztályának veze­tő helyettese tartott vitain­dító előadást a pártélet idő­szerű kérdéseiről. A vitában felszólalt: Áb­rahám Vince, Zahorán Já­nos (Rúzsa), Jobba György, Vass Vilmos, Horváth Jó­zsef, Borbás István (Zá­kányszék), Bálint Pál, Dobó József, Tóth Szilvesztirné (Mórahalom), Seller Antal (Öttömös). A tanácskozáson részt vett Horváth Károlyné, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom