Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA <«"*. eviot.vam, 1». szám 1088. január 22., péntek Elhelyezkedési lehetőségek Az Állami Rér- és Munkaügyi Hivatalban összegezték a különböző oktatási intézményekben tavaly végzettek elhelyezkedésének tapasztalatait. A múlt évben mintegy 12B ezer fiatal fejezte be iskolai tanulmányait; a munkába állás többségüknek nem okozott gondot, annak ellenére, hogy a vállalatok munkaerő-kereslete összességében tovább csökkent. Bizonyos szakmákban és néhány megyében azonban romlottak a fiatalok elhelyezkedési lehetőségei. A legnehezebb helyzetben a szakképzetlenek voltak. December végén még körülbelül 3900 fiatal várt munkaalkalomra, s közülük csaknem 2 ezren mindenféle képesítés nélkül. Az előző évekhez hasonlóan legkönnyebben most is a szakmunkásképzőt végzett fiatatok találtak az elképzeléseiknek megfelelő munkát. Gépi forgácsolókból, hegesztőkből, melegüzemi és építőipari szakmunkásokból a vállalatok a jelentkezőknél jóval többet is fölvettek volna. A szakmunkásképzőt végzett fiatalok sok helyütt még az érettségizett szakmunkásoknál is kelendőbbek voltak. A szakiskolások közül a gyors- és gépírók találtak — ha találtak — a legnehezebben képesítésüknek megfelelő munkát, mert a vállalatoknál általában telítettek az adminisztratív munkakörök, sót azok csökkentésére törekszenek. Szakközépiskolai érettségivel sem A szakmunkások a legkeresettebbek volt könnyű irodai munkát vállalni. A volt gimnazisták körében pedig egyre gyako-' ríbb, hogy csak határozott időre szóló munkaszerződéssel tudnak nem fizikai munkakörben elhelyezkedni. A korábbiaknál kedvezőbb választási lehetőségük volt a felsőfokú oktatási intézményekben végzett fiataloknak; minden szakirányban több pályázatot hirdettek rpeg a munkáltatók, mint amennyien végeztek. A legtöbb álláskínálat a műszaki és a gazdasági végzettségű pályakezdő diplomásokat várta, de általában az agrár felsőoktatási intézmények hallgatói is válogattak az állásajánlatokban. Az előző évekhez képest több pályázat érkezett a jogi és a természettudományi karokra is, áz orvosegyetemek friss diplomásai pedig a létszámukhoz képest másfélszeres ajánlat között választhattak. A pályakezdők iránti igény a fővárosi vállalatoknál és intézményeknél volt a legmagasabb, de Baranya, Csongrád, Fejér, Tolna és Zala megyékben is az országos átlagnál kedvezőbbek voltak az elhelyezkedési lehetőségek. Az északkeleti országrészben a fiatalok egy része változatlanul nehezen vagy egyáltalán nem jutott munkához. Az év végén is munkára ' váró fiataloknak csaknem egyharmada Szabolcs megyei volt. Borsod és Hajdú-Bihar megyékben 1987 végén ugyan az előző t«'ihez képest csaknem 400zal kevesebb pályakezdő volt állás nélkül, ám e két megyében december hónapban még így is 300—400 fiatalnak nem volt munkahelye. Bár a munkaerő-kereslet az iparban is mérséklődött, itt talált munkára a végzetteknek több mint 36 százaléka. Ha csekély mértékben is, de nőtt a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások területén munkát vállaló fiatalok aránya. A pályakezdők tavaly átlagosan 3297 forintos alapbérrel léptek be első munkahelyükre. Ez az összeg 6,7 százalékkal volt magasabb az azt megelőző évinél. Az átlagos kezdöbérek között azonban a végzettségtől függően, valamint szakmánként és népgazdasági áganként jelentős eltérések voltak. A friss diplomásoknak az ipát fizetett a legtöbbet, átlagosan valamivel több mint 5000 forintot. Néhány száz forinttal az átlag fölötti alapbéreket adtak a vállalatok az újonnan végzett szakmunkásoknak is. Területi összehasonlításban a fővárosban munkát vállalók az országos átlagnál több mint 8 százalékkal magasabb alapbérrel kezdtek. Brigádvezetök tanácskozása Az olajmező jövője Az. elmúlt év eredményeiről és az idei -év feladatairól tartottak tanácskozást az NKFV Szegedi Üzemében a szocialista brigádvezetök, gazdasági, párt- és társadalmi szervezetek vezetőinek részvételével. Az 1987. évi gazdasági feladatokat az üzem kollektívája eredményesen teljesítette. Kőolajból 20 ezer tonnával, földgázból 150 millió köbméterrel, propánbután gázból 12 ezer tonnával termeltek többet a tervezettnél. Az export termékek kiszállítása 19 ezer tonnával volt több az előzetesen elképzeltnél. Az átlagkereset növekedése az elmúlt évben 12 százalékos volt. Az 1988-as év a stabilizálási és kibontakozási program megvalósításának első éve. Megváltoztak a népgazdasági körülmények, új feltételek teremtődtek Az e szellemben meghatározott feladatokat, célokat az értekezleten Juratovics Aladár üzemigazgató összegezte. A kormány munkaprogramjának részeként az energiaszektor feladatai között, az ipar szerkezetváltásának megvalósítására az NKFV Szegedi Üzeme elkészítette programját. A legnagyobb hazai szénhidrogénkészlettel Csongrád megye rendelkezik Az itteni olajoskollektívának kell azért. megdolgozni, hogy minél gazdaságosabban hozza a felszínre a kőolajat, földgázt. Az üzem az előző évhez képest kőolajból 27 ezer tonnával többet, míg földgázból 206 millió köbméterrel kevesebbet termel ebben az évben. A pébétermeles változatlan marad. Az exportterv 17 ezer tonnával alatta marad a tavalyinal. A kőolajtermelés növelését a vizbesajtolás kiterjesztésével érik majd el. A termelő földgázmezőknél növekszik azon mezők aránya, melyek termeivényét — a nyomásesések miatt — komprimálással kell a feldolgozáshoz szükséges nyomásfokozatra emelni. Az üllési és deszki mezők intenzív termeltetése mellett a többi algyői rétegek természetes hozamcsökkenésével kell számolni. Ennek ellenére a pébé- és gazolintermeles változatlan marad, mert külső forrásokból más olajmezökböl kondenzátumot vesznek át, valamint növelik a fajlagos kihozatalt valamennyi terméknél. A i exporttevékenység erősen függ a piactól, a tervszám csak a várhatóan stabil piacot veheti figyelembe, megfelelő kereskedelmi feltételek mellett viszont túlteljesíthető. A beruházások nagyságrendje az e'özö évhez viszonyítva nem változik. Befejeződik a nyomásfokozás II. ütem létesítményéinek végleges üzembe helyezése, folytatódik az üllési olajostelepek létesítményeinek kivitelezése, a dorozsmai kompresszortelep beüzemelése, ugyanitt megkezdődik a vízbesajtolási létesítmények építése. Az olajtermelési gyűjtőállomások rekonstrukciója, bővítése folytatódik, és üzembe helyezik az új SZT—10 jelzésű gyűjtőál-lomást. Több mint száz kútvezeték építését tervezik, és .elkezdik a gerincvezetékek rekonstrukcióját. A termelési tervek minél gazdaságosabb teljesítése érdekében anyag-, energia-, költség, és egyéb takarékossági intézkedéseket vezetnek be. Minőségi munkát várnak el minden területen. A tanácskozáson a szocialista brigádok vállalásaihoz tett ajánlásban a kitűzött feladatok érdekében a termelési, gazdálkodási tervek teljesítését, minőségjavítását, a termékkihozatal növekedését határozták meg fő célul. A munkaértekezleten értékelték az 1987. évi szocialista munkaversénymozgalom tapasztalatait. Az elmúlt évben kiemelt figyelmet fordítottak a mozgalom továbbfejlesztésére. Folytatták a minőségi körök szervezését, megalakulásuk támogatását. Szeptembertől bevezették a vállalkozói típusú brigádmunkát. 129 vállalkozói megállapodás született, melyért több mint másfél millió forint célprémiumot fizettek ki. Ez utóbbi kezdeményezést továbbra is folytatni kívánják. P. Sz. E. Az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésére az európai leszerelés érdekében Hárompárti kezdeményezés Csütörtökön Európa három fővárosában egy időben tették közzé három együttműködő párt — a Finn Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialista Párt — felhívását. A nemzetközi sajtó képviselői előtt Helsinkiben, Kómában én Budapesten egyszerre nyilvánosságra hozott kezdeményezés az európai leszerelés, a kontinens biztonságú és az együttműködés elmélyítése érdekében az atomfegyverrel nem rendelkező országok közős fellépését szorgalmazza. A magyar fővárosban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ismertette a felhívás tartalmát, célját a három európai politikai párt együttműködésének előzményeit. Mint elmondta, a kóz'is fellépés gondolatit elsőként Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke fogalmazta meg, 1986-ban. Az MSZMP és a finn szociáldemokraták szakértőinek részvételével megindult előkészítő munkába hamarosan bekapcsolódott az Olasz Szocialista Párt is. Együttes munkájuk gyümölcse a most közzétett dokumentum, amely az európai együttműködés jelképe is lehetne, hiszen aláíróik közös fellépése nemcsak a földrajzi, hanem az. eltérő szövetségi rendszereket elválasztó politikai távolságot is áthidalta. A most közzétett dokumentum aláírói az európai biztonsági és együttműködési • folyamathoz, illetve az eddigi európai leszerelési kezdeményezésekhez kapcsolódó javaslataikat három fő terület köré csoportosították. Mindenekelőtt az európai hagyományos erők és a fegyverzet, valamint a rövid hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentése és a kölcsönös bizalom erősítése kap kiemelt figyelmet. A kezdeményezések támogatásához a kontinens sorsáért felelősséget érző valamennyi európai ország, politikai erő támogatására számítanak az aláírók — hangsúlyozta Szűri« Mátyás, aki végezetül bejelentette, hogy a három javaslattevő párt még az iden szakértői konferenciát szervez a vélemények, nézetek összegezésére. A tanácskozásra meghívót kapnak az európai szocialista országok pártjai és a nyugati szocialista és szociáldemokrata pártok. A konferencia időpontját és helyét később egyeztetik. A hárompárti kezdeményezés hangoztatja: Európának ma minden korábbinál nagyobb esélye van egy biztonságosabb béke kialakítására. A közepes és rövidebb hatótávolságú atomrakéták fölszámolása megnyitja az utat a valódi leszerelés előtt. Reméljük, hogy követi majd a hadászati atomfegyverek nagyaiányú csökkentése és a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés tiszteletben tartása. E történelmi jelentőségű eredmények erősítik a világ, és különösen Európa biztonságát. Európa egészének határozott szerepet kell vállalnia ahhoz, hogy a bizalomerősítés és a leszerelés tartós, kiegyensúlyozott folyamattá váljon. Ügy véljük, hogy az európai országoknak — különösen azoknak, amelyek nem rendelkeznek atomfegyverekkel — aktívan, politikai, katonai és ideológiai választóvonalakra való tekintet nélkül fel kell lépniük a biztonság erősítése érdekében. A nukleáris fenyegetés csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítések alapját az atomsorompó-rendszer adja. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező európai országoknak különösen közös éideke az atomsorompószerződés megújítása és megerősítése azután, hogy érvénye 1995-ben lejár. A közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök és a - hadászati fegyverek csökkentése nem vezethet újabb fegyverkezési versenyhez más területen. Minden egyes ország és térség biztonsági érdekeit figyelembe kell venni. Az igazi béke és biztonság alapja a kölcsönös bizalom.' A katonai doktrínákról folytatandó megbeszélések enyhíthetnék az -alaptalan félelmeket, védelmibb jellegű katonai magatartás kialakításához vezethetnének, és utat nyithatnának bármely aszimmetriának és egyenlőtlenségnek a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő felszámolásához. Európában napjainkban a' legfontosabb feladatok közé soroljuk a hagyományos erők és fegyverzetek tényleges csökkentését. A hagyományos erők és fegyverzetek új egyensúlyát a lehető legalacsonyabb szinten rögzítő szerződés megerősítené a stabilitást. Ebben az összefüggésben a rövid hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentése kérdésének is meg kell jelennie a leszerelési tárgyalások napirendjén. Az atomfegyvermentcs övezetek létrehozása és a katonai erők egymástól való szétválasztásának és eltávolításának más formái, amelyekben az érintett országok megegyeznek, hozzájárulhatnak a távlati célhoz, Európa megszabadításához az atomháború fenyegetésétől. Európa valamennyi országa, szövetségi rendszerek tagjai, semlegesek és el nem kötelezettek egyaránt felelősek a bizalom- és biztonságerősítö intézkedések továbbfejlesztésiért, a helsinki folyamat kereteiben. Valamennyiük számára biztosítani kell a részvétel jogát a hagyományos fegyverzetek leszereléséről folytatandó tárgyalásokon. A cél: béke és biztonság a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. Együttműködésre törekszünk, hogy hozzájáruljunk e célok megvalósításához, az igazság«« és tart«« béke megteremtéséhez Európában. Az előttünk álló összetett kérdések alapos tanulmányozást igényelnek. Felhívunk más erőket ís az atomfegyverrel nem rendelkező országokból, hogy csatlakozzanak az európai leszerelést szolgáló együttműködési javaslatunkhoz. Részvénytársaság kötvények torgalmazására Co-nexus néven megalakult Magyarországon az első, kötvényforgalmazásra szakosodott, alkuszi tevékenységet folytató cég — jelentették be a társaság vezetői csütörtöki sajtótájékoztatójukon. Magyarországon ez az első olyan nem banki szervezet, amely teljes pénzintézeti felhatalmazást kapott. Az új vállalkozás a bankoktól eltérően új kötvénveket nem bocsát ki, részt vesz ugyanakkor különböző értékpapírok — elsősorban részvények — forgalmazásában. , A részvénytársaság foglalkozik pénzügyi tanácsadással, közvetit kockázati tekék elhelyezésében. Bekapcsolódik a pénz-, hitel-, valamint biztosítási ügyletek közvetitésébe. A részvénytársaságot 53 millió forintos alaptőkével 18 szervezet hozta létre. A társaság részvényese többek között a Magyar Hitelbank Rt., az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Magyar Gazdasági Kamara, valamint több" biztosítóintézet, kereskedelmi és iparvállalat. A részvények 10 százaléka a magyar állam tulajdonában van. A részvényesek eddig az alaptöke 30 százalékát fizették be. Ügy számolnak, hogy a társaság nyeresége már az idén eléri a 13-15 millió forintot Ezt nem kívánják a részvénytulajdonosok között felosztani. Az osztalékok tőkésítése révén fizetik be a részvénytulajdonosok az alaptőke további részét. Az új részvénytársaság egyaránt vállalkozik gazdasági és pénzügyi tanácsadásla, vállalatok megújulását szolgáló szervezésre. Segítséget kíván nyújtani a vállalatok vagyonának hatékonyabb felhasználására, jövedelmező befektetésére. Vállalja leányvállalatok megszervezését, vegyes vállalatok létrehozását, segilséget nyújt gazdaságfejlesztő programokba való bekapcsolódáshoz, és a bajba jutott ccgek számára olyan koncepciót dolgoz ki, amely lehetővé teszi y megegyezést a hitelezőkkel. (MTI) «