Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

jfa/VbO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 19SS. február 25., csütörtök 78. évfolyam, 47. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Érzékeny termelői reakciók Az állattenyésztés megíté­lésében sűrűn változhatnak a jelzők: dinamikus fejlődés, exportminőség, magas költ­ségek, megtalált, illetve el­vesztett érdekeltség, túlter­melés vagy csökkenő állat­létszám, ellentétes szakmai és közvélemény. A tegnap, szerdán Tápén megtartott sertéstenyesztői tanácskozáson a szakembe­rek a pontos helyzetértéke­leshez es a fejlődésben köve­tendő irányok megtalálásá­hoz igyekeztek közelebb jutni. Haskó Pál, a tsz-szö­vetség titkára bevezetőjében elmondta, hogy a hetvenes évektől a nyolcvanas évek elejéig az állattenyésztés di­namikusan fejlődött. Az utóbbi években a sertesek száma megyénkben a 600 ezer darab körüli értéket nem lépte túl. A gazdaságo­kat viszont a tervszerű gaz­dálkodás, a növénytermelés időjárás miatti ingadozása az állattenyésztés fejleszté­sére ösztönzi. A tavalyi aszály árbevételkiesésének nagy részét például a barom­fihús-termelés erőteljes fo­kozódása ellensúlyozta. Míg 1975-ben a mezőgazdasag alaptevékenységén belül 43 százalékot tett ki az állatte­nyésztés, addig tavaly már 53-at. A sertesek 60 százalé­kát a kistermelök nevelik fel, s náluk bizony az elbi­zonytalanodás jelei érződ­nek. Ezért kell még a folya­mat elején szólni a gondok­ról, s pontosan meghatároz­ni az okok között a közgaz­dasági környezet, a takar­mányminöség, a szakmai fel­készültség, a tenyészanyag minőségének hatásait. Baltay Mihály, az Állatte­nyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet osztályveze­tője a dinamikus növekedés időszakát a belső kereslet élénkülésével magyarázta, ugyanis a 25 kilogrammos fejenkénti fogyasztás utan ekkor értük el a 40 kilo­grammot. Az utóbbi hóna­pokban országosan félmil­lióval csókkent a sertéslét­szám. Ebben a korábbi ren­dezetlen adózási informáci­ók is szerepet játszhattak, sok termelő úgymond malac helyett mélyhűtőt vásárolt, és kialakította a maga házi tartalékát. A fogyasztók csökkenő vásárlóerejét már érzékelik a hentesüzletek­ben, a húsipari vállalatok­nál. Az export megítélése sem könnyű, az igazság az. hogy a sok költséget magában fog­laló, s csak olcson eladható húsért járó devizára is szük­sége van a népgazdaságnak, míg ezt valamilyen gazdasá­gosabb exportcikkel nem sikerül kiváltani. A minőség értelmezése sem egységes. A nemesítés­ben ismert tétel, a húsarány növelése rontja a többi tu­lajdonságot. Vagyis a hús­ipar abban érdekelt, hogy a levágott sertés minél több húst tartalmazzon, a fo­gyasztó meg a mérlegen elé tett szelet tulajdonságait fürkészi. A nemesítés eredményei, a genetikai tulajdonságok a gyakorlatban 60-70 százalék­ban realizálódnak. Tehát ezek fokozottabb kihaszná­lásában vannak tartalékok. Ehhez azonban megbízha­tóbb, s egységesebb minősé­gű takarmányok kellenének. Az energia- és feherjehiá­nyos időszakok periodikus változását, mielőbb meg kel­lene szüntetni. Most épp a csökkenő fehérjeimport és a hazai fehérjetermelés nem kellően ismert lehetősegei okoznak bizonytalanságot. A nagyüzemekben felépült telepek lassan a használha­tóság haláráig leromlottak. A jó gazda gondossága, a karbantartás helyett „a nem csinálunk semmit, majd a rekonstrukció mindent meg­old" jelszó vált általánossá. Felújításra