Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

3 Szerda, 1988. február 3. Jó évkezdet a bányákban Jó eredménnyel zárták, az kínálat alakult ki. A Maév első hónapját a hazai gyar Villamos Művek Tröszt szénbányák: tervükön felül jelenlegi szénkészlete 1,3 csaknem 127 000 tonna sze- millió tonna, ami a szokánet termeltek. A brikettgyá- sósnál lényegesen több. rak 2H 000 tonnával tetezték bányavállalatok közül meg havi előirányzatukat. Lakossági felhasználásra a jelentős túlteljesítéssel zárszerződésben vállaltnál 56 ta a januári hónapot a ezer 400 tonnával több fűtő- Veszprémi, a Borsodi, az anyagot szállítottak a keres- 0roszlá , a Tatabányai és kedelemnek. Egész hónapban zavartalan volt a va- a Doro8> Szénbányák. A megonellátás, a MAV dnlgozói csekl vállalat dolgozói a a termeléshez igazodva elé- tervezettnél mindössze 3500 «¡tették ki a bányavállalatok tünnaval termeltek keveseb•genye» . A jobb teljes.tme- b annak ellenérei hogy nyek elereset az enyhe tel .s tf>bb Ü2emzavar is akadásegitetle, a mult. ev januar- , u folyamatos munkájújában a nagy hideg hoszkat. A Mátraaljai Szénbászabb-rövidebb ideig akadá- nyák a Gagarin Hőerőmű lyozta a folyamatos terme- nagyszabású rekonstrukciólést az ország minden szén- ia mialt mérsékelte a lignit.... .. termelést. A nehéz anyagi medenceiben, s em>att ak- hely/etbe került Nó(?radi kor nem volt zavartalan a Szénbányáknál tovább folyszénellátás. Most viszont talódtak a múlt évben kialakult kedvezőtlen tendenciák: januárban is keveset és drágán termeltek, ezzel brikettből és az erőmüvek- tovább nőtt a vállalat adósnek szánt fűtőanyagból túl- sága. elegendő készlettel rendelkeznek a felhasználók, sőt Kisszövetkezett bizottság Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa a kisszövetkezetek érdekképviseletének, érdekvédelmének javítására kisszövetkezeti bizottságot hozott létre. Jelenleg több mint kétezer kisszövetkezet működik: szerepük évről évre nagyobb, tavaly több mint 40 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami a szövetkezeti ipar összes termelésének egyharmadát adja. A kisszövetkezeteknél tevékenykedő mintegy 80 ezer dolgozó érdekképviseletét, érdekvédelmét eddig is az Okisz látta el, de a feladatát a kis szervezetek nagy száma, szerteágazó tevékenysége miatt nem tudta következetesen ellátni. A bizottság létrehozásával most lehetővé válik a kisszövetkezeteket érintő kérdések megtárgyalása, sajátos problémáik folyamatos figyelemmel kísérése. Az utolsó megoldás 2. Lejjebb nincs arzén Biztosan föltűnt másnak is, hogy tegnapi Írásunkban határértéknél billeg kútjuk az arzén meglehetősen össze-vissza ragokkal jelent meg. arzéntartalma — a szegedi Arzénes, arzénnal. Az egyik magas hangú toldalék, a egyetem szervetlen és analitikai kémiai tanszéké vemasik mely. Nagy baj nincsen, az úgynevezett vegyes gezte a méréseket, tehát hangrendű szavaknak éppen az a tulajdonságuk, hogy el- megbízhatóak —, és ezzel viselik mindkettőt, én mégsem tudnám fölcserélni őket. senki nem játszhat Egy Rosszul érezném magamat, ha arzénost kellene monda- ember v?.gy egy testület kinyilvánított felelősségére se nom, es arzénnél, noha tudom, hogy így ,s jó. A hibának ,ehet kjtenni a lakosságot azonban csak egyik fele lehet bennem, nyilvánvaló, semmi vesszedelemnek. A az is hozzájárul a váltogatás bizonytalanságomhoz, hogy térképiek tanúsága szerint igen ritkán veszem a számra ennek a vegyületnek a nevét, noha