Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Medgyessy Péter Szegeden Medgyessy Péter a szegcdi városi tanács klubjában Tegnap, kedden. Szegedre látogatott Med­gyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A megyei pártbizottságon találkozott Szabó Sándorrál, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága első titkarával és Papdi Jó­zseffel, a Csongrád Megyei Tanács elnöké­vel. Megbeszélést folytattak a megyét érin­tő aktuális gazdasági és politikai kérdések­ről. Délután a szegedi városi tanács klubjá­ban a tanácstagok számára tartott tájékoz­tatót a kormányzati munka időszerű gond­jairól, majd kérdésekre válaszolt a minisz­terelnök-helyettes. Ezen a rendezvényen részt vett Székely Sándor, az MSZMP Sze­ged Városi Bizottságának első titkára és Papp Gyula, a városi tanács elnöke is. Az esti órákban az ifjúsági házban a Közéleti terefere vendége Volt Medgyessy Péter. Az, itteni be-szélgetest Király Zoltán, a Ma­gyar Televízió szegedi stúdiójának szer­kesztő riportere ve/ette. A szegedi látogatás tájékoztatóin több aktuális kérdésre tért ki Medgyessy Péter. Ezek kózül most csak egyet emelnénk ki. Az utóbbi napokban r.agy visszhangot és vitát váltott ki a bankok által végrehajlott hi telsz igoritás. A miniszterelnök-helyettes elmondotta, hogy a kérdésben kedden dél­előtt megállapodás született, és ennek ér. telmében lényegesen kisebb pénzt vonnak ki a gazdaságból, mint a jegybank eredeti elképzelése volt. Március 31-éig megálla­pították a visszavonás ütemét is, igazi ve­szély az árufedezet nélküli pénzkiáramlás, de a gazdaságban levő pénzeszközök vissza­vonása nem okozhat termelési zavarókat, túlzott üteme esetleg sokkot. Ezért volt szükség a tervszerűbb megoldás kialakítá­sára. Elgondolkodtató az a tény. hogy a megszorítások a három kereskedelmi bar.k közül kettőnél okoztak súlyos nehézsége­ket, egy pedig lényegesen rugalmasabban tudta rendezni a problémáját. B. I. Ismét van retekszezon... . . .Röszkén és Mihályteleken. Most tanulják a termesztés csínját-bínját. Meglepő ta­lán ez utóbbi megállapítás, de így igaz. Az évek óta megszokott korai apró he­lyett, a nagyobb, félegyházi fajtát vetették a termelök. S ezt sem szerződésre, sa­ját kockázatukra. Ez a koc­kázat némelyik fólia alatt annyit jelent, hogy igen sok az értéktelen repedt retek. Talán az öntözéssel kellett volna vigyázni. Az apróval nem volt ilyen gond, akkor miért változtattak? Évekkel ezelőtt mindkét helyen 5-6 millió csomót raktak vagonba, irány Csehszlovákia és az NDK. Aztán fokozatosan csökkent a kérésiét, a szerződött mennyiség. Tavaly aztán a kiszállításkor kiderült, olyan átvételi mércét állítottak, amihez visszamenőleg al­kalmazkodni már képtelen­ség. A parasztember tanu­lékony, az idén már nem is erőltette a korai aprót. Bel­földön ezt a fajtát szinte le­hetetlen eladni, a nagyob­bat veszik. Módjával. A mennyiség a két településen együtt is csak százezres nagyságrendű, csomóban. Ez is januártól áprilisig ki­sebb tételekben csordogál a piacokra, üzletekbe. Lezá­rult egy . korszak, szegé­nyebb lett exportcikkeink palettája. A termelő ezt így fogal­mazza meg, „egy bőrrel ke­vesebbet húznak le" a fó­liáról. De maradt azon még annyi „bőr", hogy az egész­szel nem hagy fel. Úgy, hogy sok helyen hiányzik a sárgarépa- és petrezselyem­sorok közül a korábban megszokott reteksor. S a fó­lia váltógazdálkodás meg­szokott növényei ugyanügy következnek majd, mint ed­dig. Egy-egy ház körüli par­cellán vastagon számolva sincs meg a félmillió fo­rint árbevétel, úgy, hogy az adó sem ijesztget. Persze az más, aki ezenkívül több mindennel foglalkozik. ö is megcsinálta már az elő­kalkulációt. Majd év köz­ben kiderül, milyen követ­keztetésre jutott. Máshol is hallottam már erről: egy ré­gi szokásunkról kezdünk már lemondani, a termelés­ből egyre inkább hiányza­nak a biztosítékok, kemé­nyen üzletként kell kezel­ni. A másik termelő po­tenciális ellenfél lehet, vagyis széles körben léte­zik már az üzleti titok. Jobb, ha az ember nem henceg és nem fecseg előre, mert ráfi­zethet. A nagyüzemekben manap­ság sokszor beszédtéma, a felvásárlóvállalatok kivár­nak. s más évekhez képest később kötnek szerződést. Hiányzik a megbízható iránymutatás, hogy tulaj­donképpen mire is lenne igazából szükség. A paprika­és paradicsom-termőterület csökkenése már biztos, s hasonlóan „pénzes" növényt nem könnyű egyik napról a másikra helyébe találni. Sajnos, éppen olyan nö­vényeknél jött el az „apály" ideje, amit zömmel a háztá­jiban termelnek. Ezt a hi­ányt háztartásonként már nehezebb ellensúlyozni. Hisz eddig épp a fő munkahe­lyen alkalmazott szigorú keresetszabályozás ellensze­reként jött jól a háztáji. Annak viszont még nem lát­ni az előjelét, hogy meg­fordulhatna a képlet. Meg­lepődnének a közösben, ha mindenki éjjel-nappal ott akarna dolgozni, s ezért ará­nyos fizetséget várna. Az nem lehet: nincs rá bér­keret. T. Sz. I. Megnyílt a KGST V. B. ülésszaka Kedden Moszkvában meg­nyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 126. ülésszaka. A tagországoknak az ülés­szakon resztvevő küldöttsé­geit az állandó képviselők vezetik, Magyarországét Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. Az ülésszak munkájában részt vesz Jugoszlávia képviselője és a KGST titkára. A vállalati és a népgazdasági tervezés összehangolása Az Országos Tervhivatal és a Magyar Gazdasági Kama­ra vezetői kedden megbe­szélést tartottak. Hoós Já­nosnak, az Országos Tervhi­vatal elnökének és Beck Ta­másnak, a Magyar Gazdasá­gi Kamara elnökének veze­tésével áttekintették, ho­gyan lehet a vállalati és a népgazdasági tervezés kér­déseit jobban összehangolni, a gazdasági szabályozók vállalati hatásait is az ál­lamigazgatásnak visszaje­lezni, s mit kell kölcsönösen tenni a piac építése érde­kében. Megbeszélték az 19HH. évi népgazdasági terv tel­jesítésének feladatait is. Megállapodtak a további rendszeres kölcsönös tájé­koztatás formáiról. Döntés előtt a hattyasiak Hétfőn az esti órákban la­kógyűlés volt Hattyastelepen, az általános iskola ebédlő­pavilonjában. Zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, hogy megismerkedjenek vi­deofilmről és szóbeli tájé­koztatásból az úgynevezett nyomott szennyvízelvezető rendszerrel, amelyet tavaly kiépítettek már Újszegeden, a Túzok utcában, s azóta — négy hónapja — sikeresen működik ez az országban el­ső ízben alkalmazott talál­mány. A lakógyűlésen részt vett Tölgyesi Héla, a vízmü­vek és fürdők igazgatója, Kovács Gábor műszaki igaz­gatóhelyettes, Bukovinszki Tamás, a Délterv tervező­mérnöke, Bartha István Hattyastelep, Király Dezső Ságvári telep tanácstagja és Tánczos György, a Túzok ut­cai lakók képviselője. Kovács Gábor ismertette a nyomott, kényszeráramlású szennyvízelvezetés rendsze­rét: a. lakóházakat szivattyú közbeiktatásával egy gerinc­vezetékbe kötik be, amely je­len esetben a móravárosi gravitációs hálózatba vinné Hattyasról és Ságvári telepről a szennyvizet. Négy-öt csalá­di házas ingatlan a telekha­táron belül kis mélységű gra­vitációs csatornával van ösz­szekötve, s ez —"a telekhatá­ron belül — kisméretű át­emelő aknához csatlakozik. Abban van a Presskan típu­sú, hazai gyártmányú szi­vattyú, amely automatikus ve­zérlésű. A szivattyú 3—4 bar nyomással továbbítja az ak­nában összegyúlt szennyvizet a közterületi nyomócsőbe, il­letve a befogadóba. A nyomott szennyvízelve­zetés sík területen alkalmaz­ható, ahol a talajvíz magas, mint Szeged peremkerületei­ben általában, például a kis laksúrúségú Hattyason és Ságváritelepen is. A nyomás alatti rendszer előnye, hogy a kivitelezés ideje rövid, és nem jár nagy bontásokkal, a hálózat jól szakaszolható, kis mélységű és szélességű mun­kaárkot kell nyitni, mivel a vezetéket csak fagyhatár alá kell helyezni. A beruházás költsége a gravitációs rend­szerű kiépítésnek csak egy­harmada. A megtakarítás nagysága akár az 50 százalé­kot is túllépheti. A nyomás alatti rendszer üzemeltetése különösebb karbantartást, ellenőrzést nem igényel. Az alkalmazott kisméretű át­emelők vízszintről automati­kusan vezéreltek. Az. aprító­Vödrök Domaszékrol Somogyi Károlyné folvclelel Biztos vevő, automatizált gépsorok, három műszakos, non­stop munkarend. Ez az, amitől a Domaszcki Szőlőfürt Szakszövetkezet műanyagüzeme pár cv alatt komoly ver­senytársa lehetett a régi. befutott cégeknek. Az innen szár­mazó bevételnek köszönhetik, hogy a szőlő- és gyümölcs­termelés mélypontja ellenére, nem került nehéz anyagi helyzetbe a szakszövetkezet. Főként műanyag diszpcrziles­vödröket gyártanak, a Budalakknak, s ha marad fölös energiájuk', akkor más gyártmányokkal is próbálkoznak. Az idén továbbfejlesztik az üzemet, beszerzik az ötödik, nagy teljesítményű berendezést, s hogy hetye ts legyen az alapanyagoknak, kész vödröknek, raktárt épitenek szivattyúk a szennyvízben le­vő darabos szennyeződést felőrlik, dugulás nem fordul­hat elő a nyomócsőben. Szegeden, a Túzok utcában üzemel már kísérleti jelleg­gel egy 300 méter hosszú nyomócső és nyolc kisméretű átemelő, amelyre 27 magán­házat kötöttek rá. Az üzeme­lés eddigi tapasztalatai igen kedvezőek. Egy köbméter szennyvíz elvezetésének energiaköltsége hatvan­nyolcvan fillér. A kivitelezés költsége, 19117-es árszinten, házanként 35—40 ezer forint volt. A szóbeli tájékoztatást és a videofilm vetítését kővető­en a lakógyűlés résztvevőit elsősorban a költségek érde­kelték, hiszen Hattyastelep lakóinak jelentős része nyug­díjból él, illetve kiskeresetű, A kérdésre a válasz: a lakos­ságnak közműtársulásba kell lépni, s ez a szervezet az OTP-től 15 évre szóló köl­csönt vehet fel 3 százalékos kamattal. Így a lakóházak tulajdonosait nem egyszerre terheli nagy kiadás, csupán 230—250 forint közötti a ha­vi törlesztés. A kivitelezéssel járó lebonyolítás díjtalan, és a rendszer működtetésekor díjmentes az esetleges hibák elhárítása is. A másik fő kér­dés az volt: mi lesz az eddig befizetett településfejlesztési hozzájárulással, a házankénti évi 600 forinttal? Bartha Ist­ván tanácstag szerint ez a pénz „belejátszik" majd a kivitelezés költségeibe, és más segítséget is megragad­nak, ha arra mód nyílik a városi tanácsnál. Tánczos György megnyug­tatta a Túzok utcaiak nevé­ben a hattyastelepieket: jól járnak a nyomott rendszerű szennyvízelvezetéssel. A há­zak állagának megóvását szolgálja, hogy a telkek nem vizesednek tovább az ülepí­tőaknákból elszivárgó víztől. Másrészt a befektetett költ­ség megtérül azzal, hogy a szennyvízrendszer évtizede­ken át üzemeltetési gond nélkül működtethető. Király Dezső, Ságváritelep tanács­tagja kijelentette, hogy a hattyasiaknak nem kell azonnal igent vagy nemet mondaniuk a nyomott szennyvízelvezető rendszer­re. Vitassák meg maguk kö­zött, és aszerint döntsenek. Számításba kell venni a ságváritelepiek csatlakozását is. mert a két telep lakossága egyaránt érdekelt a kedvező lehetőség megragadásában. Minden résztvevő haza is vi­hette tanulmányozni a Press­kan rendszerű szennyvízel­vezetés rajzos, szöveges, egy­szerű és közérthető doku­mentumát. L. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom