Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 8. szám

7 Hétfő, 1988. január 11. Új Fékon-termék A Fékon Ruházati Válla­lat NSZK-technológia alap­ján új női kosztümök gyár­tását kezdi meg. A vállalat dunaújvárosi és kisújszállá­si üzemében már hozzálát­tak a gyártási feltételek megszervezéséhez. A koope­rációban részt vevő NSZK­beli partner nemcsak a tech­nológiát és a műszaki do­kumentációt biztosítja a kosztümgyártáshoz, hanem az előállításhoz szükséges gépeket kölcsönbérlét for­májában a Fékon Ruházati Vállalat rendelkezésére bo­csátja. Az új termékből az idén több tízezer darabot készít a vállalat- az "NSZK-beli partner megrendelésére. En­nek révén a Fékon tovább jváveli konvertibilis elszá­molású exportját, amely a é rvek szerint 8 százalékkal •i iiadja meg a tavalyit, s eléri a 120 millió forintot. A vállalat gyártmányszer­kezetének folyamatos kor­szerűsítése eredményeként ma már termékeinek mint­egy 70 százalékát tőkés pia­con értékesíti. Az egysze­rűbb cikkeket egyre inkább munkaigényes, külföldön is jól értékesíthető termékek előállításával váltották fel. Így kezdett gyártani a Fé­kon női blúzokat, majd szoknyát és ruhát is, leg­újabban pedig női kosztü­möket. A bővülő termékvá­laszték nemcsak az export szélesítését teszi lehetővé, hanem hat a hazai ellátás javítására is. Az elképzelé­sek szerint az újonnan létre­hozott kapacitás lehetővé te­szi. hogy a külföldi techno­lógia alapján gyártott kosz­tümökből a belkereskede­lemnek ds szállítsanak na­gyobb tételeket az év máso­dik felében. (MTI) Hétvégi műszak Szombaton a folyamatos műszakban termelő bányá­szok mellett több száz sza­badnapos vájár, szállító­munkás és műszaki irányító vállalt különmüszakot a Bor­sodi Szánbányák aknáiban. Azért határoztak így, mert az utóbbi napokban olyan jel­zéseket kapott a vállalat, hogy néhány tüzéptelepén nincs elegendő szén. Szom­baton az edelényi szabadna­posok szálltak le a föld alá, hogy több mint félezer ton­na jó minőségű, terven felül termelt tüzelőanyaggal se­gítsék a lakossági igények kielégítését. Az öt borsodi bányaüzem dolgozói együttesen több mint 12 ezer tonna szenet hoztak felszínre szombaton. A berentei • szénosztályozó­mű területéről 120 vagon szenet indítottak útnak az erőművekhez és a tüzéptele­pekre. (MTI) Otthon süthető kenyér — mélyhűtött tésztából Még 1986-ban a BNV-n került kapcsolatba a Skála­Coop a párizsi Grands Moulins céggel. A franciák azt ígérték, hogy rövid időn ljolül képesek a magyaror­szági Ízlésnek megfelelő, so­káig eltartható tészta re­ceptjét és kenyérkészités technológiáját átadni. Ugyancsak a külföldi part­ner véleménye volt, hogy ehhez a termékhez a meg­felelő liszt valahol a Tisza vidékén terem. Mivel a Csongrád Megyei GMV — más ügyben — már kapcso­latban volt a Skálával, ha­marosan létrejöhetett a hár­mas találkozó. Tavaly tavasszal francia szakértők jártak Szegeden. Megállapították, hogy liszt­keverékük gyártható a me­gye korszerűbb malmaiban, illetve a dóci Unikorn üzemben. A minőség felett őrködő laboratóriumok fel­szereltségét megfelelőnek találták. Elégedettek voltak a magyar szakemberek fel­készültségével is. A pári­zsi szakemberek lisztmintá­kat kértek a Csongrád me­gyei malmoktól. Ezeket az­tán saját laboratóriumaik­ban vizsgálták meg. A mé­rések ismét jó eredménye­ke; hoztak. Ezek után a francia cég a liszt és a speciális segéd­anyagok összekeverésének a receptjét, vagyis a szellemi terméket Moulbie fantázia­névvel eladta a Skálának. Ebből az alapanyagból ké­szülhet: hosszú kenyér, bé­csi kifli és még sokféle fi­nom pékáru. A keveréket eredeti formájában is áru­sítják majd a boltokban, így otthon is süthető lesz. — tetszőleges, időpontban — kenyér. A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat már régebben keresett olyan partner­céget. amely bekapcsolódna az Unikorn termékek for­galmazásaba. Hónapokkal ezelőtt így kerültek szoros kapcsolatba a Skála-Cooppal. A gabonások megtud­ták a kereskedőktől, hogy nagy tervük az ünnepek környéki fővárosi kenyércllátási mizéria megszünteté­se. l)c nem csak a munkaszüneti napokon, hanem az idegenforgalmi csúcs idején is el kellene érni, hogy a lehetséges legfrissebb kenyér kerüljön az asztalra. A lisztkeverék gyártására . Mester-Unikorn néven gazdasági társaság alakult. Az alapító okiratot az el­múlt év utolsó napjaiban írták alá. A két tag: a Ská­la és a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat. A gesztor az előbbi cég, az igazgató ta-» nács mindenkori elnöke az utóbbi gazdálkodó egység­mindenkori igazgatója. Az idei első félévben a dóci üzem már gyártja az új terméket. Ebben az év­ben mintegy 400-600 tonna lisztkeveréket értékesít a gt. Jövőre ennek a mennyiség­nek a 3-5-szörösét szeretnék, eladni. Érdemes idézni a külföldi partnerrel kötött szerződés 1. pontjának azt a részét, amely szerint a ma­gyarországi gyártás megin­dulása után 18 hónappal a franciák az adalékanyag re­ceptjét és gyártásának tech­nológiáját is átadják. A szellemi termékért, a beho­zott anyagokért és a tech­nológiáért a Skála magyar termékekkel fizet. A garantáltan természetes alapú adalékanyaggal kevert lisztből 40 százalékkal keve­sebb kell azonos nagyságú kenyér megsütéséhez, mint a hagyományos lisztből. Nemrégiben Mester-Korn néven alakult egy részvény­társaság is. Alaptőkéje 107 millió forint. Tagjai: az előbbi két vállalat, a Győ­ri Hűtőipari Vállalat, az OKHB, az Agrobank, a He­ves Megyei és a Dél-pesti Sütőipari Vállalat. Ez a tár­saság arra szövetkezett, hogy a Magyarországon új lisztkeverékböl mélyhűtöt­ten forgalomba kerülő nyers tésztát . gyárt. A győri üzemből Ausztriába is szál­lítónak a tésztából. A szom­szédos országra vonatkozó kereskedelmi jogot átadta a francia cég a részvénytár­saságnak. A-nemrégiben aláírt szer­ződések hosszú távra meg­oldhatják a hazai sütőipar adalékanyaggondjait. A Csongrád Megyei GMV nagy lépést tett a kívánatos gyártmányszerkezet-vál­tásbun. A fogyasztók pedig hamarosan választhatnak az elősütött kényéi és a mély­hűtőben sokáig eltartható, bármikor elővehető tésztájú, egyszerűen elkészíthető, otthoni sütőben sült kenyér között A gabonaipari vál­lalat s^ját boftjában az. új keverék és a mélyhűtött tészta megjelenése pillana­tától kapható lesz. Szegeden is. B. I. Ittak és vezettek Köztudott, hogy az ittas ál­lapot és a járművezetés két, egymással össze nem egyez­tethető fogalom. Sokan van­nak azonban, akik ezt nem veszik tudomásul. Az elmúlt héten néhány ilyen ember ügyében hozott