Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-05 / 3. szám

J. H VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. cvfolyam, 3. szám 1988. január 5., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Munkásgyűlések Szegeden Hehézf de járható úton az Ikarus - Kevesebb az igény a kenderzsinegre Sok minden változik az idén, de egy valami biztosan nem. Eljött az első munkanap, s az ünnepek alatt felfüggesztett tennivalók ismét előbukkannak. Dolgozni kell, folytatni, ahol abbahagytuk. Lehet, hogy másként, lehet., hogy többet, esetleg jobban is, s megesik, hogy az érte járót keveselljük majd. S mi érdekelné az embert leginkább, mint az, mit tehetek az egyéni boldogulásomért, s ezzel együtt kenyéradóm, a munkahelyem sikeres helytállásáért. Az Ikarus Szegedi Leány- ték egymástól. Bővíteni kívállalatánál tegnap, hétfőn a vánják külkereskedelmi tedélutáni műszakváltáskor vekenységüket, a belföldi megtartott munkásgyűlésen árak növekedéséből adódó Telihay László igazgató az veszteségeik csökkentésére, előző évet sikeresnek érté- Így a szocialista országokból kelte. A nagyvállalat gyártá- származó olcsóbb részegysési programjához szükséges gek beszerzésével egyes bealkatrészeket időben, s jó szállítóiknak versenyhelyzeminőségben leszállították. A tel teremtenének. Másrészt eleíére várható) A tovább — Akkor azt mondtuk, nehéz lesz a következő év — jegyezte meg. — A jóslás beigazolódott — 1987-ben a munka folyamatosságát jelentősen hátráltatta az a körülmény, hogy az. egyes üzemrészek termelési feladatát — külső okok folytán — nem mindig sikerült meghatározni. összességében is szigorúbb gazdasági feltételek, létszám- és bértömeg-gazdálkodás között kellett gazdálkodnia a gyárnak. Attól függetlenül, hogy a tervezett nyereséget nem tudták hoz.ni, 1987-ben jó évet zárt a vállalat (a mérleg szerinti eredmény március 729 millió forintos árbevéte- lehetővé válna, hogy új pialük 93 millióval haladja meg cokon is köthetnének exporaz 1986-ost, miközben az egy tot könnyítő importüzleteket, főre jutó termelési érték * tobb mint 10 százalékkal nö- Szeged nagy múltú gyárávekedett. Várható nyeresé- ban, a Szegedi Kender- és gük 130 millió forint. Az új Műanyagfeldolgozó Vállalatbusztipusokhoz szükséges al- nál szintén tegnap, hétfőn katrészek aránya elérte a 15 tartották meg a hagyomászázalékot. Uj épületekkel, nyos újévi munkásgyülésegépekkel és berendezésekkel ket. Az idei év nem kis felgazdagodtak. 40 millió forint adat elé állítja a vállalat vefeldolgozó üzem 1987. január elsejével áttért az önálló bértömeg-gazdálkodásra, így a tavalyi év mindenképpen kísérleti jellegű volt az ott dolgozó nyolcvan munkásnak. A termelékenység növekedésének, illetve a létszámmegtakarításnak köszönhetően több mint 300 ezer forint jutalmat osztottak ki. az éves bérnövekedés értékben. Kedvezőtlen vi- zetöségét és dolgozóit, mert szintje pedig 14 százalékos szont a készletek és a fel míg egyes termékcsoportok nem osztott költségek növe- (például a polipropilén-kötökedése. Nem sikerült még zö) iránt nagy a kereslet, a megtalálni az alapanyagok kenderzsinegre nem mindig szüntelen növekvő árának az kapnak megrendeléseket, ellenszerét. Ebben — gon- A tovább feldolgozó üzem doiom — nincsenek egyedül. — termelésének több mint 50 Az idei feladatok megoldá- százaléka nem rubeleiszámosának az új szabályozókat és lásu exportra megy — dolgoa nagyvállalat megváltozott zóinak gyűlésén Elek László helyzetét figyelembe véve üzemvezető ismertette az elindultak neki. Az egyszerű rnúlt év eredményeit, gazdáimennyiségi növekedés ideje kodási nehézségeit, s az idei lejárt, mivel a gyártott bu- esztendő feladatait. Beszédészok darabszáma nem nő. A nek elején felelevenítette a 2,5 százalékos termelésnöve- tavalyi első munkásgyűlésen kedés csak akkor reális, ha elhangzottakat, az új típusú buszok alkatrévolt A simító