Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

5 Szerda, 15)88. január 20. v Magyar Állami Hangversenyzenekar Japánban vendégszerepelnek Japánba utazott kedden a Magyar Állami Hangversenyzenekar és huszonöt nap alatt — február 12-ig ,viszszatértéig — tizenöt koncertet ad a Toshiba—Aurex cég által szervezett hangversenysorozaton. A körút érinti a távolkeleti szigetország nagyvárosait, igv a zenekar fellép többek között Tokióban, Nagovában, Oszakában, Hirosimában és Kiotóban. A hangversenykörútra három-, féle műsort állítottak össze. Minden alkalommal — a távol-keleti országban főképpen zenepedagógiai munkájáról ismert — Kodály Zoltán müvét játsszák, a Háry János szvitet, vagy a Galántai táncokat. Ezután egy-egy versenymű szerepel a programban: Mendelssohn •hegedűversenyét Urushihara japán hegedűművész, Csajkovszkij zongoraversenyét Andrej Cavrilov szovjet zongorista, Dvorák gordonkaversenyét pedig Percnyi Miklós adja elő. A műsorok harma(dik részében Bartók Zenekari concertója vagy Brahms I. szimfóniája, illetve Berlioz Fantasztikus szimfóniája hangzik el. A zenekart a japán turnén a Hangversenyzenekar vezető karmestere, Kobajasi Kenlesim, valamint Fischcr Ádám vezényli. Benke Valéria látogatása Tegnap, kedden Szegedre látogatott Benke Valéria, az MSZMP KB tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője. A vendéget fogadta Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára. A megbeszélésen jelen volt Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság első titkára. Ezt követően Benke Valéria meglátogatta a Rádió Szegedi Stúdióját és a Szegedi Nemzeti Színházat. Délután részt vett azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága rendezett a Somogyi Könyvtárban, a párt ideológiai munkájának időszerű kérdéseiről. Szegedi színházi alkotók Lódzban Aprócska színház Lódzban a Teatr Studyn '83. — De most nagyot nőttünk — mondja az aprócska jegyszedö. — Itt van a fél KözépEurópa. A bemutató valóban nem mindennapi a színház négyévnyi történelmében, ennek megfelelő hivatásos és „civil" érdeklődéssel. A cseh Karel Steigerwald Korabeli táncok című darabjának lengyelországi ősbemutatóját Bodolay Géza rendezte, a díszletek Mira János munkái, a színészek lengyelek, Mina Cserkjesz, szovjet vendégművésznö kivételével. És ez a kővetkezőképpen jött létre. Paivel Novicki (a színház igazgatója): 1986 októberében a Szegedi Nemzeti Színház ünnepélyes megnyitóján én képviseltem a testvérvárost, Lódzot. A gálaműsorból legjobban egy darabrészlet tetszett: a Három cilinder rendezőjével akartam mindenáron megismerkedni. Éreztem, ö az, aki tökéletesen beleillik a színházunk koncepciójába, mely voltaképpen csak ennyi: valami mást. A próbák alatt hamar kiderült, jól választottam: Géza valóban az a típus, aki Lengyelországban „hiánycikk": ésszel (is) dolgozó, intelligens „kultúrrendező", aki nem öncélúan sokkol, előadásainak hatásmechanizmusa gondosan fölépített, megszerkesztett, mégis ötletszerűen ható, és ezáltal maradandóan friss. Sziveden folytatnám a közös munkát.. . Karel Steigerwald (író): Amikor eljöttem Prágából, ügy éreztem, az ismeretlenbe indultam el. A darabjaimat — ezt is — eddig mindig ugyanannak a társulatnak és ugyanannak a rendezőnek írtam. Talán nem is hittem, hogy máshol is „megáll"! azt végképpen nem. hogy külföldön. Ez a rendezés bizonyította be számomra is. hogy ami a darabban cseh, az ugyanannyira magyar és lengyel is. Közösek a problémáink, a társadalom betegségei. És amit Kóruspódium a Bariókban A Bartók Béla Művelődési Központ és a KÖTA Csongrád Megyei Szervezete 'hangversenyt rendez holnap, csütörtökön este 6 órai kezdettel a művelődési központ nagytermében. (Szeged, Vörösmarty u. 3.). A kóruspódium szereplői a Szentes és Vidéke Afész Bárdos Lajos vegyes kara, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. Számű Gyakorló Altalános Iskolájának Bartók Gyermekkórusa. Társulás szállodanyitásra Gazdasági társaságot alakított több mint félszáz takarékszövetkezet a kőszegi Panoráma Szálló felújítására és működtetésére. A húsz éve épített, felújításra szoruló szállodát tavaly bezárta régi tulajdonosa, az Express Utazási Iroda. Ezután vásárolta meg az épületet 23 millió forintért a Takarékszövetkezetek Gazdasági Társulása, amelynek alaptökéje már meghaladja az ötvenmillió forintot. A Sző vosz közreműködésével az ország szinte minden részéröl jelentkeztek a takarékszövetkezetek a gtbe, amelynek gesztora a Ják és Vidéke Takarékszövetkezet. Tagnak jelentkezett nemrég a Danubius Gyógyüdülő és Szálloda Vállalat is. amely Vas megyében Sárváron és Bükfürdón üzemeltet már szállodákat. Új pénztárgép A forgalmi adót külön feltüntető, többféle feladatra programozható pénztárgépek bemutatóját rendezték meg kedden a Heves megyei Mészöv egri székházában. A kereskedelemben dolgozók jogos panasza, hogy kevés a pénztárgép az üzletekben, s a sokféle típus szervizellátása sem megoldott. Ráadásul ezekkel a gépekkel az új adók kiszámítása és feltüntetése megoldhatatlan feladat. Az igények kielégítésére az Eger és Vidéke Afész közös kereskedelmi vállalkozás formájában az idén megkezdi az említett feladatokra alkalmas japán pénztárgépek országos forgalmazását. Kétezer gép már megérkezett, s az idén még további nyolcezret várnak. Az újfajta pénztárgépek vásárlóinak a Konzum Dank Rt. részletfizetési lehetőséget kínál, a szervizmunkát pedig az Információtechnikai Vállalat látja el A japaii pénztárgépeket folyamatosan minden megyében megismertetik az érdeklődőkkel. az 1980-as cseh premier rendezője is mondott: magam sem hittem volna, hogy enynyire hasonló felfogású előadás születik Lódzban, nem részleteiben természetesen, hanem összességében, abban, hogy voltaképpen miért is játsszuk. Bodolay Géza (rendező): Ezt a darabot már néhány évvel ezelőtt első olvasásra „kinéztem" magamnak, de eddig valahogy nem jött össze. Itt roppant kellemes körülmények között sikerült. Ez a társulat profi szinten műveli azt, amit mi hűsz éve keresgélünk. Minden, ami otthon évek munkájával megharcolható eredmény volna, itt használható és természetes. Az a bizonyos „másság", amit valaki az imént avartgárdnak nevezett, és ami ellen nekem rögtön tiltakozhatnékom van, ezt a szót ugyanis nem szeretem: annyi mindenfélére ráhúztuk már ... A nézőtér két oldalán festett vászon: a száznegyven évvel ezelőtti csatajeleneteken jól felismerhető Haynau, Petőfi, Bem apó, Kossuth és Paszkiewicz. A színpadon egy cseh kisvároska „újdonatúj" szállodája, 1852-t írunk. Belép a bécsi udvar képviseletében Himl komiszár, és elkezdődik a kétségbeesett köz- és önmarcangolás: ki hol állt „akkor", ki mit mondott „akkor", ki merre nézett „akkor". És kinek van és milyen igaza — most. A premierközönség ünnepel. Az aprócska jegyszedő hozzám fordul: „Ne haragudjon, de megérti ugye, nem ismeri itt már ki magát az ember. Maga milyen nemzetiségű?" Regös Éva A videó győzelme a szuper nyolcas felett Azt hiszem, bajban lenne a statisztikai hivatal, ha akár csak hozzávetőlegesen is fel kellene becsülnie a videómagnóval rendelkező magyar háztartások számat, mivel a beszerzés útjai sokszor kacskaringósak és követhetetlenek. Az azonban kétségtelen, hogy a fridzsider, a nyaraló, a nyugati (illetőleg távol-keleti) gépkocsik után a videó az egyik legújabb státusszimbólum szocializmusunkban. Természetesen várható, hogy bizonyos idő elteltével — ha legalább annyira elterjed, mint a színes televízió, s ha már nemcsak a „kiválasztottak", az átlagosnál jobb anyagiakkal és/vagy megfelelő külföldi kapcsolatokkal rendelkezők juthatnak hozzá — használata ugyanúgy társadalmiasodik majd, mint a zsebszámológépeké, s mint a kvarcóráké. Most viszont még — jórészt az újdonság okozta első eufóriában — a leggyakoribb jelenség az, ha a „videóberendezés", vagy rövidebben a „videó" szó hallatán az állampolgárok valamely tiltott gyümölcs — szex-, pornó-, horror- és akciófilmek — megkóstolására asszociálnak, nem is beszélve az egyáltalán nem tiltott, ám vegyes értékeket vagy épp azok hiányát képviselő klipekről. Vannak persze jó üzleti érzékkel megáldott honfitársaink, akik —többnyire a nyújtott szolgáltatás színvonalát meghaladó áron — házasságkötéseknél, más családi