azt is tudom róla, hogy három vegyértékű és öl vegyértékű változata is van. Ritka a vegyület, ritka, a neve is az én szótáramban. Folytassuk azonban a kérdéseket és a feleleteket. A tanácselnök kérdéseiről van szó, és a Török József tanulmányára épülő válaszokról. azonban kínálkozik más megoldás is. Ha a talaj kétszáz méterig arzénos — lám, ön így ejti! —. mi van alatta1 Egyáltalán nézte valaki? Nekem bizonyghtták, nem érdemes mélyebb kutat fúrni. Éppen erről van szó. Megnézték, és a következő réA jelenlegi arzénmentesili) mégis tudunk nagyon roszaz emberi szervezet számá- szul is dolgozni. Török Jóra hasznos ásványi anyago- zsef azt mondja, mentségül tegben már nem találtak kat is kivonja a vízből. Lágy szolgálhat, hogy kísérleti arzént! Víz viszont bőven lesz, enyhén szólva ihatat- jelleggel működhetnek a be- van! Kérem, ne vegye készlan. En tudom, mert ittam, rendezések. Szívesen társul- pénznek, amit most tanánek, de nem tudok ennyire csolunk, de komoly esélyük Ez lehet az, amiről a katymári i tanácselnök is se engedekeny lenni. Ha van irá, hogy nem kell a tízmilliós befektetés, csak k" i7 ., "j"t„u„, egy falu, sőt több falu, sőt tízmilliós befektetes, csak Svon is ellőhető Beszél- egész délvidék »ejjebb kell fúriuk. Azért ™ "'7"t,,A,""rjóf zsebere és gusztusára kísér- inteném, hogy ÍJ*!™ f ^ A! létezünk, akkor a kísérlete- mégse adni, de nem is cafolja. Azt , /,.,.., ... — „A, azonban határozottan mond ja, minden víznek fölborul az egyensúlya, ha hozzányúlnak. Ha hozzátesznek va«y elvesznek belőle valamit. Nyilván az is hozzájárulhat. hogy a konstruktőrök a veszelves anyag kivonását tartották föladatuknak, és kevés gondot fordíthattak az apró részletekre. Az biztos, hogy félsikert értek el, ha így van, mert az ihatatlan víz nem iidit fol, és a szervezet is tiltakozik befogadása ellen. ne vegye készpénznek, mert zés megítélésében is hibának minél lejjebb mennek, ankell lennie. Írja azt is az nál melegebb a víz. és a elnök, hogy tízmillióba ke- sótartalma is nagyobb, de Túl a mentesítő — nagy a termálvíz-határig még pénz ez, már jót is illene van választási lehetőség, kapnunk érte! -. ebből a Megjnt ólljunk meg ho]. megye ad nyolcat, kettit kell csak állnia a falunak, de ennyi sincsen. Egész éves fejlesztési alapjuk mindössze 430 ezer forint. Akinek még pénze sincs, ne beszéljen bele, tartja a rossz gyakorlat, de attól még az arzén benne van a kútban, és azt ki keli venni belőle. nap itt folytatjuk. Horváth Dezső O Humántőke lvasóm arról győzködött a minap, Vagyis, új egyéni és közösségi életstrahogy hiába „papolok" az emberi tégiákat kellene kialakítani. Olyanokat, tényezők fontosságáról, úgyse ve- amelyek a létbiztonságot erősítik, akadászi azt senki komolyan, se az egyén, se a lyozzák, meggátolják az életfeltételek köz. Igazam van nagyon abban, hogy em- romlását, a leépülést; s a nehéz helyzeiberi megújulások nélkül nem lesz sem bői való kilábalást, később ,az igazi kitársad.almi, sem gazdasági kibontakozás, bontakozást, a jobb helyzetbe, a magadé a személyiség fejlődése, gyarapodása sabb szintre kerülést szolgálják Az áimanapság nálunk oly mértékben korlálo- lampolgárral a magunkkal az egymással zott, hogy nem is lehetséges. Ellene hat való fokozottabb törődéssel. Amibe bel«*közszinten a gazdasági törekvés, melyben tartozik egy, a mostaninál célszerűbb az ipar és a banktőke mellett kevés sze- szociálpolitika, eredményesebb és hatérepe van a humántőke — azaz, az em- konyább munkásvédelem, s az önmagunkberi tényezők azok megóvása és fejlesz- ra való vigyázás. Mert hogy ezek nélkül tése — „beruházásának"; s ellene munkai tényleg csak „papolni" lehet a humántőke egyén; szinten a* túlhajszoló munkatem. védelméről és fejlesztésének szükségessépó, az önemésztő életmód. Vagyis, nem- géről, a szociális prevencióról, igen látszik sem szemlélet, sem mód ar- Azt ki-ki a saját bőrén tapasztalja ra, hogy váltsunk. Nem ígértem meg ka- előbb-utóbb, hogy a túlhajtott élettempó, pásból, hogy abbahagyom a „papolást", a sokkal is több munka a magasabb élctúgyhogy jókorát vitatkoztunk. Engedtes- nívó helyett az önfelszámolás az egészr»ék idéznem belőle. ségkárosodás. a család felbomlása felé vo.,Hiteles beruházásaink" banktőkés e'- zet. De nem árt rá figyelmeztetgetni egylentmondásairól, az ipari-fizikai töke mást! Miként nem árt, sőt egyenesen (anyag, gép stb.) fel- és kihasználásától kell az eddiginél több gondot fordítani annak summázataval értettünk egvet, intézményesen is az önmagukra vigyázni hogy nem hozhat kellő eredményt az nem tudókra. Például szélesebb körű, haúgynevezett humántőke, az ember nélkül, tékonyabb munkásvédelemmel. Amibe Kell hozzájuk a „csudákra képes ember" beletartoznék az is, hogy egy-egy nagyszellemi és értéktőkéje: a tudás, az intel- üzem, szövetkezet, intézmény igyekezzék ligencia. az innovációs készség, a fejlett képet kapni időről időre dolgozói egészmunkakultúra. a becsületes munkavégzés, ségi állapotáról is. Az eddigi próbálkoa tisztességes magatartás, az erkölcsösség zások ugyanis azt mutatták, hogy sokai igénye. Ebben a tőkében kellene lenni tudnak tenni az emberekért az olyan heplusznak, tartaléknak. Csakhogy: ez a lyeken, ahol rendszeresek a szűrővizsgátőke erősen megfogyatkozott — az em- latok, amik képet adnak a veszélyeztcberi tényező fontossága megkopott, sőt el- tettekről felderítik a szenvedélybetegekel, használódott mostanra mifelénk. Az em- Akikért tenni kell és lehet „kapun beberi erőforrás minőségével baj van. A lül" is, közös és egyéni módon törődte szellem; tevékenység jócskán le van ír- velük, orvosi kezelésre, életmód-változlatékelve, ugyanakkor növekedik az iskola- tásra ösztönözve őket, csökkentve az éleizatlanok, a szakképzetlenek tömege — s pálya-kockázatukat. erősödnek az ebből következő hátrányos Azt az életsors-rizikót, amit egyébként helyzetek. A morális szféra, az erkölcsi- a mostaninál rugalmasabb szociálpolitika ség ugyancsak jókora értékcsökkenésen val is mérsékelni lehetne-kellene. Olvanment-megy át — s egynémely vonatko- nal, ami a foglalkoztátás- és szociálpozásában az öröklött eszmények ellenke- litika viszonyait felülvizsgálja, a jelen zőjére fordulása tapasztalható. Erkölcse- helyzethez igazítja. Amelyben érdemibinknél talán már csak egészségi állapo- ben nyilvánul meg a törekvés egy magotunk romlandóbb, sót romlottabb. Azaz- sabb szintű és megfelelően dotált foglalhogy, csökkennek életesélyeink. koztatásra az igazságosabb közteherviseHa nem próbáljuk csökkenteni az lésre, a családsegítésre, a pénzbeni és egyenlőtlenségeket. Ha nem figyelünk egyéb társadalmi juttatások kiegvensújobban a humántőkére azaz az emberre, lyozottabbá tételére. Aminek emberekot Ha nem látjuk be minél előbb —• köz- és körülvevő, védőhálószerepe hatékonyabb egyéni szinten egyaránt —. hogy e téren lenne. Például úgy, hogy a munkaerő újis szükségesek a „beruházások": egyrész- ratermelési költségei benne lennének a ről kiműveltebb. másrészről egészsége- munkabérben, s ebből a magasabb bérsebb emberfőkkél. Ha nem kapunk végre bői biztosítási formában rendeznék az észbe, hogy a jelenlegi szellemi és erköl- életpálya-kockázatokat. (Állampolgári kocsi szinvonalunkon, a rengeteg munka lelességként fizetve a járadékot, majd mellett nemhogy magasabb szintre nem ugyanezen jogon kapva a jutalékot, az lehet kerülni, de az egészséges, kiegye.i- ellátást, nem lehetne azt vitatni, hogy ki súlvozott, önmagát és környezetét megfe- kit tart el, kinek mi jár s milyen joelelően. reálifan értékelő személyiség mey- címen...) A mainál hatékonyabban miiújítását naprakész regenerálódását v^rn ködő, sokkai kiterjedtebb, célszerűbb szolehet fenntartani — csak a szellemi, testi ciálpolitikával, az egészségügy fejlesztéelfáradás, leépülés megöregedés, ön- sével is vigyázni arra a bizonyos humánemésztés felé lehet haladni. tőkére. Amit persze meg kellene előzni! Belál- A mi kétségtelenül inflálódik. Ha va. elfogadva, hogv p szociA,í« prevev-'ó hagyjuk. Ha nem „papolunk", s korántsem egyszerű feladatából az eddi- még inkább, ha nem teszünk az érginél többet kell felvállalnunk — e°vé- tékesebbé tételéért. Ha nem hisszük el nenként is, közösségi szinten is. Szemle- végre, hogy az emberi értékek óvása nél. letváltással. egyéni és társadalmi felelős- kül nem tudjuk javítani életfeltételeinsétrgel. cselekvéssel. Kapcsolódva az ket. A tudás, a műveltség, a megfelelő egészségmegőrzés társadalmi programja- morál, az egészség legalább olyan fontos hoz. Ami nem kevesebbet tűz ki célul, tényezői életesélyeinknek mint a/, anvavár P1 mint hogy az életmódot ala- gi javak, összhangba hozni a kettőt, sürkító társadalmi-gazdasági feltételeket ér- >*ető teendő. Nemes»1' nrédikúlni kell ródekeket. is megváltoztatjuk úgv hoev az la, hanem tenni kell érte. Kedves vitaegészséges magatartás minél több ember partnerem, én próbálkozom. Mert hiszek a számára legyen a mostaninál könnyebben változtatás lehetőségében, választható lehetőség". Szabó Magdolna Ügy tűnik — ne legyen ez A legsúlyosabb tény, hogy fölösleges handabandázás —. j mentesítő Katymaron, de hogy az állami támogatással Madarason se működik, mert pz állam vállalja magára technikai vagy technológiai a felelőtlenséget is. Ez is gondok vannak vele. méreg, nemcsak az arzén! Nem tudunk hozzáfűzni semmit. Gyakorlatlanok leMi van, ha a község nem . ... , < akarja a leválasztót? A vizhetunk az uj konstrukcio ' kivitelező elkészíti tökéletesítésében. Igazat kell m" a hitelező, etkesztti, adnunk a hozzáfűzott gondolatoknak is: Üjabb gond: a rossz gazdasági helyzetben , , .,. ... . , . .... . ,,..,„; kihaszruija monopolhelyze j o donles-e mi Uokat költeni .... , , átadja saját magának, és ... és nem működik. Ha a község megtagadja, a vizmú működésképtelen dologra? iKérem, nem a döntés a rossz, hanem a szerkezet! Mi elfeledkeztünk arról, tel. Ma is van ilyen, csak a vezetők nem merik kimondani. Sajnálnánk, ha nem akarhogy a piacot csak jó esz- ná a község, mert ha benne közökkel lehet meghódítani, van az arzén a vízben, azt Mi nagyon jól tudjuk, más- muszáj kivenni onnan. Igaz, honnan úgyse vehet senki a regionális vizmü is megilyet, és evvel vissza lehet oldás, de kinek van ma élni, mint minden mono- arra pénze? Hány év múlva pólhelyzettel. Az a baj, hogy tudná kifizetni a 430 ezer a rossz gyártásába se lehet forintos fejlesztési alapjából még mihdig belebuknia sen- a falu? És az is baj, ahonkinek. Hangoztatjuk szél- nan vezetni szeretnék, ott tében-hosszában, hogy ipa- ugyan valóban nincs benne runk. munkásságunk és ter- arzén, de a városnak is aligvtv.öink szikrányit se aláva- alig eleg. Megnéztük a listát lobbak külföldi társaiknál, a dolgozatban, valóban a A mezögépipar szerkezetváltása A mezőgazdasági és élei- magolástechnikai berende- si együttműködések. Így az miszeripari gépgyártással zések gyártásának növelését NDK-beli és szovjet vállalaiparvállalat, tervezik a következő évek- tokka] js; ez utóbbiakkal közös vállalat alapítását vetfoglalkozó 20 továbbá az ilyen berende- ben. zéseket is előállító további mintegy 10 gépipari üzem A mezőgazdaság és az ipar ték tervbe. Széles körű kooélelmiszer-feldolgozó részben saját erőforrásainak legalább tízezerféle gépti- perációk vannak érvényben felhasználásával, részben pust alkalmaz. Ezek közül az az NSZK-beli Claas és világbanki hitellel kívánja ipar ezerféle mezőgépet és Hesston cégekkel, valamint meggyorsítani termelési négyezerféle élelmiszer- az egyesült államokbeli szerkezetének korszerűsité- ipari berendezést állít elő, John Deere NSZK-beli válsét. Átfogó felmérés után ki- évente összesen több mint 20 lalatával. Ezeknek a cégekalakitották a legfontosabb milliárd forint értékben, ami nek betakarító adaptereket, fejlesztesi irányokat. Ennek a teljes gépipari termelés 7- vezetőfülkéket, motorokat és megfelelően a mezőgépgyár- 8 százalékát adja. Az itthon kiegészítő felszereléseket tásban főleg a nehéztrakto- gyártott gépek fele export- szállítanak komplett komrok, talajművelő gépek, sze- ra kerül, háromnegyed rész- bajnokért, erőgépekért csemes- és tömegtakarmány- ben a szocialista, egynegyed rébe. termesztési rendszerek, ga- részben a konvertibilis el- \z ¡pari Minisztérium bonabetakarító gépek és számolású piacokra. Az válalati eredményösszesíadapterek, növényvédelmi idén egyebek között takar- téséből kitűnik: ebben a és anyagmozgatási eszközök, mánykeverőket és -tároló- vállalati körben jelenleg illetve részegységek előálli- kat, vágóhidakat, illetve egyetlen veszteséges üzem tását korszerűsítik. Az élei- malmokat szállítanak Algé- sincs. A gyárak ugyanis fomiszer-ipari gépek közül el- riába, Indiába, Kínába és lyamatos fejlesztő munkásösorban a malom-, a kon- Nigériába. Az idén is foly- ^^^^í8 ' is termekeiket, így megorizzerv-, a sütő- és a husipari, tatódnak a külföldi cégekkel fék versenyképességüket a a tejipari, valamint a cso- kialakított alkatrészgyártá- külpiacon, de belföldön is. Félévi értesítők Az általános- és középiskolások ezekben a napokban kapnak értesítést az első félévi eredményeikről. Mint minden évben, most is február első hetében adnak a pedagógusok értékelést a diákok előmeneteléről: ezúttal 1 millió 296 ezer általános iskolás és 242 ezer középiskolás tanulmányait kellett minősíteni az iskolákban. Az idei tanévben mintegy 150 ezer első osztályos kisdiák viszi haza első „értesítőjét". Teljesítményüket még nem számjegyekkel, hanem rövid, szöveges összefoglalással jellemzik. A második félévben pihenésre, kikapcsolódásra legközelebb az április 2-án kezdődő tavaszi szünetben lesz módjuk a diákoknak. A tavaszi szünet április 10-ig tart majd. Az 1987/88-as tanév utolsó tanítási napja az általános iskolákban, s a gimnáziumok 1—3. évfolyamain 1988. június 10. lesz.