Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

5 Csütörtök, 1988. január 21. ú.i ftim Száguldó falka Színes, szinkronizált különböző korú, nemű és dicsőn bukik: micsoda prikanadai film. Irta: szürkeállomány-ellátottsá- mitív szimbolika, micsoda Jamie Broun. Fényké- gű egyének mily könnyen differenciálás nélküli, igapezte: Henc Verzier. gúvasztják ki a szemüket, zából mélységesen élet- és Kendezte: ,lean-Claudc szorítják ökölbe a kezüket, valóságidegen tematika és Lord. Főbb szereplők: hogy idővel, ha tehetik, dü- közelítésmód üli diadalát — YY'inslon Kekcrt. Jan- hödten fel is ugráljanak, szi- ne feszegessük. „Az élet nyék Brisson. Timothy laj biztatásba kezdve, emelt mérkőzés" Himalája-közYVcbbcr. Stephanie lYIor- hangon hadonászva, kipirult helyének lavinái félelmetegenstern. arccal és üveges tekintettel, sek. , , , », i * •. a Ha nem bunyós, nem futHa. egyszer, egy vadul be- Na igen, „a versenylaz .A g hosszú távfutó szamithatatlan pillanatban sportverseny-pszichozis to- vagy egyéb (elbbbiek már mind jócskán voltak) — akrészem, meglehet, a klasszi- jak ezt a kisebbrendűségi ^[n^eTenyző''^Kanadabol Mindenesetre egzotikus, sok , , , , • , • a hó, a fenyves és a jólöltöcoltalnam magamra, hogy egyeb lelektani atavizmu.Sportverseny az élet". Eh- sokból összeálló kollektív hez persze, tudom, egyébként hajlamot ügyes konjunktuis jó adag mazochizmus kel- ralis érzékkel meglovagolni, lene. de ez esetben dupla, fel- és kihasználni akárcsuMert nemcsak az aktus, de a pán a moziiparban — igazi felirat tartalma is fájna. versenyfeladat lenne kideríPedig e látszólag kreált tei. Hogy a különféle sport jelmondat nagyon is hétköz- témájú filmekben, napi valóságot takar. Az a mondjuk a bunyós szereijó edzőcipős atyaúristen méért, gyermekéért, önnön mentsen akármiféle sportlé- boldogságáért — s a többi lek tani eszmefuttatástól, de nem kívánt törlendő kérem, ugyan figyeljék meg: és persze győz, esetleg néha lelováltatásra adnám a fe- megőrülete. Hogy hány milkus mozi-bűnözők „Bűn az komplexusokból, ilyenélel" felirata helyett azt kar- olyan pótcselekvésekből és zött statiszta, no meg ami még kell: aranyos kisfiú, elhagyatott atya, fiű (legvégül persze segítő) szentlélek, kamasz-szerelem és szuperbárgyű, a legvadabb unalomig ismert meskete, több midőn igen jó felvétel — jöjjön a tetoválótű: sportverseny az élet. De lassan bűn is lesz, ha az efféle filmküzcí ciömPing így folytatódik. Domonkos László w Es ami bévül van Kedd este van. Ülünk az algyői könyvtárban — lehetünk vagy százan. Az Algyő és népe című tanulmánykötet ünnepélyes bemutatóján az algyői polgárok, a „gyevi emberek" megjelenésükkel is bizonyítják a település múltja, sorsa iránti érdeklődésüket. Most nehéz időket élünk, s nem véletlenül beszélünk oly sokat a ludoimány és a gyakorlat összekapcsolásának szüksé3e'éppenegazk Mit* megjelenése 1989-re csak az Algyő és népéért hogy ebben az egyoldalúan várható). Ügy is felfoghat- rohant be Szegedre s egy értékszerző -.és. -veszejtő vi- hogy ezek a kötetek masik lokálpatriótától azt lágban a szellem matériája "V^kos sza/ezi-eket visznek is megtudhatjuk, hogyo miként szolgálhatja a hu mánum kibontakozását. Az előretörő városiasodást a hatvanas evek végén Erdei Ferenc a tence- áradásához hasonlította, amelyben a városiasodásból addig-ameddig kimaradó vidékek egyre szűkülő szigetekké válnak. Azóta az urbanizáció más jelleget ölt — világszerte lassan veget ér a városokba történő beözönlés időszaka. Bebizonyosodott: a felduzzadt városok egyre kevesebbet tudnak nyújtani a századvég emberének, erősödik a kisebb közösséghez való tartozás igénye. el, ám valójában megszám- bizony még a fürdőszobába lálhatatlun nullájű, pénzben , kipaterolva" is folytatta nem mérhető hasznot hoz- éjszaka a könyv olvasását. A „mecénás", a város ta- Algyő és népe rö- Habár komoly dologról van rácsának elnöke községtör léneti jelentőségű eseménynek nevezi a könyvpremiért. Néhány szót ejt az anyagi eszközök előteremtéséért folytatott küzdelemről, majd végiggondolja a Geutól Szevidesen odakerül a nagy szó, jót derülünk az idős könyvtárak polcaira, s ez- bácsi szavain, mert az „oroáltal az eddigieknél jóval szók bejövetelekor" elrejtett többet tudnak majd az or- kézigránátokat — Juratovics szagban a község múltjá- Aladárnak „ajánlja föl". ról. A kötet bevallott célja Ügy tűnik — az 1973. ápriis az, hogy a műit egzakt lis 15-ei egyesülés óta — egy ged-Algyőig megtett utat. A feltárásával elősegítse a je- pillanatra ismét egymásra város sohasem gondolt arra, kn megértését. A szűkebb talált a falu és a város. hogy magába olvassza a nátri> iránti szeretet még r- „ . - J h , patria íiaou szeieiei. A Szegedre visszatérő községet. A tovatűnt évsza- nincs kihalóban Magyaror- zsúfolt. üreg Trabant uUlsazadok alatt települések sora szagon. Bizonyságot ad er- jt s a ,k<)tettel hazasiető re az. a teny is. hogy az embert" egyfelé vi1973-ban megjelent Vesztő J "y monográfiát — tíz évvel később — ismét ki kellett adlünt el a történelem sülyljeszlöjében, de Algyő mindig meg tudta magát védeni a létét fenyegető támadásoktól. A szocializmus építésének első időszakában hallatlan lelki teher nehezedett az emberekre szerte az országban, s alaposan meggyötörve vészelték át azokat az éveket; ám az algyői ember nem hagyta el faluját. Nem ünneprontásnak szánja a szónok az elmondottakat; már rakja is a képzeletbeli mérleg serpenyőjébe a pozitív tényeket. Ami kétségtelen: az elmúlt negyven év alatt egyre kulturáltabbá, emberibbé vált az egykor a szegénységet, elesettséget, nyomorúságot szimbolizáló falu. Ezért is illetheti meg a monográfiát az algyőiek könyvespolcán a legkedvesebb hely. ni .. . A kötet szerkesztője ezután röviden, lényegre törően ismerteti a tanulmánykötetet, s némi empátiával beszél a rettegett és mégis szeretett folyóról, a Tiszáról, melytől még az 1879-es nagy árvíz idején sem tudott elszakadni a falu. A szülőföld szeretetének és a lelki összetartozásnak szép példáját mutatták akkor a „gyevi emberek": a közel bOO családból cSak 74 vállalta az újonnan alapított Sándorfalvára való áttelepülést. Az életfeltételeket keservesen megteremtő algyői nép mind az első, mind a második világháborúból kivette részét. A város utoljára szóló képviselője végeszi az. ami csak belülről jöhet. Ügy híyják (de nehéz leírni!): a család, a szűkebb és a tágabb haza szeretete. Dártji László Könyvesbolt - de sokkal több is Tegnap, szerdán délelőtt ünnepélyesen megnyitották a József Attila Tudományegyetem és a Gondolat Kiadó közös könyvesboltját. A Dugonics téren, a Szegedi Egyetem szerkesztőségének helyén elkészült létesítményt Csákány Béla, a tudományegyetem rektora adta át rendeltetésének. Az. eseményen részt vett Pusztai János, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője, Csonka István, a városi tanács elnökhelyettese, továbbá a Gondolat Kiadó, a Kiadói Főigazgatóság és a szegedi felsőoktatási intézmények több vezető képviselője. Az ötlet, mint a jó ideák általában, egy pofonegyszerű felismerésből született: létrehozni egy olyan komplex intézményt, amely elsődlegesen a hallgatók jegyzetigényét hivatott kielégíteni, ugyanakkor olyan, egyetemhez méltp metódusokat igyekszik alkalmazni a jegyzet- és szakkönyvellátásban, hogy sajátságos arculatot biztosítson ekképpen az universitásnak. Méghozzá olyat, amely nélkül, miként a rektor megnyitóbeszédében hangsúlyozta, korszerű felsőoktatási intézmény ma már nemigen lehet meg. Az árusításon kívül a mostani könyvesbolt jelentősége egészen különleges: bolt, de sokkal több is annál. A vállalkozáshoz a JATEnak sikerült olyan jelentős fővárosi partnert szereznie — mint a Gondolat Kiadó, amelynek nemcsak az a nagy érdeme, hogy a 100 négyzetméteres, kicsinysége ellenére első látásra is tartalmas, kellemes benyomást nyújtó bolt megnyílhatott, hanem több •sajátságos, de annál örömtelibb újdonság is, amelyekről most beszámolhatok. Bodnár László, az egyetem rektorhelyettese mondotta: idén január 1-jétől hároméves időtartamra, kísérleti jelleggel kiadói jogot is kapott a József Attila Tudományegyetem. A kezdeményezés kísérleti jellegével kapcsolatban hangsúlyozandó; hogy a minisztérium, jónak tartván a JATE— Gondolat társulást, mintegy előzetesen biztosította azokat az anyagi eszközöket — 3 és fél millió forintot —, melynek jóvoltából a komplex jellegű kezdeményezés teljes egészében működésbe léphet. . Az elsődleges cél oly módon lesz a jegyzetkiadás és -ellátás, hogy megvalósuljon Schmidt Andrea felvétele. A JATE—Gondolat most megnyílt könyvesboltja az egyes jegyzetek időben, kellő mennyiségben és minőségben történő publikációja. Erre annál is inkább égető szükség van, mert a műit tekintélyes — bizony, „jegyzettermészetű" — deficitjét is imígyen kell kompenzálni. ,,A felsőoktatás korszerűsítésének döntő láncszeme, hogy legyen jegyzet", hangsúlyozta Bodnár László. Arról nem fs beszélve, hogy a hallgatóknak nyújtandó segítségen túl az oktatókat, az előadások számát, rendjét is befolyásoló kérdésről van szó, amely az oktatás egész struktúráját is érinti .. . Remélhető és egyben valószínű, hogy a szegedi intézmények oktatóinak alkotókedvét is serkenti a kiadó: meglehet, talán már a JATE—Gondolat születésének, kezdeti híreinek köszönhető, hogy már 1987-ben 27 jegyzet kéziratát adták le a szerzők; máskor ennyi idő alatt egy intézményben ilyen mennyiség elképzelhetetlen lett volna ... A JATE—Gondolat három év alatt mintegy 80 jegyzet szükségével számol, de természeteseri terveik között szerepel kiadni az egyetemi oktatók különböző tudományos publikációit, űjranyomni, reprintkiadásban megjelentetni már napvilágot látott, fontos (és nyereséget hozni tudó!) müveket — lehetőleg persze helyi illetőségű szerzők tollából. Am vállalkozni akarnak nyomdai bérmunkára ép.pűgy, mint esetleg más kiadók müveinek megjelentetésére, s az eddigiekből már sejthető, hogy a klasszikus komplett kiadói modellt valósitjak meg, kiadóval, bolttal — és nyomdával! Az egyetem számítóközpontjából lézertechnika segítségével kerülnek majd a sorszerkesztett kéziratok a József Attila sugárúton, a volt egyetemi garázsból kialakítandó nyomdába ahová rövid időn belül várják a már megrendelt három gépet, s ekképpen — feltehetően már az idei év második felétől teljes kapacitással dolgozik majd a JATE—Gondolat. D. L. zetül felveti: eljött az ideje A történészprofesszor fel- annak iSi hogy a legutóbbi idéz egv 197l-es toeszélge- . .. test, melyben az akkor el- verz.vatar algyői aldozataikészült Tápé-monográfia (8S) ember, közöttük két szerkesztőjének szájából el- gyermek) a nevét is meg-J felkészítés eredményeként partizántevékenységéért hangzott a kővetkező mon- örökítsük valamilyen kegye^at;j,f.ZtMCSináIja>UtánUnk letes formában. SzeffeH' Nos azóta nemSzeged!" Nos, azóta nem hogy a Szeged története cí- Ezután az algyőiek teszmü ötkötetes monográfia nek föl kerdeseket a kötet munkálatsorozatai hanem a szerzőinek (jó páran jelen környező települések törté- vannak), s a kötet második netének feldolgozása is a kiadásának bővítésére is végéhez közeledik (a sor- tesznek javaslatokat. Színes ban utolsó, Kiskundorozsma elbeszélést hallunk a kotörténete című tanulmány- rán visszatérő férjről, aki Elhunyt Kertai Ferenc A Baranya megyei Somogy 1949-ben saját kérésére a községben született 1920- Belügyminisztérium közban. Kertai Ferenc, a mun- ponti állományához kerül, kásmozgalom régi harcosa. Az ott eltöltött 16 év alatt Édesapja, aki a MÁV-nál különböző beosztásokban pályamunkásként dolgo- teljesített szolgálatot, majd zott, korán meghalt, és így 1966-ban őrnagyként vonult az édesanyjával és húgával nyugállományba. Nyugdíjas1931-ben visszaköltözik Üj- ként is tovább dolgozott, szentivánra. 1936-ban beáll szinte haláláig, tanoncnak és 39-től lakatos Társai a Partizánszövetség tagjai szerény, csendes, mindamellett harcra kész, józan és meggondolt kommunista elvtársként emlékeznek rá. A második világháborúsé frontvonalban teljesít ban és a felszabadulás után szolgálatot. Hadifogságba ke- végzett tevékenységét több rül. A fogolytáborban önként magas kitüntetéssel ismerték jelentkezik partizánnak. A el. Így tulajdonosa volt a moszkvai kiképzés után pe- Szocialista Hazáért Érdemidig a Harmadik Ukrán Front rendnek, a Felszabadulási felderítő tisztje. Az alapos Jubileumi Érdeméremnek, s segédként dolgozik. 1940ben, mint sok más társát, őt sem kerüli el a behívó, egy évig katona, majd leszerelik, azonban egy év elteltével az 1942-es év decemberében már a Szovjetunióban az el1944 végén különleges fel- Moszkvában vehette át adattal megbízva szovjet Harci Érdemérmet, partizánokkal együtt a jugoszláv területről menekülő * német csapategységekkel ütköztek. Jugoszlávia után Bécs következett, s onnan érkezik vissza Magyarországra. 1945 őszén leszerel, és Szőregen, a vasútnál helyezkedik el. Kertai Ferenc temetése holnap délelőtt 1(1 órakor a szőregi temetőben lesz. MSZMP Szeged Városi Bizottsága Delta-Impulzus Meghalt egy lap, éljen a lap. Delta-Impulzusra módosult az Üj Impulzus néven negyedik évében járó közkedvelt mérnökpolitikai, technikával, tudománnyal, társadalommal foglalkozó MTESZ-lap, amely zárójelben a 43. évfolyamot is feltűrted, ugyanis valahol és valahogy a Műszaki Élet utódja. Az MTESZ lapja ezzel átvállalta a megszűnt Delta (Delta Magazin) ismeretterjesztő feladatkörét is. A Delta-Impulzus, amelynek első száma 1988. január lG-án jelent meg, és mérnökpolitikai, tudománypolitikai, társadalompolitikai tartalmú kéthetente megjelenő lap akar maradni, amely a jövőben is közli a legfrissebb tudományostechnológiai híreket, a reálértelmiséget foglalkoztató réteg-' és társadalompolitikai kérdéseket, a műszaki fejlesztés és a összefüggéseinek folyamatos felszínen tartásával. Közli a lap Zeley László riportját Teller Edével abból az alkalomból, hogy a magyar származású fizikus január 15-én műit 80 éves, s életbölcsességgel állapítja meg: A tudós ne legyen úr, éppen úgy, ahogy senki más se legyen úr. Sem a töke, sem a kormány, sem a tudós, hanem a nép." Az üj lap tudományos ismeretterjesztő rovatot is közöl, Delta címmel, s a jelenlegi számban a következő írások olvashatók; A sikerért meg kell feszülni. Tudományos versenyfutás, ,,Laborolimpia". Az autók kipufogógázainak hatásával foglalkozó cikk szellemesen idézi széljegyzetben Ady Endre egyik írását Budapest tiszta levegőjéért. Az üj számban olvashatjuk Berend T. Ivánnak, az MTA elnökének nyilatkozatát a tudományos kutatás helyzetéről és jövő lehetőségeiről. Beszámolót ad a lap a 27. tokiói nemzetközi autókiállításról, a „végletek" autóiról, továbbá a ) szöuli olimpia tecnikai hátteréről, s a világ legújabb technikai vívmányairól. B. J.