pedig egyre ke­vesebb a pénz. Marad a má­sik út, a kistermelés lehető­ségeit kell még inkább kiak­názni, s ezért a fejlesztesre nem szabad az áldozatot saj­nalni. Így a kedvezményes vemheskoca és apaállat ki­helyezési akciókra a továb­biakban is megteremtik az anyagi hátteret. Simon Gyula, a TOT taná­csosa arról szólt, hogy a szö­vetkezetek háztáji gazdasá­gaiban az elmúlt 15 évben sokkal kisebb mértékben nőtt a termelés, mint a kise­gítő gazdaságokban' és a szakszövetkezetekben. Ezért a szerződéses kapcsolatok­kal, az integráció lehetősé­geivel megújuló szövetkeze­ti formákban kísérleteznek. A hozzászólók a húsipar piaci lehetőségeiről, a geneti­kai alapok jobb kihasználá­sáról, a szakmai továbbkép­zés célszerű irányairól, a sok más, jelentős szakmai kér­désről beszélték meg tapasz­talataikat. T. Sz. I. A szovjet állami vezető programja Kádár János és Andrej Gromiko megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Mun- a magyar és a szovjet nép barátságának és káspárt főtitkára szerdán, a Központi Bi­zottság székházában, találkozott Andrej Gromikoval, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívása­ra hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, őszinte, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták: egymást a két ország helyzetéről, a két párt időszerű ten­nivalóiról, különös tekintettel az MSZMP országos pártértekezletének és az SZKP össz-szövetségi pártkonferenciájának előké­szítésére. Hangsúlyozták, hogy a magyaror­szági gazdasági, társadalmi megújulás és a Szovjetunióban megindult átalakítás ered­ményes megvalósítása közös érdekünk. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az SZKP. illetve a két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban tovább bővültek, erősödött a bizalom, teljesebb a megértés. Változatlan közős törekvés, hogy sokrétű kapcsolatainak kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös fejlesztésével elősegít­sük az időszerű gazdasági-politikai felada­tok megoldását, és kialakítsuk az együtt­működés korszerű, hatékony eszközeit. A megbeszélésen érintették a nemzetkö­zi élei. néhány kérdését is. Hangsúlyozták a szocialista országok együttműködése to­vábbi korszerűsítésének fontosságát. Ki­emelték, hogy a nemzetközi helyzet fokoza­tos enyh üléseben meghatározó szerepe van a szocialista országok, s különösen a Szov­jetunió megegyezésre törekvő politikájának, következetes erőfeszítéseinek. Hangsúlyoz­ták a széles korü nemzetközi párbeszéd jelentőségét a békéért és a haladásért ví­vott harcban. A találkozón részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Rajnai Sándor, a KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) A hazai erdőgazdálkodásról Az Országos Erdészeti zott, ezek egy része szer- a felügyelőségek bírságot Egyesület elnöklsége megL vezeti kérdéseket érint — szabnak ki a gazdálkodókra, tárgyalta a hazai erdőgaz- erről tájékoztatta a/ MTI Jelenleg mintegy 1 »00 hektár dálkodás helyzetet és a fej- munkatársát Gáspár-Hantos hátralékuk van az erdögaz­lesztési elképzeleseket. A tes- Géza, az egyesület főtitkára, daságoknak e tekintetben. tülel tobb határozatot ho­Nemcsak mérleg Mérlegre szükség van. Nemcsak az üzletekben és otthon, hanem a laborató­riumokban is. A Szegedi Mérlegkészítö és Javító Kis­szövetkezet a műit évben kezdte a speciális mérleg sorozatgyártását. Ezekből az analitikai mérlegekből szál­,lit a Migértnek: E