Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

78. évfolyam, 17. szám 1988. január 21., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A Nagy-szilléri-domb hagyományőrző lesz TÖBBSZINTES LAKÓTÉR X7/Z/Z\ STARS AS- ES CSOE^áSá PORTHAlZAS TERÜLET CSALADIHAZAS TERÜLET MHtr INTÉZMÉNY TERÜLET A Nagy-szillcri-dombnak csak vázlatát, legfontosabb utcahálózatát, s a beépítés intenzitásának variációit tünteti fel rajzunk Bö öt évvel ezelőtt országos tervpályázatot hirdetett a városi tanács az ÉVMmel, az OTSH-val, a Szövosszál közösen a szegedi Nagy-szilléri-domb beépítésére. E pályázatot az emelte ki a hagyományosak sorából, hogy az alkotócsoportoktól nem csupán építészeti, városrendezési javaslatot, hanem a majdan ott élők életmódmodelljének kidolgozását is várták. Vagyis nem csupán arra a kérdés-» re kellett választ adniuk a pályázóknak, hogy hol, milyen környezetben éljenek majd a Nagy-szilléri-domb lakói, hanem arra is, miként, milyen életvilelt folytatva. így kerültek szociológusok, jövőkutatók is a tervezöcsoportokba, amelyek — ez az évek távolából nyilvánvalóbb, mint akkor látszott — nehezen birkóztak a szokatlan feladattal. Csak becslésre szorítkozhattak például annak megítélésében, hogy a városlakók közül mely csoportok tartják majd vonzónak a Petőfitelepbe beékelődő, szigetszerű területet, vagy, hogy idővel sikerül-e legyőzni a „körtöltésen kívüliség" presztizscsökkentö hatását. S születtek ugyan jó építészeti javaslatok, ám a pályázók telieskorüen nem tudták megoldani e feladatot. Ilyen előzmények után kért a tanács 1984-ben ajánlati tervet a Déltervtől és a Csomitervtől, ez utóbbi javaslatát fogadva el végül. A végleges rendezési terv elkészítésére Kiss Lajos és csoportja kapott megbízást. Tervüket a múlt héten hagyta jóvá a végrehajtó bizottság. Az elképzelés abból indul ki, hogy egy-egy megújítandó városrészt nem lehet a maga történeti hagyományaitól, | a környező lakóterületek sajátosságaitól, s a majd 'ott élők életmódjától elválasztani. Egyúttal: mellőzni kell az eddigi statisztikus jellegű lakáselosztasi-lakáspolitikai módszereket, törekedni kell az egyre differenciáltabb igények rugalmas kielégítésére, a kózösségformálást, a hagyományokat figyelembe vevő építészeti megoldásokra. Nos, a részletes rendezési terv — a városszerkezeti jellemzőkkel összhangban — a helyi építési szokásokat figyelembe veszi: hagyományosak az utcák, a terek, emberi léptékűek az épülethosszak és -magasságok, az épületek külön lakótelkeken és kivétel nélkül magastetővel készülnek, s a legmagasabb sem lehet földszint plusz háromszintesnél „kiemelkedőbb". A jelenleg, még mezőgazdasági művelésű területen — mely szinte teljesen elbújik a körtölés, a Gábor Aron utca, a Gerle sor és Acél utca között — a legnagyobb szintkülönbség három és fél méter. Alföldi méretekkel mérve nevezhető csak dombnak, beépítésekor erre az adottságra mégis tekintettel kell lenni. S még sok egyébre is — a közmüés közlekedési hálózatra, Petófitelep építészeti, népsűrűségi adottságaira. S, hogy a Nagy-szilléri-domb ne legyen idegen test a városrészben, a családiházasbeépités — az elképzelés szerint — fokozatosan, csoport* és kistársasházak átmenetével vált át a többszintes beépítésre a terület középső magjában. (Új közintézmények a Lidice tér környékén épülnek.) A részletes rendezési terv rugalmasságát mutatja, hogy pontos lakásszámokat sem határoz meg. csak körülbelül becsüli fel, hogy 140-170 hagyományos családi ház, 190-250 társasházi és 550600, többszintes épületben levő lakás épülhet meg — a mindenkori igényektől és lehetőségektől függően. Együttesen 25 lakótömbről van szó, melyek kapcsolatát kiépített utcák biztosítják majd. A Gábor Aron és az Acél utca lesz a két gyűjtőút, a kettő között meghosszabbítják a Csap utcát, a Végvári utca irányába, s ezen mehetnek majd a tömegközlekedési jármüvek is. Kiemelt szerepet szánnak a tervezők a Fadrusz János és Bank bán, illetve a Cserfa és Ibolya utcának. A fő gyalogút: a Szőke utca, annak folytatása (a Gyémánt utcába torkollva), majd azon átvezetve, Tarjánba. A tervezési területen a közparkokon, a lakókerteken, a két, már csak vízvisszasajtolásra használt olajkút védözónáján, s az utcai fasorokon kívül a Szillér-baktóifőcsatorna melletti nyárfás sáv nyújthat felüdülést: ott pihenő-, játszó- és sportterületeket lehet kialakítani. S még mielőtt e sorok olvasói közül az építkezni szándékozók megrohamoznák az ügyfélszolgálati irodát, vagy a tanács építési osztályát, sietve elmondjuk: az építkezések előfeltétele, hogy a csapadék- és szennyvízbefogadó csatornák elkészüljenek, a területtel kapcsolatos mindennemű tulajdonjogi kérdés rendeződjön. E munkálatokra a hetedik ötéves terv hátralevő éveiben lehet számítani. Az azonban már most jelezhető, hogy főként csoportosan fellépő érdeklődőkre számítanak. Olyan szervezetekre, közösségekre, amelyek egy-egy tömb beépítését vállalnák, illetve egyegy három-, négyszintes társasház kialakítására szövetkeznének. P.K. Vegyes vállalat A Zrínyi Nyomda és a svéd Bonnier konszernhez tartozó Semic International kiadóvállalat, valamint az ugyanehhez a csoporthoz tartozó IDAB cég 50 millió forintos alaptökével Interprint Kft. néven vegyes vállalatot alapított. A két külföldi cég tőkereszesedése összesen 55 százalek, s az alapítók tőkerészesedésük arányában osztják majd el az év végi eredményt. A vegyes vállalat célja ifjúsági regények, képregények, albumok és egyéb tájékoztató nyomtatványok nyomtatása és kiadása a hazai és a külföldi piacra. A svéd partnerek modern technológiát, hatékony üzemszervezési módszert bocsátanak a vegyes vállalat rendelkezésére. amely alaptőkéjén túl további 80 millió forint értékben bérel az ugyancsak svéd Solnac cégtől két nagy teljesítményű modern nyomógépet. Magyar—kanadai együttműködés A tervek szerint hazánk a jövőben több korszerű kanadai gyártmányú, Slowpoke típusú nukleáris fűtőmű vet vásárok meg, s a magyar energiaügyi szervek, illetve vállalatok együttműködnek a -kanadaiakkal ilyen fűtőművek harmadik piaci értékesítésében is. Minderről a napokban született megállapodás az érdekelt magyar és kanadai cégek között. Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban elmondta: az együttműködésben érdekelt magyar vállalatok, az Energiagazdálkodási Intézet, az Erőterv és az Erőmű BerCt\ házási Vállalat, valamint a kanadai Energie Atomique du Canada (EAC) a 2—10 megawatt teljesítményű, tehát kisebb távfűtőrendszerként alkalmazható fűtőművek telepítését tervezi, az előzetes igényfelmérések alapján Magyarországon elsőként mintegy tíz helyen. A későbbiekben esetleg vegyes vállalatot is létrehoznának közös export szervezésére. Ezek a Slowpoke típusú atomfűtőművek körülbelül ezer lakás fűtésére és melegvíz-ellátására alkalmasak, a felhasznált nukleáris fűtőanyagot 5—6 évente kell kicserélni. A fűtőműben nein áramot termelnek, hanem a keletkező hőt hasznosítják. Hazánkban hasonló teljesítményű reaktorok a Budapesti Műszaki Egyetemen' és a Központi Fizikai Kutatóintézetben műkődnek kísérleti, illetve oktató jelleggel, de kifejezetten távfűtésre még nem használnak nálunk ilyen fűtőmüveket Szerkezetátalakítás, minőségjavítás A szénbányászat tervei A műit évihez képest az idén valamivel jobb feltételek között kezdődött a munka a hazai szénbányászatban. Egyrészt azért, mert mind ez ideig enyhe volt a tél, másrészt pedig, mert a bányászok jó teljesítménnyel zárták az 1987es évet, s így most elegendő mennyiségű szénkészlettel rendelkeznek a tüzéptelepek, 'és a bányászat legnagyobb fogyasztója, a Magyar Villamos Müvek Tröszt is. Ez a kedvező helyzet lehetőséget kínált arra, hogy a szénbányavállalatok kevésbé feszitett terveket állítsanak össze. A bányászati egyesülés tájékoztatása szerint eri-e az évre 22,4 millió tonna szén kitermelését irányozták elő a bányavállalatok. (A, műit évben 22,8 millió tonnát termeltek.) Bár egyes mélyművelésű bányákban a termélés csökkentésével. számolnak, a belkereskedelemnek szánt 5 millió tonna fűtőanyagot mindenképpen biztosítják. Ez a mennyiség a jelenlegi készletekkel és a mintegy 1,5 millió tonna importszénnel együtt elegendő lesz a lakosság ellátására. Az 5 millió tonna fűtőanyag csaknem fele brikett lesz, mégpedig a tavaly gyártottnál jobb minőségű, a gyárakban ugyanis szigorítottak a technológiai fegyelmet, az alapanyaghoz jobban igazodó gyártási i;eceptűi'ákat dolgoztak ki. Javítják a termékek minőséget azzal is, hogy folyamatosan felújítják a brikettgyárakat. Jelenleg a nagymányoki és a várpalotai brikettgyár rekonstrukcióján dolgoznak. Az idén folytatják a szénbányászat termelési szerkezetének módosítását. Mint ismeretes, 1986-ban az Állami Tervbizottság határozatot hozott — a bányászat jövedelmezőségének érdekében — az olcsóbb lignittermelés fokozására, s arra, hogy azokban a mélyművelésű bányákban, ahol nagy veszteséggel dolgoznak, csökkentsék a termelést. A lignittermelés növelésénél eddig még nem értek el számottevő eredményt a beruházás szűkössége, illetve a lignit iránti igény átmeneti csökkenése miatt. A gazdaságtalan termelés mérséklésére meggyorsították a gazdaságtalanul művelhető széntelepek lefejtését Csordakűton, a farkaslyuki báD PFSZ budapesti képviseletének tájékoztatója Szolidaritás, támogatás Az Izrael által megszállt arab területeken kialakult feszült helyzet üjabb fejleményeiről, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet állásfoglalásáról Hikmat Zaid, a PFSZ budapesti képviseletének vezetője tájékoztatta szerdán a sajtó képviselőit. Beszámolt arról, hogy a megszállt terűleteken mindennapossá váltak a tiltakozó megmozdulások, s az események egy polgári engedetlenségi mozgalom irányába fejlődnek. A katonák és a lakosság összeütközései eddig csaknem 100 palesztin életét oltották -ki, több százan megsebesültek, mintegy hatezer embert vetettek börtönbe, s négy palesztin vezetőt toloncoltak ki szülőföldjükről. Hikmat Zaid, a magyar közvélemény szolidaritását, támogatását kérte a palesztin nép harcához. (MTI) nyában és az Oroszlányi Szénbányák déli bányaüzemében. A szerkezetátalakítási program részeként Borsod és Baranya megyében bányákat vonnak össze; ez is csökkenti a gazdaságtalan termelo.sböl adódó veszteségeket. Éppen, mert az egyes bányavállalatoknál — a vesztesíTT felszámolása miatt — kevesebb szenet termelnek, és a lignittermelésben viüont még nem érik el a tervezett Többletet, a tavalyihoz képest némileg csökken a bányászat teljesítménye, az igényeket azonban így is ki tudják elégíteni. A bányászati egyesülés vezetői beszámoltak a gondokról is. Az egyik visszatérő probléma, hogy a vállalatoknál csak minimális fejlesztési forrás képződik, ezért a fejlesztéseket, beruházásokat államilag dotálni kell. Am az ország jelenlegi gazdasági helyzetében az állami költségvetésből 1 erre a célra a szükségesnél kevesebb jut; az idén például 3 milliárd forintot kapnak állami támogatásként fejlesztésre a bányavállalatok, és ez fele annak az összegnek, amire szükség volna. A kelleténél kevesebb pénzt íordithatnak például gépek vásárlására is. Gondot okoz. hogy késnek azok a donlések, amelyek meghatároznák az egyes szénmedencék perspektíváját Most kellene dönteni például azoknak az új aknáknak, bányamezőknek a kialakításáról, amelyekben 1S90 után kezdődne meg a termelés. A szakemberek számítása szerint ugyanis a következő évtized közepére a jelenlegi barnaszénbányák száma felére csökken szénvagvonuk kimerülése miatt. Éppen ezért fontos lenne, hogy az illetékes szervek újból felülvizsgálják a szénbányászat helyzetét, és távlatokban is mérlegeljék a tennivalókat. 4