vagy társadalmi eseményeknél szorgoskodva „hozzák be" igen hamar a videokamera és -magnó árát, s teszik igen áldásos tevékenységüket rentábilissá. S léteznek olyantik is, akik régi hobbijukat, az amatőrfilmezést cserélik fel, illetve modernizálják a videóval. * Szűcs János is közéjük tartozik, sokáig szenvedélyesen fényképezett, filmezett, néhány éve azonban a videózásra tért át. Eredeti végzettsége tanár és technikus; másfél évtizede kisiparosként dolgozik. Régóta tagja a Juhász Gyula Művelődési Központban működő amatőr filmstúdiónak. — Svájcban élő fiam segítségével jutottam hozzá jelenlegi, modernnek mondható felszerelésemhez, amely egy A2-es Panasonic videokamerából, egy-egy ugyanilyen márkájú hordozható, illetve asztali videómagnóból és a megfelelő tartozéA múlt években tapasztalt gazdasági recesszió ellenére. egyre több személyi számitógép és videóberendezés jut be az országba, mejy tény kétségkívül örvcndc. tes, hiszen minden egyes új, modern technikai eszköz „csatasorba" állítása csökkentheti lemaradásunkat a világ élvonalától. Elvileg. Gyakorlatilag azonban a folyamat egyáltalán nem lineáris, mert nem mindegy, hogy ezeket a masinákat mire használják, vagy használják-e egyáltalán. kokból — kameraállványból, kábelekből, akkumulátorból, természetesén színes televízióból és másokból — áll, s' amelyek együttes értéke több százezer forint. — Nem gondolt arra, hogy legalább ezt az összeget „megkeresse" e berendezés segítségével, mint azt sokan mások teszik? — Én a szakmámból élek, s megtakarított pénzemet — más szenvedélyem nem lévén — filmezésre, videózásra forditom, valamint külföldi utazásokra, há lehetőségem nyílik. Videókazettáim nagy része is ilyen élményeket örökít meg, s mivel nemsokára nyugdíjas leszek, őszintén remélem, hogy a következőkben még többet tudok foglalkozni videófilmek készítésével. Néha előfordul, hogy barátaimnak, közeli ismerősöknek szívességből különböző családi eseményeket rögzítek kazettára. Ilyenkor még azt is megkaphatom egyes videós kollégáktól, hogy szándékosan rontom az üzletüket, ingyen csinálva azt, amit ők — nem is szerény — fizetségért. Hogy elveszem tőlük a pénzes kuncsaftokat... — A régi amatörfilmesek automatikusan értenek a videóhoz is? — Sok a hasonlóság, de azért az űj technikát el kell sajátítani. Jómagam jelenleg is végzem azt a videófilmkészitö tanfolyamot, amelynek tematikáját a filmfőigazgatóság hagyta jóvá, s amely márciusban egy vizsgafilmmel zárul. Ugyancsak tavasszal — április 7. és 10. kőzött — kerül sor itt, Szegeden egy számunkra igen löntos eseményre, az Országos Amatörfilm és Videófesztiválra, s erre egyik űtifilmemmel — talán elkészül addig — szeretnék benevezni. * Az idei országos fesztivál immár a harmincötödik, s azon produkciók vehetnek rajta részt, amelyeket az előzsűri alkalmasnak ítél. E fesztivált egyébként különböző regionális filmszemlék előzik meg, közülük a délalföldit február végén Jánoshalmán rendezik. Ezek első három helyezettje elözsűri nélkül indulhat az országos versenyen. f88 — márciusban Az idén március 18. és 23. között rendezik meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál legjelentősebb idegenforgalmi eseménysorozatát, az Utazás '88 kiállítást — jelentették be kedden a Magyar Sajtó Házában megtartott sajtótájékoztatón. A nemzetközi és hazai turisztikai seregszemle helyszíne ezúttal is a kőbányai vásárváros lesz, ahol mintegy harmincezer négyzetméteren mutatkoznak be az utazási és idegenforgalmi cégek. Az eddigi jelentkezések szerint a szokásosnál több kiállítóra számítanak a rendezők: 18 országból több mint másfél száz cég jelezte részvételét. Az idén bemutatkozik Görögország és Svájc is. A magyar kiállítók — utazási irodák, megyei idegenforgalmi hivatalok — bemutatóikkal igyekeznek felidézni egy-egy hazai tájegység jellegzetes hangulatát. Az ajánlatok között szép számmal szerepelnek olyanok. amelyek a városok közelében levő pihenő-, üdülőterületekre invitálják a kikapcsolódásra vágyakozókat. A 'hagyományoknak megfelelően az idei Utazás kiállításon is kínálnak majd kedvezményes programokat. Az Utazás kiállítás kísérő rendezvényeit az idén is a változatosság, a sokszínűség jellemzi. A „D" pavilont az AlSH-val karöltve a sport, az egészséges testmozgás jegyében rendezik be. Lesznek itt sportbemutatók, találkozhatnak az érdeklődők neves sportemberekkel, kipróbálhatnak különféle sporteszközöket. Az olimpiai mozgalom történetét bemutató kiállítást ugyancsak ebben a pavilonban nyitják meg. Megrendezik a szabadidőcikk-vásárt és -bemutatót is, több mint tíz kereskedelmi cég kínálja majd a különböző sportfelszereléseket. ruházati termékeket, jo néhányat közülük kedvezményes áron. Ezúttal is találkozhatnak a mikroszámítógépes szakemberek, a veteránautósok, a mozgásra vágyók pedig részt vehetnek a hagyományos Fesztivál-futáson. Az „A" pavilonban állítják fel a kiállítás központi színpadát, ahol egésznapos szórakoztató műsorokkal, vetélkedőkkel, vetítésekkel várják az érdeklődőket. Az ide látogató gyerekek is sokféle program között válogathatnak ; újdonság lesz, hogy különféle népi mesterségek fortélyait is elsajátíthatják. Március 21-én szakmai napot tartanak, ekkor lesz módjuk a kiállítóknak, hogy üzleti tárgyalásokat folytathassanak egymással Ezen a napon csak délután lesz nyitva a kiállítás, egyébként egész nap várja a látogatókat. A MAv 50 százalékos vasúti kedvezményt nyújt az Utazás és a BTF többi rendezvényeire érkezőknek, a BKV sűrítve indítja a 100-as buszokat, valamint a 29-es és a 27-es villamosokat Szegedi amatörfilmesek nevéhez sok szép siker fűződik a korábbi országos fesztiválokon; a Szegedi Amatőr Filmstúdió helyiségében a falon, többek között az 1983-as első díjról, az ugyanezen évi és az 1984es nívódíjakról tanúskodó oklevelek jelzik az aranykort. Péter M. László, az amatörfilmesek vezetője azonban inkább jelenlegi helyzetükkel foglalkozik. — Alaposan megfogyatkoztak tagjaink — mondja —, jelenleg az igazán aktivak száma mindössze nyolc fő. Pedig volt olyan évünk is, amikor 24 film készült itt. Azóta sokan abbahagyták a filmezést, hiszen „gazdasági helyzetük" nem engedte meg, hogy hobbijukra ilyen sok időt áldozzanak. Egyikük taxisnak állt, a másik gmk-zik, a harmadik maszekol .. . No és az árak! Egy tizenöt méteres, körülbelül 3 perces hangosfilm ára 460 forint; egy amatőrfilmhez hozzávetőlegesen öt-hat tekercset használunk fel. Ha megvágjuk a filmet — márpedig ez elkerülhetetlen egy szerkesztett, koncepciózus alkotás esetében —, minden egyes filmkockával két forintot metszünk le róla . .. Ezzel szemben egy darab 600 forirttos videokazettára háromórás műsor fér, amelyet ráadásul bármikor letörölhetünk. — Eszerint a keskenyfilmek, a szuper nyolcasok ideje lejárt. — Igen, egyre többen nyergelnek át videóra, akik megtehetik. Mi sajnos nem, mert nincs felszerelésünk. Legalább egy kamera és kettő videomagnó kellene ahhoz, hogy vágni is tudjunk. Itt, a művelődési házban van egy megfelelő berendezés, ám az a megyei Szakszervezeti oktatási központ tulajdona, mi nem használhatjuk. Az. esetleges útiköltség-térítésen és ezen helyiség használatának engedélyezésén kivül semmilyen anyagi támogatásban nem részesülünk, így gyakorlatilag abból a pénzből kell kihozni a következő filmet, amit az előzőért a szerző a fesztiválon kap. Feltéve, ha az a díjazottak közt szerepel. Szóval, anyagi nehézségeink miatt — ha előbb-utóbb nem kapunk vagy szerzünk videót — előfordulhat, hogy le kell húznunk a rolót... Bizony, semmiképpen sem tartható szerencsésnek az az állapot, hogy nem a tehetség, hanem kizárólag a szerencse dönti el, ki készíthet videófilmeket: aki meg tudja vásárolni, vagy munkahelyén hozzájuthat az egyelőre még méregdrága berendezésekhez. A négy évvel ezelőtti országos amatőrfilm-l'esztiválon még csak egyetlen jelentősebb videóprodukció vett részt, a rákövetkező évben már hét, a tavalyin pedig az összes nevezett alkotásnak 60 százaléka készült videón, a hagyományos . keskenyfilmek csak 40 százalékot képviseltek. Előre megjósolható, hogy ez a tendencia az ez évi szegedi versenyen tovább folytatódik. Kíváncsian várjuk, milyen sikerekre lesznek képesek ezen a szegedi amatörfilmesek. Sandi István *