ter­mék mellett még továbbra is készül itt billenős, és horgászmérleg. Olyan mérő­eszközök fejlesztéscvel is foglalkoznak a szövetkeze­tiek, amelyeket .majd a gyógyszertárakban használ­nak. „ . . , , ... az a lanu gazdasagoknak A testület nem el tett . • ,.,„, . \ , • hozzavetoleg 601) hektár, a egyet azzal az elképzeléssel, beknek pedig mintegy hogy az erdőfelügyelőség a 2700 hektár. Ezekért az továbbiakban esetleg más „adósságokért" már kártéri­,.... , . ,, ,, — ... tést fizettek a termelök, fuhalosagokhoz kapcsolod- , .... , ., espedig a korabbiaknal na­jék, kikerülve a Mezogaz- Ry„bb összeget A köbme­dasági és Élelmezésügyi Mi- terenként! büntetést 709-ról nisztérium kötelékéből, a ezer forintra emelte a MÉM. minisztérium Erdészeti és Ilyenkor a gazdaság a kics i Faipari Hivatalának hatás- fanövedék ellenértékét fizeti köréből. Az egyesület, amely- be az erdők központi alap­nek elnöksége egyetlen tar- jába. A hatóság szigorította tózkodás melkii hozta msg a minőségi átvételt; az a ezt a határozatot, abból in- gazdaság,, amelyik a telepí­dult ki, hogy a fagazdaság téssel ugyan időre elkészül, kellően tervezett és jól ám annak minősége nem szervezett működése csakis látszik megfelelőnek, szin­a jó bevált feltételek mel- lén büntetést fizet, lett képzelhető el: az erdő- Az erdővagyonnal rendel­felügyelöségek tevékenysége, jkezö gazdasagok tízéves er­szervesen illeszkedik az dögazdálkodási tervvel ren­erdők életével foglalkozó de|keznek, és évente meg más szervezetekéhez. Annál ke„ jell)lniük a kitermelési is inkább, mert hatósági előirányzatot. Ettől csak a feladatokat ellátva mind módosítás engedélyezése fontosabb szerepet töltenek után térhetnek el. Évente be az erdővagyon védelmé- átlagosan százezer köbméter ben. a tervszerű gazdálko- fa kitermelésének tervmó­dási feltételek biztosítása- dosítását kérik az üzemek ban. ( gazdálkodási okokból, a Az egyesület helyénvaló- hatóság ezt többnyire jóvá­nak tartotta, hogy a közép- h Amenny.ben az üze­tavú tervezes evente nyolc- bJ1 3 millió köbméter fa kitér- mek bejelentés nelkul ter­melésével számul. Ez az nek el a tervekben előírtak­előirányzat egyúttal azt ¡.s tói, ügy szankciónak néznek jelenti, hogy a hazai szük- elt;.be ségletnek mintegy 63 szá­zalékát lehet itthoni alap- A főtitkár azzal a kérdés­anyagból kielégíteni. Az er- sel kapcsolatban. hogy az dók szerkezetében tervezett országban sok erdörésznveg­átalakitás csak a későb- lehetősen elhanyagolt, cl­biekben hozhat látványos mondta: valóban a szükse­eredményeket, mivel az ér- gesnél kevesebbszer van le­tékesebb favagyon „beéré- hetőség az erdők tisztitásá­se" hosszabb időt vesz ra, a faállomány karban­igénybe. Az erdöfelügyelcsé- tartására. Hiányosak a gépi gek — a közvélemény sür- feltételek, és a kézi munka­getésének is eleget téve — erőben is' szűkölködnek, számon tartják, hogy egy-egy Emiatt egy-egy erdőrészhez erdörész fáinak kivágása ritkábban jutnak el, ám ak­után a gazdaságok ellátják-e kor intenzívebb ritkításra, a szükséges szakmai teendő- gyérítésre kerül sor. Az ket, azokat, amelyekre a egyesületi határozat külön­hatóság is kötelezi őket. Há- ben arra is figyelmeztet rom éven belül ugyanis meg hogy erre a tevékenysegre kell kezdeni a letarolt terű- a jövőben mindenkeppen let újratelepítését, s ameny- nagyobb gondot kell fordi­nyiben ez nem történik meg, tani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom