Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-24 / 46. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA l Xáivv¿y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mit igényel az ország? Kevesebb szenetr több villamos energiát Iparunkban sokan a csúcsra törnek: csúcstechnikát, csúcstechnológiát próbálnak meghonosítani. Mások viszont, ugyancsak az iparban, inkább a csúcsok lefaragásán fáradoznak. Ez utóbbiak az energetikai szakemberek, közülük is elsökent a villamosenergia-ellátás felelősei. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a csúcsfogyasztáshoz kellő energiatermelő kapacitások megteremtése fölöttébb drága; ennél jóval gazdaságosabb a teljesitmenycsúcsok visszafogása, az energiaigény egyenletesebbé tétele. Ezt tudjuk, ennek ellenére kimunkálódtak olyan elképzelések. melyek szerint a következő két évtizedben az úgynevezett „csúcsteljesitöképesség-igény" megduplázódik. 1985-ben ez 8230 megawatt volt, 2010-re pedig vagy 11 500, vagy 13 100 megawatt lesz. Attól függően, hogy két és fél, avagy kereken három százalékkal nő évente a szóban forgó igény. Ez derül ki A távlati energiapolitika az ipar szerkezetátalakításának programjában című tanulmányból, melyet az Ipari Minisztérium a közelmúltban bocsátott a sajtó rendelkezésére Távlati terveket készíteni nehéz és kockázatos is. Nap mint nap tapasztaljuk ezt, amikor a fejlemények rácáfolnak a pár évvel ezelőtt nagy gonddal, nagy apparátusokkal kialakított terveinkre. Tisztában voltak ezzel az ipari tárca emberei is, ezért mindjárt a dokumentum elején leszögezik: ..A gazdasági-társadalmi fejlődés reálisan belátható idönávja csak néhány évre — legfeljebb egy középtávú tervperiódusra — tehető." Ezért — mint írják — hoszszú távon „nagy kockázati faktorral" kell számolni. Mégis szükség van hosszú távú tervek kimunkálására is, mivel „az energetikai létesítmények. főként erőművek megvalósítási ideje átlagosan 8—15 évre, sőt napjainkban már ennél is hoszszabb időre tehető". Hirtelen gazdasági növekedés tehát — bár egyes idíjszakokban ez iól iönne — már az energiakorlát miatt is nehezen képzelhető el. Maga a távlati terv évi két. két és fél, illetve háromszázalékos gazdasági növekedéssel számol, valamint készült egy úgynevezett K" változat is. Ez a kibontakozási programhoz i^adozik: 1990-ig évi 2 százalék 1990 és 95 között évi 3 százaik utána egészen ?0t0-itf évi 4 százalék gazdasá°i növekedést vesz számításba Et»vértelmü tehát az inari tárca derűlátása: gazdaságunk a nehéz föltételek között is kénes mérhető gyarapodása. Nem véletlen, hogv a bevezetöhen a víllarpiseperpia-igényre vonatkozó adatok szerepeltek. A szakemh°rek ugyanis úgy vélik, hogy ..a villamosenergia-foővasztás dinamikája minteev háromszorosa az összener^ia.cyiiVéolpt pöwkprtésí ütemének". Azaz a jövőben akár az ipari, akár a lakossági energiafogyasztásban túlnyomórészt a villanyáram iránt mutatkoznak többletigénvek. A minisztérium tisztviselői bátran levonják azt a következtetést, hogy „a népgazdaság közvetlen tüzelő- és üzemanyagfelhasználása az 1985. évi színvonalhoz képest az elkövetkezendő huszonöt évben stagnál, illetve csökken". Ami a beszerzés arányait illeti: a prognózis szerint nem módosulnak jelentékenyen. 2010-ben az energiaigény 55 százalékát teremtjük elő hazai termelésű energiahordozókból. Különösen a villamosenergiaimport érdemel figyelmet, mivel nálunk ez „világviszonylatban is kiugróan nagy", és az ellátás mar ma is „rendkívül érzékeny az import esetenkénti zavaraira". A tárca több lehetőséget is lát az áramtermelés hazai növelésére: új tározós erőművekkel, hőerőműkkel, sót új utomerőhnűvel is. Több telephely is alkalmasnak látszik 1200 megawatt kapacitasú tározós erőmű szamára. Az Ipari Minisztérium továbbra is a sokat vitatott prédikálószéki szivattyús tározó megépitétos kiépítéssel) is, amelynek telephely-kijelölési munkálatait rövidesen meg kell kezdeni. Mind a Duna, mind a Tisza melletti telephelyek szóba jöhetnek." Megemlít a dokumentum úgynevezett nukleáris — vagyis atomfűtőműveket, melyek a hőszolgáltatásban játszanának szerepet. Ezek megépülése sem teszi azonban nelkülözhetővé a további importot, összes energiaforrásainknak 2010-ben is mintegy 45 .százaléka származik behozatalból. Nagyrészt a szovjet kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-szállításokra számítunk. Más szocialista országokból szenet, kokszot, brikettet hozunk be, hiszen a hazai széntermelés — mely jelenleg évi 24 millió tonna, az ezredforduló után 20—35 millió tonna „tartományban" mozoghat évenként — a külfejtéses lignit „javára" változtatja belső arányait. Ez a szénfajta elsősorban a hőerőművekben hasznosulhat. Épp a lignit külszíni búsét tartja a leggazdasago- nyászása idézi föl a jövő sabb változatnak. Nyílt kér- egyik súlyos kérdését: az dés, hogy a környezetvédel- energetikával összefüggő mi vagy az energetikai szem- környezetvédelmi teendőket. pont kerekedik felül. A távlati erömű-épitési programban „stratégiai elemként" szerepel a büki hőerőmű, mely nyolc blokkjában összesen 2000 megawatt kapacitást rejtene. Külfejtéssel nyert lignitet alakitana át árammá, „megvalósítása a iövő ázázad elején időszerű". Az elképzelt új atomerőműről úgy fogalmaz a minisztériumi tanulmánv, hogy „2010-ig minden bizonnyal belép az új atomerőmű (négyszer 1000 megawatA Mátraaljai Szénbányák, s emellett számos más tároló, dúsító, törő, osztályozó üzem okoz légszennyezést. A Dorkibocsátást zárt technológiák meghonosításával kell visszaszorítani. A külfejtéseken ezenkívül égetően fontos a rekultiváció gyors végrehajtása is: mintegy 4000 hektár olyan terület van ma a bánvák kezelésében, melyeta jövőben kell mezőgazdasági művelésre ismét alkalmassá tenni. Molnár I'ál Andrej Gromiko Budapesten Hivatalos, baráti látogatásra kedden hazánkba érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A magas rangú vendég — akit útjára elkísért felesége is — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívásának tesz. eleget. Andrej Gromikót és kíséretének tagjait Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte a két ország lobogóival, a munkásmozgalom vörös zászlajával és kétnyelvű köszöntő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Barit y Miklós k ü 1 ügy m i n iszter-'he 1 v ettes, va lamint Rajnai Sándor hazánk moszkvai, és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A kölcsönös üdvözlések • • Ünnepélyes fogadtatás Díszvacsora után a vendégek a megjelent magyar vezetők társaságában gépkocsiba szálltak és az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre indultak. A díszmotorosok kíséretében érkező szovjet vezetőt Trautmann Rezsó, az Elnöki Tanáos helyettes elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Szúrós Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József miniszterelnökhelyettes, kereskedelmi miniszter, Berecz Frigyes ipari-, Köpeczi Béla művelődési miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint politikai, gazdasági és kulturális életünk több mfi; vezető személyisége fogadta a Parlament előtti fellobogózott téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg diszegysége. A fogadtatáson megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. Andrej Gromiko Németh Károly társaságában fogadta a díszegység parancsnokának jelentését, majd a szovjet és a magvar himnusz elhangzása után a ket állami vezető ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. Az ünnepség a tisztelgő katonai egység diszmenetével zárult. A vendegek ezután szállásukra indultak. Este a vendégek tiszteletére Nemeth Károly díszvacsorát adott, melyen az Elnöki Tanács elnöke és Andrej Gromiko pohárköszöntőt mondott. (A pohárköszöntőket a 2. oldalon ismertetjük.) Szmt-ülés Szakszervezeti lépésváltás Talán sohasem szidták annyit és annyira a szakszervezeteket, mint manapság. Ha más nem, hát ez is arra kényszeríti a mozgalmat, hogy megújuljon, lépést váltson. Ezt sürgeti a stabilizációs és a kibontakozási program is. Mi a szakszervezetek és az szmt javaslata, stratégiája? Erről esett szó tegnap délelőtt a szakszervezetek megyei tanácsának ülésén, az Eszperantó utcai székházban. ÜZEMBŐL A BOLTBA. A Csongrád Megyei Gabmaforgalmi és Malomipari Vállalat dóci üzemében már évek óta givártják az Unikorn termékcsaládot. Háromféle süteményporból. kétfajta diabetikus -kenyerlisztből, panirozóporokból, grízgaluska- és fánkporból álló a folyamatosan bővülő kiSomogyt Károlyné felvételei nálat. A kereskedelmi vállalatok által megrendelt mennyiség eddig fokozatosan emelkedett, az utóbbi időben a boltokkal való közvetlen kapcsolattól várnak előrelépést. A szegedi Expressz ABC-be már szállítottak, így — remélhetően — ez meglátszik a napi választékon is. Sebők János szmt-titkái legfontosabbnak az érdekvédelmet tartja. Azt ás megfogalmazta, hogy az érdekképviseleti munka mellett a személyre szóló érdekvédelmet is szorgalmazni kell. Szükség esetén megteremtik a szakszervezetekhez panasszal fordulók jogi képviseletét is. Nagyobb figyelemmel kisérik a kollektív szerződések, a munkaügyi szabályzatok módosítását. Kezdeményezik a szociális támogatásra szorulók segélyezését, ellátását. Közzéppontba kerül az áruellátás és az áruellenörzés. Ha az előirányzott 15 százalékos áremelkedés nagyobb mérvű lesz, a szakszervezetek ellentételezést követelnek. Szükség esetén kezdeményezik a szakszervezetek a foglalkoztatási alap igénybevételét és szorgalmazzak a létszámcsökkentésre vonatkozó rendelet módosítását. Szükséges a szociálpolitika javítása, az állami és a munkahelyi lehetőségek szervezettebb összekapcsolása. Folyamatosan figyelemmel kísérik a bérbruttósítást, a bérgazdálkodást. Segítséget nyújtanak a problémák megoldásához. Az szmt stabilizációs és kibontakozási programjáról többen mondtak véleményt. Harangozó József arról szólt, hogy még mindig bizonytalan a pedagógusok helyettesítési dijának bruttósítása. Ezt erősítette meg Fabula Andrásrté is, aki elmondta, hogy 16 millió forint hiányzik a minimális túlóradíj kifizetéséhez. A pedagógusok elégedetlensége érthető, és közérzetük romlása is magyarázható. A jelenlegi helyzetben — a taglétszám csökkenése miatt — nagyon fontos a tárgyszerű agitációsmunka. Dobóczky Károlyné az átállás tapasztalatait mondta el. Sok dokumentum még ma is hiányzik. Többek között ezzel is magyarázható, hogy a kereskedelemben még mindig nincs megfelelő választék. De felhívta a tigyelmet az importkorlátozások rugalmasabb kezelésére is. A Szalámigyárban például csomagolóanyag hiánya rhiatt nem tudnak szállítani. Jelenleg a dolgozoktól is nagy aldozatokat követelünk, ugyanakkor érezhető a kapkodás, a bizonytalanság. Az alapszervezeteknek oda kell figyelni arra, hogy jogsérelem senkit ne érjen. A mozgalmi munkában mind nagyobb szerepe lesz a szakszerűségnek, a felkészültségnek és a tájékozottságnak. Bíró Lajos arról beszélt, hogy a szakszervezeteknek egyes kérdésekkel erőteljesebben kell foglalkozni. Az lenne az ideális, ha a szakszervezeti észrevételek 'beépülhetnének az állami döntésekbe. Az érdekvédelmi munka részeként nagyon fontos a bérfejlesztések alakulásának vizsgálata. A gyermekholmik árát csökkentsék le arra a szintre, amennyit ezek a termékek érnek. Feltűnő, hogy nincsenek olcsó holmik. Az áruvisszatartási manipuláció is figyelmet érdemel. Török Sándor és Sebők István arra hívták fel a figyelmet, hogy a vállalatvezetők és a fizikai dolgozók bérfejlesztése között mind nagyobb lesz a szakadék. A fizikai állomány lemarad. Cselötei István az indokolatlan áremelesek megfékezését javasolta. Kopasz István az szb-titkárok függetlenítését sürgette. Dudás Józsefné pedig többek -között azt indítványozta, hogy az szmt-nél hozzanak létre panaszirodát. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára a szakszervezeti program kapcsán szólt megyénk elmúlt évi gazdálkodásáról, ismertette az érzékelhető tendenciákat. És a szakszervezetek legfontosabb feladatának továbbra is az érdekvédelmet tekinti. B. E."