Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-02 / 27. szám

5 Kedd, 1988. február 2. Kevés lesz a tanterem A Csongrád Megyei Tanács művelődési és ifjúságpolitikai bizottságának tegnapi ülésén Rákos Istvánná osztályvezető tartott beszámolót a nagy létszámú korosztályok iskoláztatásának feladatairól és azok végrehajtásáról. Ki ne tudná: a szóban forgó „nagy létszámú korosztályok", vagyis azok a gyerekek, akik most az általános iskolák felső tagozatos osztályaiban zsúfolódnak — .mindjárt középiskolások lesznek. Középiskolai tanterem meg — nincs elég. Nem is lesz. Ezért — nemcsak Csongrád megyében — a tanácsok „kidolgozzák a demográfiai hullám levezetéséhez átmenetileg szükséges tanteremigény kielégítésének programját". Ami magyarul azt jelenti, hogy kitalálják, honnan teremtsék elő azokat a szükséges tantermeket, amelyek eddig nem épültek föl, és ezután sem fognak. (A legnagyobb gondok Szegeden mutatkoznak: a megoldási tervekről hamarosan részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat.) Amilyen a hiány természete, képes gyűrűzni: pedagógus is kell a termekbe, meg felszerelés; a meglevő intézmények fönntartása is egyre költségesebb — ama bizonyos „pénzeszköz" meg jóval Ennyi bizonytalanság közepette csak az a biztos, hogy „a nagy létszámú korosztály középfokú iskoláztatása nem lesz feszültségmentes". Mindenesetre a művelődési és ifjúságpolitikai bizottság is az a fórum, ahol a bajokról beszélni kell — a legjobb megoldások keresése végett. A legkevesebb, mint amennyire nap véleményezett beszáa tervidőszak elején lehetett számítani ... Es akkor még szót sem szóltunk arról: ha minden oda igyekvő gyermek helyet kap és tanulhat a középiskolákban, ideiglenes tantermekben, szaktanár vagy nem szaktanár irányításával — vajon azt tanulhatja-e, amit szeretne? •S olyan szakemberré válhat-e, amilyenre a népgazdaságnak szüksége van ? Nagy kérdés: ki tudja ma, hogy néhány év múlva miként alakul a „népgazdaság szakmai szükséglete"? moló a jövő héten a megvei tanács végrehajtó bizottsága elé kerül. Ugyanezen a fórumon Kovács Miklósné csoportvezető tájékoztatott az amatőr művészeti mozgalom megyei helyzetéről, amelyre úgyszintén kedvezőtlenül hat — mindannyiunk pénzhiánya. A bizottság tagjai egy harmadik témáról is informálódhattak: Rákos Istvánná a fejlettség szerinti beiskolázás idei, első tapasztalatait foglalta össze. Nem harangozás csupán... Egyik orvos ismerősöm gyon éget Szaporodik a bolmesélte, hogy az egyházak dogtalan, az elkeseredett manapság már a tízparancsolatot is átalakítják mentálhigiénés programmá. Csendben, feltűnés nélkül dolgoznak. Pedig az értekmegőrzés, az értékmentés mellett nem tanácsos sto nélkül, némán elmenni. * A Körös Vidéki Baptista Egyházkerület elnöke, Révész Árpád, azzal hogy öt fia van. emberek száma. Kapcsolatokra van szükség, áldásos kötődésekre. Hazánk minden tízmilliomodik részének dolga, feladata élni, munkálkodni. Ezt megannyiszor — Az elanyagiasodás, a hajszoltság ellen mit tesznek? — A humánus értékeket próbáljuk előtérbe állítani. Az Űr napja a családé, a pihenésé is. Csődöt mond az ember élete, ha a vagyonelmondom. Mi nemcsak na- szerzés lesz a fő cél. rangozunk, próbálunk is valamit tenni a másikért. * Fodor Imrével, a rókusi kezdi, katolikus plébánia segédlelkészével beszélgetvén, i többsége Mi nagyon szeretjük a fenti gondolatok gyerekeket. Családias lég- megismétlődött, körben folyik a munkánk. A — Némileg új vonás népességcsökkenés bennün- azonban a segélyezés. kpt is aggaszt, Gyakran — Az arra rászorulóknak mondom a következő három gyűjtést szoktunk rendezni, szót: tatárjárás, törökdúlás, Ruhákat, holmikat hoznak abortusz. Gondolom, ez kifejezi fc mi álláspontunkat. — Ügy tudom, határozottan fellépnek a kábítószer ellen is. — Bekapcsolódtunk az SOS lelkisegély-szolgálatba. A szegedi drogambulanciával szoros kapcsolatban állunk. A pszichológusok, olvasok, pedagógusok melleit számítanak az én lelkipásztori munkámra is. A kábítószeresek javára gyűjtést hirdettünk, és a gyülekezet tagjai gyakran hívnak meg fiatalokat hét végekre magukhoz. Abban bízunk, hogy a széthullott egyéniség csa- együttléteket tervezünk ott, ládi környezetben talán erőt abból a megfontolásból. gyűjthet. — Az előcsarnokban felfedeztem egy kis táblát. Rajta: Betegeink. Név, lakcím. — Nem akarjuk: magukra hagyni az időseket, a betegeket. Az országban több helyen tartunk fenn szerctetintézményeket, amelyekbe akár Szegedről is bekerülhet valaki. A nyugdíjasok találkozására is adunk lehetőséget. Van beteglátogató felelősünk, aki koordinálja a baráti viziteléseket. Ebbe a munkába a diákok is besegítenek. Vásároltunk fejhallgatókat és kazettákat, ezeket eljuttatjuk a betegekhez. * A metodisták több évtizede a legkülönfélébb módszerekkel harcolnak az alkoholizmus ellen. Szabó Andor lelkész először amerikai példákat említ. — A metodista nem lehet kocsmáros, bártulajdonas. Ingatlanából nem lehet csapszék. Nem kínálhatunk senkit alkohollal. Megszerveztük a református iszákosmentő akciót. Többek között azért félünk az alkoholtól, mert a képességeket leépíti, tönkreteszi a családokat, és a bűnözés felé tereli az embert. A család nálunk szent Ezért is igyekszünk segíteni a drogosokon. — Az öngyilkosságok ellen önök szintén próbálnak tenni. — Engem ez a kérdés naFazekas Károly, a szegedi adventisták nyugalmazott lelkésze nem kínál se cigarettával, se kávéval, itallal meg pláne. Nem élnek a fentiekkel. —i Mi már másfél évszázaddal ezelőtt az egészséges életmód hívei voltunk. Sokan akadnak közöttünk vegetáriánusok. A húsokat válogatjuk. A mértékletesség elvét mindenben szem előtt tartjuk. — Úgy tudom, önök igen nyitottak. — Nem titok, amit csinálunk. Főeő-i és testsúlycsökkentő tanfolyambkat szervezünk. De öt nap alatt vállaljuk a dohányzásról való leszoktatást is. Igyekszünk felkutatni a lelki problémák okait. Programjaink nyitottak. — A Válaszd az életet című kiadványukban fontos szerepet kap a testmozgás is. — Igen, a rendszeres testedzéshez újra vissza kell szoknunk. De létezik) még adventista telefonos lelki gondozás, re1családeszmé- habilitációs intézet is. A budapesti Szíves Ház munkájába is bekapcsolódnak. Azt hírek nem gyerek, két gyerek szem, egyben-másban mi, csak önmagunk) reproduká- ateisták is megirigyelhetjük lása, három gyerek az iga- őket. zi. Bodzsár Erzsébet be, és mi azokat továbbítjuk a nagycsaládosoknak, gyerekeknek. Az igénylők száma egyre nő. — Önöknek hathatósan sikerült fellépni az alkoholizmus ellen. — Jól működik az alkoholistamentö szolgálat. Szegeden is létrehoztuk az aeklubot. Veszprém mellett, Markón, a plébánián folyamatosan szervezünk alkohoileszoktató kurzusokat. Általában a családtagok is jelen vannak. Hamarosan a klárafalvai plébáinán is lesz hasonló. Közös hét végi hogy egy alkoholista számára igen veszélyes a magány, a több szabadidő. — Milyen nyük van? — Azt mondjuk, egy gye-' gg Képemyo Jubilánsok Az egyik a 15 éves Zenés ben, párosítva Purcell Dido Színház, a másik a 25 éves és Aeneasával. Akik az opeDelta. Mind a kettőt jó szív- rában lehettek a bemutatón, vei ismeretterjesztő műsor- szerencsések, mert ugyanannak mondanám, ha minden- nak a műnek kétféle közegki ugyanazt értené ismeret- ben való megjelenéséről kapterjesztésen. Nézetem szerint hattak élményt. Akik csak a tudniillik a valódi ismeret- tévéműsort látták, szintén terjesztés nem egyszerűen szerencsések, mert szintén valamely ismeretek egysze- élményt szerezhettek. Hegyi rű közlését-átadását jelenti, Árpád Jutocsa rendező láthanem élményszerű közvetí- hatóan a megértés, a befotésüket. Az eredményességre gadás megkönnyítésére kontörekvő ismeretterjesztő tud- centrált, és sallangmentes, ja, hogy bármiféle tudás ak- világos „vonalvezetéssel" kor válik igazán sajátunkká, szervezte a játékot. A műfaj, ha élményünk van róla; ha a s a média előnyeit okosan „közlő" nem pusztán az használta: a tévében illúzióeszünket, gondolkodásunkat keltőbb lehet Cipolla mutatigyekszik mozdítani, hanem ványainak helyszíne, s hatáminden érzékszervünket és sósak az arcokról a közeikéérzelmi világunkat is. pek. Bárha a Thomas MannIlyen értelemben ismeret- novella színházi változatából terjesztő műsor számomra a Latinovits Zoltán tökéletes tévé Zenés Színháza, amely- átlényegülésének emléke eleben ráadásul gyakorta kor- ven s óhatatlanul idéződik a társ zeneművek láthatók, mi- nézőben, e másik műfajban ket nem túlzottan kényeztet- Polgár László énekes-színének egyéb bemutatóhelyek, szi produkciója is: bravúr. S Amelyeknek mindig meg ha az eleven figyelmű néző kell küzdeni az újat, az is- konstatálja: különlegesen meretlent övező bizalmatlan- nehéz énekesi feladat Vajda Sággal, idegenségérzettel, s János Cipollájának szólama, amelyeket hallva-látva még örömteli elégedettséggel a készséges befogadó is nél- nyugtázhatja azt is, hogy a külözni kénytelen a komfort- hibátlan-hatásos énekesteljeérzetet, ami pedig oly jól- sítmény mellett a színészi "esik neki, ha már ismert mű- erő sem hiányzott Polgár veket hallhat (nézhet, olvas- alakításából. A drámai hat) újra. csúcsponton, gondosan ki A saját hagyományai sze- munkált jelenetben, koreogrint, méltán ünnepelt a ju- rafált mozgással, kifejező biláns. Vajda János tévé- gesztusokkal, mimikával, s megrendelésre készült egy- persze nem utolsósorban a felvonásos zeneművének, a zene erejével — hátborzonMario és a varázslónak a be- gatóan valóságossá vált a mutatásával. Melynek egy rettenet: a gonosz uralkodik estével korábban, szombaton rajtunk. A modern zene havolt az operaházi bemutató- gyományosan emlegetett beja, Békés András rendezésé- fogadási nehézségeiről ezúttal nem kellett új tapasztalatokat szereznünk. Ezért is gondoljuk, a tévé Zenés Színházába a következő 15 évben is érdemes lesz „járni". A Deltának nem kell reklám, hiszen az egyik legnépszerűbb, s legnagyobb tetszéssel fogadott műsor. Mint ilyen, bizonyíték arra, hogy a „széles tömegek" igenis érdeklődnek a természettudományok és a technikai-műszaki újdonságok iránt. Miket tálalni persze tudni kell; a Delta eddigi 25 évében többször megújult, méghozzá úgy, hogy szelektív módon változtatták, vagyis csak azt, amit kellett. Maradt például méltán kedvelt műsorvezetője: Kudlik Júlia. Viszont Várhelyi Tamás úgy válogat az ismeretterjesztő kisfilmek között, hogy úgy érezhessük: legalább „láttunk-hallottunk róla"-szinten követhetjük a világ rohanását — tudományban, technikában. Ha már olvasni úgysem olvashatjuk, mert a tévéműsor azonos című testvérlapja immár befejezte pályafutását. Azt mondják, azért kellett megszüntetni, meri ráfizetéses volt. Hogy miként lehetett ekkora példányszámú lap ráfizetéses — számomra rejtély. Meglehet, a racionális magyarázat eleddig azért nem került elő az ügyben, mert akik a lapkiadások és megszüntetések ielenlegi bonyodalmairól informálhatnának bennünket attól tartanak: nem lehetnének elég°é élményszerűek. Csak kuszáltak, zavarosak. hebr°necek. Sulyok Erzsébet A nagy takuvaku ; A sors úgy hozta, hogy „közreműködnek: csövesek, röpke néhány napon belül digók, popperek és punkok", két, egészen ifjú honfitár- Borenich Péter dramaturg, sammal is elbeszélgethettem, kiderült, jó érzékkel tett arEgyikőjüket óvodás kora óta ról, hogy egy pillanatig se ismerem, ma 23 éves, és ka- vélhessük úgy: megunt, elpásból sorolja a mi ifjúsá- csépelt, lefuttatott témát jár gunk, a hatvanas évek meg- körül ez a hatvan perc. Hiannyi kellékét-jellemzőjét. szen a megszólaltatott ifjak A másik fiatalember mind- többsége elsősorban nem össze 16 esztendős, de abban ijesztő butaságával, vagy elfeltétlenül megegyezik idő- képesztően zűrzavaros monsebb társával, hogy értelmes, dandójával kellett megdöbérzékeny, eredendő tisztalel- bentsen bennünket — hanem kűségében még külön is na- a puszta létével. Azzal, hogy gyon rokonszenves srác — így és ennyien — „ennyire amikor most a Kossuth adón vannak". Ennyi visszamaraszerdán este sugárzott mű- (yisszamarasztott?) el, , , ~ , butított, agyonzullesztettsorra gondolok, ok ketten narkotizált állapotban, eljutnak eszembe. És nem tu- hagyott közérzettel és elhadom, mitől kezd egyszerre gyott lélekkel — valóban nafelerősödní bennem egy gyon-nagyon messzire távorossz, kínos, feszengő érzés, zott ezektől a gyerekektől az Csörsz István dokumen- értelem, a tisztaság és a fetumműsora, a Rádiószínház lelős gondolkodásmód. Vagy Elhagyott u közérzetem cí- tón meg érkezett hozzámű bemutatójában (tavaly . , megkapta Az új magyar -1 hangjátékért produkciód!- Hogy minderről nem ők ját) a rádióújság szerint is tehetnek, lévén kizárólag és Rádió figtjeló Hol volt, hol nem volt, amikor még a Meteorológiai Intézet sem volt, már akkor is február 2-a jeles napként szerepelt a régi 'kalendáriumokban. Tavaszkezdő ünnepként említik, s Erdély boronás kolibáitól a síksági mohosteIdőjós medve?! rintnál is az ibolyacsokor? stb-stb." Alij már meg a kérdéseiddel! — az elsőre sem könnyű válaszolni. Az e napi néphit közissóknak, — hát legyen; szerintem 50 százalék esélye van a medve igazának, s 50 százalék a meteorolóután, s bizony néha bevált, giai műholdak előrejelzénéha meg nem a „jósla- sének. Perszp csak akkor, tuk"! Tény, hogy a medve" ha szinkronban vetjük élete (is) a létért való tős tanyákig sok helyen mert: „Gyertyaszentelő gyertyalánggal élesztik új- Boldogasszony napján a ra ilyenkor a tűzhelyek téli álmot alvó medve kitekialudt lángját. A lobogó kint a barlangjából, hogy gyertyák világával köszön- megnézze, milyen az idő. tik, a fényt, amely nemso- Ha napsütéses és. enyhe, kára legyőzi a téli éjsZa- akkor visszamegy, és folykák sötétjét. Tavaszváró gyertyaszentelő jeles napjához fűződik — néphit szerint — a medve időjós szerepe is. Szerkesztőm szerint is ilyenkor nem szabad a meteorológiai jeküzdelem, az élelemszerzés, a fajfenntartás, stb, stb. érdekében adaptálódik a környezethez* S ha a felkészülés időben megelőzi a később bekövetkezett változást, ezt nevezzük emberi fogalmaink szetatja az alvást, mert tud- rint jóslásnak! Ez vált álja, hogy nincs vége a télnek, havas napok és csikorgó hidegek is jönnek. Ha viszont hideg, borongós téli időt talál odakünn, kinn marad, mert talános néphitté, s ezt erősítette Jókai Mór is az Üj földesúr egyik fejezetében, amikor a medve „csodás" időjós képességeiről ír. Persze mindezekfölött, lentésekben „mögfásult" ol- érzi, rövidesen megenyhül még olyan jó bízni a barvasót bizonytalanságban az idő!" Hol és mikor szü- na mackó „tavaszjelző" hagyni. „Te vagy a zooló- letett ez a néphit? — bi- képességében. Még metegus — neked illik tudnod, zonyára a gazdag székely orológusaink is téved(het)mit is józol a medve visel- fantáziavilág és alapos kedése az elkövetkező természetmegfigyelések időkre? Kell-e a mostani formálták a Hargita alján, januári tavaszidő után S tényleg igaza van a népmég a télikabát? Lesz-e hitnek? Hát... jártam nek néhanapján, csak a medvének nem szabad? S mivel Szerkesztőm a leghatározottabban kért, hogy a ' medvejó^lásból adjak drágább a mostani 25 fo- eleget az erdélyi medvék „fordítást" a kedves olvaszinkronban össze a két előrejelzést! Próbáljuk csak meg, persze legjobb volna az erdélyi mackó tanulmányozása, de ehhez sok várakozás, s türelem kell... így marad a ma esti tv-híradó pesti állatkerti mackójának jóslata és ezt mindjárt összevethetjük a műholdfényképeket elemző meteorológus előrejelzéseivel! Lám milyen egyszerű! Én is ezt teszem, annak ellenére, hogy én igazából a madarak tavaszjelző jóslatában hiszek ... amikor is a fehér-tói rónán a fekete föld gőzölög, a tó kéken csillog, s a temetódombon kivirágzott a kankalin ... a tüdőt repesztó fehér felhók alatt simogatóan surrannak már a fecskék ... Csizmazia György szigorúan csak áldozatok — természetesen kár is bizonygatni. Nekem sokkal inkább bizonyos generációs ügyeket idéztek eszembe,, például az 1986-os És-beli vitát A nagy generáció című — mondjuk ki: hazug — filmről, s ebben mondjuk Varjas Endre szellemes cikkcímét, márminthogy A nagy generációs luftballon. Igen ám, csakhogy amennyire a nagy generáció elnevezésű fikció föl van fújva, annyira több ifjú magyar nemzedék — majdnem el is van szúrva. A rémületes bizonyítékdokumentumokat szerdán hallhattuk. „Merev, neurotikus élet van itt — én ennek az áldozata vagyok" — mondta az egyik legértelmesebb megszólaltatott. Csakhogy e szívszorítóan jobb sorsra érdemes gyerekeket hallgatva engem nem e tény, még csak nem is a festékszóróval fölrajzolt horogkereszt és a Sieg, Heil.'-üvöltések izgatnak legjobban. Sőt, még csak nem is a meghatóan naiv-zavaros y vallomásocska, hogy „én már azon is kívül állok, amibe bele szeretnék tartozni". Hanem — a nagy generációs takuvaku. Az évtizedes tehetetlenkedés, ami a legkülönbözőbb manipulációk könnyű prédájává tette a fiatalokat. A számítás és az ostobaság keverékkövetkezményeként — elhagyatott közérzetpéldányokat kitermelve, nagy szériában. Akiknek azt énekli (a műsorban is sokat hallhattuk: autentikus korosztály-felvilágosítók szerint a Kontroll Csoport, az URH, a Szexepil, az Európa Kiadó, no meg a Bizottság a zenekaruk) — a nóta, hogy „szabadíts meg a gonosztól". Megint csak a két aranyos srácra gondolok. És nem tudom oszladozni, kezdhet-e az a kínos rossz érzés a gyomrom tájékán. Domonkos László