Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-23 / 45. szám

Szerda, 1988. február 24. 5 Árpád-kori ereklye II Endre gyermeke volt Erzsébet hercegnő, aki Sárospatakon született. Az 12.1 l-ben Marburgban elhunyt hercegnőt —, aki kórházat alapított, gyógy ítolt. i a szegényeket, gyapjúfonásból tengette életét — példás életviteléért halála után négv évvel szentté avatták. Ereklyéjét amelyet Pálos Frigyes hatvani prépos kutatott fel. a közelmúltban az ausztriai admonti Szent Benedek rend főapátja Sárospataknak adományozta. A .10 centiméter magas aranyozott Árpád-kori ereklyetartót a sárospataki vártemplomban helyezték el. t>' " - H'.AM Szegeden Érdekképviselet, várospclitíka Tegnap délelőtt a városi tanács és a KISZ bizottság vezetői tanácskozást tartottak, melyen részt vett a városi úttörőelnök is. A tisztségviselők áttekintették és értékelték az együttműködés főbb területeit. Így a fiatalok érdekképviseletéről, a várospolitikai munkában való részvételükről, a foglalkoztaüispolitikáról esett szó. Megvitatták a fiatalok lakáshoz jutásának körülményeit, sport- és kulturális tevékenységük alakulását. Röplapok a konyhában Mi. bértollnokok, gyakran élünk azzal a fogással, hogy valamely elegytől úgy írunK, hogv megidézzük az ételreceptek nyelvezetét, hangulatat. stílusát. Ti'mcsi Ferenc nagyregényéről szólva ekként tehetjük ezt: végy több generációnyi családtörténetet. elegyítsd mívesen szabdalt néprajzzal, mindezt jó' keverd össze egy nagy adag nemzedéki tudattal, öntsd ezt a masszát Szeged városi formájára, s a személyes sors forró sütőjében helyezd el. végül meleg ajánlással tálald e varos népének. Szóval, írhatnánk erről így, ha nem tolakodna ide a tény: néhányan nem szívesen fogadták Temesi Por című regényét — a fönti hasonlattal élve —: lesöpörték a terített asztalról. Honnani veszem ezt, mikor a tömegtájékoztatás minden eszköze Temesi nagy sikeréről, a lexikonregény kiválóságáról, új minősegeiről zeng, s ráadásul még a televízió nemzeti adója i.s városunk szülöttével nyittatja ki a „betett könyvet' ? Szóval, miért ízetlenkedek: itt? Mert az ünnep pillanataiban sem lehet megfeledkezni arról, hogy közel egy esztendeje e sorok írója volt egy irodalmon kívüli szem. pontból elhalasztott író-olvasó találkozó házigazdája, melyen az író szerepét Terr.esi Ferenc, Rókus szülötte alakította volna. A találkozó elmaradt, és hónapokig gyanúsan méregették a Port egyes helyeken, mintha bárkinek és félelemre adhatna okot egy irodalmi mű, amelynek — tudvalevően — másfajta yalősaga van, mint a hétköznapi tényekből szerveződő világnak. Engedtessék meg, hogv ne értsem meg ezt a félelmet, .mely a közeli és a tivoli múlttól is úgy tart, mintha az maga volna az ítéletosztó igazság! Kérdéseim: miért jobb az a szerző, aki fölismerheteilen párlatokká desztillálja a húí»-vér egyedeket? Miért gyanús, ha egy író regénvnvcl tiszteleg, szülővárosa elölt? Forradalmon kívüli helyzetben lehet-e veszélyes a leírt nzó? Egyáltalán: a hatalom birtoklása után miért szelídítették szórólappá a szavak fegyvereit hordozó röplapot? Hihetnénk: nem a regényről és a csütörtök esti Nyitott könyvről van itt szó, Pedig nagyon is, ,mert a művek fogadtatása szorosan hozzátartozik az önálló életre kelt írás történetéhez. Ennek a históriának volt jelentős állomása a szegedi író könyve alapján Szegeden, szegedi színészekkel forgatott film, amejy ízelítőt — följebb kacsintva: kóstolót — adott a népszerű nagyregényből. Kedvet teremtelt az olvasáshoz, kinyitotta a könyvet mindenki számára, és legalább annyira szórakoztatott, mint az írott mű Föl is sóhajtottam a végén: néztem volna még... Nim minden nevelő célzat nélkül fűzöm ide — függelékként — a magyarázatot: a tévéműsor tetszett, mert hihetően és hitellel mesélt. Ez a kis rész felelt az egészért. De nem azért ültem a fotelhoz szögezve, mert a színészben fölismertem azt, aki a Gösserben tegnap sört ivott, vagy mert a Sárkány asztalánál az az űr fröesicsözött, aki kéziratok/kai kezében szokott átsietni a Széchenyi téren. Mert Porlódban az a jó, hogy — még a mesterségesen kavart porban is — néhány itteninek láthatóan van szelleme. Dlusztus Imre Nagy Albert szerzői estje Kassai kívánságok Rádió figyelő Időről időre elkap a sajnálkozás, valahányszor csak szembesülni kényszerülök a ténnyel, mármint hogy a magyar helyesírás nem ad módot a különböző magyar nyelvjárásokban használatos magánhangzók jelölésére, például a zárt e vagy a nyomtatásban történő érzékeltetésére. Hiszen, ha most palóc nyelvjárásban ideírhatnám Petőfi Szinészdalának első két-három sorát, az interpretációval legalább háromféle fontos dolgot tömören dokumentálhatnék. A magyar tájnyelv páratlan gazdagságának egyik különösen kedves ízvariánsát, anyanyelvünk sajátos rugékonyságának, flexibilitásának ikszedik számú bizonyítékát — és az egyik, határainkon tűli nagy magyar tömb értelmiségi rétegének egy reprezentáns megnyilatkozását. Mivelhogy a Színészdalt Kolosi Árpád, a kassai Thália Színház művésze adta elő jó palócosan szombaton délután a Petőfi adón, a Magunkat ajánljuk című program Színházi kívánságműsorában, amely ezúttal Kassáról, az emiitett színházból jelentkezett. A vállalkozás máris, mindenféle érdemi és konkrét, részletes vizsgálat előtt nagy örömmel üdvözlendő. Merthogy kívánságai a magyarul beszélő közösség azon tagjainak is vannak ám, akik önhibájukon kivül élnek a jelenlegi Magyarország határain túl — s egy-két rádióműsorból csak az utóbbi időben vehetjük tudomásul ilyen összefüggésben is őket, olykor még „igazi" kívánságműsorokban is. (Tévés kívánságműsorokból soha — ott marósok, ápolónők és vezérigazgatók adják egymásnak a szabvány kívánság-stafétabotokat, lehetőleg a fővárosban, vagy onnan nem túl messze.) Viszont, hogy az egy tömbben, közvetlenül a szomszédságban lévő magyarság egy adott, reprezentatív intézményét egy teljes órán át tartó és a megszokott műsorstruktúrába illeszkedő programban is lehet az abszolút középpontba állítani: eleddig nem számított éppen bevett szokásnak a Bródy Sándor utca szerkesztőinél. Most azonban igen. És a kassai kívánságok nemcsak roppant beszédesek voltak, de mindennél nyilvánvalóbbá is tették: amit csupán a színészek, a megszólaltatott kassai Thália-papok és -papnők végeznek arrafelé, már önmagában a legnagyobb tiszteletet, elismerést és védelmező segítséget érdemli. A részlet Németh László Bodnárné cimű darabjának ottani előadásából, Gombos Ilona beszámolója a tájolásokról a felvidéki magyar falvakban, vagy pláne ahogyan Mikola Róbert, a színház legfiatalabb művésze Ady Da.'kó című versét elmondta — példázatnak és egészen sajátsagos kívánsággyűjteménynek számított egyszerre. Mert nem volt bizony ez a program a szó hagyományos értelmében veendő kívánságműsor, az obligát magyarnóta-, sláger-, kabarétréfa- meg áriaohajokkal — mégis telis-teli volt kívánságokkal. Akár arról beszéltek Adyval, hogy „magyar a vér is még az én ereimben", akár arról, hogv a pozsonyi színiakadémiára évente két magyar fiatalt vesznek föl, s ott hetente egy magyar és szlovák beszédgyakorlatot tanulnak a hallgatók. Szépen, szerényen és mély felelősségtudattal beszéltek a Kassán megszólaltatottak. Utóbbiak közül persze többen némi visszafogottsággal elegyedtek szóba a Magyar Rádió riporterével (a felvételt Gyarmati Béla, Törzs Jenő és Virág Ferenc készítette, a szerkesztő-műsorvezető Nyakas Szilárd volt) — de vajon miért történt, hogy a mikrofonos ember e tényt nem nagyon látszott megérteni? Pedig olyan nagy kombinalókészség talán nem szükséges a dolog megértéséhez . .. Persze a lényeg tényleg az, hogy kívánságokat hallhattunk Kassáról. Hogy miket kívántak, akik megszólaltak? Nem túl sokat. Leg inkább azt — hogy beszél jenek, beszélhessenek. Mér tékadó források szerint, hallottuk, a neandervölgyi emben is azért halt ki — mert nem beszélt. Domonkos László Gyoma nagyközségi és Endrőd olyannyira egymás melletti települések, hogy természetes a „házasságuk". Az összevont, helységek neve Gyomaendröd. Nagy Albert Gyoma szülötte. Édesanyja és kiterjedt rokonsága ma is ott él. Nagy Albert 1955ban került kapcsolatba a néptánccal. Tánciskolába járt, s ott az oktató figyelt föl mozgására, aki azt is lálta, hogy szalontáncra aligha, ám néptáncra kitűnően alkalmas ez a fiatalember. Nagy Albert tehát néptáncos, később a gyomai együttes vezetője lett. Tyúklétrázva, igen nagy kerülővel, de már leli tarsollyal és nagyszerű elképzelésekkel érkezett Szegedre Zsoldos Ildikóval együtt 1972-ben, hogy az akkoriban sírgödör szélén álló Édosz 'Táncegyüttest átvegye. A meglevő táncos, zenész és énekes gárdával nem tudott mit kezdeni. Hozzálátott egy űj együttes fölépítéséhez. Minden szegedi iskolát végigjárt: agitált, győzködött, kért," ígért. Egyiket se tette meggondolatlanul, sőt kifejezetten hitt a megújításban. így mentette vissza a hajdan szebb időket megért Édosz Művészegyüttes becsületét! Egy év elteltéve! már hihetetlen eredményt mutatott föl: a Szegedi Nemzeti Színházban hatalmas sikerre] mutatkozott be az általános iskolásokból verbuválódott Édosz Szeged Táncegyüttes! Azóta tizenöt év telt el. Tartalmai; tizenöt év. Ha csak azt vesszük, hogy több, mint ötezer fiatal tanulta a magyar folklórhagyományok ápolását: táncolt, dalolt, muzsikált, közben megismerte a magyar tájak viselet- és szokáshagyományait, máris hálásak lehetünk Nagy Albertnek és Zsoldos Ildikónak. Nagy Albert viszont új oldaláról is hamarosan bemutatkozott: gyűj téseiből színpadi műveket alkotott. Koreográfiáit valamennyi magyar együttes tanulja. Egy másik nagy érdem: tucatjával nevelte ki együtteséből a Népművészet ifjú mestereit, kikre máinem csak ő, de a város is méltán lehet büszke! Mindezek mellett — ki tudja, minő rejtett energiákból táplálkozva — együttestölegyüttesig nyargalva tanította az új irányzatot mutató néptanchagyomanyokar. és dalokat, melyeknek mindegyike a bartóki tiszta forrás szüleménye. Gyomaendröd modern és irigylésre méltó művelődési központjának nagyterme zsúfolásig megtelt vnsárnao este. A SZOT-dijas koreográfust, a kiváló táncpedagógust köszöntötte szülőfaluja. Nagy Albert szerzői estjére eljöttek az. egykori általános iskolai tanítók, a hajdani munkatársak, gyerekkori pajtások,,és természetesen a szép számú rokonság, az ismerősök. Fellépett a Szeged Táncegyüttes „nagy" és „utánpótlás" csoportja, vagyis a Nyisztor György, illetve Kardos István nevét viselő együttesek, valamint a kamaraegyüttes. Vendégként léptek színpadra az üllésiek. A magyar táncokat bemutató műsorokhoz a Szeged Táncegyüttes zenekarai muzsikáltak, kitűnően! A több, mint száz táncos és másfél tucat zenész műsora méltán ünnepelte a nagy és lelkes közönséggel együtt a szerzőt. A mindvégig vastapssal kisért műsort Király Zoltán a szegedi televízió főmunkatársa vezette. L. I. Gyereket szülni ma Európában Az Egészségügyi Világszervezet szakértői csoportja nyolc éven át vizsgálta Európa különböző országaiban a magzatkihordás és a szülés körülményeit, kultúrákként eltérő szokásait, és lehetőségeit. Tapasztalatokat leíró, a korszerűsítésre javaslatokat tevő könyv született a majd évtizedes kutatómunkából. A világ számos nyelvére lefordították. Magyarul nem olvasható. A napokban járt Szegeden Marsden G. Wagner, a WHO európai régiójának anya- és gyermekvédelmi igazgatója, s ismertette a vizsgálódás tapasztalatait a Gyermeket szülni ma Európában című könyv alapján. Milyen is a Wagner űr által vázolt korszerű, ideális szülés? Nos, ha elfogadjuk azt a megállapítást, miszerint a szülés az életciklus része, legfontosabb „pillanata", akkor el kell fogadnunk azt is, hogy a családtól el nem szakítható esemény. Az együttszülés katartikus élménye, a családi összetartozás érzésének erősítője. Legyen tehát az édesapa a szülés egész folyamata alatt felesége mellett. A szülő nő pedig dönthesse- el maga, mi történjék vele a vajúdás közben. Legyen joga és lehetősége választani; ülővagy állóhelyzetben akar-e küszködni. Tarthassa magánál — a mellére fektetve — közvetlen a kitolás után gyermekét, hiszen bizonyított tény, hogy az anyagyermek kapcsolatára jól hat ez a korai újratalálkozás. Mi több a szoptatást is kedvezően befolyásolja. Választhasson az édesanya: gyermekével együtt kívánja eltölteni a szülés utáni első napokat, avagy tőle külön szobában. S az ideális szülés utolsó programpontja: mehessen haza mielőbb — egy-két nap után — hiszen az otthon nyújtotta érzelmi biztonság sehol, semmilyen körülmények között nem pótolható. Igen, csodálatos idea, — mondhatja a szülőszobákat megjárt magyar anya, de rögtön kérdéseket sorakoztat. Vajon a legtöbb helyen jellemző, üveglappal elválasztott szülő„szoba" megfelel-e az együttszülésre, s nem inkább tömegszülés lesz-e belőle? Megvalósítható-e a 20 perces anyamellre fektetés ma Magyarországon, amikor a zsúfoltság okán sokszor még a folyosón is vajúdnak asszonyok? Hogyan választhatna tetszése szerint; gyerekkel együtt, vagy tőle külön akar maradni, amikor a szobatársak befolyásolják döntését. Ha az egész kórterem maga mellett akarja gyermekét, akkor ki-ki a saját gyerekét tudhatja csak maga mellett? — „A körülményeket meg lehet teremteni — mondotta Wagner doktor. — Csak pénz, épület gondolkodásmód-változás kell hozzá." Hiszem, hogy ha az első két feltétel adott, a harmadiknak nincs, és nem lesz. akadálya. Csak hat ismerve a magyar egészségügy évről évre szűkülő anyagi lehetőségeit, a gyógyítás más, esetleg fontosnbb hiánypótlásra váró területeit, nemigen bízhatunk abban, hogy a közeljövőben megszaporodnak országunkban az ideális szülést lehetővé tevő szüleszeti osztályok. Volna mit tennünk azonban addig is. Nem kell hozzá pénz, épület, csak gondolkodásmód-változás. Hiszen addig, amig gyermekét magában hordozó dolgozó nő, a munkahelye szamára elviselendő, kényszerű teher, nemigen remélhet érzelmi támogatást. Jóllehet bizonyított tény az is, hogv a koraszülések okai közt az elfelejtett érzelmek, a törődés hiánya — ha úgy tetszik — a társadalmi támogatás — is fellelhető. Amíg együtt nem szülhetünk. legnlabb tegyük a várandósságot (és az anyaságot) megbecsült értékké. Ez is hozzátartozik a korszerű szüléshez, az európai mintához. Kalocsai Katalin Helikon zenei hetek Nemzetközi Helikon zenei hetek címmel rendez hangversenysorozatot az Interkoncert és az Országos Filharmónia közreműködésével a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum. A május 22-től szeptember 30-ig tartó program mesgzervezésére, finanszírozására bizottság alakult; ebben a már említett intézmények igazgatói mellett a Balaton körüli három megye, Somogy, Veszprém és Zala tanácsai, illetve jelentősebb gazdasági egységeinek vezetői is helyet kaptak. Az előző két év nyarán nemzetközi Helikon Fesztivál, elnevezéssel megtartott, és sikert aratott, hasonló jellegű rendezvénnyel szemben ugyanis az idei zenei hetek keretében már nemcsak Keszthelyen és más zalai településeken lesznek koncertek, hanem Veszprémben, Balatonfüreden, valamint a magyar tenger déli partjának több üdülőhelyén is. A minap elkészült műsortervben 33 hangverseny szerepel. Ebből kilencet a Filharmónia, ötöt — közösen — az Interkoncert és a Kastélymúzeum rendez, a többire pedig az utóbbi intézmény önálló szervezésében kerül sor. A pódiumra lépő muzsikusok, és együttesek között lesz a tervek szerint Gabos Gábor és Jundó Jenő zongoraművész, Perényi Miklós gordonkaművész, Benkó Dániel lantművész. Kovács Béla klarinétművész. Kocsis Albert és Kovács Dénes hegedűmüvesz, Molnár András operaénekes, illetve a Zeneakadémia Rézfúvós Kvintettje, a Madrigál Kórus, a Ragtime Band, a Capella Savaria és a Bakfark Consort. Koncertezik Keszthelyen Onczay Csaba gordbnkaművész is, aki szeptember 18-tól 28-ig mesterkurzust tart a Festetics-kastélyban. Hazai és külföldi tanitványainak, valamint a Cziffra-alapítvány ösztöndíjasainak hangversenye, továbbá a fiatal díjnyertes szovjet szólisták bemutatkozása szintén méltán tart számot .nagy érdeklődésre. Említést érdemelnek még a zenei hetek programjához 'kapcsolódó Goldmark-napok, amelyekre julius 4-töl G-ig kerül sor, méghozzá a jövőre tervezett egyhetes Goldmarkfesztivál főpróbájaként.