Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 5. szám

Csütörtök, 1988. január 7. 5 Közel 7 milliót nyert A fiatalember gyalog érkezik. Arcán semmi nyoma az ilyenkor szokásos túláradó örömnek, öltözete szokványos, dzsekije is hétköznapi. Szülei kísérik el az OTP szentesi fiókjába, ahol az elmúlt év 52. hetének lottófőnyereményét vette fel tegnap. Kimondani is sok: 6 millió 827 ezer 493 forintot nyert! — Karácsony délutánján volt a húzás, de én csak az este 11 órás hírekből értesüllem a számokról. Persze, hogy fejbe vágott, el sem hittem elsőre. Rögtön felkeltettem a szüleimet, és együtt vártuk a reggelt, hogy mennyi a nyeremény. A fiókvezető irodájában hivatalos személyek, a hangulat persze ünnepi. ö csöndes, szavát alig hallani. Mondhatni, hidegvérrel ellenőrzi, hogy a már korábban megbeszéltek szerint töltötték-e ki a betétkönyveket. Csak 160 ezer forintot visz haza. —• Huszonkét éves vagyok, szeptember óta van egy jó munkahelyem. Eszem ágában sincs otthagyni, dolgozni fogok tovább is. Lakást a szüleim vettek nekem tavaly, a kocsijukat is bármikor megkaphatom, ha szükségem van rá. Szeretek diszkózni, a felszerelésem is úgy-ahogy megvan hozzá. Miért vinnék hát haza anynyi készpénzt? Szeretnék építkezni, és egy jobb kocsit venni magamnak — de csak később. Ráérek még a szüleimmel eldönteni, hogy mire költsük ezt a pénzt. Jó lenne utazni egy kicsit, s talán házasodom is. A jelölt mindenesetre már megvan. Most az unokatestvéreimnek és a szüleimnek máris adok a nyereményből. Sőt nekik egy új kocsira is befizetek. — A játékot folytatja? — Persze, de nem fog elragadni a hév. Három évig totóztam, de abban nem láttam fantáziát. A nyeremény előtt három héttel tértem át a lottóra, heti 43 szelvénnyel játszom. Aztán akkurátusan megszámolja a kifizetett készpénzt, s ebből néhány száz forintot eltesz. — Dolgozni megyek még ma — mondja —, legyen nálam valameny nyi pénz. Vass István Magyar filmek külföldön Üjabb magyar játékfilmekkel ismerkedhetnek meg a közeljövőben a holland, az izraeli és az olasz tvnézők, mozilátogatók; a külföldi forgalmazók és tvadók nyolc alkotást vásároltak ,meg a napokban aHungarofilm Vállalattól. A Rio de Janeiró-i Fesztiválon az Izraeli Televízió három filmet vett át, Szabó István Bizalom, Gábor Pál Angi Vera, valamint Gothár Péter Megáll az idő című alkotásót rövidesen vetítik. Az olasz LAB, 80 filmforgalmazó Szomjas György Falfúró, valamint András Ferenc A nagy generáció című művét vásárolta meg. A népszerű Auguszta sorozat három részét a holland VPRO TV-adó mutatja be. Brazíliában — az idén először — videókazettán is forgalomba hoztak magyar filmeket. Az alkotásoknak — Szabó István Mephisto és Red' ezredes, valamint András Ferenc Dögkeselyű című filmjének — az első hírek szerint a dél-amerikai országban is nagy sikere van. (MTI) Adminisztrátorhadsereg, vagy gép-gép párbeszéd ? Az „Új nyitott könyv '-ben: a Por A tévé színházi és sorozatműsorok főszerkesztősége az idén feléleszti a kilenc évvel ezelőtt megszüntetett Nyitott könyv című sorozatműsor. Evi tíz adást terveznek, amelyekben tiz könyvet mutatnak be a következőképpen : az 50 perces műsoridőkből 40—45 percben az irodalmi művek feldolgozásait, tévéjátékokat láthatjuk, 5—10 percben pedig riportokat. Alapvetően a mai, realista magyar próza népszerűsítése a cél, de tervezik dráma, publicisztika, a külföldi magyar irodalom, a közelmúltbeli ¡magyar ' próza, vagy valamely irodalmi kísérlet bemutatását is. Az első adásban az egykori Nyitott könyvben sugározni tervezett adaptációkat látjuk: Mesterházi Lajos Apaszív című regényének tévéváltozatát. Ezt az. olvasásról készült riportok előzik meg: Bárányi Ferenc többek között Berecz Jánossal, Fekete Gyulával, Berend T. Ivánnal, Rubik Ernővel beszélget. Januárban forgatják az új sorozat második részét, amely nem más, mint Temesi Ferenc Por című regényének tévéváltozata. Szőnyi G. Sándor rendezi, akinek személye tehetsége önmagában is garancia a nagy port fölvert Por tévéváltozatának, a minőségére. A regénybeli eredeti helyszíneken, vagyis Szegeden forgatják a tévéjáték nagy részét, szegedi színészek, mások mellett Jakab Tamás, Király Levente szereplésével. A könyv két alakjónak — Szeles András egyetemista 1969-ből és Csukonyi Fansztin alanyi költő és borbély a század elejéről — történetei váltogatják egymást a tévéjátékban; a regény mozaiktengeréből feltehetően nemcsak Szeged világa, hanem emberi élettörténetek is megelevenednek a képernyőn. A felvételeket január 18. és 23. között tervezik. Szerelem második vérig Színes magyar film. frta: Csörsz István és Dobray György. Fényképezte: Andor Tamás. Zene: Dés László. Rendezte: Dobray György. Főbb szereplők: Beri Ary, Szilágyi Mariann, Cjlaki Dénes, Epres Attila, Olasz Ágnes, Kovács Lajos, Jászai Jolán. Szerelmi jelenet. Már a világon minden előkészíttetett, hogy úgy mondjam, bevetésre kész — és ekkor, a dolog közvetlen kezdete előtt a hölgy, bájosnak alig nevezhető cincogással megkérdi: biztos, hogy akarod? Most képzeljük el. Mondjuk, magunkat — vagy akárkit — ebben a helyzetben, útban levő ruhadaraboktól megszabadultam pendülve és hangolva — és ekkor egy ilyen mondat. Ami sajnos bizonyíthatóan jelképi erejű és értelmű ebben a filmben. Amelyben csak alig-alig találni természetes, élö, eleven, az emberek hétköznapi beszédmódjához akárcsak némiképpen hasonlító dialógusokat, sőt, szóló mondatokat is. És még csak arra a vezérközhelyre sem kell feltétlenül gyanakodni, hogy (viszonylag) jónak, vagy legalábbis elfogadhatónak nevezhető filmek mindenféle •konjunkturális meggondolásokból történő folytatása, ama bizonyos második rész szükségszerűen csak ritka esetben szokott jól sikerülni. (Végtére lehetnek kivételek. Voltak is.) Az is mindegy lenne, hogy már a Szerelem első vérignek sokkal inkább a zenéje, mint bármi egyéb tartozéka volt minőséginek ítélhető. Mindez még nem is volna gond. Az összes többi igen. Annál inkább. Dobray György filmjében még az a csekélyke számú figyelemre méltó elem sem maradt meg, ami az első — még Horváth Péter nevével jegyzett — opuszt annyiraamennyire jellemezte. Ott még legalább bölcselkedni, szellemeskedni is próbáltak, itt csak egészen lapos és riasztóan természetellenes, rettenetesen művi „megnyilatkozások", és humortalan, bágyadt jópofáskodási kísérletek voltak. Ott a zenekaralapítási láz eredendő ifjonti bájából legalább valami kevéske átlopatott a vászonra, itt csak a roppant ellenszenves divatmajmolás kliséi uralkodnak, megspékelve a cselekménynek alig-alig nevezhető történetbe minden összefüggés nélkül belevagdalt klipekkel. (Ezek is messze a „műfaj" fantáziátlanabb darabjai közül valók.) Igaz, néhány, úgyahogy eredeti alak az első darabból meghagyatott, például az aranyas, Jászai Joli néni által alakított nagyi, vagy Kovács Lajos rendőre, no meg a töméntelen menynyiségű szegedi helyszín most is, múzeummal, Tiszával, híddal és a Tempó taxi minderi bizonnyal roppant örvendetes és hasznos reklámmatricáival. Sőt akadt egy új alak is, Inke László alakította: így persze tisztára Kojak-szerű menedzserféle. Töle származik ez a meglehetősen figyelemre méltó mondat is (azt hiszem, az egyedüli a filmben): „Szeretem az ifjúságot: se hangja, se technikája, csak önérzete." Elhartgzik r>edig mindez a korrupt menedzsert arcátlanul cikiző zenészkék távozása után. Hát ez az. Szeretjük, persze, -hogy szeretjük az ifjúságot. Főleg, ha tényleg se hangja, se technikája (értsd: még sem érdemi teljesítménye, sem ehhez szükséges eszmei-kulturális felkészültsége), de önérzete — vagyis öntelt arroganciája —, az aztán van. Most máifilmje is. Bravó. Sőt: Bravó. Az ikszedik vérig. Domonkos László Az egyetemi tankönyveim bajdani szerzői az ember és gép alkotta párosnak tekintették a munkahelyet. Ezekből rakták össze a műhelyeket, üzemeket, vállalatokat. A termelésben és az információ közvetítésben az ember segítőtársa lett a gép. Az emberi tevékenységnek monotonul ismétlődő, rutinszerű, veszélyes vagy nehéz része a gépekkel vált elintézhetövé. Tárnái Kálmán műegyetemi professzor kimutatta például, hogy az egyes gépek egyperces működése mennyi emberi munkát helyettesit: a kerékpár 7 percet, a gépkocsi 25 percet, a repülőgép 4 órát, a számítógép körülbelül 57 évet. Az embergép kapcsolatokban ¡fokozatosan a gépek veszik át a műveletek végzését. Az ember valamilyen hírközlő, vezérlő- vagy beavatkozóeszközzel közli a géppel, mit kell tennie. Intelligens berendezések Az elkülönült ember-gép rendszerek közötti -harmonikus együttműködést az ember-ember között lejátszódó dialógus, információ szervezés és közvetítés biztosítja. Telefon, telex, vagy adathordozók segítségével levelezés vagy személyes találkozások formájában folyik a termelés humán résztvevői közötti párbeszéd. A tervező rajzot készít, ebből a technológus szerszám- és műveletterveket állít elő, vezérlő programokat szerkeszt, ügyes szakmunkások a rajz alapján legyártják a megmunkáló szerszámokat, majd a felszerszámozott gép az ember irányításával; a technológiai utasításoknak megfelelően előállítja a kívánt alkatrészt. A szerelési utasítások szerint szorgos kezek összeállítják a megálmodott terméket. Az egyre bonyolultabbá váló munkafolyamatokban rendkívül megnövekszik azoknak a száma, akik nem a javak közvetlen előállításával, hanem az ehhez kapcsolódó információk (tervek, utasítások, rajzok, nyilvántartások, bizonylatok, dokumentációk) rögzítésével (leírásával, lerajzolásával, adathordozókra történő felvitelével), átvitelével (kézbesítésével) és értelmezésével foglalkoznak. Ez -hatalmas munkaerőlétszám, amelyből mindig hiány van a munkaerőpiacon. Emlékezzünk csak a mérnökök gyakori és nem is oly régi, segédszemélyzet hiányára vonatkozó panaszaira. Általánosan elfogadott nézet volt ugyanis, hogy a konstruktőr, technológus, vagy fejlesztői létszámokhoz kétháromszoros segédszemélyzet kell. Ez az arány jó informatikai háttérrel működő vállalatoknál jóval az egy-egy alá süllyedt, azaz lényegesen kevesebb segédszemélyzet kell, mint 'érdemi dolgozó. A munkatársak együttműködését segítő, szolgáltatásszerűen működő, hálózatosán összekapcsolt informaírta: Henczi Lajosf az MTESZ főtitkárhelyettese Népi hímzés alapfokon Népi díszítőművészek szakkörvezetőinek i ndít tanfolyamot a megyei ¡művelődési központ: a márciusig, szombatonként tartandó 25 foglalkozáson gyarkorlati jellegű alapfokú népművészeti vezetőket képeznek, olyanokat, akik a különböző népművészeti közösségek tagjainak képesek átadni a magyar népművészet, ezen belül elsősorban a népi hímzés elméletileg is megalapozott gyakorlati ismereteit. A tanfolyamra jelentkezni január 10-ig a megyei művelődési központban (Közép fasor 1—3.) lehet, középiskolai végzettséggel, részvételi díj befizetése mellett. Részletesebb felvilágosítás is az intézményben szerezhető. tikai rendszer — amely sok hazai vállalatunk számára imég az álomkategóriába tartozik — állhatja útját az információ rögzítéssel, feldolgozással, továbbítással és ellenőrzéssel foglalkozó, adminisztrátori társadalmi csoport rohamos növekedésének. Több tanulmány veszélyes társadalmi vizióként veti előre a hatalmasra duzzadt, önálló és önmagát sokszorozni képes adminisztrátori hadsereget, a tisztviselők, hírvivők, írnokok és számvevők, mai leszármazottait. Az információs forradalom ajándéka azonban megszabadítja az emberiséget ettől a veszélyes rém látomástól. Kiderült ugyanis, hogy az egymástól elszigetelt embergép rendszerek elemei közül nemcsak az ember-ember között jöhet létre párbeszéd, hanem a gépek is folytathatnak egymás között információcserét. Egykor a vízvezeték-, vagy úthálózat, a vasutak kiépítettsége, a vezetékes hírközlés vagy vezetékes energiaszolgáltatás fejlettsége határozta meg egy-egy ország nemzetközi versenyhelyzetét. Napjainkra arányeltolódás következeit be a kutatás, fejlesztés, termelés idegpályáit jelentő, intelligens gépek között információközvetítést végző informatikai hálózat javára. A műszaki fejlesztésnek, vagy termelésnek ez a fajta infrastruktúrája, amely összekötheti a termelésnek egymástól elválasztott — például más és más városokban kiépített — különböző fázisait, gépi elemeit, egyre inkább a piaci verseny létfeltételévé válik. Mindent tudó korong Az információ átadásnak ez a módozata sokféle változást eredményez az ember tevékenységében. Ezekhői csak kettőt érintek. 1. A „gépi idegpályákon" gyorsabban lehet hozzáférni a rendezett információs csomagokhoz, mintha azokat rengeteg könyv és folyóirat elolvasása után tárták volna fel. Ráadásul nemcsak a hónapokig tartó információ keresés alól szabadul az ember, hanem kitágul a látószöge, mivel adottak a ¡műszaki feltételek ahhoz, hogy a világ szinte bármely pontján — írott, rajzolt, vagy bármely más formában — rögzített ismeretanyaghoz gyakorlatilag azonnal hozzáférhessen. Az MTA könyvtára pl. egy 12 cm átmérőjű műanyag-korongon (compact discen) több mint 100 ezer, a tudomány szinte valamennyi területét érintő külföldi disszertáció kivonatát tárolja. A könyvtár szolgáltatása bárki számára hozzáférhető, és segítségével akár a floridai vagy a californiai egyetemről 6—8 hét alatt megszerezhető a kiszemelt disszertáció eredeti példánya. 2. Mi magunk humán lények pedig fokozatosan mentesülünk attól, hogy az információkat — rajzokat, előírásokat, terveket, programokat, táblázatokat — papírra vessük, kézről-kézre adva, a feladatot, terméket, vagy alkatrészt megtervező mérnöktől eljuttassuk a címzetthez, a szakmunkáshoz, illetve segítőtársához, a géphez. Hogyan lehetséges mindaz.? Ma már jószerével, minden munkahelyhez — nálunk talán még nem — tartozik egy számítástechnikai eszköz, a számítógép. Másrészt ma már alig állítanak elő olyan komolyabb eszközt, amelyben ne sűrítenének bele mikroproceszszorok, operatív tárak formájában, valamilyen „mesterséges tudást", amely lehetővé teszi az, adatok helyben történő önálló feldolgozását, és gép-gép közötti kommunikációt. Az elektronikus alkatrészek, részegységek fokozatosan csökkenő mérete, rohamosan zuhanó egységára alkalmat ad az információk vételére, tárolására, feldolgozására, továbbítására alkalmas mikroprocesszorok, információit tároló egységek termékekbe történő beépítésére. Szinte észrevétlenül növekszik körülöttünk a mikroelektronikai egységeket tartalmozó termelőeszközök és fogyasztási cikkek száma!. Arányuk a fejlett országokban 40—70 százalékos. Olyan „termékeket" is érint már. mint a családi ház, ahol nemcsak a szokásos biztonsági berendezéseket építik be, hanem az életvitelt könnyítő, a takarékos háztartást biztosító elektronikus berendezéseket. Nem az anyagot — a tudást A termékekbe, szolgáltatásokba vagy akár bérházba vagy családi házba beépített intelligencia értékének aránya fokozatosan növekszik a materiális értékekhez képest. Néhány évtizeddel korábban 80—20-as viszonyszám jellemezte a beépített tudás és anyagérték arányát. Napjainkra ez 20—80-ra változott. Egyes termékekben — például a számítástechnikai vagy orvosi berendezésekben — az anyagérték szinte elhanyagolható az intellektuális értékhez képest. Ezúttal is beigazolódott: ma már nem az anyagot fizetik jól, hanem a tudást. A számítógépek vagy ¡megmunkálógépek között folyó párbeszédhez azonban meg kellett oldani azt, hogy bármilyen információt a Oés az 1 számjegyek sorozatával állíthassunk elő. Mondhatnám úgy is,' hogy ennek a kétféle jelnek, a kombinálásával álló és mozgóképet, hangot, adatot, ábrát vagy technológiai utasítást egyaránt előállíthassunk, és digitális formában továbbithassunk. Ez a digitalizálási hullám lassan eléri valaímennyi iparilag civilizált ország határát. Áldásos hatásai közt tartják számon, (hogy fokozatosan közelednek majd egymáshoz az eddig szervezetileg is elkülönült információs hálózatok. Ma ugyanis még külön készülékhez nyúlunk, ha telefonálni akarunk, vagy telexen szöveget továbbítunk, és más adatátviteli utat használunk, ha televíziózni támad kedvünk. A gép-gép között lezajló dialógus terjedésének nagyon fontos feltétele, hogy a különböző információs utak és szervezetek közeledjenek egymáshoz. A telefon-, telex- és telefaxszámot helyettesítő „univerzális kommunikációs szám" teszi majd lehetővé, hogy tárcsázzuk és továbbítsuk a megfelelő helyre a számítógépes programokat, vagy technológiai utasításokat. A gép-gép közötti dialógus műszaki bázisai azonban csak fokozatosan, töb évtized szisztematikus munkájával valósithatók meg.