üzemrész az idén várhatóan 300 tonnával kevesebb kenderzsineget gyárt — egyre magasabb minőségi igényekkel lép fel az NSZKbeli Kohl-cég is. A háló üzemrésznek gondjai lesznek az alapanyag — a poliamid — beszerzésével, mivel a műselyemgyártás alapanyagát egyre nehezebb tőkés importból biztosítani, s a Nyergesújfalui Viszkózagyár is inkább tőkés exportjának növelésére figyel oda. T. Sz. I. — D. A. L. Diplomáciai fogadás Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn az Országházban fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A diploimaták az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Németh Károlynak. A fogadáson részt vettek Gáspár Sándor és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) Növelik a tőkés exportot Nyugat-európai piacainak további bővülésére számit ebben az esztendőben a Váci Kötöttárugyár, amely már az elmúlt évben is kereken 20 százalékkal növelte szállításait ebbe a térségbe. Á régiek mellett ugyanis újabb vevői jelentkeztek Finnországból, Svédországból, Norvégiából, s eredményesnek ígérkező tárgyalásokat kezdett több amerikai céggel is. Mindezek alapján legalább a tavalyihoz hasonló arányú tőkésexport-növelésre van kilátása. A piachódító jó minőség megtartásán, javításán kivül a gyár folyamatosan lépést tart a legújabb divattal, kollekcióját a divatos pasztell- és kombinált színek uralják majd, s főként belül bolyhozott., puha anyagokat használ. A termelés, illetve az export növelése érdekében 80-100 fővel növeli a varrónők létszámát. Már fel is készült a más területekről átáramló munkások betanítására. A belső tartalékok feltárására is tervek készültek az üzemben. Ezek közül a legjelentősebbnek a szabászati hulladék csökkentése ígérkezik. 9 Építőipar Miért virágoznak a Az új vállalkozási formák 1982-ben kaptak zöld utat a magyar gazdaságban. Az azóta eltelt évek alatt bebizonyították életképességüket Ennek is köszönhetően gyorsan elterjedtek az építőiparban i.s a kisvállalatok, a kisszövetkezetek, a kisvállalkozásokként nyilvántartott vállalati gazdasági munkaközösségek és szövetkezeti szakcsoportok, valamint a magánosok munkaközösségei. Számuk az 1982-es 1219ről 1986-ban elérte az S ezer 600-at. A legnagyobb arányban a kisvállalatok és a kisszövetkezetek növelték népszerűségüket, ezek száma öt év alatt megnyolcszorozódott. Érdekes ^tendencia fig/elhető meg az építő kisszervezetek között: a 20 százaI lékra emelt különadó hatászeiből növekvő részarányt vállalnak. A takarékosság, a költségcsökkentés jelentős követelmény. Az új felkészraktár használata gazdaságosabb sorozatnagyságok gyártását teszi lehetővé. Az új szervezeti rend kialakítása létszámcsökkentéssel, belső átcsoportosításokkal jár. A vállalat számára megdrágult végéemká munka visszaszorul, s e kiesett termelés pótlása számtalan szervezési tennivalót követel. A keresetek 3—4 százalékos növelése látszik megoldhatónak. Lepsényi István, a nagyvállalat műszaki igazgatója elmondta, hogy 12 ezer 900 busz gyártását tervezik, s ez ötszázzal kevesebb, mint a tavalyi mennyiség. Az ok, a fejlődő országok csökkenő fizetőképes kereslete. A szocialista országokba nem csökken a szerződött menynyiség, a jobb árpozíciók érdekében azonban itt is a nagyobb használati értéket jelentő típusok kifejlesztésére törekednek. Tavaly a nyereségük az 1986-osnak egynegyedére esett vissza, s ebben döntő szerepe volt a beszállítók áremeléseinek, s a kedvezőtlenül változó devizaszorzónak. Ez a helyzet előrevetíti, hogy az Ikarus nem lehet partnereivel — így a szegedi gyárral sem — nagylelkűbb, mint vele a piac. Emellett azt is világosan kell látni, hogy a minőség hullámzását sehol sem fogadják el. Szervezeti változás, hogy a vállalati központot és a budapesti gyárat függetlenítetÉvkezdet a Patyolatnál Sok mosnivaló gyűlt össze a pihenőnapok alatt otthon is, a Patyolatnál is. A Patyolat Fonógyári úti központi üzemében a gépeken naponta zsa ruhát „tesznek tisztába' a hatalmas /' i 50-60 má- gr Felvételeink: a központi üzemben készültek, a szárítógépről és a nagy kalanderről, aaaz a vasalógépről. Somogyi Károlymé felvételei sára — amit a velük szerződött megbízónak kell fizetnie — a szakcsoportok és a gazdasági munkaközösségek jelentős hányada alakult át a kedvezőbb gazdálkodási feltételekot nyújtó kisszövetkezetté. Mozgékonyak A kisszervezetek jelentősége, fontossága mellett szól az a tény, hogy az általuk elvégzett építés, szerelés értéke 1986-ban meghaladta a 22,3 milliárd forintot. Zömében olyan munkákra vállalkoznak, amelyek nem érik meg a nagyobb állami vállalatoknak, ezzel bizonyítják, hogy erre a szervezeti elemre szüksége van az építésügynek. Népszerűségüket mutatja, hogy a különböző kisszervezetekben foglalkoztatott dolgozók létszáma is erőteljesen fejlődik, 1986-ban már 69 ezren választották megélhetésükhöz ezt a formát. Akkoriban sokan megkongatták a vészharangot: mi lesz az állami iparral, ha legjobb szakemberei elmennek? A kérdésre maga az élet adta meg a választ. Azzal, hqgy a nagy szervezetek is arra kényszerültek, a piaci lehetőségekhez alakítsák formájukat, kevesebb emberrel, kisebb rezsivel, mozgékonyabb szervezettel álljanak ki a piacra. Ahol a versenytársak között nem ritkán korábbi munkatársaik is szerepelnek — egy kisszervezet égisze alatt. Vállalkoznak Ennek a szervezeti formának az életképességét jól mutatják, hogy bár 1985ben és 1986-ban nagyobb lett jövedelmük elvonása, számuk és megtermelt jövedelmük nem csökkent. Emelkedett a társadalombiztosítási járulék, növekedett a társasági adó, mégsem csökkent drasztikusan a kisszervezetek száma. Az viszont kétségtelen, hogy korábbi dinamikus fejlődésüket lefékezte. Ekkor újabb, belső átalakulás indult meg közöttük. A kisszervezetek abba az irányba húzódtak, ahol kevesebb kötöttséggel kellett számolniuk. A vállalati gazdasági munkaközösségek tekintélyes része például úgy működik, hogy létezésük feltételeit gyakorlatilag az anyavállalat szabja meg. Pontosabb volna ezeket a vgmk-kat „rohambrigádoknak" nevezni, ök azok. amelyek hétvégeken, vagy késő este még ott vannak az építkezéseken, ha szorít már a határidő. Nem keresnek külön munkát, mert mindig kapnak „házon belül" elegendő megbízást. A szakcsoportok már arra kényszerülnek, hogy önállóan vállalkozzanak, mert létrehozójuk leggyak rabban maga is egy másik kisszervezet. A legszabadabban n magánszemélyek által alapított gazdasági munkaközösségek és kisszövetkezetek vállalkoznak, amelyek minden „védőernyő" nélkül állnak a versenytársak között. A piaci előrejelzések ismeretében arra lehet számítani, hogy a kisszervezetek teljesítménye és piaci részaránya növekedni fog az elkövetkezendő években, akkor is, ha számuk csökkon. Azért, mert ezeknek egyre stabilabb helyük van, és jól illeszkednek az építési igények megváltozott struktúrájához. Középvállalatokat pótolhatnak Ezen belül eltérő fejlődési pályát rajzolnak az EGSZI szakemberei — akik a piac várható változásairól tanulmányt készítettek — az egyes kisszervezeti formáknak. Véleményük szerint a vgm-ek, a szakcsoportok/ a gazdasági munkaközösségek közel állnak már ahhoz a szinthez, amit indokol a kereslet. A kisvállalatok és kisszövetkezetek pedig azt a kört adhatják, amelyből kiválasztódhat a magyar építőiparstruktúrájábol még hiányzó középvállalati mezőny. Egyes számítások szerint a szakcsoportok és a vállalati gazdasági munkaközösségek építési tevékenysége 1988ban körülbelül 8 százalékkal növekedhet, a gazdasági munkaközösségekben, pedig 15 százalékkal lehet nagyobb a teljesítmény. összességében a kisszervezetek 32 milliárd forintnyi értékkel gyarapítják a nemzeti vagyont. Ezzel újból leteszik a névjegyüket, és létjogosultságukról meggyőzhetik a még mindig kétkedőket. Sz. K. 4