Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

4 Szombat, Ií)88. január 23. 4 Lakásszerzés — változó feltételekkel Új jogszabályok Kedvezmény fiataloknak Az OTP-fiókok és a taka­rékszövetkezetek jelenleg mintegy 800 ezer ifjúsági betétszámlát kezelnek, s ezekben megközelítőleg 14 milliárd forintot helyeztek el a fiatalok. Ez évtől — pénzügymi­niszteri rendelet alapján — többféle kedvezmény illeti meg azokat az ifjúságibetét­számla-tulajdonosokat, akik lakásvásárlásra takarékos­kodnak. Az OTP-nél ebben az esetben a kamat nagysá­ga az első öt évben évi 6,25 százalék, a hatodik évtől visszamenőleg évi 12 száza­lék. Emellett az 1988. janu­ár 1-je után elhelyezett be­tétek 20 százalékát — leg­feljebb 7 ezer 200 forintot — az ügyfél levonhatja az éves adójából. Aki a kedvezményekre igényt tart, attól az OTP nyilatkozatot kér a lakás­vásárlási szándékról. Az eh­hez szükséges nyomtatványt rövidesen — egy tájékozta­tó kíséretében — elküldik £iz ifjúságibetétszámla-tulaj­donosoknak. Ifjúsági Díjra Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal felhívása nyo­mán, 216 javaslatot tettek Ifjúsági Díj adományozásá­ra. Miként elmondották: a felhívást novemberben tet­ték közzé, kérve a társadal­mi és a tömegszervezete­ket, minisztériumokat, az országos hatáskörű szerve­ket, a tanácsokat, a válla­latokat, a szövetkezeteket, az intézményeket és az ifjúsá­gi kollektívákat, hogy ja­vaslataikat december 31-ig juttassák el az AlSH-hoz. A felhívásra egyébként jóval több javaslat érkezett, mint az 1987-es Ifjúsági Díjra: akkor csak 106 pályázat alapján kellett dönteni. A javaslatokat vélemé­nyező társadalmi bizottság a lista teljessé válásakor, várhatóan február elején alákul meg, munkájában a KISZ Központi Bizottságá­nak, a Magyar Úttörők Szö­vetségének, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfrontnak, a Művelődési Minisztérium­nak, a Magyar Televízió if­júsági osztályának és a : 216 javaslat Társadalomtudományi Inté­zetnek a képviselői, vala­mint országgyűlési képvise­lők, művészek és sportolók vesznek részt. E 13-15 tagú bizottság a javaslatok ala­pos tanulmányozása, egyez­tetése, illetve ellenőrzése után választja ki az Ifjúsá­gi Díjra érdemeseket. Ez az elismerés — szám szerint 15 — azoknak a személyeknek és kollektíváknak adomá­nyozható, akik kiemelkedő szerepet vállalnak a gyer­mekek, a fiatalok, társadal­mi életre való felkészítésé­ben, közéleti aktivitásának kibontakoztatásában, egész­séges életmódjának kiala­kításában, illetve szervező, irányító, alkotó, közművelő­dési, művészeti, pedagógiai és sportvezetői tevékeny­ségükkel hozzájárulnak az ifjúságpolitika céljainak megvalósításához, sokolda­lúan és eredményesen segí­tik a fiatalok pályakezdé­sét, termelőmunkáját, ott­hont teremtő törekvéseit. Az Ifjúsági Dijat március 15-e alkalmából ünnepélyes keretek között adják át. (MTI) Filmen a regény ••Csütörtökön este visszanyert magának látható alkotójának, szereplőjének sikerült o*y televteiós órát az irodalom: bemutat- a regényhez méltó értéket létrehozni — a ták az. Vj nyitott könyv első adását. Pon- másik műfajban. A reményre jogosít, hogy tilsabban, a régi Nyitott könyvnek, amelyet anatottabb tollal, mint Temesi Ferencé, sok évvel ezelőtt megszüntettek, az utolsó, nemigen lehetett volna ezt a forgatóköny­dobozban maradt darabja kerülhetett végre vet megírni; hogy