ítéletet — fellebbezések folytán — a Csongrád Megyei Bíróság Szabó Lóránt tanácsa. A 29 éves Kiss Gábor (Sze­ged, Cserepes sor 8/3.) több esetben volt mar büntetve. Legutóbbi szabadságveszté­séből tavaly júniusban sza­badult. Ezután még két hó­nap sem telt el, amikor újból bűncselekményt követett el. Augusztus 9-én már a regge­li órákban elkezdte az italo­zást. Dél tájban a Béke biszt­ró elől eltulajdonított egy 3500 forint értékű, lezáratlan segédmotor-kerékpárt. Köze­pesen ittas állapotban a Hattyú vendéglőhöz vezette a járművet, és az ott levő vendégeknek eladásra kínál­ta. Az egyik vevőjelölt vala­milyen papírt kért arról, hogy kié a motor, Kiss Gábor azonban természetesen sem­mivel sem tudta igazolni, hogy jogosult az értékesítés­re. A jelenlevők, gyanúsnak találva a helyzetet, értesítet­ték a rendőrséget. A többszö­rös visszaeső Kiss Gábort lo­pásért és ittas vezetésért 10 hónapi szabadságvesztésre ítélték, a közügyektől egy, a közúti járművezetéstől pedig 1 év 4 hónapra tiltották el. Az első fokú bíróság e hatá­rozata a fellebbezési eljárás során jogerőre emelkedett, így Kiss Gábor ismét vissza­költözhet a börtönbe. A 36 éves Nagy Jánosnak (Kistelek, Nagy Sándor utca 9.) egy szívességből végzett, alkalmi fuvarozás került sokba. A Kisteleken lakó férfi Pusztaszerre ment át, saját Aro tipusú kisteher­gépkocsijával egy családi rendezvényre. Mindez tavaly augusztus 28-án történt. A baráti társaságban szeszes italt fogyasztott, s eközben egy munkatársa arra kérte, vigye haza autójával. Nagy János — bizonyára már ő is bánja — engedett a kérés­nek, és munkatársát lakásá­ra szállította. Nem volt sze­rencséje, az úton igazoltat­ták, és megszondáztatták. Az első fokon ítélkező Szeged Városi Biróság 8 ezer forint­ra büntette cselekményéért a férfit, és 1 év 3 hónapra el­tiltotta a közúti járműveze­téstől azzal, hogy A kategó­riába tartozó járműveket (ilyen például a motorkerék­pár) vezethet. A vádlott bele is nyugodott az ítéletbe, az ügyész azonban fellebbezést jelentett be a vádlott teljes körű járművezetéstől való eltiltása érdekében. A me­gyei biróság alaposnak talál­ta az ügyészi fellebbezést, és 1 év 3 hónapra mindenfajta jármű vezetésétől eltiltotta Nagy Jánost. Az ítélet indok­lásában kiemelte, hogy az el­követő 2,85 ezrelékes véral­kohol-tartalom mellett, tehát súlyos fokú alkoholos befo­lyásoltság állapotában vett részt a közúti forgalomban, ezért a súlyos büntetés. A 28 éves, alkalmi munká­ból élő Szabó Istvánt (Rúzsa, Tanya 888.) korábban már kétszer is felelősségre vonták ittas járművezetésért, és más, törvénybe ütköző cse­lekményért. Járművezetői engedéllyel korábbi cselek­ménye idején sem rendelke­zett, de azóta sem szerzett. Ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy tavaly au­gusztus 16-án — miután jár­művét üzemanyaggal, saját magát pálinkával feltankolta — egy házilag átalakított motorkerékpárral a „kertek alatt", főként dűlőutakon Pusztamérgesre menjen. Itt egy kocsmában bort ivott, majd tovább motorözott, a község külterületén azonban fönnakadt a rendőri ellenőr­zésen. A Szeged Városi Biró­ság ittas járművezetés vétsé­ge miatt 7 hónap szabadság­vesztésre és 6 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte Szabó Istvánt, és három évre eltiltotta a közúti járműve­zetéstől. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidő­re felfüggesztette, egyben a próbaidő tartamára elrendel­te a vádlott pártfogói fel­ügyeletét is. A megyei biró­ság az első fokú ítéletet hely­benhagyta, így az jogerős. B. T. Nagy erejű vízbetörést fojtottak el A hazai szénbányászat történetében egyedülálló si­ker született a tatabányai bá­nyák nagyegyházi üzemében. Tíz hónapos megfeszített munkával elfojtottak egy nagy erejű vízbetörést. Még a múlt év februárjá­ban percenként 27 köbmé­ter víz tört be a bányába. A percenkénti vízbeáramlás később 37 köbméternyire növekedett. E roppant víz­tömeget a föld alatti mun­kahelyek védelmének érde­kében akkor gátak közé te­relték, és csőrendszerben el­vezették a bánya szivattyúi­hoz, s innen nyomatták a felszínre. A zavartalan ter­melést ezzel a megoldással biztosították ugyan, de a sok karsztvíz felszínre eme­lése alaposan megdrágította a széntermelést és veszélyez­tette a Dunántúli-közép­hegység vízháztartásának egyensúlyát. Ezért tervet dolgoztak ki arra, hogy köz­vetlenül a beáramlás helyén elzárják a víz útját, s ilyen Készülő tv-játékok Új tv-játékok, kortárs iro­dalmi alkotások adaptációi­nak forgatása kezdődik meg januárban a televízió műhe­lyeiben. A közelmúltban elhunyt neves író, Száraz György 1979-es Ítéletidő cimű törté­nelmi drámájából András Ferenc rendező készít tv-fil­met. A darab 1849 tavaszán játszódik az erdélyi Érchegy­ségben, hősei románok és magyarok, fő alakja Ioan Dragos román politikus. A történet az erdélyi román felkelők és a magyar sza­badságharcosok egymás el­leni küzdelmének tragikus tanulságait, — mint Száraz történelmi munkáiban any­nyiszor — a nemzeti múlt nagy kudarcait, elszalasztott lehetőségeit boncolgatja. A főbb szerepeket Tordy Géza, Szacsvay László, Pap Vera, Ráckevei Anna és Hegedűs D. Géza alakítja. Temesi Ferenc nagy sike­rű Por című szótárregénye lesz a januárban újra induló Üj nyjtott könyv című soro­zat egyik idei bemutatója. Az ebből készülő tv-játék­ban — Szőnyi G. Sándor rendezésében — a könyv két alakja kel életre, s kettőjük története váltogatja egymást. »A szótárregény mozaikren­getegéből nemcsak Szeged világa, hanem emberi élet­történetek is megismerhetők lesznek. A tv-játék nagy ré­szét az eredeti helyszínen, Szegeden, ottani színészek részvételével forgatják. A fiatal író, Nagy András Béketárgyalás cimű munká­jából Balogh Zsolt rendez tv-játékot. A történet idő­pontja: 1899 decembere, egy — a haditechnika hatalmas fejlődése nyomán — összehí­vott békekonferencia utolsó hete. Á Boeingek leesnek Immaculáta zenét hall­gatott. Lehunyt szemmel, üdvözült arccal ült a sezlo­non, átszellemülten ringat­ta magát, és néha vezé­nyelt. — Mit csinálsz? — ér­deklődtem. — Hagyjál. Most repülök — felelte röviden. Fejet hátravetette, mintha vala­mi kiválóan hátravethető hajzuhataggal rendelkezne, egészen elsápadt az átélés­től (már attól féltem, tény­leg kiszáll az ablakon), s együtt énekelte Vincze Lil­lával: „Szááállj velem, még nem repültem senki­vel, szááállj velem ..." — Egy pillanat — mo­rogtam, de ekkor váratla­nul vége lett a számnak, s Immaculáta abbahagyta a szárnyalást. Mielőtt azon­ban még leesett volna a le­vegőből, visszatekerte a szalagot, és újra szállni kezdett. Később aztán, mikor úgy érezte, hogy eleget repült, elmesélte, mire gondol ilyenkor. Felhők felett, egek alatt viszi őt a gép­madár, jelen van itt min­den kellék, kondenzcsík és hangrobbanás, melynek dörejére minden ismerőse fölkapja fejét odalenn a Földön: tudva tudják, most lépte át a hanghatárt ő, a nagy Immaculáta . . . Büsz­kén néz a végtelenbe, hol késik az a megdicsőülés? — Érdekes — mondtam. — Hm. Nagyon érdekes. Aztán eltelt fel év, Im­maculáta rokoni meghívást kapott Clevelandbe. — Milyen volt a repülés? — kérdeztem tőle, miután hazatért. — Féltem . . . Egész úton féltem, oda is, vissza is. Boeinggel mentünk, s tu­dod, ezek a Boeingek gya­korta le szoktak esni. F. Cs. módon megszabaduljanak a felszínre szivattyúzás költsé­geitől. Az elképzelés megva­lósítására szinte az egész szakma összefogott A kivi­teli terveket a Központi Bá­nyászati Fejlesztési Intézet készítette el, a gyakorlati munkában pedig a Bányá­szati Aknamélyitő Vállalat és a bánya műszaki, fizikai gárdája vett részt. A vízbetörés elfojtására két irányból indítottak „tá­madást". Az egyik fronton, több száz méterrel a felszín alatt, a beáramló víz köz­vetlen közelében, egy, a bá­nyavágatot teljes egészében kitöltő 20 méter hosszúságú vasbeton gátat építettek. Ez­zel azt akarták elérni, h°fíy a mélyből feltörő víztömeget nyugalmi állapotba hoznák, mert csak ezután kezdhet­tek hozzá a munka másik fázisához. Mialatt ugyanis a mélyben a betongútat épí­tették, a külszínről fúrást mélyítettek a vízbetörés he­lyére; azzal a szándékkal, hogy a felszínről gyorsan kö­tő cementet préseljenek a mélybe, amivel „eldugaszol­hatják" a vizet vezető üre­geket, járatokat, ez a műve­let pedig csak nyugalomban levő víztömegben lehetséges, hiszen az áramló viz elso­dorná az elfojtásra szánttö­medékanyagot. Ezt a módszert ilyén geo­lógiai körülmények között a hazai szénbányászatban ed­dig még sehol sem alkal­mazták. A munkálatok so­rán több különleges felada­tot kellett megoldani. A vasbeton gát mögött feltor­lódó viz ugyanis 5000 ton­na nyomóerővel nehezedett a betonfalazatra. Miután meggyőződtek . arról, hogy ezt a rendkívüli nyomást is jól bírja a gát, s nem tud áttörni rajta a víz, akkor kezdték meg a felszínről a tömítőanyag adagolását. A munka intenzitására jellem­ző, hogy 8 óra alatt — 60 atmoszféra nyomással 63 va­gonnyi cementet préseltek a mélybe. A hónapokig tartó megfe­szített munka végül is ered­ményre vezetett: tökéletesen elzárták a vízbetörés útját. Ezáltal évi 70 millió forint szivattyúzási költségtől men­tésült a vállalat. Az akció sikere nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentős. Az erőteljes vízcsapolás ugyan­is már veszélyezteti a térség vízföldtani egyensúlyát. Ha­sonló okból, és még az idén, akár a széntermelés mér­séklése árán is, a mányai és a csordakúti bányában is csökkentik a vízkitermelést. (MTI) A KÉZISZERSZÁMGYÁR Szegedi Leányvállalata ÉRTÉKESÍTÉSI CSOPORTVEZETŐT szakirá­nyú végzettséggel és gyakorlattal, valamint gya­korlattal rendelkező ANYAGGAZDÁLKODÓT, és gyors-gépírni tudó ADMINISZTRÁTORT keres felvételre Jelentkezés: SZEGED, RIGÓ UTCA 38. t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom