Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-24 / 46. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA l Xáivv¿y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mit igényel az ország? Kevesebb szenetr több villamos energiát Iparunkban sokan a csúcs­ra törnek: csúcstechnikát, csúcstechnológiát próbálnak meghonosítani. Mások vi­szont, ugyancsak az iparban, inkább a csúcsok lefaragá­sán fáradoznak. Ez utóbbiak az energetikai szakemberek, közülük is elsökent a villa­mosenergia-ellátás felelősei. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a csúcsfogyasztáshoz kellő energiatermelő kapacitások megteremtése fölöttébb drá­ga; ennél jóval gazdaságo­sabb a teljesitmenycsúcsok visszafogása, az energia­igény egyenletesebbé tétele. Ezt tudjuk, ennek ellené­re kimunkálódtak olyan el­képzelések. melyek szerint a következő két évtizedben az úgynevezett „csúcsteljesitö­képesség-igény" megduplá­zódik. 1985-ben ez 8230 me­gawatt volt, 2010-re pedig vagy 11 500, vagy 13 100 me­gawatt lesz. Attól függően, hogy két és fél, avagy kere­ken három százalékkal nő évente a szóban forgó igény. Ez derül ki A távlati ener­giapolitika az ipar szerkezet­átalakításának programjá­ban című tanulmányból, me­lyet az Ipari Minisztérium a közelmúltban bocsátott a sajtó rendelkezésére Távlati terveket készíteni nehéz és kockázatos is. Nap mint nap tapasztaljuk ezt, amikor a fejlemények rácá­folnak a pár évvel ezelőtt nagy gonddal, nagy appará­tusokkal kialakított terve­inkre. Tisztában voltak ez­zel az ipari tárca emberei is, ezért mindjárt a dokumen­tum elején leszögezik: ..A gazdasági-társadalmi fejlő­dés reálisan belátható idö­návja csak néhány évre — legfeljebb egy középtávú tervperiódusra — tehető." Ezért — mint írják — hosz­szú távon „nagy kockázati faktorral" kell számolni. Mégis szükség van hosszú távú tervek kimunkálására is, mivel „az energetikai lé­tesítmények. főként erőmű­vek megvalósítási ideje átla­gosan 8—15 évre, sőt napja­inkban már ennél is hosz­szabb időre tehető". Hirtelen gazdasági növe­kedés tehát — bár egyes idíj­szakokban ez iól iönne — már az energiakorlát miatt is nehezen képzelhető el. Maga a távlati terv évi két. két és fél, illetve háromszá­zalékos gazdasági növeke­déssel számol, valamint ké­szült egy úgynevezett K" változat is. Ez a kibontako­zási programhoz i^adozik: 1990-ig évi 2 százalék 1990 és 95 között évi 3 százaik utána egészen ?0t0-itf évi 4 százalék gazdasá°i növeke­dést vesz számításba Et»v­értelmü tehát az inari tárca derűlátása: gazdaságunk a nehéz föltételek között is kénes mérhető gyarapodása. Nem véletlen, hogv a be­vezetöhen a víllarpiseper­pia-igényre vonatkozó ada­tok szerepeltek. A szakem­h°rek ugyanis úgy vélik, hogy ..a villamosenergia-fo­ővasztás dinamikája minteev háromszorosa az összener­^ia.cyiiVéolpt pöwkprtésí ütemének". Azaz a jövőben akár az ipari, akár a lakos­sági energiafogyasztásban túlnyomórészt a villany­áram iránt mutatkoznak többletigénvek. A miniszté­rium tisztviselői bátran le­vonják azt a következtetést, hogy „a népgazdaság köz­vetlen tüzelő- és üzemanyag­felhasználása az 1985. évi színvonalhoz képest az elkö­vetkezendő huszonöt évben stagnál, illetve csökken". Ami a beszerzés arányait illeti: a prognózis szerint nem módosulnak jelentéke­nyen. 2010-ben az energia­igény 55 százalékát teremt­jük elő hazai termelésű energiahordozókból. Külö­nösen a villamosenergia­import érdemel figyelmet, mivel nálunk ez „világvi­szonylatban is kiugróan nagy", és az ellátás mar ma is „rendkívül érzékeny az import esetenkénti zavarai­ra". A tárca több lehetősé­get is lát az áramtermelés hazai növelésére: új tározós erőművekkel, hőerőműkkel, sót új utomerőhnűvel is. Több telephely is alkal­masnak látszik 1200 mega­watt kapacitasú tározós erő­mű szamára. Az Ipari Mi­nisztérium továbbra is a so­kat vitatott prédikálószéki szivattyús tározó megépité­tos kiépítéssel) is, amelynek telephely-kijelölési munká­latait rövidesen meg kell kezdeni. Mind a Duna, mind a Tisza melletti telephelyek szóba jöhetnek." Megemlít a dokumentum úgynevezett nukleáris — vagyis atomfűtőműveket, melyek a hőszolgáltatásban játszanának szerepet. Ezek megépülése sem teszi azon­ban nelkülözhetővé a továb­bi importot, összes energia­forrásainknak 2010-ben is mintegy 45 .százaléka szár­mazik behozatalból. Nagy­részt a szovjet kőolaj-, föld­gáz- és villamosenergia-szál­lításokra számítunk. Más szocialista országok­ból szenet, kokszot, brikettet hozunk be, hiszen a hazai széntermelés — mely jelen­leg évi 24 millió tonna, az ezredforduló után 20—35 millió tonna „tartományban" mozoghat évenként — a kül­fejtéses lignit „javára" vál­toztatja belső arányait. Ez a szénfajta elsősorban a hő­erőművekben hasznosulhat. Épp a lignit külszíni bú­sét tartja a leggazdasago- nyászása idézi föl a jövő sabb változatnak. Nyílt kér- egyik súlyos kérdését: az dés, hogy a környezetvédel- energetikával összefüggő mi vagy az energetikai szem- környezetvédelmi teendőket. pont kerekedik felül. A távlati erömű-épitési programban „stratégiai elemként" szerepel a büki hőerőmű, mely nyolc blokk­jában összesen 2000 mega­watt kapacitást rejtene. Kül­fejtéssel nyert lignitet alaki­tana át árammá, „megvalósí­tása a iövő ázázad elején időszerű". Az elképzelt új atomerőműről úgy fogalmaz a minisztériumi tanulmánv, hogy „2010-ig minden bi­zonnyal belép az új atomerő­mű (négyszer 1000 megawat­A Mátraaljai Szénbányák, s emellett számos más tároló, dúsító, törő, osztályozó üzem okoz légszennyezést. A Dor­kibocsátást zárt technológi­ák meghonosításával kell visszaszorítani. A külfejté­seken ezenkívül égetően fon­tos a rekultiváció gyors vég­rehajtása is: mintegy 4000 hektár olyan terület van ma a bánvák kezelésében, me­lyeta jövőben kell mezőgaz­dasági művelésre ismét al­kalmassá tenni. Molnár I'ál Andrej Gromiko Budapesten Hivatalos, baráti látoga­tásra kedden hazánkba ér­kezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke. A magas rangú vendég — akit útjára elkísért felesége is — a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívásá­nak tesz. eleget. Andrej Gromikót és kísé­retének tagjait Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács elnöke üdvö­zölte a két ország lobogói­val, a munkásmozgalom vö­rös zászlajával és kétnyelvű köszöntő feliratokkal díszí­tett Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Barit y Miklós k ü 1 ügy m i n iszter-'he 1 v ettes, va ­lamint Rajnai Sándor ha­zánk moszkvai, és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A kölcsönös üdvözlések • • Ünnepélyes fogadtatás Díszvacsora után a vendégek a megje­lent magyar vezetők társa­ságában gépkocsiba száll­tak és az ünnepélyes fo­gadtatás színhelyére, a Kos­suth Lajos térre indultak. A díszmotorosok kíséreté­ben érkező szovjet vezetőt Trautmann Rezsó, az Elnöki Tanáos helyettes elnöke, Sarlós István, az Ország­gyűlés elnöke, Szúrós Má­tyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Mar­jai József miniszterelnök­helyettes, kereskedelmi mi­niszter, Berecz Frigyes ipari-, Köpeczi Béla művelő­dési miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint politikai, gazdasági és kulturális életünk több mfi; vezető személyisége fogadta a Parlament előtti fellobogózott téren, ahol fel­sorakozott a Magyar Nép­hadsereg diszegysége. A fo­gadtatáson megjelentek a budapesti diplomáciai kép­viseletek vezetői és tagjai. Andrej Gromiko Németh Károly társaságában fogad­ta a díszegység parancsno­kának jelentését, majd a szovjet és a magvar him­nusz elhangzása után a ket állami vezető ellépett a tisz­telgő katonák sorfala előtt. Az ünnepség a tisztelgő katonai egység diszmeneté­vel zárult. A vendegek ezután szállásukra indultak. Este a vendégek tisztele­tére Nemeth Károly dísz­vacsorát adott, melyen az Elnöki Tanács elnöke és Andrej Gromiko pohárkö­szöntőt mondott. (A pohár­köszöntőket a 2. oldalon is­mertetjük.) Szmt-ülés Szakszervezeti lépésváltás Talán sohasem szidták annyit és annyira a szak­szervezeteket, mint manap­ság. Ha más nem, hát ez is arra kényszeríti a mozgal­mat, hogy megújuljon, lépést váltson. Ezt sürgeti a stabili­zációs és a kibontakozási program is. Mi a szakszerve­zetek és