jelenünkhöz, mostani va­müsorba; Mesterházi Lajos Apasziv című regényének tévéváltozata. Előtte riportázs volt látható, irók, színészek beszéltek ar­ióságunk jelenségeihez mindig történeti szemlélettel közelítő rendező, Szönyi G. Sándor „vezényelte" a felvételeket; hogy ról, mjért jó nekünk, ha az irodalmat a túlnyomórészt szegedi, s igen tehetséges szi­tévé is közvetíti. Közöttük volt Temesi Ferenc, akinek rendkívüli sikerű Por ci­nészek szerepeltek, si a szegedi helyszínek hangulatát; a „hely szellemét" is talán, mű regényéből éppen ezen a héten forgat- Porlód közegét-levegójét Bánhegyi István­juk Szegeden az Üj nyitott könyv soroza- nak és Czabarka Péternek sikerült képbe tárvak első — vagy második? — 50 perces foglalnia. (A képeken: Fekete Tibor és filmjét A feszitett munkatempójú forgatási Bácskai János — mint szerkesztők; figye­napok végéhez közeledvén, azzal a remény- lem, mintjárt felvétel; Jakab Tamás, mint nyel közüljük fotóriporterünk, Nagy László Szeles András, Földesi Judit, mint Ili — képeit, hogy a tévéváltozat összes ós itt Szónyi G. Sándorral.) Muzsikusok, egyesületben Hajdan jól bevált, aztán Céljaik és feladataik kö- Az egyesületnek a szabá­elfelejtették, pedig okos és zött szerepel a kamarazene- lyok értelmében, természe­hasznos tevékenységi forma kari kultúra ápolása és ter- tesen a rendes tagjain ki­volt. Felelevenítették a kö- jesztése Weiner Leó, a kivá- vül, pártoló és tiszteletbeli zelmúltban Szegeden a Liszt ló zeneszerző és zenepeda- tagjai is vannak, akik az Ferenc Zeneművészeti Főis- gógus szellemében, valamint egylet célkitűzéseit maguké­kolán. Egyesületet alapítót- az ö műveinek rendszeres nak tekintik, s a tervszerű tők, azaz a Művelődési Mi- előadása. A kamarazenekari munkában valamilyen mó­nisztérium felügyelete alatt műhelymunka mellett tehet- don részt vesznek. A példa­létrehozták a Weiner Leó séges fiatal előadókat kíván- mutató, értékes összefogás Kamarazenei Egyesületet, nak felkarolni s bemutatni, minden bizonnyal szépen Alapitói a Weiner Kamara- Először a Weiner Kamara- feg gyümölcsözni a magyar zenekar tagjai, Weninger zenekar Hódmezővásárhely- kulturális élet javára. Richárd, az együttes művé- re tervezett bérleti hangver­szeti vezetője. Szabó G. senyein, amelyeken a Zene­Lósz'ó, a megyei tanács el- akadémia rendkívüli tehet­nökhelyettese, a városi ta- ségek osztályának növendé­nácstól Papp Györgyné mű- kei versenymúveket adnak vészeti főelőadó, Dömötör elő a zenekar kíséretével. A János, a hódmezővásárhelyi zenei közművelődést — el­Tornyai múzeum igazgató- sősorbap Csongrád megyé­ja, Budapestről pedig Ba- ben, illetve Dél-Magyaror­lázs Ferenc, a Művészeti szagon — a kortárs zene­Szakszervezetek titkára, szerzők műveinek előadásá­Csébfalvi Károlyné, a Ma- val, s az új zenepedagógiai gyar Zeneművészek Orszá- kompiziciók népszerűsitésé­gos Szövetségének ügyveze- vei is gazdagítják majd. tó titkára, Strém Kálmán, a Sőt, a hangszeres tanárok Művészeti Alap zenei szak- szakmai továbbképzését is osztályának igazgatója, va- feladatul tűzték ki. Az ifjú­lamint a vidéki zenei élet ság zenei nevelése érdeké­több neves muzsikusa, mint ben szívesen vállalnak spe­például Rázga József, Hu- ciális hangversenyeket és szár Lajos és Maczák János. , , . , , . . Így tehát az egyesület mű- Mubrendezvenyeket haza. s kődése kiterjed az egész or- külföldi hangversenyeik szág területére. mellett B. B. Január elsején több olyan jogszabály lépett életbe, mely a lakásépítés és -vá­sárlás pénzügyi fettételeit módosítja, illetve az ingat­lanügyletek egyik-másik csoportját érinti. Ezekről kértünk összefoglaló tájé­koztatást Hampel Tamástól, aki a Csongrád megyében működő tanácsi ingatlan­közvetítő szervezetek szak­bizottságának titkára. (Nem szólunk e helyütt az ingat­lanforgalom adószabályai­ról.) Változtak a lakások szer­vezett forgalmára vonatko­zó szabályok. Azok az ügy­letek értendők ezalatt, ame­lyekben nem állami tulaj­donú lakásokat forgalmaz (vesz és értékesít) arra fel­jogosított szerv, azaz pénz­intézet (OTP, takarékszö­vetkezet), tanácsi ingatlan­közvetítő szervezet, értéke­sítés céljából lakást építő, építtető gazdálkodó szerve­zet, valamint lakásszövetke­zet. Ilyen esetben a szerző­dő felek a lakás vételárá­ban szabadon állapodhat­nak meg — természetesen a kialakult forgalmi viszo­nyokra tekintettel. Az így megvásárolt lakás új vevő­jének kijelölésére (licit­eljáráson kívül) a helyi ta­nács jogosult, hiszen az el­adót is a tanács juttatja bérlakáshoz, vagy jelöli ki lakás, építési telek vevőjé­ül. Az az elv érvényesül így, hogy aki lakáshoz jut­tatja az eredeti eladót, an­nak joga legyen a tovább­adott lakás új vevőjét is megnevezni. (Hasonló jog illeti meg a munkáltatót is, ha egy dolgozójának — aki eladóként megvált korábbi lakásától — vállalati, illet­ve szolgálati bérlakást biz­tosít, vagy bérlőjéül kivá­lasztja.) Mindezek valame­lyest enyhítik a korábbi merev megkötéseket, ha a Műsorajánlat KI MIT TUD?-ot rendez a Vár utca 1. szám alatti — nyugdíjasainak a Lenin Délép-klubban január 25-én, körút 47. szám alatt\ olaj- hétfőn este 7 órától, ipari dolgozók klubja ja- SZLOVÁK NYELVŰ HlR­nuár 25-én, hétfőn délután ADASSAL jelentkezik a sze­5 órai kezdettel. Közremű- gedi tévéstúdió január 28­ködik: az algyői citerazene- án, csütörtökön 17 óra 5 kar. perckor a 2-es programban. A szegedi rádióstúdió kö- A Szegedi Ipari Szövet­zönség előtti felvételt tart: kezetek Vegyeskara énekel a TÚLPART című irodalmi Delleynó Halama Piroska estet holnap, vasárnap este vezényletével (zongorán köz­7 órai kezdettel rendezik reműködik: DelLey József) meg a Bartók Béla Művelő- a Kossuth rádió KÖRUS­dési Központban. PÓDIUM című műsorában A MOLNÁR DIXIELAND január 25-én, hétfőn délután hangversenyét rendezik meg fél 4 órai kezdettel. jogosultak élnek a lehető­séggel és kapcsolatba lép­nek az említett szervezetek­kel. Az utóbbi időben élénkült a forgalom az állami tulaj­donú házingatlanok elidege­nítése esetében. A bérlók érdeklődésén kívül ebben szerepe van annak is, hogy a gazdaságtalanul fenntart­ható, főként vegyes tulajdo­nú ingatlanok értékesítése a kezelőknek is érdekük. (Bár a vevőkijelöléstől az eladásig tartó folyamat ne­hézkessége és hosszadal­massága ennek ellentmon­dani látszik — egyelőre ...). A jövőben a kizárólag ál­lami tulajdonú, 12 lakásnál nagyobb épületek csak ak­kor idegeníthetők el, ha azt a bérlők több mint fele ké­ri. Ha az ilyen házak bér­lőinek 75 százaléka érdekelt ebben, az elidegenítés csak rendkívül indokolt esetben tagadható meg! A 12 lakásosnál kisebb épületek, a nem lakás cél­ját szolgáló épületek, továb­bá a társasházban levő ál­lami tulajdonú lakások a bérlők kérése nélkül is ki­jelölhetők elidegenítésre. Ám ha a bérlő — vagyoni, jöve­delmi, szociális helyzete mi­att — vásárlási jogával nem akar élni, lakását nem ad­hatják el a bérleti jogviszony fennállásáig, illetve a taná­csi bérlakásra jogosultság megszűnését követő öt évig. Üj lehetőség, hogy a ta­nácsi házkezelési szerv az általa kezelt ingatlanok ese­tében tanácsrendelet alap­ján, más állami szerv által kezelt házingatlan esetében pedig a kezelő szerv ve­zetője — külön jogszabályi keretek közt — eltérhet az ingatlanok vételárának megállapítására vonatkozó szabályoktól. Azaz: lehető­ség van az ingatlanok közti értékmódosító különbségek figyelembevételére. Ilyen tényezők lehetnek az adott település adottságai, sajátos viszonyai. Az új szabályozás sze­rint a szerződésekben nem köthető ki elidegenítési és terhelési tilalom, illetve a korábban bejegyzettek megszűnnek. Ezzel nő az ingatlanok „forgalomké­pessége", illetve csökken a bürokrácia. Lényeges módosítás, hogy a 15 éven belül teljes fel­újításban nem részesült épületek eseteben az úrin­tettek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a szük­séges teljes vagy részleges felújítást meghatározott időre elvégzi, s akkor a ko­rábbi kezelő szerv az általa ellenőrzött számlák végösz­szegének felét a vevőnek kifizeti. Tanácsi házkezelő szerv azonban ilyen megál­lapodást csak azokra a fel­újítási munkákra köthet, amelyek a helyi' tanácsi végrehajtó bizottság által jóváhagyott középtávú programban szerepelnek, illetve amelyekhez a vb előzetesen hozzájárult. Te­hát a felújítási munkának feltétlenül indokoltnak és programszerűnek kell len­nie, hogy e kedvezmény egyáltalán megadható le­gyen. Teljesen új a szabályo­zásban, hogy az öt éven be­lül teljesen felújított ház­ingatlanok csak a kívülál­lókra vonatkozó fettételek­kel (tehát forgalmt érté­ken) adhatók el a bérlők­nek, s a velük egy tekintet alá eső magánszemélyeknek. Az itt ismertetett módosí­tások — az elidegenítési és terhelési tilalom kivételé­vel — csak a szabályozás életbelépése után kötendő szerződésekre vonatkoznak, a folyamatban levő értéke­sítéseket nem érintik. A szociálpolitikai ked­vezmények ugyancsak ja­nuár l-jétől megváltozott mértéke is a lakáshoz jutást segíti, a családosok teher­viselő képességét igazítja a növekvő lakásárakhoz. Ugyanis egy gyermek után 50 ezer, a második gyer­mek után további százezer, a harmadik után újabb 250 ezer, együttesen tehát 400 ezer forint kedvezmény ír­ható jóvá. Minden további, a szerződéskötést megelőző­en született, vagy örökbe fogadott, és közös háztar­tásban eltartott gyermek után 50 ezer forintot ismer­nek el. (Más eltartott csa­ládtag után változatlanul 30 ezer forint jár.) A szerző­déskötés után született vagy örökbe fogadott gyermek miatt azonban csak olyan mértékű jóváírás igényel­hető, mint amekkora a szerződéskötéskor megálla­pított volt. Fiatal házaspárok kérel­mére a kedvezményt leg­feljebb két gyermekig önál­ló bankkölcsönként meg le­het előlegezni, egy gyer­meknél 3, kettőnél hat évig a törlesztés feltételesen szü­neteltethető. Ha a gyer­mekek az előírt „határidő­re" nem születnek meg, a kölcsöntartozást — és a bankkölcsön fettételei sze­rinti kamatot — meg kell fizetni. Ha időben születnek a gyerekek, a kedvezmény véglegessé válik, hiszen a szerződésnek ez a fettétele teljesült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom