Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

2 Péntek, 1988. január 15. POSTALÁDA Társszerzőnk az olvasó Ez év első Postaládájában három levél erejéig visz­szatekintünk decemberre. Konkrétan: karácsonyra. Az ün­nep általában örömet okoz mindenkinek. Heteket töltünk azzal, hogy kitaláljuk, kit, mivel tudnánk meglepni, ki, minek örülne legjobban, ha a feldíszített fa alatt találná. Aztán járjuk az üzleteket, hogy az elképzelt ajándékokat megvegyük. Meglepetéseket szeretnénk szerezni szerette­inknek. Vannak azonban, akik másoknak szomorúságot okoznak, mint első levelünk is bizonyítja. Karácsonyi meglepetések az esetben rutinosabb kó­kusz lej csapó ló járt előttünk — állapítottuk meg, de azt, hogy milyen is az igazi kó­kusztej, nem volt szeren­csénk megismerni." Derűs, hálás sorokat kap­tunk, L. Karcsikától és szü­leitől. Hűséges olvasóink bi­zonyára emlékeznek rá, há­rom évvel ezelőtt ezeken a hasábokon hívtuk fel a fi­gyelmet a mozgásképtelen fiúra, aki télen szobafogság­ra van Ítélve, a külvilággal a madáretető és a madarak jelentik a kapcsolatot. Írá­sunk nyomán eleséget vittek a fiú madarainak. Azután a Szegedi Konzervgyár Hu­mán Kató szocialista bri­gádja küldött napraforgó­magot. Decemberben Eva néni, a brigád megbízásából két nagy csomaggal állított be hozzájuk, amelyekből egy fülhallgatós sztereó­magnó és műsoros kazetták kerültek elő. Ezekkel a mondatokkal fejezi be leve­lét: „Most már nem csak a madarak hangját hallva gondolok sok szeretettel rá­juk, hanem akkor is, ami­kor a magnót hallgatom. Ennél nagyobb öröm azt hiszem, nem ért még éle­temben." A kötvénykamatok adózásáról Bánatot okozott Tóth Jó­zsefné olvasónknak (Sirály utca 6/B.) egy ismeretlen, aki nem a karácsonyfa-pia­con vásárolta meg a fenyő­fáját, hanem a Belvárosi temető új osztásában „sze­rezte". líiH2-ben ültetett a család két szép ezüstfenyőt az édesapa sírja mellé. Ha­marosan az édesanya is a fenyőfák mellé került. Most, amikor kimentek a temető­be, hogy a kegyelet fenyő­ágait elhelyezzék a sírokon, döbbenten látták, hogy va­laki baltával az egyik ezüst­fenyőt kivágta. „Mintha a szivünkbe csapott volna a baltával. Nem tudom meg­érteni, hogy tud neki örö­met okozni a lakásban egy halott mellől ellopott fenyő­fa. Hogyan tud mellette a szeretetről beszélni, a család­jának örömet okozni. Vagy tán eladta? Lehet, hogy az ára italra kellett? Nagyon szomorú." — fejezi be leve­lét olvasónk. Bosszantó dolog történt Lakatos Erzsébettel (Székely sor 1.), amiről így számol be: eddig kókuszdióról csak hallottam, de közelről és kézzel foghatóan most kerültem vele kapcsolatba A benne levő kókusztejröl pedig az volt az elképzelé­sem, hogy az a tehéntejhez hasonlóan fehér színű, tej­szerű folyadékként említi a lexikon is. Nagy lelkesedés­sel vásároltam az ünnep apropóján — gyermekeim­nek meglepetésképpen — egy kókuszdiót, a diaccsar­nok jobb első pavilonjában, december 23-án reggel. Hogy hogyan kell felnyitni — a rádió aznap délelőtti adásából meg is tudtuk. Ke­restük a dió keskenyebbik végén az úgynevezett be­nyomódásokat, melyek egyi­kébe szöget kell beverni, hogy a tej kifolyjon. Meg­lepődésünkre egy utólagosan tomitett, kifúrt nyílást ta­láltunk a dión, amelyből körülbelül 1 deci opálos, vizes folyadékot öntöttünk ki. Még aznap visszavittem a diót és a folyadékot az eladóhoz. lebonyolítottuk a cserét, mert szerinte sem tej volt a dióban. Ezt is körbe­tapogattuk, hátha ismét ta­lálunk egy betömitett nyí­lást, de nem. Így aztán fúr­tunk rajta egy lyukat szak­szerűen és kiöntöttük a „te­jet". Ebből már 4-5 deci — opálos vizet kaptunk. Tej­szerűségnek, kókuszillatnak semmi nyoma, az íze jelleg­telen, semmitmondó. Ebben Az OTP-nél és szerkesztő­ségünkben is többen érdek­lődtek a kötvénykamatok adózásáról és az állami ga­rancia megszűnéséről. Per­jési László, az OTP megyei igazgatója a következő tájé­koztatást adta: „A takarékpénztár által 1987-ben kibocsátott OTP­kötvények adó- és illeték­mentesek, visszafizetésüket az állam garantálja. Példá­ul: 1987. november 2-án ki­bocsátolt kötvényünk 12 százalék kamattal, 7 éves le­járatra ma is kapható vala­mennyi fiókunknál. Ennek kamatozása kétféle: — ha nem veszi fel 7 évig sem a tőkét, sem a kamatot, akkor kamatos kamat kerül •kifizetésre, a hetedik év vé­gén; — a 12 százalékos kamat természetesen évente is fel­vehető, ahogyan a kötvény­tulajdonos dönt. A közelmúltban a közpon­ti hírközlő szervektől szár­mazó tájékoztatók nem erre, hanem az 1988-tól kibocsá­tásra kerülő kötvényekre vonatkozik." Sorokban Szeged rendezési tervéhez kapcsolódóan Tóth Vilmosné (Koloszár udvar 9.) azt írja: nem tartja helyesnek, hogy a Shell töltőállomás címe Petőfi Sándor sugárút, ház­szám nélkül, mellette a Fo­dor József Élelmiszeripari Kollégium 97. számmal je­lölt. A töltőállomással szem­ben a szalámigyár címe: Al­sóvárosi feketeföldek 64., míg a gyár melletti házak Pálfytelep „névre hallgat­nak". Mint írja, ezek túl régi cinevezések, módosítani lehelne őket. Szosznyák László Abáról, lapunk előfizetésével és pos­tázásával kapcsolatban írt levelét továbbítjuk a Posta­igazgatósághoz, ugyanis nem a szerkesztőségen keresztül E pár sorban szeretném megismertetni az olvasót a De 1 magyarország 1987. de­cember elsejei számában Halácsi fix pontjai című cikkben említett Snellius­nak a háromszögeléssel kapcsolatban kifejtett te­vékenységéről. E névvel •még szakmai körökben is elvetve találkozunk. Az embert ősidők óta foglalkoztatta az a kérdés, hogy milyen alakú is a Fold, melyen él. Feltételez­tek, hogy a Föld gomb-, forgási- vagy háromtenge­lyű ellipszoid és kerestek ezeknek az idomoknak a méreteit és az ellipszoidnál az alakot jellemző meny­nyiségeket. A földalak sza­bályos képviselőjének fél­tévé* alapján való megha­tározására a legregibb kí­sérlet Eratosthenes-é i. e. 200 körül, ö a Földet gom­baalakűnak tekintette és ¡gy jellemzéséhez egyetlen adatra, a gömb sugarára volt szüksége. Ugyancsak a földgomb sugarát keres­te Posidonius (i. e. 135— 51) majd a középkorban az arab Mamun kalifa (i. u. 827 körül), a francia Fernel , (1525), Snellius (1617), a háromszögelés feltalálója és még sokan mások. Mamuné az érdem, hogy Bagdad közelében egy me­ridián-ívdarabot közvetle­Eratosthenes Posidonius Mamun Fernel Snellius (1617) Snelliut (1622) Ki volt Snellius? nül végigmért mérőléccel. Fernel a párizs—amiensi ívdarabot határozta meg egy kocsikerék fordulat­számából. Végül Snellius a háromszögelés bevezeté­sével a mérendő ivet egy rövid alapvonalra korlá­tozta és a szükséges ív hosszát ebből háromszöge­léssel vezette le. Az érdekesség kedvéért felsorolom a Föld sugará­nak a legrégibb meghatá­rozásokból levezetett érté­keit, valamennyi érték mellett jelzem a mai leg­korszerűbb adathoz (1956) viszonyított százalékos el­térést is: A 17. században megso­kasodtak a földméretek meghatározására irányuló mérések. A cél egy fok nagyságú meridián ív hosz­szának megállapítása volt, innen ered a munkálatok fokmérés elnevezése. Snellius (1617-ben) a há­romszögelést fokméréssel kapcsolatban a Fold alak­jának meghatározására használta. Országos há­romszögelést legelőször Würtenbergben végzett Schickhart 1620 és 1630 között. Magyarországon háromszögelést legelőször Mikovinyi Sámuel vég­zett 1730 körül térképe­zési célra, Liesganig Jó­zsef pedig 1769-ben fok­méréssel kapcsolatban. • 7360,9 km — 16 °/0 7066,5 km —11 % 7013,0 km — 10 % 6373,2 km — 0,02% 6149,7 km -j- 3,54% 6368,7 km + 0,11 "'n (A negatív előjel azt jelzi, hogy a sugárértúk a mai értéknél nagyobb, a pozitív előjel pedig azt, hogy a sugárérték a mai értéknél kisebb.) A háromszögelés egyik módozata a hátrametszés, melyet Polhenot-féle fel­adatnak is neveznek, bár az eljárást nem ő alkal­mazta először. A feladat alkalmazását a csillagá­szatban Hipparchusig (i. e. 160—125), a geodéziában Snelliusig (1617) lehet visz­szavezetni. Snellius nevé­vel és tevékenységével még a fizikában a Snellius— Descartes törvény kapcsán találkozhatunk, mely a fénytörés törvénye. Tovább fejtegetni e ki­zárólag szakmai témát nincs értelme, mert a min­dennapi olvasónak ez szin­te kínai; csupán a szak­embernek jelent érdekes­séget. Lechner Lajos emléké­nek megőrzésével kapcso­latban csak annyit sze­retnék szólni, hogy Szege­den két Lechner, Lajos és Ödön fejtett ki áldásos te­vékenységet, mégis, ha szó­ba kerül a Lechner név, mindenki Ödönre gondol. Az ő tervei alapján épült a városháza, az ő szobra található a Dóm téri ár­kádok alatt. Lechner La­jos neve a téren elhelye­zett emlékkövön olvasha­tó (1972 óta), az utcanév­táblákról azt sem tudni, hogy a teret róla nevez­ték el. Egy szobor, egy dombormű elhelyezése ta­lán indokolt volna. Azt hiszem, Bátyai Je­nő valami ilyesmire gondol, amikor azl írja. „hamarosan méltóvá tcsz­szük a parkot az emlék­hez . .." Dalmády Ernő kapják megrendelőink az új­ságot. Gyuris Istvánné (Bordán.v) levelét a rendelőintézetek igazgatójának, Papp Imré­né (Csejtei u. ?.) észrevétele­it a Tisza Volánnak, Nagyné Erdélyi Sarolta (Ortutay u. 5/B) sorait az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának küldtük el — illetékességből, összeállította: Czakó Julianna "1 Tények, teóriák, tudomány Lökd ide a sótl Ami a hívő indusnak a szent tehén, az a muslinca a genetikának. E kis legyecs­ke révén több ismeretet sze­reztek a tudósók génjeink működéséről, mint bármely más élőlény tanulmányi) zásával. iMost a genetikai szabályo­zás egy furcsa kificamodá­sát fedezte fel öt indiai ku­tató. A muslinca közismerten az édes must körül szállong a legszívesebben, összesen négy izérzékelő idegsejtje közül az egyiken kifejezet­ten csak a cukrok által mű ködtetett receptorok van­nak. Az ingerelt sejt az in­gert az agyba továbbítja, ahol az ízérzet keletkezik. Az e sejtből jövő ingerek mindig a kellemesség érze­tét váltják kt, a muslinca fellelkesedik, s buzgón nyal­ju-falja az inger forrását, az édes nedűt... Elég azonban egyetlen gén megváltozása ahhoz, hogy az édes ízt felfogó idegsejt ne csak a cukroktól, hanem a sótól is ingerületbe jöjjön. X keletkezett érzet azonban ugyanaz, mintha cukor in­gerelte volna a sejtet. Az eredmény-tragikus: az így megváltozott muslinca a só izétől jön extázisba, a mus­tos hordó helyett a sózott szalonnát táncolja körül, mert ráadásul a kakukkto­jásként megjelent sórecep­tor által kiváltott inger jó­val erősebb, mint a cukor receptoroké. Ha csak cukrot adunk, a muslinca olyan, mint rendes társai, de ha sót is teszünk a közelükbe, vagy cxnk sót, akkor a mutáns úgy érzi, hogy megtalálta az igazi cukrot, amely zamato­sabb minden másnál, s ne­kiesve halálra csemegézi magát belőle. (Nature) Mi? Hol? Mikor? 19**. JANUÁR 15., PÉNTEK — NÉVNAP: I.ORANT A Nap kel 7 óra 2* perckor, és nyugszik 16 óra 19 perckor. A Hold kel 3 óra 47 perekor, és nyugszik 12 óra 2 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 165 cm (apadö). SZÁZTÍZ ÉVE született Berzeviczy Gizella (1*78—1934) pedagógus, a kom­munista mozgalom harcosa. Hé­gl. előkelő magyaT nemesi csa­ládból származott, 1902-ben nő­ként cl sók közölt szerzett a bu­dapesti tudományegyetemen tör­ténelemtanár! oklevelet. Lelke­sen üdvözölte a Tanácsköztársa­ság kikiáltását. 1919. május 1­jén kinevezték az. Erzsébet Nőis­kola igazgatójává. s egyben megbízták a polgáriskolai taní­tóképzőnek főiskolává történő átszervezésével. Pulilikai mog­gyzödéséért nyolc évi fegyház­büntetésre ítéltek : 1922 elején fogolycsere utján szabadulha­tott. A Szovjelunioban főiskolai tanárként tevékenykedett, maid a haboru idején antifasiszta Lskolakon tartott előadá­sukat. 1946-ban tért haza. s Itt­hon is fáradhatatlanul tevékeny­kedett. NYOLCVANÉVES Teller Ede (sz. 1908) magyar születésű amerikai fizikus. a hidrogénbomba előállítója. HETVEN ÉVE született G..A, Nasszcr (1918— 1970) ogjnpuimt katonatiszt, majd politikus. 1934-ben minisz­terelnök, 1936-tol köztársasági elnök. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Szerelem második vérig (színes magyar film. II. hélyár!) délután fél 4 órakor: A Saolin templom szent köntöse (színes kínai—hongkongi kungfu ka­landfilm. IV. helyár!) háromne­gyed 6 és 8 órákor: Tangók (szí­nes, feliratos argentin filmdrá­ma) . Kakivá: háromnegyed 3 óim­kor: Ludas Matyi (sziné.s rajz­film). negyed n es fél 8 órakor: Tnikkos halál (színes, m. b. amerikai krimi. IV. helyár!). Szabadság: fél 4. háromne­gyed 6 es 8 órakor: Szerelem második vérig (színes magyar film. II. helyár!). Filmtéka: fel 6 és fél 8 óirakor: A tutaj utasai (.színes jugoszláv film). Kiskörössy halászcsárda: (vi­deomozl) délután 4 és esie 8 órakor: A háború 'isteneinek fürdője (színes hongkongi harc­művészeti akciótfilm). ÜGYEI ETFS GYÓGYSZERTÁR Klauzál ter 3. szam (l.T/57-rs). F.sln 8 órától reggel 1 óráig. Csak sürgős őseiben. BALESETI, srnFSZETl ES UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetPt szenvedett sze­mélypket a II. kórház (Tolbuhln sgt. 37.) veszi fel. sebészeti fel­viteli ugyeletet az I. sz. Sebésze­ti Klinika (Pécsi u. 4). urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti sebé­szeti osztályán, az egyéb sebé­szeti gvermek betegeket a sebé­szeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMFKOKVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél R óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZÉT! ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig a Fül-Orr-Gégekli­nika tartja, Szeged, Lenin krt. I1L Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától Teggel 7 óráig: szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: n-ooo. IFJÚSÁGI OROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. B Tévé 20.03: Emlékszem a szeretetre — amerikai tv-film 21.35: Szigorúan titkos? — riportfilm 22.35: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.30: Képújság 17.35: Száz híres festmény — (ism.) 17.43: Vijesti - hírek szerb­horvát nyelven 17.50: A tücsök hegedűje — bábjáték — (ism.) 18.50: Olvasolampa 19.30: Liszt: Fantázia és fuga 20.05: A Sió-zsilip kapujánál 21.23: Híradó 2. 21.40: Műkorcsolyázó EB — jégtánc 23.10:. Képújság BELGRÁD 1. 16.50: Híradó magyarul és szprbhorválul 17.30: Gyermekműsor 18.90: Ismeretterjesztő műsor 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.00: Ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: A törvény Los Angelesben — amerikai film 20.55: Vetélkedő 22.00: Híradó 22.20: Művelődési magazin 23.50: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Műkorcsolyázó EB 21.30: Kilmmaraton 21,35: Kettős játék — amerikai játékfilm — 1. 23.06: A nok kedvence — amerikai humoros tv-film — 1. Kettős játék — 2. A nok kedvence — 2. Azok a csoda latos férfiak — amerikai filnikomédia 23.30 OI.IIO 01.25 ÚJVIDÉK 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.3(1: Vajdaságon at 18.00: Tv-maga/in szlovákul 19.(111: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: A törvény Los Angelesben — amerikai film 21.00: Beszedtem? 2L.:|0: llnatlo szerbhorvátul Rádió BUDAPEST 1. 9.00: Képújság 9.05: Tv-torna 9.10: „Édes hazámnak akartam szolgálni ..." — (ism.) 9.55: Magyar Nemzeti Galéria — (ism.) 10.25: Szomszédok — (ism.) 10.55: Mozgató 11.05: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Három 7iap tv-műsora 17.05: Tv-börzc 17.13: Évgyűrűk Kb. 17.43: Téka Kb. 18 00: Ablak 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó KOSSUTH 8.20: Peresztrojka az. egeszsegesebb életért — (ism.) 8.30: Az. Állami Népi Együttes felvételeiből 0.40: Óvodások műsora 10.05: Csukás István versei 10.10: Válogatás az. OIKT­radiőK műsoraiból 11.10: Magyar Iras 12.30: Ki pyer ma Hatvanban? 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Tusra — részletek Puccini operájából 14.10: visszatérő 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Fúvószenekarok felvételeiből 16.05: Teliszájjal 17.00: Fej vagy írás 17.25: Rólunk van szó! 17.30: Idősebbek hullám­hosszán — (ism.) 10.15: Rádiószínház. — A kckfényii lámpás — Franz. F uh maim hangjátéka 20.09: Hangszerek, hangszínek 20.57: Verseit elmondja: Csukás István 21.12: Népi hangszeres muzsika 21.30: „Fenntartott hely" 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: A Budapesti Fuvós­együttes játszik 22.50: Réti József operett­felvételeiből 23.15: Az. I musici di Roma kamarazenekar Vivaldi­muveket játszik 0.10: Himnusz 0.15: Ej fel után ... PETŐFI 8.05: Suliivan operettjeiből 8.50: Tiz perc külpolitika — (Ism.) 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: A Z'Zi labor új nagylemezéről 12.25: Edes anyanyelvünk — (ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullam 14.00: Péntektől péntekig 17.05: Ipargazdák 17.10: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.33: Fiataloknak ! 19.05: Közvetítés az. Alba Volán —U. Dózaa jégkorong­mérkőzésről 19.15: A Fiataloknak! című műsor folytatása 19.50: Egészségünkért 20.00: Nótakedvelöknek 21.05: A Rádiószínház bemutatója — Irány a temető — Galsal Pongrác rádió­játéka 21.45: Vukán György triója Játszik — Bontovics Kati énekel 22.00: Mérleg ... 0 13 * Ét fél t

Next

/
Oldalképek
Tartalom