az szmt javaslata, stratégiája? Erről esett szó tegnap délelőtt a szakszer­vezetek megyei tanácsának ülésén, az Eszperantó utcai székházban. ÜZEMBŐL A BOLTBA. A Csongrád Me­gyei Gabmaforgalmi és Malomipari Válla­lat dóci üzemében már évek óta givártják az Unikorn termékcsaládot. Háromféle sü­teményporból. kétfajta diabetikus -kenyer­lisztből, panirozóporokból, grízgaluska- és fánkporból álló a folyamatosan bővülő ki­Somogyt Károlyné felvételei nálat. A kereskedelmi vállalatok által megrendelt mennyiség eddig fokozatosan emelkedett, az utóbbi időben a boltokkal való közvetlen kapcsolattól várnak előrelé­pést. A szegedi Expressz ABC-be már szál­lítottak, így — remélhetően — ez meglát­szik a napi választékon is. Sebők János szmt-titkái legfontosabbnak az érdekvé­delmet tartja. Azt ás meg­fogalmazta, hogy az érdek­képviseleti munka mellett a személyre szóló érdekvédel­met is szorgalmazni kell. Szükség esetén megteremtik a szakszervezetekhez pa­nasszal fordulók jogi képvi­seletét is. Nagyobb figyelem­mel kisérik a kollektív szer­ződések, a munkaügyi sza­bályzatok módosítását. Kez­deményezik a szociális tá­mogatásra szorulók segélye­zését, ellátását. Közzéppont­ba kerül az áruellátás és az áruellenörzés. Ha az elő­irányzott 15 százalékos ár­emelkedés nagyobb mérvű lesz, a szakszervezetek ellen­tételezést követelnek. Szükség esetén kezdemé­nyezik a szakszervezetek a foglalkoztatási alap igény­bevételét és szorgalmazzak a létszámcsökkentésre vonat­kozó rendelet módosítását. Szükséges a szociálpolitika javítása, az állami és a munkahelyi lehetőségek szervezettebb összekapcso­lása. Folyamatosan figyelem­mel kísérik a bérbruttósítást, a bérgazdálkodást. Segítséget nyújtanak a problémák meg­oldásához. Az szmt stabilizációs és ki­bontakozási programjáról többen mondtak véleményt. Harangozó József arról szólt, hogy még mindig bizonyta­lan a pedagógusok helyette­sítési dijának bruttósítása. Ezt erősítette meg Fabula Andrásrté is, aki elmondta, hogy 16 millió forint hiány­zik a minimális túlóradíj ki­fizetéséhez. A pedagógusok elégedetlensége érthető, és közérzetük romlása is ma­gyarázható. A jelenlegi hely­zetben — a taglétszám csök­kenése miatt — nagyon fon­tos a tárgyszerű agitációs­munka. Dobóczky Károlyné az át­állás tapasztalatait mondta el. Sok dokumentum még ma is hiányzik. Többek kö­zött ezzel is magyarázható, hogy a kereskedelemben még mindig nincs megfelelő választék. De felhívta a ti­gyelmet az importkorlátozá­sok rugalmasabb kezelésére is. A Szalámigyárban példá­ul csomagolóanyag hiánya rhiatt nem tudnak szállítani. Jelenleg a dolgozoktól is nagy aldozatokat követelünk, ugyanakkor érezhető a kap­kodás, a bizonytalanság. Az alapszervezeteknek oda kell figyelni arra, hogy jogsére­lem senkit ne érjen. A moz­galmi munkában mind na­gyobb szerepe lesz a szak­szerűségnek, a felkészültség­nek és a tájékozottságnak. Bíró Lajos arról beszélt, hogy a szakszervezeteknek egyes kérdésekkel erőtelje­sebben kell foglalkozni. Az lenne az ideális, ha a szak­szervezeti észrevételek 'be­épülhetnének az állami dön­tésekbe. Az érdekvédelmi munka részeként nagyon fontos a bérfejlesztések ala­kulásának vizsgálata. A gyermekholmik árát csök­kentsék le arra a szintre, amennyit ezek a termékek érnek. Feltűnő, hogy nincse­nek olcsó holmik. Az áru­visszatartási manipuláció is figyelmet érdemel. Török Sándor és Sebők István arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy a vállalatve­zetők és a fizikai dolgozók bérfejlesztése között mind nagyobb lesz a szakadék. A fizikai állomány lemarad. Cselötei István az indoko­latlan áremelesek megféke­zését javasolta. Kopasz Ist­ván az szb-titkárok függet­lenítését sürgette. Dudás Jó­zsefné pedig többek -között azt indítványozta, hogy az szmt-nél hozzanak létre pa­naszirodát. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára a szakszervezeti program kap­csán szólt megyénk elmúlt évi gazdálkodásáról, ismer­tette az érzékelhető tenden­ciákat. És a szakszervezetek legfontosabb feladatának to­vábbra is az érdekvédelmet tekinti. B. E."

Next

/
Oldalképek
Tartalom